A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2024. év január hó 19. napján megtartott nem nyilvános fegyelmi tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács
eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés (b) pontja alapján
megszünteti.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a felmerült eljárási költség a területi Kamara terhén marad.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Bejelentés:
Ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamarához bejelentésében tájékoztatta a kamarát, hogy gyanúsítottként hallgatták ki egy büntetőeljárásban. Bejelentésében fegyelmi felelősségét vitatta.
Bejelentéséhez csatolta a Budapesti Rendőr-főkapitányság számú jegyzőkönyvét gyanúsítotti kihallgatásáról.
Eljárás alá vont ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamarához tett bejelentésében nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy rendelkezésére állnak az ügyfelek igazolványainak másolatai és az ügyfelek személyazonosságát nem ő maga, hanem ügyvédjelölt végezte el és ezért legfeljebb gondatlanság terhelheti az ügyben, de a büntetőeljárás során a felelősségét nem ismerte el. Kérte a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
Eljárás alá vont ügyvéd bejelentéséhez csatolta a Budapesti Rendőr-főkapitányság kelt kihallgatási jegyzőkönyvet, melyből megállapítható, hogy az eljáró nyomozóhatóság eljárás alá vont ügyvédet a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirat hamisítás bűntettének elkövetése miatt hallgatta ki gyanúsítottként. A jegyzőkönyv alapján vallomást nem tett eljárás alá vont ügyvéd.
Kijelölés, az előzetes vizsgálat elrendelése:
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2022. január 12-én kelt iratával a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez fordult másik kamara területén működő fegyelmi biztos kijelölése érdekében.
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az elnöki határozatával az előzetes vizsgálat lefolytatására a Pest Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát jelölte ki.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot, és előadta, hogy a bejelentésben rögzítettek és a csatolt iratok alapján fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja állhat fent. Eljárás alá vont ügyvéd megszeghette az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe, illetve (5) bekezdésébe, a 32. § (1) bekezdésébe és a 42. § (3) és (4) bekezdésébe foglalt szabályokat, továbbá a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megakadályozásáról és megelőzéséről rendelkező 10/2019. MÜK szabályzat 2.2, 2.6 pontjait, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2008. MÜK szabályzat (továbbiakban: ÜESZ) 2.2 és 2.4 pontban foglalt szabályokat.
A fegyelmi biztos felhívta eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az előzetes vizsgálat lefolytatásához szükségesnek látszik a társasági szerződés módosításával kapcsolatos megbízási szerződés megküldése, valamint a céges iratok megküldése, illetve a megbízók ügyfélazonosítását igazoló iratok megküldése a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara részére, illetve felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy ügyvédjelölt idézési címét szíveskedjék a fenti határidőn belül bejelenteni.
Az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatot az eljárás alá vont ügyvéd vette át, majd igazoló jelentést tett és az igazoló jelentéséhez csatolta az adott ügy iratait.
Igazoló jelentésében eljárás alá vont ügyvéd ismételten előadta, hogy az ügyfelek okmányainak és személyazonosságának ellenőrzését nem ő végezte, hanem, aki állítása szerint a pénzmosási ellenőrzést elvégezte.
Előadta továbbá, hogy az okiratok szerkesztését és ellenjegyzését szívességből, ingyenesen végezte. Kérte a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőeljárás befejezéséig.
Az igazoló jelentéshez mellékelt gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyvből megállapítható, hogy az eljáró nyomozóhatóság eljárás alá vont ügyvédet a cégügyében, illetve a cég változásbejegyzési kérelmével kapcsolatos ügyben hallgatta ki. A gyanúsítás szerint a társaság üzletrészeinek eladásáról rendelkeztek a tagok, mely okiratot és a cégváltozáshoz szükséges egyéb okiratokat eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyezte és szárazbélyegzőjével hitelesítette annak ellenére, hogy a felek személyazonosságának a nyilvántartásban történő ellenőrzését nem végezte el. A gyanúsítás szerint az egyik vevőnek nem volt tudomása arról, hogy megvette volna a társaság üzletrészét, nem volt jelen ilyen eseményen és nem írt alá szerződést, valamint az erről szóló taggyűlésen sem volt jelen és az erről készült jegyzőkönyvet sem írta alá, holott azt eljárás alá vont ügyvéd az ellenjegyzésével igazolta. A társaság változásbejegyzési kérelme, illetve az ahhoz kapcsolódó okiratok napi keltezéssel kerültek benyújtásra a Budapest Környéki Törvényszék Cégbíróságához, mely cégbíróság napján az okirat alapján a változást átvezette a cégnyilvántartásban. A gyanúsítás szerint eljárás alá vont ügyvéd közreműködött abban, hogy valótlan adatok kerüljenek be közhiteles nyilvántartásba, így a gyanúsítás szerint 1 rb., a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirat hamisítás bűntettét követte el. A gyanúsítás ellen az eljárás alá vont ügyvéd panaszt tett.
Eljárás alá vont ügyvéd csatolta igazoló jelentéséhez a társaság tagjainak változásában részt vevő személyek személyi igazolványát, illetve az általa ellenjegyzett adásvételi szerződéseket, valamint egyéb cégiratokat. Nem csatolta azonban a jogügyletek biztonságának érdekében történő nyilvános adatok lekérését (JÜB), az ügyfélazonosítás egyéb módjait igazoló okiratokat, valamint a tényleges tulajdonosi nyilatkozatokat.
A fegyelmi eljárás kezdeményezése:
A Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa napján kelt határozatával indította meg a fegyelmi eljárást.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában előadta, hogy a gyanúsítás szerint az eljárás alá vont ügyvéd közreműködött abban, hogy valótlan adatok kerüljenek be a közhiteles cégnyilvántartásba, így a gyanúsítás szerint egy rendbeli a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirat hamisítás bűntettét követte el, ezért kezdeményezte a fegyelmi eljárást. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző fegyelmi vétséget követett el, mert magatartásával az Üttv. 32. § (1), (2), (3), (4), (7), (9) bekezdésében, illetve az Üttv. 33. §-ában foglalt szabályokat, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. tv. 6. § (1) és (2) bekezdésében, a 6/A. §-ban, a 7. § (1), (2), (3), (7), (8) bekezdésében, a 8. § (1), (2), (3), (5) bekezdésben, a 9. § (1), (2), (4) bekezdésben, valamint a 13. § (1) bekezdésben foglalt szabályokat, továbbá a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. tv.-ben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről szóló 10/2019. MÜK szabályzat 2.2 és 5.4 pontjában foglalt szabályokat megszegte.
A fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd cselekményének megítélése előzetes kérdéstől, a büntetőeljárás jogerős befejezésétől függ, ezért a fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdése szerint tárgyalás tartásának mellőzésével hozzon határozatot és a fegyelmi eljárást az Üttv. 140. § (1) bekezdés alapján függessze fel, kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntetőeljárás menetéről 3 (három) havonta írásban legyen köteles jelentést tenni, illetve a büntetőeljárás jogerős befejezését követően 8 (nyolc) napon belül küldje meg az eljárást lezáró határozatot.
Kijelölés:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság elnöke az szám alatti, Szegeden, határozatával kijelölte a Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottságot a fegyelmi eljárás lefolytatására.
Az eljárás felfüggesztése:
A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a Budapesten, napján, tárgyalás tartása nélkül meghozott határozatával a fegyelmi eljárást az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 140. § és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 28.2. b) pont alapján felfüggesztette az eljárás alá vont ügyvéd elleni büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig.
Az eljáró Fegyelmi Tanács kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntetőeljárás menetéről 3 (három) havonta írásban tegyen jelentést a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara részére, illetve a büntetőeljárás jogerős befejezését követően haladéktalanul küldje meg az eljárást lezáró határozatot.
Az eljárás folytatása
Az ügyben eljáró fegyelmi biztos napján kelt iratában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az FE 29.1 pontja alapján rendelje el a fegyelmi eljárás folytatását.
A fegyelmi biztos az indítványában megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd a jelentéstételi kötelezettségének eleget tett és rögzítette, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2023.10.06. napjával elektronikus úton bejelentette, hogy a vele szemben indult büntető eljárást a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség B.XIV.3464/2019/40. sz. határozatával megszűntette.
Az eljáró fegyelmi biztos az indítványában előadta, hogy a Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség B.XIV.3464/2019/40. sz. eljárást megszüntető határozatának indokolása alapján, kétségtelen tényként megállapítható, hogy a átruházása során eljáró, pontosan nem azonosítható személy a nyilvántartási rendszerben nem ellenőrizte a eljáró személy személyazonosságát, azonban tekintve, hogy fotójával és adataival ellátott igazolvánnyal igazolta magát ez a személy, akkor sem feltétlenül lehetett volna megállapítani, hogy nem volt jelen és írta alá a papírokat. A Be. 7. §(4) bekezdése alapján a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére, emiatt megszűntetésre került a büntetőeljárás.
Eljárás alá vont ügyvéd korábbi nyilatkozatában elismerte, hogy az ügyfelek okmányainak és személyazonosságának ellenőrzését végezte el, ellenben nem csatolta a jogügyletek biztonságának érdekében történő nyilvános adatok lekérését (JÜB), az ügyfélazonosítás egyéb módjait igazoló okiratokat, valamint a tényleges tulajdonosi nyilatkozatokat, ezáltal megállapítható, hogy eljáró, eljárás alá vont ügyvéd ezen ellenőrzési kötelezettségének nem tett eleget. Figyelemmel arra, hogy az ügyfélazonosítási eljárás lefolytatása törvényi kötelezettség, ezért eljárás alá vont ügyvéd magatartása a fegyelmi biztos álláspontja szerint e körben szándékosnak tekinthető.
A fegyelmi biztos az indítványában foglalkozott az elévülés kérdésével is és előadta, hogy a fegyelmi vétséget megvalósító ügyvédi magatartás napján valósult meg. A cégeljárásban az iratok az illetékes Cégbírósághoz napjával kerültek benyújtásra. Az érintett a nyilvános cégadatok szerint napjával került hivatalból törlésre. Jelen fegyelmi eljárás napjával indult, az eljárás alá vont ügyvéd bejelentése folytán.
Figyelemmel az ügyészi határozatban foglaltakra azaz, hogy valótlan adatok kerültek be a közhiteles cégnyilvántartásba, így a fegyelmi biztos álláspontja szerint a jogellenes állapot fennállt a gazdasági társaság hivatalból történő törléséig, azaz napjáig.
A fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács tárgyalás tartásával állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, figyelemmel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megszegte az Üttv. 32. § (1), (2), (3), (4), (7), (9) bekezdésében, illetve az Üttv. 33. §-ában foglalt szabályokat, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. tv. 6. § (1) és (2) bekezdésében, a 6/A. §-ban, a 7. § (1), (2), (3), (7), (8) bekezdésében, a 8. § (1), (2), (3), (5) bekezdésben, a 9. § (1), (2), (4) bekezdésben, valamint a 13. § (1) bekezdésben foglalt szabályokat.
Indítványozta, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontjában meghatározott pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtsa. A pénzbírság mértékére az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt keretek között akként tett indítványt, hogy a kiszabható fegyelmi büntetés a középmértéket érje el.
Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. § (2) a) pontja alapján kötelezze 80.000 Ft fegyelmi eljárás átalány költségeinek a megfizetésére is.
A fegyelmi biztos enyhítő körülményként kérte értékelni azt, hogy a büntető ügyben a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható az eljárás alá vont ügyvéd által a bűncselekmény elkövetése, mely alapján a határozatával vele szemben az eljárást megszűntette, ellenben súlyosbító körülményként kérte értékelni azt, hogy az előírt nyilvános adatok lekérését (JÜB), az ügyfél azonosítást eljárás alá vont ügyvéd nem végezte el.
Eljárás alá vont ügyvéd beadványa
Eljárás alá vont ügyvéd a Kamarának napján megküldött iratában kérte tanúként meghallgatni az ügyfélazonosítást végző. Előadta, hogy a tanú bizonyítani tudja, hogy ügyvédjelöltként jogszerűen helyettesítette eljárás alá vont ügyvédet és ellenőrizte személyazonosságát is, valamint elvégezte a Pmt.-nek megfelelő JÜB ellenőrzést is.
A fegyelmi biztos indítványával kapcsolatban előadta, hogy álláspontja szerint az ügy elévült, mert a változásbejegyzési kérelem benyújtásától számított 3 éves elévülési idő eltelt. Álláspontja szerint nem állapítható meg az, hogy valótlan adatok kerültek volna be a cégnyilvántartásba, hiszen ilyen megállapítást a nyomozó hatóság sem tett, ezen túlmenően igazolta az eljárás során azt, hogy személyi okmányai ellenőrzésre kerültek, így nem került be valótlan adat a cégnyilvántartásba, következésképpen eljárás alá vont ügyvéd magatartása nem jogellenes állapot fenntartására irányult. Eljárás alá vont ügyvéd kérte a vele szemben megindított eljárás megszüntetését.
Fegyelmi tárgyalás
A Fegyelmi Tanács az ügyben napján tartott fegyelmi tárgyalást, amelyen szabályszerű idézésre megjelent eljárás alá vont ügyvéd, valamint a jogi képviselőjeként ügyvéd.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét a tárgyaláson sem ismerte el és előadta, hogy ifj. , a Irodában működő ügyvédjelölt hozta az ügyfelet. Eljárás alá vont ügyvéd alapvetően büntetőjoggal, családjoggal, sportjoggal és adójoggal foglalkozik, céges eljárásokat jellemzően csak szívességből csinál. Ezek a cégjogi ügyek jellemzően az ügyvédjelölt feladatát képezik, ő végzi el az okiratszerkesztést. A JÜB-ölés is az ügyvédjelölt és a titkárnő feladata, eljárás alá vont ügyvéd csak ellenőrzi a közös szerverre feltöltött iratokat. Az ügyfelekkel is az ügyvédjelölt találkozott, az ő ismerősei voltak. Az ellenjegyzés előtt eljárás alá vont ügyvéd átnézte az iratokat, az igazolványok megvoltak. Külön rákérdezett az ügyvédjelöltnél, hogy elvégezte-e a JÜB-ölést és ő mondta, hogy igen. Az ügyfelek az okiratot az ügyvédjelölt előtt írták alá, ami az Üttv. szabályainak megfelel.
Az ügyben eljárás alá vont ügyvéd vétlennek tartja magát, csak a figyelmetlenségét ismeri el.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a JÜB nyilvántartást ő vezeti, hanem a titkárnő, de ettől még a JÜB nyilvántartás vezetése az ő felelőssége. A JÜB-ölés valószínűleg nem történt meg, különben meglennének a JÜB iratok.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy álláspontja szerint az ügy elévült. Előadta, hogy az eredeti cégiratok az ügyvédjelöltnél voltak, azt magával vitte azzal, hogy majd ad az ügyfeleknek, de ezek szerint nála maradtak és nem kerültek vissza eljárás alá vont ügyvédhez. Előadta, hogy ennek megfelelően eredetiben nincsenek meg az iratok, azok csak a szerveren vannak.
Az iratokra vonatkozó megőrzési kötelezettség kapcsán előadta, hogy az iratokat a Microsec elektronikusan archiválva őrzi és azok a szerverükön is fellelhetők. Az eredeti okiratokat azonban nem találta meg.
Eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője előadta, hogy az elévülés kapcsán az Üttv. 112. § (2) bekezdése szerint 3 év az elévülési idő, illetve a c) pont szerint a fegyelmi vétség elévülési ideje a fegyelmi vétség kezdőnapjától kezdődik, ami itt az ellenjegyzés napja, azaz 2018. augusztus 04. napja. Így a fegyelmi vétség elévülési ideje 2021. augusztus 4-én járt le, tehát a fegyelmi ügy elévült.
Eljárás alá vont ügyvéd a tanúbizonyításra irányuló indítványát a tárgyaláson nem tartotta fenn.
A tárgyaláson eljáró fegyelmi biztos a végindítványában előadta, hogy az írásban előterjesztett indítványát változatlanul fenntartja, alapozva arra, hogy az ügyvédjelölt munkájáért az ügyvéd felel. Az eljárás alá vont ügyvéd a JÜB rendszerben való ellenőrzés megtörténtét nem tudta bizonyítani. Az elévülés kapcsán változatlanul fenntartotta az írásbeli indítványában foglaltakat.
Kiegészítette az indítványát azzal, hogy 1 rendbeli, gondatlan fegyelmi vétséget követett el az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy az iratmegőrzési kötelezettségének nem tett eleget. Az eljáró ügyvédnek a céges okiratokat ugyanis eredetiben meg kell őriznie, a cégbíróságon, vagy a Microsec-nél csak másolati példányok vannak. Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanis megszegte az iratmegőrzési kötelezettségét, ami cégiratok esetén 10 év.
Elfogadva eljárás alá vont ügyvéd azon nyilatkozatát, hogy az iratok valahol elkeveredtek, vagy azokat nem találták meg, a cselekményt a fegyelmi biztos gondatlannak minősítette.
Erre figyelemmel kérte, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtsa és a 80.000 Forint költségátalány megfizetésére kötelezze.
Eljárás alá vont ügyvéd a záró nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a büntetőügyben vétlen volt és álláspontja szerint az iratmegőrzési kötelezettségének eleget tett, hiszen az iratok digitális formában a saját szerverén, valamint a Microsec Zrt-nél is hiánytalanul megvannak. Az elévüléssel kapcsolatos előadását fenntartotta.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Ügyvéd az társaság cég változásbejegyzési kérelmével kapcsolatos ügyintézésénél napján ügyvédként okiratot szerkesztett, ellenjegyzett, a cégbíróság előtt változásbejegyzési eljárásban eljárt. A cégiratok aláírása során eljárás alá vont ügyvéd helyett ügyvédjelölt járt el, aki az ügyfelek személyazonosságáról az igazolványaik megtekintése útján győződött meg, de sem ő, sem eljárás alá vont ügyvéd JÜB ellenőrzést nem végzett. Eljárás alá vont ügyvéd a cégiratok digitalizált változatával rendelkezik a saját szerverén, valamint a Microsec Zrt-nél biztonsági másolat formájában.
A cégváltozás bejegyzését követően büntető eljárás indult, amelyet. sz. határozatával megszüntetett.
A Fegyelmi Tanács a tényállást az ügyben keletkezett, az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt iratok, továbbá a fegyelmi tárgyaláson szóban előadott nyilatkozatok alapján állapította meg.
Az elévülési kifogás előterjesztésére tekintettel a döntéshozatal során a Fegyelmi Tanács először az elévülés kérdésével foglalkozott. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény az elévülést az alábbiak szerint szabályozza:
„112. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a fegyelmi biztos a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezte.
(2) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja
a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,
b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá
c) az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.”
A Fegyelmi Tanács nem találta megalapozottnak a fegyelmi biztos azon hivatkozását, amely szerint eljárás alá vont ügyvéd cselekménye a 112. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétségnek minősülne. A büntetőeljárás során nem bizonyosodott be az, hogy a cégiratok bármelyikét nem az okiraton szereplő személy írta volna alá, azaz nem került megállapításra az, hogy a Cégjegyzék nem valós adatot tartalmazna. Így a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a jelen ügyben elkövetett cselekmény a c) pontban foglalt esetnek felel meg. A Fegyelmi Tanács e körben rögzíti, hogy a fegyelmi vétség megvalósulásának napja az okirati ellenjegyzés napja, azaz napja. A hivatkozott rendelkezések figyelembe vételével tehát elévülés időpontja napja.
A Fegyelmi Tanács nem tartotta megalapozottnak a fegyelmi biztosnak a fegyelmi tárgyaláson előterjesztett további, arra irányuló indítványát sem, amely szerint eljárás alá vont ügyvéd megsértette volna az iratmegőrzési kötelezettségre vonatkozó szabályokat. E körben a Fegyelmi Tanács hivatkozik az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összefüggő iratok megőrzéséről szóló 16/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 2.4 pontjában foglaltakra.
„2.4. Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója a papíralapú iratot az Üttv. 46. § (1)–(3) bekezdése szerint elektronikus okirati formába alakítja, az iratmegőrzési kötelezettségét a továbbiakban – az Üttv. 46. § (6) bekezdésében, a 3.1.–3.2. pontban és a 3.3. pont b) alpontjában meghatározottak kivételével – az elektronikus okirat vonatkozásában teljesíti.”
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy jelen esetben, tekintettel arra, hogy cégiratokat érintően merült fel az okiratmegőrzés kérdése, eljárás alá vont ügyvéd a változásbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően elektronikus okirati formába alakította az ellenjegyzett okiratokat. Az elektronikus okiratokat pedig a mai napig is – elektronikus formában – őrzi. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint így e körben nincs jelentősége annak, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem rendelkezik a papíralapú okiratokkal, ugyanis azokat elektronikus formába alakítva őrzi, ezzel eleget téve az iratmegőrzési kötelezettségének.
A Fegyelmi Tanács a tényállás és a bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a fegyelmi biztos indítványa alaptalan és az eljárás alá vont ügyvéd kérelme alapos. Az eljárás alá vont ügyvéd nem valósított meg fegyelmi vétséget, illetőleg a terhére rótt fegyelmi vétség elévült, ezért a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást megszüntette.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
Az FE 40.6 pontja alapján a fegyelmi eljárás költségeit a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara viseli. 40.6. Az egyes fegyelmi ügyekben felmerült és az eljárás alá vont személyre át nem hárítható költségeket az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésekor nyilvántartó területi kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara viseli.
A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság hatásköre az Üttv. 114. § (1) bekezdésén, illetékessége az Üttv. 114. § (3) bekezdésén alapul.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
Alkalmazott jogszabályok:
az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat
az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összefüggő iratok megőrzéséről szóló 16/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat
Budapest, 2024. február 8.