A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. május 16. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt a fegyelmi tanács 100.000 Ft (százezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, továbbá 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
M.E. – M.L.-né meghatalmazottjaként – 2021. július 4-én beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos 2021. július 15-én előzetes vizsgálatot rendelt el, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratait 8 napon belül köteles, az észrevételeit pedig jogosult elektronikus úton a kamarának megküldeni. Eljárás alá vont ügyvéd 2021. augusztus 10-én előterjesztett beadványában vitatta a fegyelmi felelősségét.
A fegyelmi biztos 2021. október 15-én felhívta eljárás alá vont ügyvédet a megbízással kapcsolatos összes irata csatolására, melyet eljárás alá vont ügyvéd nem teljesített. A bejelentő 2021. november 25én a bejelentését kiegészítette.
A fegyelmi biztos a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként 2021. december 20-án fegyelmi eljárást kezdeményezett, indítványozta annak megállapítását, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli, ebből 1 esetben folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A tényállás:
M.L.-né 2020. február 13. napján adott meghatalmazást az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy járjon el képviseletében a NAV előtt a fizetési felszólítással kapcsolatban. A meghatalmazás hátoldalán az eljárás alá vont ügyvéd igazolta, hogy 2020. február 20-án 100.000 Ft-ot vett át irattanulmányozás ellenértékeként, majd 2020. november 15-én 400.000 Ft összeget vett át a megbízótól, amely összegekről azonban 2021. május 20-án állított ki számlát azzal, hogy a teljesítés 2021. május 15-én történt. Megbízási szerződést az eljárás alá vont ügyvéd nem készített, M.L.-né csak meghatalmazást adott az ügy vitelére. Az eljárás alá vont ügyvéd a NAV előtti fenti eljárásban, vagy bármely egyéb ügyben az ügyvédi tevékenységét nem igazolta.
A bejelentő az édesanyja, M.L.-né képviseletében – a 2021. április 12-én kelt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szabályszerű meghatalmazással igazoltan – 2021. április közepén felkereste az eljárás alá vont ügyvédet, tájékoztatást kért az ügyvédi tevékenységéről, kérte az átvett 500.000 Ft összeggel való elszámolást, valamint az iratok kiadását, amelyektől az eljárás alá vont ügyvéd elzárkózott, arra hivatkozással, hogy ellenérdekű féltől nem fogad el semmiféle utasítást, akkor sem, ha meghatalmazással rendelkezik.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. májusában – az általa 2021. május 20-án előre aláírt – „Megbízási szerződés megszüntetése” iratot, valamint 2021. május 20-i keltű, 500.000 Ft-ról kiállított ügyvédi munkadíj számlát küldött M.L.-né részére postai úton az idősek otthonába, melyben az iratok kiadását az okirat aláírásához kötötte, valamint a meghatalmazás szerinti NAV ügyet meg sem jelölve 13 – korábban befejezett és nem általa ellátott – ügyre vonatkozó megbízás megszüntetéséről rendelkezett. Az okirat rögzítette azt is, hogy a feleknek egymással szemben semminemű követelésük nincsen.
A bejelentő 2021. június 14-én e-mailben tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az édesanyja már nincs az otthonban, oda több levelet ne írjon, valamint közölte, hogy az édesanyja részére küldött okiratot nem írják alá, továbbra is kérte az átvett összeggel az elszámolást, vitatta a 2021. május 20-i keltű számlát és változatlanul kérte az iratok átadását. Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 14-én válasz e-mailben tájékoztatta a bejelentőt, hogy az iratok kiadását nem tagadta meg, arra a megbízójától vár utasítást, a megbízás megszüntetését a bejelentő akadályozta meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a mai napig nem tájékoztatta bejelentőt a tevékenységéről, nem számolt el az átvett 500.000 Ft összeggel, az iratokat nem adta ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívása ellenére nem csatolta a megbízási szerződés megszüntetésére vonatkozó okiratban szereplő 13 különböző ügyre vonatkozó iratait, valamint nem tett eleget a 10. sz. jegyzőkönyvben foglalt felhívásnak. A meghatalmazásban megjelölt üggyel össze nem függő, 2015 és 2016 évi, a megbízó jövedelemigazolásainak kiadását megtagadó NAV határozatokat, valamint a NAV 2016. február 12-i keltű fizetési felhívását csatolta, amelyben az ellenérdekű fél egy harmadik személy volt. Egyik irat sem tartalmazta azt, hogy a megbízót az eljárás alá vont ügyvéd képviselte.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd megjelent, korábbi írásbeli nyilatkozatát fenntartotta, fegyelmi felelősségét vitatta, ügyvédi tevékenységének alátámasztására iratcsatolást vállalt.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező iratában foglaltakat túlnyomó részben fenntartotta, bizonyítékként a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt iratokra hivatkozott. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a megbízási szerződés írásba foglalási, az iratkiadási, az elszámolási és a tájékoztatási kötelezettségének és ezzel 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, pénzbírság kiszabását indítványozta.
A fegyelmi tanács döntése:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (1) Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
52. § (2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a megbízás teljesítése illetve felmondása után az iratokat az ügyfél kérésére köteles kiadni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 5.10. Az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia.
6.10. Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja.
13.10. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
Az ÜESZ 1. számú mellékletét képező CCBE Etikai kódexe
3.1.2. Az ügyvéd ügyfelének képviseletét és a számára nyújtott tanácsadást késedelem nélkül, lelkiismeretesen és gondosan köteles teljesíteni. Az ügyvéd köteles személyesen felelősséget vállalni a részére adott megbízás teljesítéséért és a rábízott ügy állásáról köteles ügyfelét tájékoztatni.
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
6:15. § (1) A meghatalmazás képviseleti jogot létrehozó egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.
6.15. § (2) A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket a jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír.
6:275. § A megbízott köteles a megbízót a tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.
A 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
325. § (1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét, lakóhelyét olvashatóan fel kell tűntetni.
Az ÜESZ 12.1 pontja az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kötelezettségeit a kamarai szervek minden szabályzatára és határozatára kiterjeszti.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A jelen ügyben nem volt vitás, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződést nem foglalta írásba, a bejelentőt – szabályszerű meghatalmazása ellenére – nem tájékoztatta az ügy állásáról, az iratokat a részére nem adta ki és az átvett 500.000 Ft összeggel nem számolt el. Az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezése, hogy ellenérdekű féltől nem fogadott el utasítást, alaptalan, figyelemmel arra, hogy bejelentő az édesanyjától teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szabályszerű meghatalmazással rendelkezett. Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységével összefüggő alapvető kötelezettsége, hogy a rá vonatkozó hivatásrendi, anyagi és eljárási normákat ismerje és betartsa, ezen szabályok megsértésével szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósít meg. A bejelentő, mint az édesanyja képviseletében jogszerűen és igazoltan eljárt meghatalmazott kéréseinek az elutasítása a követendő normák megszegését jelenti.
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy hatáskörén túli a bejelentő eljárás alá vont ügyvéddel szembeni igényeinek az elbírálása és végrehajtása.
A fegyelmi tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja és a 109. § (1) bekezdés alapján állapította meg az általa mérlegelt alábbi szempontok és a fokozatosság elvének figyelembevételével. A fegyelmi tanács a fegyelmi vétségek rendbeliségét kötelezettségszegésenként állapította meg.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, többszörös szabályszegését, azok tárgyi súlyát. Enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd megromlott egészségi állapotát, a szabályszegéseit és mulasztásait ténybelileg részben elismerő nyilatkozatát.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet – felelősségének megállapítására tekintettel – az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a) és 40. 2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. június 29. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2021. F. 241.)