A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. március hó 21. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
200.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő a bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéddel szemben jogi képviselet nem megfelelő ellátását, a tájékoztatás elmulasztását rótta fel.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte, erről a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet értesítette. E határozatában tájékoztatta és egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az üggyel kapcsolatos iratait 8 napon belül köteles becsatolni.
Az eljárás alá vont ügyvéd érdemi nyilatkozatot nem tett, az ügyre vonatkozó iratait nem csatolta, észrevételt, igazoló jelentést nem tett.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett, mely határozatot az eljárás alá vont ügyvéd a NISZ elektronikus nyilvántartás adatai szerint 2021. december 15. napján átvette. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdését, a 39. § (3) bekezdését, a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.4. és 12.3. pontját, mellyel 2 (két) rendbeli, egy esetben folytatólagos, szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírását kezdeményezte.
Tényállás:
A bejelentő a bejelentésében előadta, hogy előzetes egyeztetést követően, 2020. december 2-án - 50.000,- Ft munkadíj-előleg megfizetése mellett - megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy a volt feleségével szembeni vagyonmegosztási ügyében lássa el a jogi képviseletét. Előadta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2020. december 3-án és 2021. február 22-én levelet írt a feleségének, majd áprilisban ígéretet tett egy újabb levél megküldésére azzal, hogy annak eredménytelensége esetén megindítja a bírósági eljárást. Állítása szerint a harmadik levél, néhány kiegészítést ide nem értve, megegyezett a 2021. február 22-i levéllel, s még a keltezése sem került átírásra.
Ezután az eljárás alá vont ügyvéd elérhetetlenné vált, a megkeresésekre nem válaszolt, tájékoztatást nem adott, az ügyben további intézkedést nem tett.
Bejelentéséhez mellékleteket csatolt.
A bejelentő más, a bejelentésben hivatkozott okiratot, megbízási szerződést nem csatolt, így a bejelentésben tett állításait nem teljes körűen támasztotta alá.
Mindezek alapján azonban a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint aggálytalanul megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő képviseletében eljárt, noha a megbízás konkrét tartalmára vonatkozó tényállás nem volt megállapítható, vagyis, hogy az eljáró ügyvéd megbízása meddig terjedt, részben annak okán, hogy az eljárás alá vont ügyvéd iratcsatolási kötelezettsége elmulasztásával akadályozta a tényállás pontos feltárását.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által becsatolt okirati bizonyítékok szerint a bejelentő képviseletében kétségtelenül eljárt, azonban 2021. év áprilisától a bejelentő számára elérhetetlenné vált, megkeresésekre nem válaszolt, a megbízást nem mondta fel.
A fegyelmi biztos indítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, indítványozta annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a határozatban megállapított kötelezettségeinek megszegésével, továbbá az előzetes vizsgálat során az ügyiratcsatolási kötelezettségének mellőzésével 2 rendbeli - egy esetben folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el, és pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta, az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költségekben való marasztalásával együtt.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos végindítványában foglaltakra, illetőleg a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakra, a Fegyelmi Tanács elnökének felhívása ellenére nyilatkozatot, észrevételt nem terjesztett elő.
A fegyelmi tanács döntése:
A jelen ügy alapjául szolgáló magatartás elkövetésének kezdő időpontja legkorábban 2020. december elejére tehető, de legkésőbb 2021. február 22. napja - tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács a megbízás létrejöttének időpontját - megbízási szerződés hiányában - megállapítani nem tudja, ezért az elkövetés időpontját az eljáró ügyvéd által megküldött első levél dátumában határozza meg; de az aggálytalanul megállapítható, hogy az anyagi jog tekintetében az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezései az irányadók.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
Az Üttv. 107. § értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, (...)
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése értelmében az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 2. § (1) bekezdése az ügyvédi tevékenység körét az alábbiak szerint határozza meg:
a) a jogi képviselet ellátása,
b) a büntetőeljárásban védelem ellátása,
c) a jogi tanácsadás,
d) az okiratszerkesztés,
e) az okirat ellenjegyzése,
f) az a)-e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása,
g) az a)-f) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.
A megbízás keletkezésének tényét a bejelentő, míg a megbízás tartalmát (a megbízási szerződéssel és az egyéb ügyben keletkezett iratokkal) a megbízott ügyvéd köteles bizonyítani (bizonyítási teher).
A részben okirathiányos (megbízási szerződés hiánya) iratanyagból következik, hogy a Fegyelmi Tanács a meglévő okiratokból az eljárás alá vont ügyvéd által meg nem cáfolt tények alapján volt kénytelen a tényállást alapítani.
Az eljárás alá vont személynek ugyan sem megjelenési kötelezettsége nincs a fegyelmi tárgyaláson, és érdemi védekezést sem köteles előterjeszteni, de iratcsatolási kötelezettsége áll fenn a megbízással összefüggésben. Az iratcsatolási kötelezettség megsértése önálló fegyelmi vétség, mely attól függetlenül megállapítható, hogy azon cselekmény, ami miatt a fegyelmi eljárás elindult, végül megállapíthatóvá válik-e az eljárás alá vont terhére.
A konkrét esetben megállapításra került az iratcsatolási kötelezettség megsértése, hiszen a bejelentő által becsatolt iratokból megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eljárt képviseletében, így a megbízás létét feltételezni kell.
A NISZ kézbesítési igazolásokból megállapítható volt továbbá az is, hogy a felhívást az eljárás alá vont ügyvéd átvette, a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget.
A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács részben osztotta a fegyelmi biztos indítványát az eljárás alá vont ügyvéd magatartásának értékelése során. Tekintettel arra, hogy a megbízás tartalma az okirati hiányok miatt nem volt aggálytalanul megállapítható, így a Fegyelmi Tanács azt nem állapíthatja meg az eljárás alá vont ügyvéd terhére, hogy megbízást egyáltalán nem teljesített, mert azt a bejelentő is elismerte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a volt felesége ügyvédjének küldött leveleket, azonban tájékoztatási kötelezettségének a becsatolt iratok tanúsága szerint nem tett eleget.
Az eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt fegyelmi vétséget fogalmilag csak szándékosan követhette el. A megbízás pontos tartalmának hiányában a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a jogi képviselet nem megfelelő ellátása aggálytalanul nem állapítható meg az eljárás alá vont ügyvéd terhére, azonban a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása igen, így ez 1 rendbeli fegyelmi vétségnek minősül. Önálló fegyelmi vétségként került megállapításra az iratcsatolási kötelezettség megsértése, mivel a tiszta mulasztással elkövetett fegyelmi vétség is további 1 rendbelinek minősül.
A Fegyelmi Tanács a rendelkező részben írt fegyelmi büntetés kiszabását tartotta arányban állónak az elkövetett cselekmények tárgyi súlyával.
A Fegyelmi Tanács más fegyelmi büntetés kiszabására nem látott lehetőséget, mint a fegyelmi biztos által indítványozott pénzbírság.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményt nem észlelt. A Fegyelmi Tanács ellenben súlyosító körülményt észlelt és értékelt, így súlyosít az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előélete, továbbá a Fegyelmi Tanács csekély nyomatékkal értékelte súlyosítóként a fegyelmi vétségek halmazatát.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás 30.000 Ft átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. április 14. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 237.)