A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, az .......... Szám alatt Dr. (...........) (..........)–i ügyvéd ellen, XY bejelentő kezdeményezésére indult fegyelmi eljárásban a 2023. március 14. napján megtartott, nem nyilvános szóbeli tárgyaláson, zárt ülésen meghozta, és kihirdette az alábbi
határozatot
A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az 1–2022F–29 sz. fegyelmi ügyben megállapítja, hogy dr. ........... ügyvéd, (ügyvédi irodája címe: ..........., ügyvédi igazolvány száma: Ü-........... KASZ: ........... cégkapu ...........), a ........... Ügyvédi Kamara tagja nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget – fegyelmi vétség hiányában – a ........... Ügyvédi Kamara viseli.
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A fellebbezést „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel terjeszthetik elő. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
A fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás iratanyagához csatolt, rendelkezésre álló iratok, és a lefolytatott eljárás alapján az alábbiakat állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd a ........... Ügyvédi Kamara aktív státuszú tagja, tevékenységét irodai tagként végzi, irodájának neve és címe: ...........
Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei körében előadta, hogy férjezett, két egyetemista, nagykorú gyermeke van, havi jövedelme ........... Ft körüli.
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban egy elmarasztaló fegyelmi határozat született. A ........... sz. ügyben megrovás fegyelmi büntetés kiszabása történt.
A fegyelmi ügyben történt fontosabb eljárási cselekmények és időpontjuk:
A panaszbejelentés 2022. 11. 23-án érkezett a kamarához,
előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére 2022.11.24-én került sor,
az előzetes vizsgálat megszüntetésre került 2022.12.13-án,
MÜK fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasítás 2023.01.22.,
A fegyelmi eljárás kezdeményezésének dátuma 2023. január 31.
A fegyelmi iratok érkezése a fegyelmi eljárást folytató tanács elnökéhez 2023. február 02.
Bejelentés és előzetes vizsgálat
A bejelentő azzal a panasszal fordult a .... Ügyvédi Kamarához, hogy panaszolt ügyvédet megkereste egy ügyével kapcsolatban, és az ügyvéd rábeszélte, hogy a jelenlegi ügyvédjét mondja fel, majd őt bízza meg, ezt ő hamar le fogja rendezni. A rendelkezésére álló dokumentációt átadta az ügyvédnek, mivel az előző ügyvédje nem mindent adott vissza, de ügyvéd jelezte, hogy a többi dokumentációt is ki kell kérnie, ezért a költségek kb. 120.000 Ft-ot is elérik. A díjat befizette az ügyvédnek, és kérte, hogy az ügyét mielőbb rendezze, és őt folyamatosan tájékoztassa. Ennek ellenére 3–4 hónap múlva egy végrehajtói letiltást kapott. Telefonon felhívta az ügyvédet, aki azt mondta, hogy másnapra utánanéz a dolognak, és vissza fogja hívni. De azóta sem kereste. Ó hiába keresi, hívja, nem éri el, az ügyvéd nem veszi fel a telefont. Ezután tértivevényes levélben felmondta a megbízást.
Az előzetes vizsgálat elrendelésre került, majd a vezető fegyelmi biztos felhívására a bejelentő megküldte a ........... Ügyvédi Iroda, bejelentő nevére kiállított, 2022.03.16-án kelt 60.000 Ft ügyvédi munkadíjról szóló készpénzes számlájának másolatát, és egyéb, az ügyhöz kapcsolható iratokat.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot megszüntette, ami ellen a bejelentő kifogással élt, amihez 2022. március 10. és 2022. augusztus 11. közötti telefonhívás, és sms küldés adatokat csatolt, melyek ........... néven a 06 ........... telefonszámra szóltak.
A MÜK Országos Fegyelmi Főbiztosa fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította a vezető fegyelmi biztost, aki fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Tényállás:
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd, és a tanúként megidézett személy előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
2022. március 16-án a bejelentő megkereste az eljárás alá vont ügyvédet egy folyamatban lévő hitelügylettel kapcsolatban. A bejelentő tájékoztatta az ügyvédet, hogy az ügyben jelenleg egy másik ügyvéd képviseli.
Az eljárás alá vont ügyvéd kérte a bejelentőtől, hogy a korábbi jogi képviselő megbízását mondja fel, és kérje el a nála levő iratokat, majd azután keresse meg őt, és hozza el a többi iratot. A bejelentő ekkor 60.000 Ft-ot fizetett meg az eljárás alá vont ügyvédnek, mely összegről számla készült, a tevékenység megnevezése ügyvédi munkadíj volt. Írásbeli megbízás nem készült, tényvázlat felvételére, meghatalmazás aláírására nem került sor.
Ezt követően a bejelentő 2022. augusztusban kereste telefonon az eljárás alá vont ügyvédet, miután számlájáról és felesége számlájáról a végrehajtó leemelte a tartozást. A bejelentő aug. 1-je és 11-e között többször is kezdeményezett hívást, ezek közül egyszer 2p.6 m ideig beszélt az eljárás alá vont ügyvéddel, és egyszer, visszahívást ígérő sms üzenetet kapott tőle.
A bejelentő 2022.08.23-án adta fel a korábbi jogi képviselőnek írt – megbeszéltek szerinti – felmondását.
A bejelentő 2022.08.24-én levelet küldött a ...... Ügyvédi Irodának, melyben a bejelentő elmondása szerint az eljárás alá vont ügyvéd felé tett felmondását küldte meg, majd 2022.08.25-én megbízott egy másik ügyvédet, hogy a lezárult végrehajtási ügyben adjon tanácsot, az esetleges túlfizetés kapcsán járjon el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét vitatta, a fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el.
A vizsgálati eljárásban előterjesztett írásbeli nyilatkozatában előadta, hogy 2022. márciusban kereste meg őt a panaszos egy hitelügylettel kapcsolatban, ő tájékoztatta a panaszost, hogy akkor tudja elvállalni az ügyet, ha a korábbi jogi képviselő megbízását felmondja és az ügyben keletkezett iratokat átadja. Ekkor 60.000 Ft előleget fizetett neki a panaszos, és ígérte, hogy majd keresni fogja öt az iratokkal, ha a korábbi megbízást lezárta. Ezután nem kereste őt a panaszos egészen augusztusig, amikor felháborodva telefonált, hogy a végrehajtó leemelte a tartozást a számlájáról. Ekkor ő nem is tudott hirtelen reagálni, majd a panaszos küldött neki egy fenyegető sms-t, amit felháborítónak tartott, és azután nem kereste a panaszost.
A megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd fenntartotta a korábban előadottakat, állította, hogy nem kötött megbízást a panaszossal, tanácsot adott neki, és abban maradtak, hogy el fogja vállalni az ügyét, ha a korábbi jogi képviselővel a megbízást megszünteti, és elhozza az iratokat. Emlékezete szerint megbeszélték, hogy 120.000 Ft lesz a munkadíja, a tanácsadásért 60.000 Ft-ot kapott, azzal, hogy ha majd aláírják a megállapodást, akkor azt beszámítják. A panaszos azonban csak augusztusban kereste telefonon, amikor leemelték tőle a tartozást. Mivel nem tudta már, hogyan is állnak az üggyel, mondta neki, hogy meg fogja nézni, de további megbeszélésre, találkozásra nem került sor.
A bejelentő által csatolt híváslista kapcsán előadta, hogy az sms-ek valósak, a hívások is megtörténhettek, de egyrészt sajnos rosszul volt beállítva a telefonja, ha beszélt rajta, nem jelzett foglaltat, és nem jelezte, hogy hívása volt, másrészt augusztusban szabadságon volt, valószínűleg ezért is maradt el, hogy nem hívta vissza azonnal a panaszost, a fenyegető sms után pedig nem is akarta.
A fegyelmi tárgyaláson személyesen meghallgatott X Y (bejelentő) tanú előadta, hogy 2022. márc. 16-án járt az eljárás alá vont ügyvédnél, aki valóban mondta neki, hogy először bontsa fel a meglévő ügyvédi megbízást, kérje el, és hozza el a többi papírt. Írásbeli megállapodás nem készült, csak a számlát kapta. Előadta, hogy a korábbi jogi képviselő a ZZ Kft-vel kötött megbízás alapján képviselte őt, korábban, még az eljárás alá vont ügyvéd felkeresése előtt, már küldött e-mailben egy felmondást, de nem reagáltak rá. Az ügyvéd kérése alapján újból megtette a felmondást írásban a cég felé, pár napon belül a márciusi megbeszélést követően, valószínűleg abban a levélben küldte el a felmondást, aminek a feladóvevényét becsatolta.
Előadta, hogy azt követő napokban, valószínűleg másnap kereste meg az ügyvédet, amikor leemelték tőle, és a feleségétől a tartozást.
Előadta, hogy a márciusi találkozásuk után, már augusztus előtt is kereste az ügyvédet, amikor az előző megbízott felé elküldte a felmondást, azt követő körülbelül 2 hét után jelezte neki, hogy elintézte a dolgot, de nem kapott vissza semmi papírt, és ahogy megbeszélték lehet továbbfolytatni az ügyet. Arról volt szó, hogy a papírokat az ügyvéd kéri ki. Ez telefonon történt, személyesen nem találkoztak. Ez a hívás azért nincs a csatolt híváslistában, mert azt azután gyűjtötte ki, hogy megkapta a vizsgálat megszüntetését, és csak egy párat gyűjtött ki, hogy bizonyítani tudja, hogy kereste az ügyvédet.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta, tekintettel arra, hogy tanácsadás történt az eljárás alá vont ügyvéd részéről, és nem volt ügyvédi megbízás.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást, a bejelentő, és az eljárás alá vont ügyvéd által tett írásbeli nyilatkozatok, a bejelentő által csatolt iratok, az eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatásán tett nyilatkozata, és a bejelentő tanúkénti meghallgatása során tett nyilatkozata alapján állapította meg.
A fenti tényállás alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2022. március 16-án jogi tanácsadást nyújtott a bejelentőnek, a felek között más ügyvédi megbízás nem jött létre. A tanácsadásról írásbeli anyag nem készült, annak díját a bejelentő számla alapján megfizette. Az eljárás alá vont ügyvéd azt kérte, hogy a bejelentő mondja fel a másik ügyvéddel a megbízást, utána jöjjön vissza, hozza el a szükséges iratokat, és akkor el fogja vállalni az ügyet.
A bejelentő ezután nem kereste az eljárás alá vont ügyvédet, csak miután a tartozást leemelték a számlájáról. A korábbi jogi képviselő felé – aki a ZZ Kft-vel kötött megbízás alapján járt el – a felmondást, is csak ezt követően küldte el. Ekkor, augusztusban személyes találkozásra nem került sor, egy rövid beszélgetés történt telefonon, megbízás ekkor sem jött létre.
A fenti tényállást bizonyítja az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli, és a személyes meghallgatáson tett nyilatkozata, a bejelentő által csatolt iratok, a bejelentő írásbeli nyilatkozatai, és tanúként tett tanúvallomása.
Mind az eljárás alá vont ügyvéd, mind a bejelentő egybehangzóan nyilatkozták, hogy 2022. március 16-án azzal váltak el egymástól, hogy a bejelentő először mondja fel a másik ügyvéddel a megbízást, utána menjen vissza, és hozza el a szükséges iratokat. Ez a bejelentő számára is egyértelmű volt, ezért nyilatkozta, hogy ezt meg is tette, és csak utána kereste telefonon az ügyvédet, állítása szerint nagyjából két hét múlva.
A Fegyelmi Tanács ezt a – március 16-át követő, de még augusztus előtti – megkeresést nem találta bizonyítottnak.
Egyrészt a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a bejelentő nem csak egy-két találomra kiválasztott hívást csatolt be, és, ha lett volna augusztus előtt hívása, azt is csatolta volna, hiszen az augusztusi hívások mellett csatolta a márciusi hívásait is, arra pedig a bejelentő által megjelölt okból nem lett volna szükség.
Másrészt maga a bejelentő nyilatkozta tanúvallomásában, hogy ez, azt követően történt, miután a ZZ Kft-nek megküldte írásban a felmondást, és ez a megküldés, az általa csatolt ZZ Kft-nek küldött levél feladóvevénye szerinti levéllel történt.
A feladóvevény tanúsága szerint erre azonban csak 2022. aug. 23-án került sor.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács bizonyítottnak találta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2022. márc. 16-án ’jogi tanácsadást nyújtott a bejelentőnek, egyéb megbízás, – az egyidejűleg fennálló másik’ jogi képviseletre is tekintettel – nem jött létre a felek között. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 29. § (1) bek. értelmében a megbízási szerződést nem kell írásba kell foglalni, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Tekintettel arra, hogy a felek között nem állt fenn ügyvédi megbízási szerződés, a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy Dr. .............. nem követett el fegyelmi vétséget, és a fegyelmi eljárást megszüntette.
Az eljárási költséget, a fegyelmi vétség hiányában, a kamara viseli.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A határozat 2023. 04. 18-án jogerős és végrehajtható.