A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... kamarai tagságát törölt egyéni ügyvéd (KASZ: ...) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. május 25. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. ................................... szül:
an:
lakcím:
iroda:
eljárás alá vont ügyvéd
1 (egy) rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
600.000 Ft (Hatszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 600.000 Ft pénzbírságot és a 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer Forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd 1991. július 26-tól 2021. december 31. napjáig volt a Bács-Kiskun Megyei ügyvédi kamara bejegyzett tagja. Tevékenységét Ügyvédi Iroda keretében folytatta, a tagsága törlésére saját kérése alapján került sor.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban három ízben indult fegyelmi eljárás, az eljáró fegyelmi tanács 2008. évben 1 rb. gondatlan fegyelmi vétség miatt pénzbírság, 2021. évben 1 rb. szándékos fegyelmi vétség miatt írásbeli megrovás és szintén 2021. évben 4 rb. szándékos fegyelmi vétség miatt pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei vonatkozásában további adat nem áll rendelkezésre.
.... a 2021. december 16. napján kelt bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztéshez kapcsolódó ügyintézési tevékenységét kifogásolta.
A bejelentés részletes tartalma szerint a bejelentő, mint vevő 2021. szeptember 13. napján adásvételi szerződést kötött ... eladóval.
Az okiratszerkesztésre a ... Ügyvédi Irodának adott megbízást, az ügyintéző ügyvéd (az okiratokból kitűnően) dr. ....
Az adásvétel tárgya a Kecskemét .... helyrajzi számon felvett, természetben a 6000 Kecskemét, .... ajtószám alatti ingatlan 1/1 tulajdoni hányada volt, a vételár pedig 23.500.000 Ft. A szerződés 3./ pontja tartalmazta, hogy a felek által kölcsönösen kialkudott vételár a szerződés megkötésének napjáig teljes egészében kiegyenlítésre került, melynek tényét az eladó a szerződés aláírásával elismert és nyugtázott.
Az adásvételi szerződés 4./ pontja tartalmazta, hogy az eladó a szerződés aláírásával feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a vevő tulajdonjoga 1/1 arányban az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.
A bejelentő arra hivatkozással kezdeményezte az eljárás lefolytatását, hogy a panaszolt ügyvéd az utalt adásvételi szerződést nem nyújtotta be az illetékes Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztályához a vevő tulajdonjogának bejegyzése érdekében, valamint 2021. november és december hónapokban – egy kivétellel – egyáltalán nem volt elérhető a bejelentő számára, a hívásait nem fogadta és nem hívta vissza, továbbá az ügyvédi irodájában több alkalommal hiába kereste a bejelentő. Egy alkalommal, 2021. december 7. napján sikerült a bejelentőnek telefonon elérnie az eljárás alá vont ügyvédet, aki ígéretet tett arra, hogy az illetékes földhivatali osztálynál eljár, az okiratokat benyújtja, azonban ennek az ígéretének nem tett eleget, így a bejelentő a tulajdonjogának bejegyzése iránti eljárást – a 2022. május 23. napján kelt nyilatkozata szerint – Dr. ... ügyvéd közreműködésével tudta megindítani, akinek 40.000 Ft összegű ügyvédi díjat fizetett. A bejelentőnek az eljárás alá vont ügyvéd mulasztása miatt a NAV felé késedelmi pótlékot is fizetnie kellett, melynek összegét az adóhatóság – az ügy körülményeit mérlegelve – 10.000 Ft-ban határozta meg.
Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2022. január 5-én P.560/2021. számon elrendelte és meghatározta, hogy az előzetes vizsgálatot Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos folytatja le.
Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 /nyolc/ napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Dr. Sulyok Miklós a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2022. január 5-án tájékoztatta a bejelentőt az előzetes vizsgálat elrendeléséről, továbbá arról, hogy az előzetes vizsgálat időtartama 3 (három) hónap, ami további 3 /három/ hónappal meghosszabbítható, tájékoztatta.
Eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során az ügyre vonatkozó iratokat nem küldte meg az ügyvédi kamarának és nem tett észrevételt sem.
Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos 2022. március 23-án – az előzetes vizsgálat eredményeként – az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás elrendelését kezdeményezte.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat indokolása szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy dr. ... törölt ügyvéd azzal, hogy az ingatlan adásvételi szerződést a vevő tulajdonjogának átvezetése érdekében a megbízása ellenére az illetékes földhivatalhoz nem nyújtotta be, kérelmet nem terjesztett elő, továbbá az ügyfél részére elérhetetlen volt, ill. ügyfelét a megbízás teljesítésével hitegette, az Üttv. és az etikai szabályzat következő szabályait megszegte:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban Etikai Szabályzat) 12.10. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tartalma szerint az eljárás alá vont ügyvéd a leírt kötelezettségszegésekkel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el:
Dr. Péterfi Tamás a Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke az eljáró fegyelmi tanácsot kijelölte, az eljáró fegyelmi tanács elnöke a rendelkezést 2022. március 28-én kézhez vette, az ügy iratait 2021. április 01-én átvette.
A Fegyelmi Tanács 2022. május 25-én tartott tárgyalást az ügyben.
Eljárás alá vont ügyvéd a 2022. május 25-én tartott tárgyalásra vonatkozó, neki postai úton megküldött idézést 2022. május 06. napján átvette.
A Fegyelmi Tanács ezt követően a 2022. május 25-én tartott tárgyaláson határozatot hozott az ügyben.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő 2021. december 16-án érkezett bejelentése és melléklete (2021. szeptember 13-án kelt adásvételi szerződés) a bejelentő a 2022. május 23-án kelt nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
A ... Ügyvédi Iroda dr. ... eljárás alá vont törölt ügyvéd ellenjegyzésével 2021. szeptember 13. napján adásvételi szerződést szerkesztett. Az adásvétel tárgya a Kecskemét ... helyrajzi számon felvett, természetben a 6000 Kecskemét, ... ajtószám alatti ingatlan 1/1 tulajdoni hányada volt, a vételár pedig 23.500.000 Ft. A szerződés 3./ pontja tartalmazta, hogy a felek által kölcsönösen kialkudott vételár a szerződés megkötésének napjáig teljes egészében kiegyenlítésre került, melynek tényét az eladó a szerződés aláírásával elismert és nyugtázott.
Az adásvételi szerződés 4./ pontja tartalmazta, hogy az eladó a szerződés aláírásával feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a vevő tulajdonjoga 1/1 arányban az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön, ennek ellenére a megbízott ügyvéd az okiratokat nem nyújtotta be az illetékes ingatlan nyilvántartási hatósághoz és az ügyfél számára elérhetetlen volt.
Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő bejelentése alapján ellene megindított előzetes vizsgálat során az ügy iratait nem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére.
Eljárás alá vont ügyvéd nem tett érdemi nyilatkozatot az ügyben, írásba foglalt ügyvédi megbízást nem csatolt, melyből a tényállás megállapítható lett volna, ezért a Fegyelmi Tanács a tényállást a bejelentő írásos beadványa, nyilatkozata és a rendelkezésre álló okiratok, egyéb adatok alapján állapította meg.
Az adásvételi szerződés, mint teljes bizonyítóerejű magánokirat bizonyítja, hogy az ügyvédi megbízást a ...Ügyvédi Iroda fogadta el, az ellenjegyző ügyvéd pedig dr. ... volt. A Fegyelmi Tanács mindezek alapján az adásvételi szerződéshez kapcsolódóan szükséges eljárások hiányát, mint tényt megállapítja.
A vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját annyiban változtatta meg, hogy a panaszolt ügyvéd kötelezettségszegését 1 (egy) rendbeli, folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétségnek minősítette és indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását és pénzbírság kiszabását.
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az általa szerkesztett adásvételi szerződést nem nyújtotta be az illetékes földhivatali osztályhoz a vevő tulajdonjogának bejegyzése érdekében, valamint az ügyfél részére elérhetetlen volt, az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegte, amivel 1 rb. folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az Etikai Szabályzat 13.10. pontja szerint:
„Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentőt nem tájékoztatta (kérésére sem) az általa ellátott ügy állásáról, az Etikai Szabályzat 13.10. pontja szerinti kötelezettségét megszegte, ami 1 rb. szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács – a fentiek alapján – az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1 /egy/ rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétségben állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéknél (500.000 Ft) magasabb összegben meghatározva.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát, valamint a panaszolt ügyvéd korábbi büntetéseit. Az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményt értékelni nem tudott, ezért a középmértéknél magasabb összegű pénzbírságot szabott ki.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2022.07.15. napján jogerős és végrehajtható.