Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.218/5. határozata

igényérvényesítés jogellenes módjáról, magánvégrehajtásnál jelenlétről, illetve birtoksértésben közreműködésről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. december hó 13. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért

a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat

A [...] Kft. ügyvezetője bejelentéssel élt a Budapesti Ügyvédi Kamarához, melyben kifogásolta az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét, amely szerint birtokháborításnak minősülő cselekménynél működött közre.

A bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot a vezető fegyelmi biztos 2021. július 1. napján elrendelte, mely határozattal felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat nyolc napon belül küldje meg a kamara részére. A felhívásnak az eljárás alá vont ügyvéd eleget tett. A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.

A vizsgálati eljárás eredményeként 2021. október 27. napján az eljáró fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfele önhatalmú birtokba lépésének helyszínén történő megjelenésével 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás

A megrendelő kft. és a bejelentő kft. vállalkozó között 2018. május 16-án - a megrendelő tulajdonát képező ingatlanon felépítendő szálloda kivitelezése tárgyában - vállalkozási szerződés jött létre.

A felek között elszámolási jogvita alakult ki, amelynek során a megrendelő a vállalkozási szerződést a 2020. november 24-én kelt nyilatkozatában felmondta. A felmondást az eljárás alá vont ügyvéd 2020. november 24-én, 5:47-kor e-mailen elküldte a vállalkozónak, majd még aznap hajnalban a megrendelő által megbízott kft. munkatársai a munkaterületet - a zár feltörésével és behatolással - birtokba vették.

A megrendelő jogi képviseletét ellátó eljárás alá vont ügyvéd az ügyfele kérésére 2020. november 24. napján a helyszínen megjelent. Amikor az eljárás alá vont ügyvéd a helyszínre ért, a megbízott cég által a terület birtokbavétele már megtörtént. Eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatást adott a helyszínen tartózkodó bejelentő részére arról, hogy a vállalkozási szerződést felmondták, ezt meghaladóan a helyszínen a bejelentő irányába más módon nem nyilvánult meg, a megbízott kft. ügyfele részére nyújtott csupán jogi tanácsadást a beruházás folytatásával kapcsolatban felmerülő jogi kérdésekkel összefüggésben.

A bejelentő kft. az írásba foglalt felmondást postai úton 2021. november 27-én vette kézhez.

A bejelentő kft-nek a megrendelő elleni birtokvédelmi kérelmét a jegyző elutasította, mivel a kérelmezett ügyben és a kért intézkedésre a jegyzőnek nincs hatásköre. A vállalkozó és a megrendelő között a jegyző határozatának megváltoztatása iránti perben a bíróság - nem jogerős - ítéletével a jegyzői határozatot támadó, a bejelentő kft. által benyújtott keresetet elutasította. Az ítéletben a bíróság megállapította, hogy azzal, hogy a megrendelő a bejelentő kft-vel kötött vállalkozási szerződést felmondta, a bejelentő kft-nek a területen tartózkodási joga és a terület birtokban tartási joga megszűnt, melyre tekintettel a birtok visszaadására volt köteles.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a vizsgálati eljárásban érdemi nyilatkozatot tett, a terhére rótt fegyelmi vétségek elkövetését vitatta, előadta, hogy az építési szerződésben foglaltakat a bejelentő nem teljesítette időben és hiánytalanul, majd 2020. november 12-én a munkálatokat felfüggesztette, és annak folytatását további díjazáshoz kötötte.

Miután a felek nem tudtak megegyezni, a megrendelő az építési szerződést 2020. november 24-én felmondta. A felmondást 5:47 órakor e-mailen megküldte a bejelentőnek, majd postai úton is kézbesíttették. A megrendelő a [...] Kft-t bízta meg az ingatlan birtokbavételével és őrzésével. A megbízott vagyonvédelmi cég munkatársai 2020. november 24-én jogszerűen vették az ingatlant birtokba. A birtokbavétel időpontjában az eljárás alá vont ügyvéd nem tartózkodott a helyszínen, a területen még aznap az ügyfele kérésére jelent meg, ahová már az ügyfele engedte be. Az ügyben indult birtokvédelmi eljárásban a jegyző a bejelentő kérelmét elutasította, tényként állapítva meg az építési szerződés megszűnését. A jegyző határozatát a bejelentő megtámadta. Álláspontja szerint birtokháborítás nem történt, így fel sem merülhet, hogy birtokháborításban működött közre.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban tartott tárgyaláson az általa írásban előadottakat fenntartotta, csatolta az elsőfokú bíróság még nem jogerős, a bejelentő keresetét elutasító ítéletét, mely megállapította, hogy nem történt birtokháborítás. Továbbra is hivatkozott arra, hogy a birtokbavételnél nem volt jelen, ügyfelét annak birtokba lépését követően segítette a félbeszakadt építkezés folytatásával kapcsolatos kérdésekben. Hivatkozott arra, hogy a vállalkozási szerződés szerint a felmondás közlése történhetett elektronikus adatcserével, de ezt tértivevényes küldeményben is megerősítette. Előadta továbbá, hogy az ügyfele már birtokon belül volt, amikor megérkezett az építkezés területére, őt pedig csak annyiban szólították meg, hogy elmondja, hogyan szűnt meg a szerződés a felek között, ezt meg is tette.

A bejelentő képviselője előadta, hogy a megrendelő kft. megrendelése alapján a munkaterületen épülő szálloda fővállalkozói kivitelezője volt. A megrendelő és a bejelentő között elszámolási vita alakult ki, amelyet a megrendelő úgy oldott meg, hogy 2020. november 24-én hajnali 5:30 óra körüli időpontban az eljárás alá vont ügyvéddel és a megbízott kft. biztonsági embereivel a munkaterületen megjelent, a bejárat zárszerkezetét átvágta, a munkaterületre behatolt, a bejelentő biztonsági őrét kidobta, és a területet elzárta. A biztonsági őrük jelzése alapján a területfoglaláskor a helyszínre siettek, s azt tapasztalták, hogy a műveletet a biztonsági szolgálat vezetője és az eljárás alá vont ügyvéd irányítja. Álláspontja szerinti elfogadhatatlan, hogy ilyen birtokbavételre ügyvédi közreműködéssel kerüljön sor. Az eljárás alá vont ügyvéd az erőszakos birtokbavételnél jelen volt és irányító szerepet töltött be.

A fegyelmi tanács az ügyben tartott tárgyaláson meghallgatta a bejelentő önálló képviseletre jogosult ügyvezetőjét, aki elmondta, hogy 7-8 óra magasságában ért ki a helyszínre, amikor a birtokbavétel már megtörtént, és azt az információt kapta, hogy a megrendelő jogi képviselője is érkezik. Elmondta azt is, hogy nem engedték be a területre. Elmondta, hogy a területet lezáró kerítésen keresztül odalépett hozzá az eljárás alá vont ügyvéd, és tájékoztatta, hogy ügyfele az építési területet átvette és nem áll módjában őket oda beengedni. Elmondta, hogy az ő jogászuk is beszélt talán az eljárás alá vont ügyvéddel. A panaszában írtaktól eltérően az eljárás alá vont ügyvédnek a helyszínen tanúsított magatartásával kapcsolatban a tanú akként nyilatkozott, hogy az eljárás alá volt ügyvéd azon túl, hogy közölte, felmondásra került a szerződés, más módon nem működött közre. Továbbá azt is elmondta, hogy személyes észlelése szerint az eljárás alá vont ügyvéd aktív eljárása a birtokbavétel során nem volt látható, csak a tényállást mondta el a kerítésen belülről, egyébként hátra ment és egyeztetett a megrendelővel.

A megbízott kft. vagyonvédelmi vezetője a fegyelmi tárgyaláson elmondta, hogy a megrendelő kft-vel kötöttek szerződést a birtokbavételi feladatok ellátására, melynek keretében ő maga járt el. Előadta, hogy az adott napon ott volt a helyszínen, de később érkezett meg, amikor már a birtokbavétel az általuk a teljesítésbe bevont alvállalkozó által megtörtént. Elmondta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd még nála is később érkezett meg a helyszínre. Előadta azt is, hogy a megbízó tulajdonosa nem nagyon beszélt magyarul, ezért az eljárás alá vont ügyvéden keresztül tartották az ügyféllel a kapcsolatot, az eljárás alá vont ügyvéd tolmácsolási, fordítási feladatokat látott el az osztrák ügyfél számára.

A fegyelmi tanácsnak rendelkezésére állt továbbá okirati bizonyítékként a jegyző határozata és a bíróság - nem jogerős - ítélete.

A fegyelmi biztos végindítványa

A fegyelmi biztos a végindítványában fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat mind a tényállás, mind annak jogi minősítése tekintetében. Előadta, hogy megítélése szerint dolog elleni erőszakos behatolás történt, és az, hogy ennél jelen legyen egy ügyvéd, nem megengedhető. Nem vitatta az eljárás alá vont ügyvéd azon előadását, hogy nem vett részt a zártörésnél, mert később ért oda. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd eljárása a törvényszerűség látszatának erősítését szolgálta, az ügyvédi jelenléttel kívánták az eljárást hatékonyabbá tenni. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az ügyvédségbe vetett közbizalmat az ilyen jellegű cselekményeknél történő ügyvédi közreműködés nem erősíti, és a cselekmény tárgyi súlya miatt döntött a fegyelmi eljárás kezdeményezése mellett. Végindítványként írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, az átalányköltségek viselésére történő kötelezése mellett.

Az eljárás alá vont ügyvéd záró felszólalásában változatlanul vitatta, hogy bármilyen ügyvédi fegyelmi, illetve etikai vétséget követett volna el. Elmondta, hogy a jogellenes önhatalom kérdésében az ügyvédi kamara nem kompetens, nincs hatásköre azt megállapítani, hogy birtoksértés történt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy sem jogellenes önhatalom nem történt, sem pedig olyan ügyvédi közreműködést nem valósított meg, amely kifogásolható lenne, mivel semmilyen reálcselekményben nem vett részt. Indítványozta a fegyelmi eljárás megszüntetését.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványt nem találta alaposnak.

Figyelemmel arra, hogy a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint kifogásolt tevékenységet az eljárás alá vont ügyvéd 2020. november 24. napján fejtette ki, ezért azt anyagi jogi szempontból az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), illetőleg az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló jelenleg is hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) rendelkezései szerint kellett vizsgálni.

A fegyelmi tanács a tényállást a bizonyítékok egybevetésével állapította meg. A fegyelmi tanács elfogadta az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, miszerint magánál a birtokbavételt megvalósító cselekménynél nem volt jelen, csak akkor érkezett a helyszínre, amikor már a birtokállapot kialakult volt, és a megbízója volt birtokon belül. Elfogadta az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését is a fegyelmi tanács, hogy ő a helyszínen kizárólag az ügyfele részére adott jogi tanácsokat a beruházás folytatásával kapcsolatban, illetve a szerződés megszűnésével összefüggésben adott a panaszos részére tájékoztatást, a birtokbavétellel kapcsolatosan semmilyen magatartást nem fejtett ki. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen előadását mind a tanú, mind a bejelentő képviselője tárgyaláson tett vallomásukban alátámasztotta.

A tárgyaláson tett vallomásában a bejelentő már nem erősítette meg a bejelentésben írt azon kijelentését, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd az erőszakos birtokbavételnél jelen volt és irányító szerepet töltött be. Figyelemmel arra, hogy az eljárás során beszerzett bizonyítékok kifejezetten cáfolták ebben a tekintetben a bejelentésben írtakat, és a bejelentő képviselője maga is ettől eltérő tényelőadást tett tanúként történt meghallgatása során, továbbá mivel a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen is ez nyert megerősítést, így a bejelentésben írtakkal ellentétben az eljárás alá vont ügyvéd által előadottakat fogadta el a fegyelmi tanács a tényállás alapjául. Mivel a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy a bejelentő által birtokháborításként feltüntetett cselekménysorozatban az eljárás alá vont ügyvéd aktívan nem működött közre, így nem volt jelentősége annak sem, hogy a fegyelmi tanács az eljárását a birtokvédelem tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárás jogerős befejezéséig felfüggessze.

Figyelemmel arra, hogy a tanúk meghallgatását követően további bizonyítási indítványaikat sem az eljárás alá vont ügyvéd, sem a fegyelmi biztos nem tartotta fenn, így arról a fegyelmi tanácsnak döntenie nem kellett, ugyanakkor további bizonyítás lefolytatását a fegyelmi tanács sem tartotta szükségesnek, a tényállás anélkül is megnyugtatóan tisztázható volt.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint ügyvédi tevékenységnek minősül a jogi tanácsadás.

Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 11.4. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem működhet közre birtokháborításnak minősülő cselekménynél.

Figyelemmel arra, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a fegyelmi tanács arra a következtetésre jutott, hogy, ha történt is birtoksértő magatartás az adott birtokbavétel kapcsán, abban az eljárás alá vont ügyvéd tevőlegesen nem vett részt, így az Etikai Szabályzat 11.4. pontja szerinti magatartást nem is valósította meg. A fegyelmi biztos jogi álláspontját - miszerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával önmagában fegyelmi vétséget követett el, hogy megjelent egy általa is tudottan önhatalmúlag birtokba vett munkaterületen - nem fogadta el.

A fegyelmi biztos érvelése szerint a törvény által meghatározott, ügyvéd által végezhető jogi tevékenység fogalmi körébe nem illeszthető be az ügyfél önhatalmú cselekményében való részvétel, illetve az ilyen cselekmény helyszínén történő megjelenés, különös tekintettel arra, hogy az önhatalom jogszerűsége a bizonyosság szintjén nem mérhető fel, így ebben látta megvalósultnak az adott helyzetben a fegyelmi vétséget.

A fegyelmi tanács álláspontja szerint azonban jelen esetben okszerűen merülhetett fel az eljárás alá vont ügyvéd részéről az építkezés helyszínén történő eljárás, a helyszínen történő jogi tanácsadás szükségessége, hiszen az építkezés folytathatósága, illetve a kialakult jogvita okán a későbbi bizonyítás érdekében bizonyításra szoruló tényekkel összefüggésben számos olyan kérdés merülhetett fel, mely az ügyvéd helyszíni közreműködését indokolhatta. Így az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a helyszínen jogi tanácsokat adott megbízójának, jogszerű, az Üttv. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ügyvédi tevékenységet végzett.

Az, hogy ezt közvetlenül megelőzően esetlegesen birtoksértés keretében került az eljárás alá vont ügyvéd megbízója a munkaterület birtokába, az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét nem érintette, figyelemmel arra, hogy a bizonyítás eredményeképpen az volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem az esetlegesen jogsértően kialakult birtokállapot fenntartásával összefüggésben, szándékerősítőleg történő fellépés érdekében jelent meg és járt el a helyszínen. Eljárás alá vont ügyvéd helyszíni jelenléte ekként a birtokba lépéssel, az esetleges birtokháborításnak minősülő cselekménnyel nem volt összefüggésbe hozható.

Figyelemmel arra, hogy a fentiek alapján a fegyelmi tanács arra a következtetésre jutott, hogy nincs olyan, az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó tételes jogi rendelkezés, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd eljárásával megsértett volna, ezért megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget nem követett el, melyre tekintettel a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. január 27. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 218.)


  Vissza az oldal tetejére