A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. január 31. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt
300.000 Ft, azaz háromszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és a 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő beadvánnyal fordult a Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, majd a rendelkezésre álló iratok alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett. Indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 1 rendbeli – folytatólagosan megvalósított – szándékos fegyelmi vétség megállapítását az Üttv. 1. § (1) és (3), 28. § (3), 29. § (1), 39. § (3), 40. § (2), 52. § (2), illetve az ÜESZ. 2.1., 2.2., 2.4., 6.10., 8.9., 8.10. pontjai szerinti rendelkezések megszegése miatt.
Tényállás:
A bejelentő megbízta eljárás alá vont ügyvédet a Törvényszék és az Ítélőtábla ítélete ellen felülvizsgálati indítvány, kettő héten belül történő benyújtásával és a felülvizsgálati eljárás során a védelme ellátásával. A megbízás kiterjedt továbbá a bejelentő „büntetés-végrehajtási intézetben való tartózkodása idejére a jogi képviseletének ellátására, pl. re integrációs őrizetével kapcsolatos ügyének intézésére.” Megbízási szerződés nem készült.
Bejelentő 100.000 Ft előleget készpénzben átadott eljárás alá vont ügyvéd részére.
A felülvizsgálati kérelem tervezete végül késedelmesen készült el. Annak tartalmát eljárás alá vont ügyvéd személyesen ugyanebben a hónapban egyeztette bejelentővel, aki azt jóváhagyta, így 2020.03.20. napján rendelkezésre állt a kérelem végleges változata. Az előzetes megállapodásnak megfelelően bejelentő felesége az ügyvédi munkadíj fennmaradó részét, további 100.000 Ft összeget átadott az ügyvédnek, 20.000 Ft összegű utazási költségtérítéssel együtt.
Eljárás alá vont ügyvéd azonban a felülvizsgálati kérelmet nem nyújtotta be az illetékes bíróságra, ennek ellenére még 2020 októberében is arról tájékoztatta bejelentő feleségét, hogy a Kúria a kérelmet befogadta.
Bejelentő felesége érdeklődött az illetékes bíróságnál a kérelem tárgyában, ahol 2020 novemberében arról tájékoztatták, hogy eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatával ellentétben a kérelem nem lett benyújtva.
Időközben esedékessé vált bejelentő re integrációs őrizetének kezdeményezése is, így bejelentő az ahhoz szükséges iratokat 2020.12.16. napján postai úton megküldte eljárás alá vont ügyvéd részére azzal, hogy a kérelmet 2021.01.05. napján az ügyvéd terjessze elő az illetékes bíróságon.
Mivel eljárás alá vont ügyvéd ezt a megbízást sem teljesítette a bejelentő utasítása szerinti határidőben, ezért bejelentő rövid úton kilátásba helyezte a felmondását, aminek hatására az eljárás alá vont ügyvéd 2021.01.18. napján benyújtotta a felülvizsgálati kérelmet és a re integrációs őrizet elrendelése érdekében szükséges kérelmet is. Bejelentő a kérelmek benyújtásáról ekkor még nem értesülve a 2021.01.26. napján kelt levelében az ügyvéd megbízását felmondta és kérte a kifizetett munkadíjjal történő elszámolást, illetve az iratai kiadását.
Bejelentő a 2021.02.12. napján kelt levelében pedig azt kérte, hogy az ügyvéd küldje meg részére az elkészíteni és benyújtani vállalt kérelmek beadását igazoló dokumentumokat, aminek az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő részére az iratait jelentős késedelemmel, 2021.09.10. napján adta ki. Az elszámolási kötelezettség teljesítésének megtörténtéről nincs adat.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
A fegyelmi biztos felhívására az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során a bejelentésben foglaltakat részben vitatta, érdemi nyilatkozatot tett.
Előadta, hogy az ügyben 2020.01.06. napján kapott a bejelentőtől meghatalmazást a felülvizsgálati eljárásban a kérelem elkészítésére, melyet a Győri Törvényszékre 2020.02.25. napján benyújtotta személyesen. Előadta, hogy a felülvizsgálat kérelmet 2020.03.20. napján benyújtotta elektronikus úton, de mivel azt az ősszel történt érdeklődése után nem találták, ezért 2021.01.18. napján ismételten benyújtotta. A fokozatváltás ügyében az iratokat 2021.01.18. napján benyújtotta.
A Fegyelmi Tanács az ügyben tárgyalást tartott, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő is megjelent.
A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
Az üggyel kapcsolatban előadta, hogy a bejelentővel még a szabadságvesztés büntetése megkezdése előtt találkozott, amikor a felülvizsgálati eljárásra kapott megbízást.
A megbízáskor, 2020. január 7-én, nem készült írásbeli szerződés és tényvázlat sem került rögzítésre.
A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére vonatkozóan 30 napos határidőben állapodott meg.
A meghatalmazást a bejelentő aláírta és megkapta a büntetőügy iratait.
Kijelentette, hogy megírta a felülvizsgálati kérelem tervezetét és azt 2020. február elején egyeztette személyesen bejelentővel a Baracskai Büntetés-végrehajtási Intézetben, ahol a bejelentő a büntetését töltötte.
A megbeszélést követően benyújtotta a felülvizsgálati kérelmet a Győri Törvényszékhez.
Előadta, hogy nem szokta letölteni az elektronikus visszaigazolásokat, továbbá a meghatalmazást csatolta az iratokhoz.
2021. január 18-án a re integrációs kérelmet benyújtotta a bejelentő kérésére.
A Kúria elutasította a felülvizsgálati kérelmet, amelyről becsatolta a fegyelmi eljárás irataihoz a határozatot.
Elismerte, hogy nem tartotta be a bejelentővel megállapodott 30 napos határidőt, de ma már nem tudta megmondani ennek okát.
Előadta, hogy tájékoztatta a bejelentő feleségét a felülvizsgálati kérelem beadásáról. Ősszel tudta meg, hogy nem érkeztették a Győri Törvényszéken a kérelmét.
Nem szokta sem a benyújtott nyomtatványt, sem a válaszokat kinyomtatni.
Nem jelezte felé a bejelentő felesége, hogy fel fogja mondani a megbízást. Állította, hogy nem kapta meg a felmondást, ezt csak a Kamara felhívásából tudta meg.
Ezt követően kereste a bejelentő feleségét, de nem tudta vele kapcsolatot felvenni, ezért az iratokat a bejelentőnek adta át.
A 200 ezer Ft-os munkadíjat a felülvizsgálati kérelem elkészítéséért kérte és kapta. Miután elszámolást sem a bejelentő, sem a felesége nem kért, ezért ő nem is adott.
Előadta, hogy azért nem ismerte el a fegyelmi felelősségét, mert elkészítette és beadta a kérelmet, amit vállalt. A pénzt két részletben kapta meg, amikor a pénzt megkapta, akkor nyújtottam be a kérelmet. A vállalt határidőhöz képest a beadási késedelmét elismerte.
A Fegyelmi Tanács a tárgyaláson meghallgatta a bejelentőt, aki bejelentésével kapcsolatban az alábbiakat adta elő:
2018-ban emelkedett jogerőre a 3 év 2 hónap szabadságvesztést kiszabó ítélete, amelynek letöltését 2020. januárban kellett megkezdenie. A korábbi ügyvédje nem vállalta tovább az ügyét, ezért 2020. január 6-án megkereste az eljárás alá vont ügyvédet és felülvizsgálati kérelem benyújtásával bízta meg. 2020. január 8-án bevonult, ezen a napon vitte el a bátyja az iratokat az eljárás alá vont ügyvédhez. Az eljárás alá vont ügyvéd azt ígérte, hogy még januárban elkészíti a beadványt, de csak márciusban kapta meg a tervezetet.
A felesége tartotta a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel. Miután a felesége nem kapott semmiféle magyarázatot, hogy miért áll az ügye, érdeklődött a bíróságon, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy nem lett beadva a felülvizsgálati kérelem.
Végül 2021. januárban lett a felülvizsgálati kérelem beadva.
Az eljárás alá vont ügyvéd mindig azt mondta az érdeklődésükre, hogy beadta a kérelmet.
A felesége arról meggyőződött, hogy a kérelem 2020-ban nem lett beadva.
Az eljárás alá vont ügyvéd a re integrációs kérelmet sem adta be, mert azt ő adta be. A Bv-bíró előtti tárgyaláson nem is került szóba, hogy az ügyvéd úr beadott volna kérelmet.
A fokozat váltási kérelem benyújtására nem is adott az ügyvédnek megbízást.
2020. márciusában járt nála Baracskán az eljárás alá vont ügyvéd a felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban.
Nem tudta, hogy a re integrációs tárgyalásra az ügyvéd kérelme alapján került-e sor, illetve azt, hogy ha beadta az ügyvéd, akkor melyik kérelem érkezett meg előbb.
Úgy emlékezett, hogy az ő kérelmére indult a re integrációs eljárás.
Nem kérte az eljárás alá vont ügyvédtől képviseletet a Bv-n belüli eljárásra.
A felülvizsgálati kérelem határidejét úgy rögzítették, hogy levelet írt az ügyvéd úrnak, hogy mikorra készüljön el a kérelme. Kéthetes határidőre emlékezett.
A felmondást ajánlottan, postán adták fel, mert nem tudták az eljárás alá vont ügyvédet utolérni.
Bár nem kért elszámolást az eljárás alá vont ügyvédtől, de az igénye továbbra is fennáll.
A nyáron azt mondta neki az ügyvéd úr, hogy beadta, ősszel pedig azt mondta, hogy a bíróság befogadta.
A re integrációs kérelmet a bejelentő adta be. 2021. január 18. volt a beadási 90 nap kezdő időpontja. Azért tette a bejelentést, mert a felülvizsgálati kérelmet nem adta be az ügyvéd úr.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban írt tényállást és minősítést változatlanul fenntartotta.
Kérte annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tartotta be az ügyféllel megállapodott határidőt, nem töltötte le a beadási igazolásokat, személyesen sem szerezte be azokat. Ezzel szemben a 2021. január 18-i beadásra van irat, rendelkezésre áll a Kúria 2021-es elutasító végzése, tehát a felülvizsgálati kérelem beadása 2021. évben történt meg.
Megállapítható, hogy az ügyfélre a késedelemnek nem volt jogkövetkezménye.
A re integrációs kérelmet viszont nem nyújtotta be az eljárás alá vont ügyvéd, ez a rendelkezésre álló iratokból megállapítható.
Ezen túlmenően nem számolt el az ügyféllel az eljárás alá vont ügyvéd.
Az eljárás alá vont ügyvéd a felsorolt magatartásával, 1 rb. folytatólagosan elkövetett, szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A jelentős időmúlásra, valamint arra figyelemmel, hogy két nagykorú gyermek eltartásáról gondoskodik, pénzbírság kiszabására tett indítványt. Annak mértékénél kérte súlyosító körülményként értékelni, hogy egy esetben már folyt ellene fegyelmi eljárás, amely elmarasztalással és pénzbírság kiszabásával zárult.
Indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd költségekben marasztalását is.
Az eljárás alá vont ügyvéd az eddigi nyilatkozatait fenntartotta.
A fegyelmi tanács döntése:
A Fegyelmi Tanács a tényállást a fegyelmi biztos által előterjesztett fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban írtakkal egyezően állapította meg.
A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a vállalt kötelezettségének határidőben nem tett eleget, mely tényt az is igazolja, hogy a 2020. január 6. napján kapott meghatalmazását 2020. február 25. napján nyújtotta be a Győri Törvényszékhez, azért, hogy a BV-ben a meghatalmazását igazolni tudja.
Ezzel szemben az eljárás alá vont ügyvéd elektronikus kapcsolattartásra köteles, így a meghatalmazást is elektronikus úton kellett volna benyújtania és annak lenyomatát elküldhette volna e-papíron a BV-be, így a BV látogatásának nem lett volna akadálya. De mivel csak 2020.02.25. napján iktatták a meghatalmazását, így csak ezt követően járhatott a BV-ben a bejelentőnél. Csak az egyeztetést követően nyújthatta volna be a felülvizsgálati kérelmet, azaz legkorábban 2020. márciusában. Ezt is elektronikus úton kellett volna benyújtania, azaz az elküldésről és iktatásról elektronikus visszajelzést kellett volna kapnia. Az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen indokát nem tudta adni annak, hogy azt miért nem nyomtatta ki, vagy miért csak ősszel érdeklődött a beérkezés felől, és, ha ősszel érdeklődésére nem találták a kérelmét, miért nem nyújtotta be azonnal ismételten. Miután az eljárás alá vont ügyvéd a kérelem benyújtását igazolni nem tudta, így megállapítható, hogy az ügyvéd 2020-ban egyáltalán nem nyújtotta be a felülvizsgálati kérelmet.
Egyébként az eljárás alá vont ügyvéd szavahihetőségét cáfolja továbbá az a körülmény is, hogy a Kúria a kérelmét 2021-ben iktatta és csak 2021.09.29. napján tartott ülést az ügyben.
A re integrációs kérelemmel kapcsolatban a fegyelmi tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatát, mert a beadást itt sem tudta igazolni. Ezzel szemben a bejelentő nyilatkozata alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a re integrációs kérelmet sem adta be, mert azt a bejelentő adta be. Ezt a tényt igazolja, hogy a Bv-bíró előtti tárgyaláson nem is került szóba, hogy az eljárás alá vont ügyvéd beadott volna kérelmet.
Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő részére az iratait jelentős késedelemmel, 2021.09.10. napján adta ki. Az elszámolási kötelezettség teljesítésének megtörténtéről nincs adat.
A fenti tényállás alapján a fegyelmi tanács nem tudta elfogadni az eljárás alá vont ügyvéd érdemi védekezését.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése kimondja, hogy a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése alapján a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 40. § (2) bekezdése alapján a védői tevékenység ellátása során az ügyvéd a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 52. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 2.1. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ. 2.2. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ. 2.4. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ. 6.10. pontja szerint, ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.
Az ÜESZ. 8.9. pontja alapján a védő a legjobb tudása és lelkiismerete szerint jár el ügyfele érdekében. A kirendelt védő jogosult a megbízás lehetőségéről a terheltet, vagy – az ügyvédi titok megtartása mellett – reá tekintettel mást felvilágosítani.
Az ÜESZ. 8.10. pontja rögzíti, hogy a védő tájékoztatja ügyfelét az ügy állásáról, a várható eljárási cselekményekről, jogairól és kötelezettségeiről, valamint a terheltet az ügy mindenkori állásának megfelelően a megállapodás kötésének a lehetőségéről. A védő az ügyfél hozzátartozóját, vagy bármely más személyt – figyelembe véve a terhelt érdekeit – az erre vonatkozó ügyvédi titoktartás alóli felmentés esetén tájékoztathatja.
A fegyelmi tanács a fentiek alapján az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétségben megállapította.
A fegyelmi büntetés kiszabása során a fegyelmi tanács enyhítő körülményt nem észlelt, súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben már egy alkalommal fegyelmi eljárás indult.
A fentiek alapján a fokozatosság figyelembevételével a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság kiszabását látta indokoltnak.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. május 11. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2021. F. 233.)