A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. .............. szegedi ügyvéd ellen fenti számon folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év június hó 17. napján megtartott tárgyaláson, meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. ...............
eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft (Százezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek végrehajtását 1 (egy) év próbaidőre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft (Nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Szegedi Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403-19082040-36000001 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1. napjától az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmiugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvédet 2011. május 1. napján jegyezték be a Szegedi Ügyvédi Kamara tagnyilvántartásába.
Családi állapota: .................................
Eltartottak: ..............................
Előző évi nettó átlagjövedelmének egyhavi összege: ....................................
Fegyelmi előélettel kapcsolatban a jelen eljárás során figyelembe vett korábbi eljárás adatai:
fegyelmi eljárásban korábban nem marasztalták el jogerősen.
2021. január 19. napján érkezett a Szegedi Ügyvédi Kamarához a Szegedi Törvényszék elnökének belejelentése, amelynek mellékletében dr. ................... tanácselnök az eljárás alá vont ügyvéd büntetőeljárásban kifejtett tevékenységét kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos Bp. 22/2021/6. számú határozatával a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárást megszüntette, és az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette, és erről a bejelentőt is értesítette.
Eljárás alá vont ügyvéd határidőben a fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezte, mellyel egyidejűleg a fenti határozat hatályát vesztette.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
A Szegedi Törvényszéken csalás bűntette és más bűncselekmények miatt ............... és társai ellen .................. szám alatt másodfokú büntetőeljárás van vagy volt folyamatban a Szegedi Törvényszék bírája, dr. ................... által vezetett tanács előtt.
............. VI. r. vádlott védelmét a Szegedi Rendőrkapitányság által 2011. október 24. napján történt kirendelés alapján eljárás alá vont ügyvéd látta el, a vádlott védekezését ismernie kellett.
Ifj. ........... II. r. vádlott és ..............s VI. r. vádlott érdekei az általuk tett vallomásokra tekintettel már a büntetőeljárás kezdete óta ellentétben állnak egymással.
A Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2020. november 17. napjára és 2020. november 24. napjára nyilvános üléseket tűzött ki, mely tárgyalási napokra a bíróság a többi érintettel együtt megidézte ifj. .................. II. r. vádlott kirendelt védőjeként dr. ......... ügyvédet, illetve eljárás alá vont ügyvédet ................ VI. r. vádlott védőjeként.
Ezt követően 2020. október 30. napján érkezett a bíróságra az a 2020. október 22. napján kelt meghatalmazás, mely szerint ifj. ..................... II. r. vádlott élettársa a védelem ellátására megbízást adott a ......... Ügyvédi Irodának, illetve eljáró ügyvédként eljárás alá vont ügyvédnek. Eljárás alá vont ügyvéd a megbízást elfogadta.
A meghatalmazás Szegedi Törvényszékre történő benyújtásával dr. ............. ügyvéd kirendelése a törvény erejénél fogva megszűnt, így ezen időponttól mind ifj. ........... II. r. vádlott, mind ........... VI. r. vádlott védelmét a ........ Ügyvédi Iroda látta el.
Eljárás alá vont ügyvéd a Szegedi Törvényszékre 2020. november 3. napján érkezett beadványában kérte, hogy érdekellentét esetén a bíróság őt a ............. VI. r. vádlott kirendelésen alapuló védelmének ellátása alól mentse fel.
Eljárás alá vont ügyvéd a ....... VI. r. vádlott kirendelésen alapuló védelmének ellátása alóli felmentésének kérelmezésével egyidejűleg az ifj. ........... II. r. vádlottal fennálló megbízási jogviszonyt nem szüntette meg.
Ezt követően a Szegedi Törvényszék által megállapításra került, hogy ifj. ............. II. r. vádlott és .............. VI. r. vádlott érdekei egymással ellentétesek, így védelmüket ugyanaz az ügyvéd nem láthatja el, ezért a bíróság 23. számú, később fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett végzésével - a Be. 43. § (2) és (3) bekezdéseire, valamint a 2017. évi LXXVIII. törvény 20. § (1) bekezdésére hivatkozással - a ........ Ügyvédi Irodát mind ifj. ........... II. r. vádlott, mind ................... VI. r. vádlott védelméből kizárta.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
Írásbeli nyilatkozatában, illetve a fegyelmi tárgyaláson az alábbiakat adta elő:
Nem vitatta, hogy a Szegedi Rendőrkapitányság 2011. október 24. napján kirendelte őt .... VI. r. vádlott védőjeként.
A fenti büntetőeljárásban ifj. ...... II. r. vádlott védelmére vonatkozó meghatalmazás tényét és létrejöttének időpontját sem vitatta.
Állítása szerint nem látta, hogy érdekellentét merülne fel, a gyakorlatban ez mindig úgy zajlik, hogy a bíró vizsgálja meg, hogy ellátható-e védelem vagy sem.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy amikor megkapta a Szegedi Törvényszék kizáró végzését, azt nem fellebbezte meg ezzel is azt bizonyítva, hogy nem állt szándékában az eljárás elhúzása. Hangsúlyozta, hogy a Szegedi Törvényszék a kizáró végzést csak azután hozta meg, miután a meghatalmazás beküldése után valamennyi iratanyag megküldésre került a bíróság részére, így álláspontja szerint nem volt nyilvánvaló az érdekellentét.
Eljárás alá vont ügyvéd magát a feltételezést is sérelmezte, hogy szándéka az eljárás elhúzására irányult volna, ahogy azt is, hogy panasszal élnek vele szemben egy olyan 10 éve elhúzódó eljárásban, ahol egyetlen nyomozati cselekmény, vagy tárgyalás sem maradt el miatta.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában álláspontját fenntartotta, hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárás már 2011 óta folyamatban van.
Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában egyebet előadni nem kívánt.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd előadása alapján állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd ................ VI. r. vádlott vallomását védőként 2011. október 24. napjától kezdődően ismerte, illetve azt ezen időponttól kezdődően megismerhette.
A 2020. október 22. napján, ifj. .................... II. r. vádlott védelmére vonatkozó megbízás elfogadását megelőzően eljárás alá vont ügyvédnek az Üttv. 20. § (1) és (8) bekezdéseiben foglaltak alapján az esetleges érdekellentétet vizsgálnia kellett volna, és annak fennállása esetén ifj. ......... II. r. vádlott védelmét nem vállalhatta volna el.
Tekintettel azonban arra, hogy a megbízást nem ifj. .............. II. r. vádlott személyesen, hanem a vádlott élettársa adta, a Fegyelmi Tanács elfogadta eljárás alá vont ügyvéd azon nyilatkozatát, hogy a megbízás elvállalásakor még nem észlelte az érdekellentétet.
Eljárás alá vont ügyvéd 2020. november 3. napján a Szegedi Törvényszékre érkezett beadványában kérte, hogy érdekellentét esetén a bíróság őt a .............VI. r. vádlott kirendelésen alapuló védelmének ellátása alól mentse fel.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd az érintett vádlottak között fennálló érdekellentét legkésőbb ezen a napon észlelte, illetve gondos eljárás esetén legkésőbb ezen a napon észlelnie kellett volna, és ................ VI. r. vádlott kirendelésen alapuló védelmének ellátása alóli felmentésének kérelmezésével egyidejűleg az ifj. ................ II. r. vádlottal fennálló megbízási jogviszonyt is meg kellett volna szüntetnie.
A Fegyelmi Tanács elfogadta eljárás alá vont ügyvéd azon nyilatkozatát, hogy a gyakorlatban a bíróság - is - vizsgálja az érdekellentét fennállását, azonban ez az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét nem érinti, figyelemmel arra, hogy az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét az ügyvéd önállóan köteles vizsgálni, és ezen kötelezettsége a megbízás elvállalása után is folyamatosan fennáll.
A bíróság 23. számú kizáró végzésének a jelen fegyelmi ügyben azért van jelentősége, mert az érdekellentét fennállását jogerős határozatban állapította meg, és a végzésben foglaltak a Fegyelmi Tanácsot kötik. A Fegyelmi Tanács tehát az ügyfelek érdekeinek összeütközését nem vizsgálhatta, az érdekellentétet a bíróság jogerős végzése alapján fennállónak kellett tekintenie. Eljárás alá vont ügyvédnek lehetősége volt az érdekellentétet megállapító bírósági végzés ellen jogorvoslattal élni, azonban e jogával előadása szerint a büntetőeljárás szükségtelen elhúzódásának elkerülése érdekében nem kívánt élni.
Eljárás alá vont ügyvéd az ifj. .................. II. r. vádlott védelmére vonatkozó meghatalmazást a megbízás elvállalását követően 8 nap múlva csatolta a Szegedi Törvényszékre, illetve kevesebb mint két héten belül az érdekellentét fennállása esetén kérte felmentését a kirendelés alól, ezért a Fegyelmi Tanács nem osztotta a panaszos azon álláspontját, hogy eljárás alá vont ügyvéd magatartása alkalmas lett volna arra, hogy az a büntetőeljárás szükségtelen elhúzódásához vezessen.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy 2020. november 3. napján a ....... VI. r. vádlott kirendelésen alapuló védelmének ellátása alóli felmentésének kérelmezésével egyidejűleg az ifj. ......... II. r. vádlottal fennálló megbízási jogviszonyt nem szüntette meg, megszegte az Üttv. 20. § (1) és (8) bekezdéseiben írtakat, mely szerint:
„20. § (1) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az ügyfél érdekei az ügyvédnek az ügyön kívüli saját érdekeivel összeütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli összeütközése előrelátható.
(8) Az ügyvéd az ügyfelek érdekei összeütközésének lehetőségét a megbízás elvállalása után is folyamatosan köteles vizsgálni. Ha ennek során azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdés alapján az ügyvédi tevékenység nem lenne vállalható egyidejűleg két vagy több ügyfél vonatkozásában, vagy a (7) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, mindegyik érintett ügyféllel köteles az összeférhetetlen ügyre a megbízást megszüntetni.”, valamint a
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 43. § (2) bekezdését, mely szerint:
„43. § (2) Több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek érdekei nem ellentétesek.”
Eljárás alá vont ügyvéd tehát megvalósítva az Üttv. 107. §-ában foglaltakat fegyelmi vétséget követett el a tényállásban írt magatartásával. A fegyelmi vétséget ha nem is egyenes szándéktól vezérelten, de eshetőleges szándékkal követte el, mert ugyan annak lehetséges következményeit - a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint - kifejezetten nem kívánta, azonban azok felismerhetőek voltak számára és azokba legalábbis belenyugodott. A fentieket támasztja alá eljárás alá vont ügyvéd 2020. november 3. napján kelt, Szegedi Törvényszékhez intézett beadványa is.
Eljárás alá vont ügyvéd magatartása tehát 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, melynek mértékét a kiszabható legmagasabb pénzbírság 10%-ában határozta meg, és a pénzbírság végrehajtását 1 (egy) év próbaidőre felfüggesztette.
A büntetés kiszabása során súlyosító körülmények nem merültek fel.
Nyomatékos enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni az eljárás alá vont ügyvéd, ténybeli elismerését, illetve hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben jogerős fegyelmi határozat meghozatalára ezidáig nem került sor.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
JOGERŐS: 2022. 09. 12.