Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.231/7. határozata

jogosulatlan ügyvédi tevékenységről, irodagondnokkal való együttműködési kötelezettség megszegéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. március 3. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

300.000 Ft, azaz háromszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A fegyelmi tanács elrendeli az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2021.F.145/3. számú határozattal korábban kiszabott, de végrehajtásában 3 évre felfüggesztett 3 év időtartamú kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását.

A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Dr. [...] ügyvéd (az ügyvédi tevékenysége gyakorlása alól felfüggesztett eljárás alá vont ügyvéd részére kijelölt irodagondnok) beadványában bejelentéssel élt, kifogásolva hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem működik vele együtt, továbbá ügyvédi tevékenységét a felfüggesztés ellenére is folytatja, és magatartása nem felel meg az ügyvédtől elvárható magatartásnak sem.

A bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot a vezető fegyelmi biztos elrendelte. Határozatában a vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat 8 napon belül küldje meg a kamara részére. A felhívás kapcsán eljárás alá vont ügyvéd beadványt terjesztett elő.

A vizsgálati eljárás eredményeként az eljáró fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy azzal a magatartásával, hogy felfüggesztése időtartama alatt ügyvédi tevékenységet folytatott és megbízási díjat vett át R. J.-né ügyében, megsértette az Üttv. 130. § (1) és 55. § (6) bekezdését, továbbá azzal a magatartásával, hogy az irodagondnoknak nem biztosította az irodába való bejutást, valamint a folyamatban lévő ügyek iratait nem adta át, megsértette az irodagondnokról szóló 7/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat 3.8. pontjának rendelkezését, amellyel az Üttv. 107. a) pontjában meghatározott, 1 rb., folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A fegyelmi tanács arról tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartás nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel szükség esetén indítványát tegye meg. A fegyelmi biztos indítványát előterjesztette, mely indítványt a fegyelmi tanács azzal küldött meg az eljárás alá vont ügyvéd részére, hogy arra észrevételeit a kézhezvételétől számított 15 napon belül teheti meg. Az eljárás alá vont ügyvéd a részére biztosított észrevétel lehetőségével a megadott határidőn belül nem élt.

Tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 130. § (1) és (3) bekezdése alapján a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság eljáró fegyelmi tanácsa a tevékenység gyakorlása alól 2021. augusztus 4. napjával végrehajtható határozatával felfüggesztette. A Budapesti Ügyvédi Kamara a 2021. augusztus 12-ei határozatával a felfüggesztés időtartamára dr. [...] ügyvédet jelölte ki az eljárás alá vont ügyvéd irodagondnokának.

Az irodagondnok a kijelölését követően több levelet intézett az eljárás alá vont ügyvédhez, illetve telefonon is próbálta vele a kapcsolatot felvenni, de az vagy eredménytelen volt, vagy érdemben az irodagondnoki tevékenység gyakorlását nem mozdította előre. Az irodagondnok személyesen is megjelent az iroda címén 2021. október 4. napján, de az előzetesen megbeszéltek ellenére az eljárás alá vont ügyvéd nem biztosította részére az irodába történő bejutás lehetőségét.

Az eljárás alá vont ügyvéd nem mutatott együttműködést, átadott akták és információk hiányában az irodagondnok csak az ügyfélkapu levélforgalmát tudja nyomon követni.

Az irodagondnokot telefonon kereste meg R. J.-né, aki előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az irodájában fogadta, és neki a tevékenység ellátására tekintettel két alkalommal, 2021.08.23. és 2021.09.22. napján alkalmanként 32.000 Ft, összesen 64.000 Ft összegű munkadíjat fizetett, amelyre vonatkozó befizetési pénztárbizonylatokat az irodagondnok részére megküldte.

Az eljárás alá vont ügyvéd több e-mailben vette fel a kapcsolatot az irodagondnokkal, amelyben hol egy, hol három ügy folyamatban létéről nyilatkozott, leveleiben pedig több alkalommal büntetőeljárás megindításával fenyegette meg az irodagondnokot.

R. J.-né részére a 2021. szeptember 30-án folytatott levelezésben az eljárás alá vont ügyvéd maga is megerősítette, hogy R. J.-né vele szemben díjigényt támasztott és további díjakat követelt a már elvégzett tevékenységekre tekintettel, amely levelet A. C. korrupció ellenes bizottság vezetője és dr. Á. O. (korábbi nevén P.) aláírásokkal látott el.

A levelezésben az eljárás alá vont ügyvéd többek között azt írta R. J.-né részére, hogy „sajnos férjem letiltotta, hogy további munkadíjakat fizessek vissza, ezért a szervezett bűnözés elleni főosztályán sajnos Ön ellen is meg kell tennem a feljelentést. Amennyiben a kamaránál feljelentést kíván tenni, úgy már most mondom, hogy szervezetten elkövetett szándékos emberölés miatt feljelentést teszek maga ellen is valamennyi ügyészségen”.

Az irodagondnoknak 2021. szeptember 28-án küldött levelében az eljárás alá vont ügyvéd azt írta, hogy „megfontolóra veszi a rágalmazás miatti feljelentését”. Eben az iratában úgy nyilatkozott, hogy H. E., G. Á. és R. J.-né ügyei vannak nála folyamatban.

A fegyelmi biztos indítványa:

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta, indítványozta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi tanács fegyelmi büntetésként az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, amelynek összegét - figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére, valamint különös tekintettel arra, hogy a fegyelmi vétséget a jogerőre emelkedett kizárás fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése alatt követte el - 500.000 Ft-ban javasolta megállapítani, és indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd kötelezését az eljárással kapcsolatban felmerült átalányköltség összegének megfizetésére is. A fegyelmi biztos indítványozta továbbá, hogy a fegyelmi tanács az Üttv. 111. § (2) bekezdésének megfelelően a 2021.F.145. számú ügyben kiszabott kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását rendelje el.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:

Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során érdemben kizárólag R.J.-né ügyére vonatkozóan nyilatkozott, azt állítva, hogy a felfüggesztését követően az ügyfél által megfizetett összegek még a felfüggesztése előtt, 2021. júliusában végzett ügyvédi tevékenysége alapján jártak. Az irodagondnok megkeresésével összefüggésben azt állította, hogy a megbeszélt időpontban várta őt, aki azonban nem ment el a megbeszélésre. Az eljárás alá vont ügyvéd állítását semmilyen módon nem támasztotta alá, R. J.-né vonatkozásában az eljárás iratait nem csatolta.

A fegyelmi tanács döntése:

A fegyelmi tanács a tényállást az irodagondnok tényelőadása, és az azzal összhangban álló, általa rendelkezésre bocsátott bizonyítékok egybevetésével állapította meg, azok tartalmát ugyanis az eljárás alá vont ügyvéd nem cáfolta, ellenbizonyítást az azokban rögzítettekkel szemben nem ajánlott fel.

A jelen ügyben a rendelkezésre álló okiratok és eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján is tényszerűen megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az irodagondokkal nem működött együtt, továbbá ügyvédi tevékenységet folytatott a felfüggesztés időtartama alatt is, megbízójától ügyvédi munkadíjat vett át.

Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 130. § (6) bekezdése értelmében a felfüggesztésre egyebekben a szünetelés szabályait kell alkalmazni.

Az Üttv. 55. § (1) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység szünetelése alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem gyakorolhatja a kamarai tagságból, vagy kamarai nyilvántartásba vételből eredő jogokat.

Az irodagondnokról szóló 7/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat 3.8. pontja értelmében az irodagondnokkal együttműködésre kötelezett ügyvéd köteles

a) biztosítani az irodagondnok számára az irodahelyiségbe való bejutást,

b) az irodagondnok rendelkezésére bocsátani a folyamatban lévő ügyek iratait,

c) megadni a szükséges hozzáférést a nyilvántartásaihoz,

d) megadni a fizetési számla és a letéti számla feletti rendelkezési jog gyakorlásához szükséges információkat.

A fentiek alapján az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy felfüggesztése időtartama alatt ügyvédi tevékenységet folytatott és megbízási díjat vett át R. J.-né ügyében, megsértette az Üttv. 130. § (6) bekezdése folytán alkalmazandó, 55. § (1) bekezdésének rendelkezését, és ezzel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, mivel a hivatásrendi szabállyal tisztában volt, és magatartása következményeibe belenyugodva cselekedett.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az irodagondnok részére nem biztosította az irodába való bejutást, valamint a folyamatban lévő ügyek iratait nem adta át, megsértette az irodagondnokról szóló 7/2017. (XI. 20.) MÜK Szabályzat 3.8. pontját, amellyel további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, lévén, hogy ez esetben is az irányadó hivatásrendi szabály ismeretében, azok megszegésébe belenyugodva járt el.

Az eljárás alá vont volt ügyvédnek a fenti cselekményei az Üttv. 107. § a) pontja alapján külön-külön fegyelmi vétségnek minősülnek, ezért a fegyelmi tanács 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg a terhére.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a fegyelmi tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Jelen estben, különös tekintettel a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokra, a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a fegyelmi tanács - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, ugyanakkor annak mértékét - mérlegeléssel - a rendelkező rész szerint állapította meg, eltérve e körben a fegyelmi biztos indítványától.

Egyetértett a fegyelmi tanács a fegyelmi biztossal abban, hogy figyelemmel kell lenni a büntetés kiszabása során az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére, valamint arra, hogy a fegyelmi vétséget a jogerőre emelkedett kizárás fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése alatt követte el, azonban az eljárás tárgyává tett cselekmény tárgyi súlyára, és eljárás alá vont ügyvéd jövedelmi viszonyaira tekintettel úgy ítélte meg, hogy a fegyelmi biztos indítványában meghatározott összegnél alacsonyabb összeg is elegendő a büntetési célok eléréséhez.

Az Üttv. 111. § (2) bekezdése alapján a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti. A fegyelmi tanács a jelen ügyben rendelkezésére bocsátott iratok alapján úgy ítélte meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd továbbra is az alapvető ügyvédi magatartási normákat megszegve gyakorolta ügyvédi tevékenységét, annak ellenére, hogy vele szemben korábban már emiatt végrehajtásában felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés alkalmazására került sor. Az eljárás alá vont ügyvéd leveleiben továbbra is minden alap nélkül fenyeget másokat büntetőeljárás megindításával, és tesz a saját személyére vonatkozóan minden ténybeli alapot nélkülöző tényállításokat. Figyelemmel arra, hogy a korábban kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett fegyelmi büntetés nem volt alkalmas arra, hogy eljárás alá vont ügyvédet visszatartsa további fegyelmi vétségek elkövetésétől, az eljárás alá vont ügyvéd nem vonta le a szükséges következtetéseket, és ezt követően sem a hivatásrendi normák megtartása mellett folytatta ügyvédi tevékenységét, így a fegyelmi tanács szükségesnek látta a fegyelmi büntetés végrehajtásának elrendelését.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. április 6. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 231.)