A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. március 21. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben valótlan tartalmú, és nagy valószínűséggel hamis okirat készítését, ellenjegyzését, és mindannak az adott hagyatéki eljárásban történő benyújtását kifogásolta. Bejelentéséhez melléketeket csatolt, köztük okiratokat, írásszakértői szakvéleményeket, hagyatéki tárgyalásról és bírósági perfelvételi tárgyalásról készült jegyzőkönyveket is.
A bejelentés alapján az előzetes vizsgálat elrendelésére került sor.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatot terjesztett elő, amelyben a fegyelmi felelősségét vitatta, nyilatkozatához mellékleteket csatolt – így többek között megbízási szerződést és tényvázlatot, részvény ajándékozási szerződést, valamint az ellenjegyzéssel összefüggésben a MÜK Szakmai Bizottsága elnökének állásfoglalását is.
A fegyelmi biztos határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint a megállapított tényállás alapján alapos a gyanú arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd
i/ a feleknek a korábbi aláírásukat sajátjukként elismerő jognyilatkozatának hiányában,
ii/ a felek személyazonosságának ellenőrzését (az ügyfél-átvilágítását) elmulasztva,
iii/ az ellenjegyzésének időpontját valótlanul (visszadátumozottan) feltüntetve,
iv/ a kamarai azonosító számának rögzítését mellőzve,
v/ az ellenjegyzésével hamis aláírást tanúsítva
ellenjegyezte az ajándékozási szerződést.
Mindezek alapján a fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
A Budapesti Ügyvédi Kamarához 2022.01.21-én érkezett nyilatkozatában az eljárás alá vont ügyvéd utalt arra, hogy bejelentő és M.Á. között 2022.01.12-én egyezségi megállapodás jött létre, amelynek értelmében a bejelentő a részére a közjegyzői hagyatéki eljárás során ideiglenes hatállyal átadott, a néhai M.Gy. nevén vezetett adott értékpapírszámlán nyilvántartott, a R. Zrt 136.815 db névre szóló részvénye 1/2 tulajdoni hányadának tulajdonjogáról ingyenesen, ellenérték nélkül lemondott M.Á. javára.
Az eljárás alá vont a bejelentéséhez csatolta a bejelentőnek a részvények tulajdonjoga átruházásáról szóló nyilatkozatát.
Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta továbbá az igazságügyi írásszakértő szakvéleményét, amely egyértelműen megállapította, hogy az adott ajándékozási szerződésen szereplő aláírás néhai M.Gy.-től származik az ajándékozási szerződés eredeti példányán szereplő aláírást összevetve az aláírás mintákkal. A 2022.03.07-én kelt nyilatkozatához mellékelte a Törvényszék előtti perben 2022.02.23-án megtartott perfelvételi tárgyalásról készült /42. számú jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a bejelentő és M.Á. között létrejött perbeli egyezséget, valamint a bíróság azt jóváhagyó végzését.
A 2022.03.21-én megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd csatolta M.Á., valamint néhai M.Gy. azonosítási adatlapját, továbbá M.Á. és néhai M.Gy. által is aláírt póttényvázlatot is, amely tartalmazza, hogy szerződő felek az ajándékozási szerződésen szereplő aláírásukat saját kezű aláírásuknak ismerik el.
A fegyelmi biztos a tárgyaláson a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot annyiban módosította, hogy figyelemmel az írásszakértő szakvéleményére is, már nem rótta eljárás alá vont terhére, hogy hamis aláírást tanúsított volna ellenjegyzéssel, végindítványában pedig utalt arra is, hogy a kamarai azonosító szám feltüntetésének hiánya valóban nem jelentős súlyú szabályszegés. Egyebekben fenntartotta a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatban foglaltakat és 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítása mellett pénzbírság kiszabására tett indítványt, valamint kérte az eljárás alá vont kötelezését az eljárás költségeinek megfizetésére is.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el, hivatkozott arra is, hogy a szerződő felek azonosítása megtörtént, illetve csatolta azt a póttényvázlatot is, amelyben a felek az ajándékozási szerződésen az aláírásukat a sajátjuknak ismerik el.
Tényállás:
M.Á. megajándékozottként 2017.12.01. napján megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a R. Zrt 136.815 db – M.Gy. ajándékozó tulajdonában álló – elsőbbségi jogot biztosító névre szóló részvényének ajándékozása tárgyában szerződést szerkesszen és szükség esetén ellenjegyezze. M.Á. és M.Gy. házastársak voltak. Az eljárás alá vont ügyvéd az ajándékozási szerződést megszerkesztette.
A szerződő felek a részvény ajándékozási szerződést az eljárás alá vont ügyvéd távollétében írták alá, ugyanakkor a szerződésen szereplő aláírásukat 2017.12.22-én az eljárás alá vont ügyvéd előtt a sajátjuknak ismerték el, minderről a szerződő felek póttényvázlatot is aláírtak, valamint ekkor került sor a szerződő felek vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási kötelezettségének teljesítésére, az azonosítási adatlap kitöltésére, valamint a szerződő felek általi aláírásra. Az eljárás alá vont ügyvéd az ajándékozási szerződést 2017.12.22-én, a szerződő felek otthonában tartott egyeztetés során nem ellenjegyezte, mindarra csak később, 2018.07.23. és 2018.10.26. között, pontosabban nem meghatározható időpontban került sor. Az ellenjegyzés során annak dátumaként helytelenül lett feltüntetve a „2017. december 6.” dátum, valamint az eljárás alá vont kamarai azonosító száma nem került az ellenjegyzett okiraton feltüntetésre.
M.Gy. 2018. május 29-én végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt. Az örökhagyó hagyatéki ügyében megtartott 2018. július 23-i hagyatéki tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd az örökhagyó házastársának, M.Á. jogi képviseletében úgy nyilatkozott, hogy az örökhagyó a R. Zrt-nek a tulajdonát képező 136.815 db részvényét M.Á.-nek ajándékozta. A 2017. december 6-i keltezésű ajándékozási szerződést a hagyatéki eljárás irataihoz csatolta. Az ajándékozási szerződésen a tanúk aláírásának helye „Előttünk, mint tanúk előtt” megszövegezéssel gépírással kijelölésre került, azonban a felek aláírásának tanúsítására nem került sor. A becsatolt ajándékozási szerződés ügyvédi ellenjegyzést nem tartalmazott.
A 2018.07.23-a és 2018.10.16-a között utólagos ellenjegyzéssel ellátott okirat az eljárás alá vont ügyvéd által a hagyatéki eljárásban, – majd a bejelentő, az örökhagyó törvényes örököseként az ajándékozási szerződés érvényességét, s így M.Á. hitelezői igényét vitató nyilatkozatára is figyelemmel –a Fővárosi Törvényszék előtt megindított polgári perben M.Á. által bizonyítási eszközként is csatolásra került.
A bejelentő és M.Á. között 2022.01.12-én egyezségi megállapodás jött létre, amelynek értelmében a bejelentő a részére a közjegyzői hagyatéki eljárás során ideiglenes hatállyal átadott, a R. Zrt 136.815 db névre szóló részvénye ½ tulajdoni hányadának tulajdonjogáról ingyenesen, ellenérték nélkül lemondott M.Á. javára.
A Fővárosi Törvényszék előtt M.Á., mint felperes, valamint a bejelentő, mint alperes között folyamatban volt perben 2022.02.23-án megtartott perfelvételi tárgyaláson a bejelentő és M.Á. között perbeli egyezség is létrejött a 2022.01.12-ei megállapodás tárgyában, a bíróság egyezséget jóváhagyó végzése jogerőre emelkedett.
A Fegyelmi Tanács döntése:
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a tényállás a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt tárgyalási jegyzőkönyvek, az adott részvény ajándékozási szerződés, a további okiratok, így különösen az azonosítási adatlapok, a tényvázlat és ügyvédi megbízás, valamint a póttényvázlat alapján aggálytalanul megállapítható volt.
Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy a különböző bizonyítási eszközökben rejlő adatok egymást kölcsönösen is megerősítették – így a bejelentő és M.Á. között létrejött megállapodás, valamint a perbeli egyezséget tartalmazó tárgyalási jegyzőkönyv adatai, vagy például a póttényvázlat, az azonosítási adatlapok tartalma és azok dátuma alátámasztotta az eljárás alá vont nyilatkozatát abban a körben, hogy a szerződő felek az ajándékozási szerződésen szereplő aláírásukat 2017.12.22-én az eljárás alá vont előtt a sajátjuknak ismerték el, valamint hogy az azonosításuk, a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése is megtörtént.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló okiratok alapján megállapítható az is, hogy bejelentő a hagyatéki eljárást követően megindult polgári perben még a perfelvétel során olyan tartalmú perbeli egyezséget kötött, amely szerint az adott részvények ½ tulajdoni hányadára vonatkozó tulajdonjogát ellenérték nélkül átruházta M.Á.-re, vagyis bár később, a polgári perben, azonban mégis az eljárás alá vont ügyvéd által M.Á. képviseletében a hagyatéki eljárás során előterjesztett kérelemnek, hitelezői igénynek megfelelő megállapodás jött létre a felek között, amelyet a bejelentő ellenérték nélkül fogadott el.
A Fegyelmi Tanács megállapította továbbá azt is, hogy az adott ajándékozási szerződés ellenjegyzése során az ellenjegyzés szabályai nem kerültek maradéktalanul megtartásra, így az ellenjegyzés dátuma sem helytálló, valamint az ellenjegyzés során az eljárás alá vont kamarai azonosító száma sem került feltüntetésre. A Fegyelmi Tanácsnak tehát – az eljárás adatait egyenként és összességükben értékelve – arról kellett határoznia, hogy mindez eléri-e a fegyelmi vétség szintjét, ilyen értelemben tényállásszerűnek, valamint vétkes szabályszegésnek tekinthető-e.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) az általa szerkesztett, továbbá ügyvédi irodája, helyettese, vagy az ügyvédi tevékenység általa alkalmazott gyakorlója, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója által szerkesztett és az ügyvéd által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti.
Az Üttv. 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ellenjegyzett okiratot – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia.
Az Üttv. 44. § (1) bekezdése szerint az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) – 2018.07.23-a és 2018.10.16-a között hatályban volt – 73. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor is terheli, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy ha gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházásának előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a határozatban rögzített tényállás alapján megállapítható volt, hogy az adott részvény ajándékozási szerződés eljárás alá vont ügyvéd általi ellenjegyzését megelőzően a szerződő felek az okiraton szereplő aláírást az eljárás alá vont előtt sajátjukként ismerték el, valamint az ellenjegyzést megelőzően az eljárás alá vont ügyvéd az okiratban megjelölt felek azonosítását, Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítását is elvégezte, így az Üttv. 44. § (1) bekezdésének, valamint a Pmt. 73. § (1) bekezdésének rendelkezéseit nem sértette meg.
Kétségtelen, hogy a részvény ajándékozási szerződés, az ellenjegyzett okirat az ellenjegyzés időpontjaként helytelen dátumot rögzít, és nem tartalmazza az eljárás alá vont ügyvéd kamarai azonosító számát, ahogyan mindazt a fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozata és végindítványa is rögzítette.
Mindezzel összefüggésben a Fegyelmi Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy az ügyvédnek az ügyvédi hivatás, az ügyvédi tevékenység gyakorlása során kifejezetten törekednie kell arra, hogy minden esetben – ideértve a barátok, családtagok részére, esetleg részben pro bono végzett ügyvédi tevékenységet is – ugyanolyan alapossággal, körültekintéssel, gondossággal kell eljárnia, az Üttv. 1. § (3) bekezdésének megfogalmazása szerint is az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, az ügyvéd legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Ugyanakkor a fentiekkel kapcsolatban a Fegyelmi Tanács rámutat arra is, hogy fegyelmi felelősséget az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő – jogszabályban, alapszabályban, vagy etikai szabályzatban meghatározott – szándékos vagy gondatlan kötelességszegés eredményez. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása során „elkövetett” pontatlanságok, elírások még önmagában nem jelentik az Üttv. 107. § a) pontja szerinti kötelességszegő magatartást, nem érik el a fegyelmi vétségnek megfelelő kötelezettségszegés szintjét.
A Fegyelmi Tanács egyetértett a MÜK Szakmai Bizottsága elnökének az adott részvény ajándékozási szerződés ellenjegyzésével, annak során hiányosan vagy hibásan megvalósított alakisági követelmények utólagos kijavíthatóságával, kiegészíthetőségével kapcsolatos – kötelező erejűnek egyébként nem tekinthető – jogi állásfoglalásával, vagyis mindezen hiányos vagy hibás alakisági követelmények utólag orvosolhatók is lehetnek abban az esetben, ha az ügyvédi ellenjegyzés feltételei az új ellenjegyzés időpontjában fennállnak, amennyiben nem új ellenjegyzésre, hanem a korábbi ellenjegyzés kijavítására kerül sor, az ellenjegyzés időpontjaként a kijavítás (utólagos ellenjegyzés) időpontja az irányadó.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács a rögzítettekkel összefüggésben nem állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd – kimerítve az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat – az Üttv-ben, vagy más jogszabályban, alapszabályban vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegve fegyelmi vétséget követett volna el.
Minderre tekintettel a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontjára figyelemmel.
A jelen eljárással kapcsolatban felmerült költséget a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. június 3. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2021. F. 227.)