A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. november 7. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A nyomozó hatóság átirattal tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy gyanúsítottként hallgatta ki az eljárás alá vont ügyvédet a Btk. 272. § (5) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettének gyanúja miatt.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
A vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyben előterjesztett kérelme alapján a fegyelmi tanács az eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy az eljárást a nyomozó hatóság megszüntette, majd csatolta a jogerősített határozatot is.
A fegyelmi tanács elnöke értesítette az eljárás alá vont ügyvédet, továbbá a vezető fegyelmi biztost arról, hogy az eljárás tárgyaláson kívül történő elbírálását kezdeményezte, amelyre a vezető fegyelmi biztos előterjesztette végindítványát, az eljárás alá vont ügyvéd nem tett észrevételt.
A tényállás:
A D. Kft ügyvezetőjének feljelentése alapján indult az eljárás a törvényszék előtt, amely a W. Kft és a D. Kft közötti jogvitával volt kapcsolatos.
Az eljárás során megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a két kft adásvételi szerződéseinek lebonyolítása során a W. Kft-t képviselte, illetve a nyomozó hatóság szabálysértési eljárásában tett nyilatkozata szerint és az ott csatolt meghatalmazás alapján állandó meghatalmazással rendelkezett a W. Kft-től, amely feljogosította a kft tulajdonában álló ingatlanokkal kapcsolatosan valamennyi bírósági, illetőleg hatósági képviseletre.
Ugyanakkor a törvényszék előtti eljárásában a tanúként meghallgatott eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy H.G-tól semmiféle készpénzt nem vett át, az adásvételi szerződésnél nem járt el, a W. Kft-t a törvényes képviselő képviselte. Ugyanakkor azt nem tagadta, hogy az ingatlanok birtokbaadásánál közreműködött.
Az elsőfokú bíróság az eljárás alá vont ügyvéd vallomását nem fogadta el, tekintettel arra, hogy az ellentétes volt a korábban párhuzamos perben tett nyilatkozataival, illetve a per egyéb adataival is, azonban az a polgári ügyben figyelembe nem vett körülményre vonatkozik, nem volt kihatással a bíróság döntésére. Így megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd polgári ügyben tett vallomása az ügy lényeges körülményeire nem vonatkozott.
Mindezek alapján a nyomozó hatóság az eljárást megszüntette.
Ezt a határozatot az ügyészség hatályon kívül helyezte, és az eljárás folytatását rendelte el. A megismételt eljárásban további tanúk kerültek meghallgatásra, illetőleg a nyomozó hatóság beszerezte a peres eljárások iratait. Azt azonban a megismételt eljárásban sem sikerült bizonyítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a W. Kft-t ügyvezetői minőségben képviselte volna. Az előfordulhatott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bíróságon és a törvényszéken a „nyilatkozat (teljesítési igazolás)” eltérő példányaira eltérő nyilatkozatot tett, azonban ezzel bűncselekményt nem követett el. Az eljárás során kihallgatott tanúk sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudták a feljelentésben foglaltakat, ezért a megismételt eljárásban a nyomozó hatóság ismételten megszüntette az eljárást, az ez ellen benyújtott panaszt pedig az ügyészség elutasította.
Összességében a hatóságok azt vizsgálták, hogy az eljárás alá vont ügyvéd vallomása az ügy lényeges körülményeire vonatkozott-e.
Megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd vallomása ellentétes volt a per egyéb adataival, azonban az a polgári ügyben figyelembe sem vett körülményre vonatkozott. Vallomására egyetlen ítéleti rendelkezést sem alapítottak, az nem volt kihatással a bíróság döntésére, mivel azt az ügyben beszerzett egyéb okiratok és tanúvallomások figyelembe vételével hozta meg a bíróság. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd polgári ügyben tett vallomása a fentiek alapján az ügy lényeges körülményeire nem vonatkozott.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos indítványában az eljárás megszüntetését kérte, mivel a rendelkezésre álló iratok alapján szükségtelennek tartotta az eljárás folytatását azzal, hogy a felmerült költségek a kamara terhén maradnak.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
A 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. november 26. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2021. F. 225.)