A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... egyéni ügyvéd (KASZ: ...) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év március hó 03. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. ... szül: ...
an: ...
lakcím: ...
iroda: ...
eljárás alá vont ügyvéd
1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
400.000 Ft (Négyszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 400.000 Ft pénzbírságot és a 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer Forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták.
A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Dr. ... eljárás alá vont ügyvédet 2009. szeptember 01. napján jegyezték be a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Fegyelmi eljárás egyszer folyt ellene, mely megrovással zárult 2017. 09. 15. napján. Eljárás alá vont ügyvéd házas, két kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik saját háztartásában feleségével. Most fejezték be a házépítést, melyre családi segítséggel, és hitelfelvétellel került sor. Ezen kívül a jelenlegi lakcímén szereplő ingatlan képezi közös vagyonát feleségével. Havi jövedelme átlagban havi 600.000 Ft körül van. A hitele törlesztő részlete 60.000 Ft körül van havonta, valamint magánkölcsön jogcímén 16.000.000 Ft tartozása áll fenn.
... bejelentő 2020. július 2. napján beadvánnyal fordult a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához, amelyben dr. ... ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelezettségszegését kifogásolta.
A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2020. július 20. napján előzetes vizsgálatot rendelt el eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
Eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést határidőben előterjesztett és az ügyre vonatkozó iratokat csatolta.
Eljárás alá vont ügyvéd 2020. július 27. napján igazoló jelentésében nem vitatta, hogy adásvételi szerződést szerkesztett a Kiskunfélegyháza, ... szám alatti ingatlanra. Bejelentő leánya ... kereste meg eljárás alá vont ügyvédet, mert megállapodtak ...val az ingatlan eladásában és a vételárat is már kiegyenlítette részükre. Eljárás alá vont ügyvéd lekérte az ingatlan tulajdoni lapját, s tájékoztatta ...t, hogy az adásvételi szerződéshez édesanyja is szükséges, mert tulajdonostárs. ... előadta, hogy édesanyja nagyon beteg ezért nem tud bemenni az irodába, ezért először ... tulajdoni illetőségét vásárolta meg ..., majd a 2020. január 28. napján eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett meghatalmazással pedig ... tulajdoni illetőségét, ... betegsége okán. Eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazóval telefonon egyeztetett és telefonon leellenőrizte az adatait, s jogi felvilágosítást adott neki a meghatalmazás és az adásvétel jogkövetkezményeiről, majd odaadta meghatalmazottnak a meghatalmazást aláíratás érdekében.
... nem eljárás alá vont ügyvéd előtt írta alá a meghatalmazást, míg ... az ügyvédi irodában. Ezt követően a meghatalmazás felhasználásával az adásvételi szerződés elkészítésre került, ... tulajdonjoga átvezetésre került az ingatlan-nyilvántartásban. A birtokbaadás és a közművek átíratása is megtörtént, melyet eljárás alá vont ügyvéd leellenőrzött, valamint a földhivatali határozatok is kiadásra kerültek.
2020. október 20. napján a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa az elrendelt előzetes vizsgálat határidejét 3 hónappal meghosszabbította figyelemmel az Üttv. 122. § (1) és (2) bekezdésére.
Fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett 2021. január 31. eljárás alá vont ügyvéd ellen ... bejelentése okán indult előzetes vizsgálati eljárás alapján.
A fegyelmi eljárás kezdeményezésére azért került sor, mert eljárás alá vont ügyvéd az általa szerkesztett az adásvételi szerződés megkötésére szóló meghatalmazást úgy jegyezte ellen, hogy a meghatalmazó nem előtte írta alá és az azon szereplő aláírást sem ismerte el aláíró meghatalmazó fél előtte sajátjának; valamint eljárás alá vont ügyvéd egyáltalán nem találkozott ... bejelentővel, akinek a tulajdonát képezte a meghatalmazással érintett ingatlanhányad.
Dr. ... ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 44. § (1) bekezdésének d) pontját, mert az adásvételi szerződés megkötésére szóló meghatalmazást a meghatalmazó nem előtte írta alá, és az azon szereplő aláírást sem ismerte el az aláíró meghatalmazó fél előtte sajátjának, mert eljárás alá vont ügyvéd személyesen egyáltalán nem találkozott ... bejelentővel, akinek a tulajdonát képezte a meghatalmazással érintett ingatlanhányad. A fentiek okán az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése okán fegyelmi eljárás kezdeményezésére került sor eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke kijelölte az eljáró fegyelmi tanácsot. A fegyelmi tanács elnöke intézkedett tárgyalás kitűzéséről.
A fegyelmi tanács 2021. március 03. napján tartott tárgyalást.
A fegyelmi eljárásban megállapított tényállás szerint Dr. ... eljárás alá vont ügyvédet ... bejelentő lánya, ... 2020. január 8. napján kereste fel ügyvédi irodájában azzal, hogy megállapodtak ... vevővel, hogy a Kiskunfélegyháza belterület 3997 helyrajzi szám alatt felvett „kivett lakóház, udvar, gazdasági épület” megnevezésű, 865 m2 alapterületű, közigazgatásilag 6100 Kiskunfélegyháza, Szilágyi utca 10. szám alatt található, édesanyjával közös ingatlanukat eladják 15.000.000 Ft, azaz Tizenötmillió forint vételáron. Ekkor eljárás alá vont ügyvéd az ingatlan tulajdoni lapjának lekérését követően tájékoztatta ...t, hogy az ingatlan eladásához édesanyja, ... is szükséges az eladói oldalon, mert az ingatlan 1/2 hányada az ő tulajdona.
2020. január 9. napján ... bevitte eljárás alá vont ügyvédi irodájába a saját kezével írt és aláírt ezen a napon kelt átvételi elismervényt, melynek tanúsága szerint az ingatlan 15.000.000 Ft-os, azaz Tizenötmillió forintos vételárát hiánytalanul átvette vevőtől, ezért kötelezte magát, hogy ügyvéd előtt adásvételi szerződést köt.
Figyelemmel, hogy ... akként tájékoztatta eljárás alá vont ügyvédet, hogy édesanyja, ... nagyon beteg, és nem tud bejönni az ügyvédi irodába, eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződést az ingatlannak csak 1/2 tulajdoni hányadára készítette el ...val történt megbeszélést követően úgy, hogy ...t pedig külön íven szövegezve tájékoztatta az őt megillető elővásárlási jogról, továbbá a lemondó nyilatkozatot is rávezette, és ... részére átadva tájékoztatta, hogy azt két tanú előtt kell édesanyjának aláírnia. Másnap ezt ... mindenki által aláírva visszavitte az eljárás alá vont ügyvéd irodájába, aki azt a Földhivatalba benyújtotta, és a változások az ingatlan-nyilvántartáson átvezetésre kerültek.
2020. január 27. napján ... ismételten megkereste eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ingatlan másik 1/2 tulajdoni illetősége – amely az édesanyja, ... tulajdonát képezi – vonatkozásában is meg szeretnék kötni a vevővel az adásvételi szerződést, és bevitte édesanyja személyi okmányait. Eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta, hogy ...nek is be kell mennie az ügyvédi irodába, hogy amennyiben az adásvételi szerződés megkötésekor nem is tud személyesen megjelenni, de akkor a lánya, ... részére adandó meghatalmazást aláírja.
Eljárás alá vont ügyvéd ekkor a meghatalmazást meg is szerkesztette, és ... útján megküldte ... részére áttekintés céljából.
Még ugyanezen a napon ... telefonon hívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy édesanyja továbbra is beteg és továbbra sem tud az ügyvédi irodába bemenni, és átadja részére a telefont, mert a meghatalmazást szeretné aláírni abban a formában, ahogy elkészült.
Eljárás alá vont ügyvéd ekkor telefonon egyeztetett az átadott személlyel a személyes adatokról, továbbá a meghatalmazás tartalmát részletesen elmagyarázta neki, aki elfogadta és a meghatalmazást aláírta.
2020. január 28. napján az ügyvédi irodában ... is aláírta a meghatalmazást, továbbá annak alapján az adásvételi szerződést is, melyeket eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyzett, benyújtott a Földhivatalhoz, és azok alapján az ingatlan-nyilvántartásból törlésre került ... bejelentő 1/2 hányadú tulajdonjoga, továbbá a másik 1/2 tulajdoni hányadot terhelő özvegyi joga.
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét a tekintetben elismerte, hogy ... a meghatalmazást nem előtte írta alá. De meggyőződése, hogy azon ... aláírása szerepel.
Eljárás alá vont ügyvéd korábban írásban benyújtott nyilatkozatát fenntartotta és kiegészítette azzal, hogy a meghatalmazás aláírását követő 1–2 napon belül talán a birtokbaadás kérdésének tisztázása érdekében volt az adásvétel tárgyát képező ingatlanban egy megbeszélt időpont, ahol vevő és ő is megjelent. A vevőnek ekkor már volt kulcsa a megvásárolt ingatlanrészhez és be is ment a vevővel oda, mert azt hitték, hogy nem hallják a csengőt. Tekintve, hogy nem voltak otthon, a vevő felhívta ...t, aki azt mondta, hogy az édesanyját orvoshoz kellett vinni, ezért nem tudnak jelen lenni. Ezt a telefonból kiszűrődő hangokból is hallotta. Fel sem merült benne, hogy bármi probléma lenne az adásvételi szerződéssel, tekintve, hogy a kulcsátadás is megtörtént.
Hivatkozott arra is, hogy ... aláírása szerepel az általa készített meghatalmazáson, ha összehasonlítjuk a személyi igazolványán szereplő aláírást a meghatalmazáson lévő aláírással, akkor megállapítható, hogy egyforma, valamint a telefonon történt beszélgetésük során az adatai beazonosításra kerültek. Ő csak hallotta a hangját, nem látta, de a lánya adta át neki a telefont, akit ő már személyesen ismert, többször járt az irodában.
Hivatkozott arra is, hogy teljesedésbe is ment az adásvételi szerződés. Nem csak a birtokbaadás történt meg, de ... és ... új címre is bejelentkeztek, valamint a közüzemi átírások is megtörténtek tudomása szerint.
Sajnálta, hogy személyesen nem ment ki ...hez a meghatalmazás aláíratása érdekében, vagy legalább az aláírásának elismerésében nem járt el személyesen, csak telefonon.
Vitatta a bejelentésben írott azon állításokat, hogy nem tudott ... az adásvételről, illetve, hogy nem az ő aláírása szerepel a meghatalmazáson.
Bejelentő a tárgyaláson nem jelent ment, távolmaradását kimentette.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, amennyiben szükségesnek ítéli a fegyelmi tanács, hajlandó saját költségén írásszakértői véleményt készíttetni, mert továbbra is meggyőződése, hogy az általa szerkesztett meghatalmazáson ... aláírása szerepel. Tisztában van azzal, hogy ez nem mentesíti a fegyelmi felelősség alól. Ezen kívül nem volt bizonyítási indítványa.
Vezető fegyelmi biztosnak nem volt bizonyítási indítványa.
Vezető fegyelmi biztos: a fegyelmi eljárás kezdeményező határozatban írt tényállást fenntartotta, a rendelkezésre álló adatok alapján, illetve eljárás alá vont ügyvéd elismerő nyilatkozata alapján megállapítható, hogy az eljárás tárgyát képező meghatalmazást a meghatalmazó fél nem eljárás alá vont ügyvéd előtt írta alá, és aláírását későbbiekben sem ismerte el sajátjaként eljárás alá vont ügyvéd előtt. Ennek ellenére eljárás alá vont ügyvéd a meghatalmazást ellenjegyezte, és így megsértette az Üttv. 44. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, így 1 rb-i szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Indítványozta, hogy a fegyelmi tanácsa eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, és marasztalja a költségekben.
Eljárás alá vont ügyvéd záró nyilatkozatában előadta, hogy a vezető fegyelmi biztos indítványában foglaltakkal egyetért, megbánta, hogy nem úgy járt el, ahogy elő van írva, vállalta, hogy a jövőben maradéktalanul betartja az ügyvédekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket. Kérte, hogy a pénzbírság kiszabásának összegénél vegye figyelme a fegyelmi tanács a személyi vagyoni körülményeit.
A vezető fegyelmi biztos módosított indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást ... bejelentő nyilatkozata, eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata és személyes előadása, valamint a csatolt okiratok alapján állapította meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd védekezését részben fogadta el. A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy nem előtte került aláírásra ... bejelentő – azaz meghatalmazó – aláírása és azt személyesen sem ismerte el előtte magáénak, továbbá nem találkozott ...vel személyesen. Eljáró ügyvéd az adásvételi szerződés szerkesztésével a szükséges iratokat beszerezte, egyeztetést folytatott le a felekkel, azonban ...vel csak telefonon beszélt a meghatalmazás aláírása előtt.
Elfogadta azon védekezését is eljárás alá vont ügyvédnek, hogy az adásvételi szerződések teljesedésbe mentek.
Eljárás alá vont ügyvéd, akkor járt volna el helyesen, ha a meghatalmazás aláírása előtt lehetőség szerint az ügyvédi irodában, vagy a betegség okán meghatalmazó tartózkodási helyén kerül sor.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a szerint: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 44. §-a szabályozza az ügyvédi megbízást:
44. § (1) Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a meghatalmazást úgy jegyezte ellen, hogy meghatalmazó az okiratot nem előtte írta illetve nem ismerte el aláírását sajátjaként megszegte az Üttv. 44. § (1) bekezdésében írtakat. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása 1 rendbeli szándékosan megvalósított fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát.
Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2021.06.04. napján jogerős és végrehajtható.