Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.226/7. határozata

ügyfél-azonosítás elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. február 2. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli, egy esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.

Indokolás

Az előzetes vizsgálat:

A kamara titkára átiratában tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost az eljárás alá vont ügyvéd irodáját érintő, a pénzmosás megelőzési helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságokról.

A fentiek alapján a vezető fegyelmi biztos hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő, amelyhez számos iratot csatolt. Érdemi nyilatkozatában előadta, hogy a vizsgálat során feltárt hiányosságokat pótolta, továbbá hangsúlyozta, hogy 98%-ban azonos cégcsoporthoz tartozó egyes vállalkozások, ritkán az egyes cégcsoporti cégek vezetőinek megbízása alapján járt el, és a megbízóit minden esetben személyesen ismerte.

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott.

Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat alatt meghallgatást kért.

A Fegyelmi Tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását, figyelemmel arra, hogy az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre álltak, a fegyelmi felelősség megállapításához további bizonyítás felvétele nem vált szükségessé.

A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásáról azzal a felhívással tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy indítványát, a tárgyaláson kívüli elbírálás egyetértése esetén, az alkalmazandó joghátrányra is kiterjedően tegye meg.

A fegyelmi biztos a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálását támogatta, végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének 2 rendbeli, folytatólagosan megvalósított, szándékos fegyelmi vétségben való megállapítását kérte, pénzbírság fegyelmi büntetés megállapítása mellett.

A Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi biztos indítványát azzal a felhívással küldte meg az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy észrevételeit 15 napon belül tegye meg, egyúttal tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni.

Az eljárás alá vont ügyvéd a kiegészített igazoló jelentésében nem ellenezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását, valamint feltárta a pénzmosás megelőzési helyszíni ellenőrzés során vizsgált cégbejegyzési ügyben szereplő természetes személy és a [...] Zrt., mint megbízó közötti kapcsolatot.

A tényállás:

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége határozatával a [...] Ügyvédi Irodát jelölte ki, mint a pénzmosás megelőzése szempontjából ellenőrizendő praxist.

A fentiek alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara részéről a vizsgálók helyszíni ellenőrzést végeztek az eljárás alá vont ügyvéd egyedüli tagságával működő ügyvédi irodájának székhelyeként megadott címen.

A vizsgálók két ügyet kértek ki vizsgálatra (továbbiakban vizsgálat alá vont két ügy), így 1 db gazdasági társaság alapítását és 1 db gazdasági társaság változásbejegyzését. A helyszíni ellenőrzés során megállapításra került, hogy a [cég1] Kft cégbejegyzési ügyében, valamint a [cég2] Kft. esetében a könyvvizsgáló személyének bejelentésére irányuló változásbejegyzési ügyben eljárva az eljárás alá vont ügyvéd nem végezte el az ügyfelek átvilágítását, valamint a személyazonosító okmányaik ellenőrzését (JÜB ellenőrzés), továbbá a tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkoztatást is mellőzte.

A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a kamara titkárának átirata, az ellenőrzési terv alapján végzett helyszíni ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv, valamint az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján állapította meg.

Az ellenőrzési terv alapján végzett helyszíni ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv rögzíti, hogy a [cég2] Kft. cégmódosítási ügyében (könyvvizsgáló bejelentése), valamint a [cég1] Kft. cégbejegyzési ügyében eljárva az ügyfelek azonosítása nem megfelelően történt, valamint az ügyfélazonosítás megfelelő dokumentálását az akta, illetve rögzített kép- és hangfelvétel nem tartalmazza. A jegyzőkönyv rögzíti továbbá, hogy „az ügyfelek azonosítása nem teljes, hiányzik a JÜB azonosítás. Azonosítási adatlap, tényleges tulajdonosi nyilatkozat is hiányzik.”

Az eljárás alá vont ügyvéd a helyszíni ellenőrzés során előadta, hogy a vizsgálat alá vont ügyekben az ügyfeleket személyesen ismerte, az esetek 98%-ban azonos cégcsoporthoz tartozó vállalkozásoktól fogad el megbízást. Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozott továbbá, hogy vállalja a feltárt hiányok pótlását.

Igazoló jelentésében az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, hogy a vizsgálat alá vont két ügyben nem végezte el az ügyfelek személyazonosító okmányaik érvényességének ellenőrzését (JÜB ellenőrzését), valamint az ügyfelek tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkoztatását és mellőzte az azonosítási adatlap felvételét is, valamint továbbra is hangsúlyozta, hogy az esetek 98%-ban azonos cégcsoporthoz tartozó egyes vállalkozásoktól, ritkán az egyes cégcsoporti cégek vezetőitől, mint magánszemélyektől fogadott és látott el megbízást, valamint újfent rögzítette, hogy a természetes személy megbízókat valamennyi esetben személyesen ismerte.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentéséhez csatolta a [...] Zrt-vel kötött ügyvédi megbízási szerződést.

Csatolta továbbá a [cég2] Kft. könyvvizsgáló személyének bejelentésére irányuló változásbejegyzési ügyével összefüggésben M.O., mint a [cég2] Kft. tagja, a Q.I.L. képviselőjének a személyazonosító igazolványának, lakcímkártyájának és adóigazolványának másolatát, a JÜB rendszeren keresztül kiállított adatszolgáltatási lapot, valamint az Azonosítási adatlapot, a Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatot, az Üttv. 32-33. §-ai szerinti személyazonossági ellenőrzésről szóló tájékoztatást és a Tájékoztatás az adatkezeléssel kapcsolatban megnevezésű dokumentumot.

Az eljárás alá vont ügyvéd a [cég1] Kft. cégbejegyzési ügyével összefüggésben csatolta a tagok és az ügyvezető személyazonosító igazolványának, lakcímkártyájának, és adóigazolványának másolatát, a JÜB rendszeren keresztül kiállított adatszolgáltatási lapot, valamint az Azonosítási adatlapot, a Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatot, az Üttv. 32-33. §-ai szerinti személyazonossági ellenőrzésről szóló tájékoztatást és a Tájékoztatás az adatkezeléssel kapcsolatban megnevezésű dokumentumot.

Bizonyítási indítványt az eljárás alá vont ügyvéd nem terjesztett elő.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy a [cég1] Kft. cégbejegyzési ügyében, valamint a [cég2] Kft. változásbejegyzési ügyében az ügyfélátvilágítási kötelezettségét és ezzel összefüggésben az ügyvédi ellenjegyzés szabályait megszegte, mellyel megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdését, Üttv. 32. § (7)-(8) bekezdését, az Üttv. 44. § (1) bekezdésének c) pontját, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban Pmt.) 73. § (1) bekezdésének c) pontját, mellyel 2 rendbeli, folytatólagosan megvalósított, szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazzon, és egyben marasztalja az eljárás költségeiben.

Az eljárás alá vont ügyvéd az igazoló jelentésében foglaltakat kiegészítette azzal, hogy ismertette a [...] Zrt. és a pénzmosás megelőzési helyszíni ellenőrzés során vizsgált cégbejegyzési ügyben szereplő V.A., mint megbízó közötti kapcsolatot.

A fegyelmi tanács döntése:

Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 32. § (7) bekezdése rögzíti, hogy a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd - a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében - a (2)-(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.

Az Üttv. 32. § (8) bekezdése alapján a magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek az Üttv. 32. § (7) bekezdés szerinti azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, az Üttv. 32. § (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került.

Az Üttv. 44. § (1) bekezdése értelmében az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy

a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,

b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,

c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és

d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.

A Pmt. 73. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az e törvényben meghatározott ügyfélátvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha az Üttv. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti tevékenységet végez, vagy ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:

a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,

b) ingatlan tulajdonának átruházása,

c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése,

d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat,

e) ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása.

A Pmt. 4. része tartalmazza az ügyvédekre is kötelező ún. ügyfélátvilágítási intézkedéseket.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban FESZ) 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, hogy a pénzmosás megelőzési helyszíni ellenőrzés során vizsgált két ügyben, így a [cég1] Kft. cégbejegyzési ügyében, valamint a [cég2] Kft. könyvvizsgáló személyének bejelentésére irányuló változásbejegyzési ügyében nem végezte el az ügyfelek személyazonosító okmányaik érvényességének ellenőrzését (JÜB ellenőrzését) és az ügyfelek tényleges tulajdonosokra vonatkozó nyilatkoztatását, valamint mellőzte az azonosítási adatlap felvételét is.

Az eljárás alá vont ügyvéd a helyszíni ellenőrzés során vállalta, hogy az elmulasztott ügyfélazonosítási kötelezettségét pótolja, melyet a csatolt iratok tanúsága szerint meg is tett. Az eljárás alá vont ügyvéd a benyújtott igazoló jelentéséhez csatolta a vizsgálat alá vont két ügyben érintett valamennyi természetes személy vonatkozásában a személy- és okmányellenőrzés szolgáltatás keretében, a JÜB rendszeren keresztül kiállított adatszolgáltatási lapot, valamint az azonosítási adatlapot, a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatot, továbbá az érintett ügyfelek személyazonosító igazolvány, lakcímkártya és adóigazolvány másolatát. A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az okiratok ellenjegyzésekor ezen dokumentumok nem álltak rendelkezésre.

Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során mindvégig hangsúlyozta, hogy a cégcsoportban érdekelt valamennyi természetes személyt személyesen ismeri.

A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvéd hitelt érdemlően igazolta, hogy mind a két vizsgálat alá vont ügyben személyesen ismerte az ügyfeleket.

A Fegyelmi Tanács ugyanakkor nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, mely szerint az ügyfelek személyes ismeretségére tekintettel nem szükséges az ügyfélazonosítás elvégzése, valamint, hogy az ügyfélátvilágítás során keletkező dokumentumok csupán „adminisztrációs adatlapok.”

A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az ügyfélazonosítás Üttv.-ben meghatározott célja az, hogy kétséget kizáróan meggyőződjön az eljáró ügyvéd arról, hogy az ügyvédi tevékenységet annak a javára végzi, azt képviseli, annak a nyilatkozatát ellenjegyzi, akinek az ügyfél állítja magát. A Pmt. szerinti ügyfélátvilágítás a törvényben meghatározott ügyletek, az abban részt vevő ügyfelek ellenőrzése abból a szempontból, hogy az nem veti-e fel a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, valamint az ENSZ, illetve az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megszegésének a kockázatát. Az ügyfélátvilágítás célja a fentiekben rögzített jogsértő cselekmények megelőzése, mely nem csupán egy adminisztrációs feladat.

Az Üttv. 44. § (1) bekezdése alapján az ügyvéd az ellenjegyzéssel nem csupán az okirat jogszabályoknak történő megfelelőségét igazolja, hanem többek között azt is, hogy az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint attól függetlenül, hogy jelen esetben - az eljárás alá vont ügyvéd és az ügyfelek közötti személyes ismeretségre tekintettel - a fegyelmi vétség társadalomra veszélyessége igen alacsony, az ellenjegyzés szabályainak bármely esetben történő megsértése súlyosan veszélyezteti azon privilégiumot, amivel a jogalkotó az ügyvédséget felruházta, ezáltal össz-ügyvédi érdeket sért minden olyan magatartás, amely alkalmas arra, hogy az ügyvédi okiratokkal szembeni bizalmat aláássa.

A Fegyelmi Tanács kiemeli, hogy a vizsgálat alá vont két ügyben az ellenjegyzéskor, az ellenjegyzés jogszabályban meghatározott feltételei nem álltak fenn, az ügyfélazonosítás hiányában az eljárás alá vont ügyvéd az ellenjegyzést nem végezhette volna el. A fegyelmi vétség társadalomra veszélyességének alacsony foka mellett sem tudott a Fegyelmi Tanács eltekinteni a fegyelmi felelősségre vonástól, figyelemmel arra, hogy az okirati ellenjegyzés szabályainak megsértése súlyos fegyelmi vétségnek minősül.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, azzal, hogy a [cég1] Kft. cégbejegyzési ügyében, valamint a [cég2] Kft. változásbejegyzési ügyében megszegte az ügyfélátvilágítási kötelezettségét, és ezzel összefüggésben az ügyvédi ellenjegyzés szabályait, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, Üttv. 32. § (7)-(8) bekezdését, az Üttv. 44. § (1) bekezdésének c) pontját, valamint a Pmt. 73. § (1) bekezdésének c) pontját, mellyel 2 rendbeli, egy esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd személyesen ismerte a vizsgálat alá vont ügyben érintett valamennyi természetes személyt, valamint, hogy a pénzmosás megelőzési helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságokat pótolta. A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd korábban fegyelmi vétséget nem követett el.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács a legenyhébb fegyelmi büntetés, az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak. Az írásbeli megrovással a Fegyelmi Tanács rosszallását fejezi ki és felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a jövőben valamennyi ügyben teljes körűen tegyen eleget az ügyfélátvilágítási, ügyfélazonosítási kötelezettségének, így minden esetben végezze el az ügyfelek azonosítását és a személyazonosságot igazoló okiratok ellenőrzését az Üttv. 32. §-a és a Pmt. 7. §-a alapján, valamint nyilatkoztassa meg az ügyfeleket a Pmt. 8-14. §-ban rögzítettek szerint.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. március 10. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 226.)


  Vissza az oldal tetejére