A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. (KASZ: ...) kecskeméti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év szeptember hó 08. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. ................................. (szül:
an:
lakcíme:
iroda:
eljárás alá vont ügyvéd
1 rb. folytatólagosan elkövetett gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért
250.000 Ft (Kettőszázötvenezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták.
A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd 2017. szeptember 1-től a Bács-Kiskun Megyei ügyvédi kamara bejegyzett tagja.
Tevékenységét egyéni ügyvédként folytatja.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban nem indult fegyelmi eljárás.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei vonatkozásában a Fegyelmi Tanács – az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján – rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nős, gyermeke nincsen, tulajdonát képezi egy sorházi lakás 1/2-ed tulajdoni hányada, gépkocsival nem rendelkezik. Az eljárás alá vont ügyvéd havi jövedelme 500.000 Ft /azaz Ötszázezer forint/.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei vonatkozásában a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd által a fegyelmi eljárás során becsatolt okiratok alapján rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvédnél 2021. őszén daganatos megbetegedést diagnosztizáltak, mellyel összefüggésben 2021. november 10–13. napjai között műtéti beavatkozásra került sor, majd 2022. áprilisában újabb rosszindulatú daganatos megbetegedés került feltárásra. Eljárás alá vont ügyvéd azóta is gyógykezelés alatt áll.
2021. október 29-én érkezett a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához ... bejelentése, melyben az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztési tevékenységét kifogásolta. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd adásvételi szerződést szerkesztett, melynek tárgya a bejelentő tulajdonát képező, Budapest, XI. ker. belterület .... hrsz., természetben ... szám alatti ingatlan 1/1 tulajdoni hányada volt. A 2021. szeptember 13-án kelt ingatlan adásvételi szerződés aláírása során a bejelentő nevében a volt élettársa, .... jár el. Ehhez a 2021. szeptember 11-én kelt meghatalmazást szintén az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte.
A bejelenés alapján a meghatalmazás hamis. A bejelentő számára feltűnt, hogy a meghatalmazás tartalma szerint a meghatalmazó és a meghatalmazott a meghatalmazást Budapesten írta alá, az eljárás alá vont ügyvéd azonban Kecskeméten ellenjegyezte. Ugyanakkor a meghatalmazás erre (távazonosítással történő ellenjegyzés) utaló jogszabályi utalásokat nem tartalmaz. A bejelentő hivatkozott továbbá arra, hogy amennyiben távellenjegyzés történik, arról kép- és hangfelvételt kell készítenie és őriznie az ügyvédnek.
A bejelentő kifogásolta továbbá azt is, hogy az adásvételi szerződésben foglaltak alapján az ingatlan (adásvételi szerződés szerinti) 123.000.000 Ft vételárából 13.000.000 Ft-ot a „meghatalmazott” kezéhez fizetett meg a vevő, a fennmaradó 110.000.000 Ft-ot az eljárás alá vont ügyvéd mint letéteményes ügyvédi letéti számlájára utalták át, a bejelentő részére egyetlen forint sem került átadásra a vételárból.
A bejelentő szerint fennáll a gyanúja annak, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a hivatása szabályainak megszegésével bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott segítséget.
A bejelentő tájékoztatta az Ügyvédi Kamarát arról, hogy a bűncselekmény gyanúját jelezte az ingatlanügyi hatóság felé, továbbá az Ügyvédi Kamaránál tett bejelentéssel egyidejűleg büntető feljelentést tesz és szándékában áll polgári peres eljárás keretében az ingatlan adásvételi szerződést is megtámadni.
Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2021. november 8-án P.480/2021. számú határozatával elrendelte, és meghatározta, hogy az előzetes vizsgálatot dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos folytatja le. Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 /nyolc/ napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Dr. Sulyok Miklós a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2021. november 8-án az eljárás alá vont ügyvédet tájékoztatta az előzetes vizsgálat elrendeléséről, továbbá arról, hogy az előzetes vizsgálat időtartama 3 /három/ hónap, ami további 3 /három/ hónappal meghosszabbítható.
Az eljárás alá vont ügyvéd irat csatolási kötelezettségének határidőben, 2021. november 9-én eleget tett és a bejelentésre vonatkozó észrevételeit is megtette.
Előadta, hogy a bejelentő a jogügylettel kapcsolatos kifogásaival őt korábban nem kereste, hatósági megkeresést sem kapott a tárgyban, a fegyelmi eljárásból értesült a problémáról.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügy érdemében kifejtette, hogy az ingatlan adásvételi tevékenységgel kapcsolatos ügyvédi tevékenység ellátására ....től, a .... .... Kft. ügyvezetőjétől kapott megbízást. Az adásvételi szerződés lényeges tartalmi elemeit is .... közölte. Az adásvételi szerződés előkészítése során jelezték a felek, hogy a bejelentőt a szerződéskötés során a vele együtt élő élettársa, .... fogja képviselni. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy ennek alapján a meghatalmazást elkészítette, a feleknek megküldte, majd – miután rendelkezésre áll olyan felvétel, mely szerint a bejelentő azt aláírta – ellenjegyezte. Az eljárás alá vont ügyvéd kiemelte, hogy a szerződéskötés során .... rendkívül alapos szerződő felnek tűnt, továbbá, hogy a vevőnek érdeke fűződött a tulajdonjog minél előbb történő bejegyzéséhez. A vevő az ügyvédi letétbe helyezett vételár kifizetését az új lakóépület feltüntetésével kapcsolatos építésügyi dokumentáció hiánytalan átadásához kötötte, majd miután ez és a tulajdonjognak a vevő javára történő bejegyzése is megtörtént, a .... .... Kft. a letétet feloldotta, melynek alapján az eljárás alá vont ügyvéd .... részére kifizette.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vételárnak .... részére történt kifizetésével összefüggésben kifejtette, hogy – tudomása szerint – az élettársak .... egy korábbi ingatlanának az eladásából származó vételárat is felhasználták az építkezéshez, ezért közöttük elszámolási viszony keletkezett, melyet – vélhetően az ingatlan eladásából befolyó összegből – egymás között kívántak rendezni. Az eljárás alá vont ügyvéd számára ezért volt természetes, hogy a befolyó vételárat teljes egészében ....nak kell kifizetni.
Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta az Ügyvédi Kamarát arról, hogy 2019. decemberétől kezdődően 5. számú biztosítási feltétel alapján a MÜBSE-nél 100.000.000 Ft összeghatárig rendelkezik díjrendezett ügyvédi felelősségbiztosítással.
Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat során, 2022. január 5-én .... bejelentőt személyesen meghallgatta.
A bejelentő ennek során a bejelentésében foglaltakat változatlanul fenntartotta. A bejelentő megerősítette, hogy ....sal korábban élettársi kapcsolatban volt, 2019. év elejétől .... Budapest, Kádár utcai lakásában lakott. A bejelentő elmondta, hogy 2021. január 7-én onnan egyedül költözött – az időközben elkészült, a jelen ügy tárgyát képező – Budapest, .... utcai ingatlanba. .... nem költözött oda vele, azonban 2021. május vége környékén megkérte, hogy lakhasson nála, mivel el kellett adnia a Budapest Kádár utcai ingatlanát. A bejelentő közölte, hogy nem volt szándékában a jelen ügy tárgyát képező ingatlan eladása, soha nem beszélt erről, Gy. Ferencet, ....t, a .... .... Kft.-t nem ismeri, velük nem állt semmilyen kapcsolatban. A bejelentő előadta, hogy a lakóház felépítése óta az ingatlanban lakott, onnan csak néhány órára távozott el, illetve 2021. szeptember 8. körül három napot töltött el Balatonon ....ék családi üdülőjében.
A bejelentő elmondta, hogy az ingatlan eladásáról 2021. szeptember 29-én szerzett tudomást, amikor banki ügyintézés során az ügyintéző által lekért tulajdoni lap másolatból kiderült, hogy az ingatlan már a .... .... Kft. tulajdonát képezi. A bejelentő ezt követően az ingatlanügyi hatóság határozatait is megkapta. A bejelentő elmondása szerint biztos volt benne, hogy ....nak köze van a dologhoz, ezért az ingatlanból elküldte és az ingatlan kulcsait elvette tőle. A bejelentő előadta, hogy .... – aki informatikus végzettségű – a személyes adatait ismerte, okmányaihoz hozzáfért, rendszergazdaként még a számítógépét is kezelte.
A bejelentő elmondta, hogy az eljárás alá vont ügyvédet nem ismeri, vele semmilyen kapcsolatban nem volt, telekommunikációs eszköz útján sem.
A bejelentő az előzetes vizsgálat anyagához becsatolt képmása vonatkozásában – mely fényképen látható a meghatalmazás is – közölte, hogy az egy összeszerkesztett kép, az eredeti fénykép megtalálható a számítógépén. A bejelentő közölte, hogy a meghatalmazáson lévő aláírás nem tőle származik, melyet alátámasztott azzal, hogy ő minden esetben a teljes nevét ki szokta írni a hivatalos iratok aláírása során.
A bejelentő ezen kívül tájékoztatást adott arról, hogy az ügyben ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése és kiigazítás iránt polgári peres eljárást indított, a per ...... ügyszámon folyamatban van a Fővárosi Törvényszék előtt, továbbá a büntető feljelentést is megtette, a nyomozás a Budapesti XI. kerületi Rendőrkapitányság előtt van folyamatban ..... bü. szám alatt „haszonszerzés végett elkövetett ügyvédi visszaélés elkövetése miatt ismeretlen tettes ellen”.
A bejelentő elmondta, hogy időközben többször beszélt ....sal, aki nem tagadta, hogy az ingatlan eladását ő intézte, és egy adásvételi szerződést felbontó szerződést akart aláíratni vele, továbbá ígéretet tett arra, hogy a vételárat visszafizeti. A bejelentő a szerződés aláírását „jogi aggályai” miatt megtagadta.
Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos ezt követően 2022. január 12-én megkereste a Budapesti XI. kerületi Rendőrkapitányságot és annak közlését kérte, hogy dr. eljárás alá vont ügyvéd ellen folyik-e büntető eljárás.
A Budapesti XI. kerületi Rendőrkapitányság 2022. január 26-án közölte, hogy eljárást folytatnak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 373. § (1) bekezdésébe ütköző és (5) bekezdése szerint minősülő különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, az eljárásban dr. ügyvéd nem került gyanúsítottként kihallgatásra.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. január 18-án újabb észrevételt tett az Ügyvédi Kamarához. Az észrevételében a következő tényekre mutatott rá.
A bejelentő egyezően nyilatkozott az eljárás alá vont ügyvéddel abban a vonatkozásban, hogy az eljárás alá vont ügyvédet nem kereste meg az adásvételi szerződéssel kapcsolatos problémájával.
Az időközben megindult polgári peres eljárásban .... nem peres fél.
A bejelentő elismerte, hogy élettársi kapcsolatban állt ....sal – mely élettársi kapcsolat (az eljárás alá vont ügyvéd véleménye szerint) változatlanul fennáll, amit az támaszt alá, hogy a bejelentő .... balatoni üdülőjében járt, .... pedig a bejelentőt az eredeti állapot helyreállítása iránti intézkedésekben igyekezett segíteni.
Az adásvételi jogügylet során az ingatlannal kapcsolatos minden okiratot .... véleményezett, az ingatlannal kapcsolatos elektronikus iratokat is ő bocsátotta rendelkezésre.
A bejelentő az általa hivatkozott polgári peres eljárás során úgy nyilatkozott, hogy a büntetőeljárás ....sal szemben van folyamatban.
Az érintett ingatlanra létrejött adásvételi szerződés felbontása vonatkozásában a felek az eljárás alá vont ügyvédet nem keresték meg, arra nem került sor.
Az eljárás alá vont ügyvéd ennek alapján az előzetes vizsgálat megszüntetését kérte. Az eljárás alá vont ügyvéd kifejtette, hogy – álláspontja szerint – „a jelenleg fennálló jogi helyzet alapja a bejelentő és élettársa közötti családjogi-vagyonjogi természetű” jogvita, a bejelentő a későbbi élettársával szembeni igényérvényesítés bizonyítási igényéhez indította meg a jelenleg folyamatban lévő polgári pert a .... .... Kft. ellen, továbbá a fegyelmi eljárást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A bejelentő 2022. január 18-án elektronikus levélben dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztostól arra kérdezett rá, hogy létezik-e ügyvédi megbízási szerződés az ingatlana eladása vonatkozásában.
Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos 2022. január 19-én elektronikus levélben közölte, hogy nem áll módjában a tárgyban adatot szolgáltatni, mivel a megbízási szerződés léte vagy nem léte az ügyvédi titok körébe tartozik.
A bejelentő 2022. január 24-én dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos tájékoztatása ellenében eltérő véleményét közölte, arra hivatkozással, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség csak akkor állna fenn, ha a megbízási szerződés .... saját tulajdonú ingatlanára vonatkozna.
Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos 2021. január 31-én az előzetes vizsgálat időtartamát további 3 hónappal, 2022. május 8. napjáig meghosszabbította.
Dr. Szász Attila fegyelmi biztos 2022. április 25-én meghozott határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tartalma szerint az eljárás alá vont ügyvéd az alábbi kötelezettségeknek nem tett eleget:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Üttv.) 32. § (1) bekezdése értelmében a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízás megkötése előtt az ügyvéd elvégzi az ügyfél azonosítását.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló 2017. évi LIII. törvényben (Pmt.) és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat (Pmt. szabályzat) 5.1. – 5.3. pontja alapján távazonosításra a Pmt. hatálya alá tartozó esetekben az azonosításra előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszközök auditációjáról a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének 1/2019. (VII. 31.) MK elnöki határozata rendelkezik.
Az Üttv. 44. § (1) bekezdés c) pontja szerint az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy az okiratban megjelölt felek illetve eljáró képviselőik azonosítását elvégezte.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban Etikai Szabályzat) 12.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.
Dr. Péterfi Tamás a Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke az eljáró fegyelmi tanácsot 2022. április 28-án kijelölte, az eljáró fegyelmi tanács elnöke az ügy iratait 2022. május 4-én átvette.
A Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi tárgyalás időpontját 2022. május 18-án 2022. június 22. napjára kitűzte.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. május 19-én „iratcsatolást és határidő-hosszabbítás iránti kérelmet” nyújtott be a Fegyelmi Tanácshoz.
Az eljárás alá vont ügyvéd okirati bizonyítékként csatolta a Fővárosi Törvényszék előtt ... számon indult polgári peres ügyben a tanúként történt meghallgatásáról készült 15. sorsz. jegyzőkönyvet. Az eljárás alá vont ügyvéd ezzel összefüggésben hivatkozott arra, hogy az eljáró bíró rögzítette, hogy a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd mint tanú szavahihetőségét nem vonta kétségbe.
Az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott továbbá arra, hogy a bejelentő – tudomása szerint – a peres eljárásban benyújtott iratában sem vitatta a távazonosítás tényét.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezen felül alaki hibára hivatkozott a bejelentő által az Ügyvédi Kamarához tett bejelentést illetően, rámutatva, hogy arra nem teljes bizonyítóerejű magánokirati formában került sor. Az eljárás alá vont ügyvéd ezzel összefüggésben a bejelentés kirekesztését kérte az okirati bizonyítékok közül.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában kérte a bizonyítási indítványai előterjesztésére biztosított határidő meghosszabbítását 2022. június 3. napjáig – daganatos megbetegedésére és az azzal összefüggésben szükséges gyógykezelésére tekintettel.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. június 17-én kérelemmel élt a 2022. június 22. napjára tűzött fegyelmi tárgyalás elhalasztása iránt – újabb rosszindulatú daganat miatti műtéti beavatkozásra hivatkozással. A kérelmét orvosi iratokkal támasztotta alá.
A Fegyelmi Tanács 2022. június 22-én tárgyalást tartott. A tárgyaláson a bejelentőt, továbbá Gy. Ferenc és .... tanúkat meghallgatta.
.... tanú a tárgyaláson nem jelent meg, postai úton kiküldött idézése „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.
A bejelentő a fegyelmi tárgyaláson a korábbi nyilatkozatait fenntartotta. A bejelentő igazolást csatolt az ügy irataihoz arra vonatkozóan, hogy 2021. augusztusában gerinctornára járt, amiből következően nem volt karanténban. A bejelentő megerősítette, hogy nem kívánta az ingatlant eladni, nem adott arra megbízást és hogy közte és az eljárás alá vont ügyvéd között nem volt sem Skype sem Zoom alkalmazás használatával elektronikus kapcsolatfelvétel.
Gy. Ferenc és .... tanúk egybehangzóan arról nyilatkoztak, hogy a bejelentővel személyesen nem találkoztak, a jogügylet megkötésére a .... által bemutatott meghatalmazás alapján került sor, melyet az eljárás alá vont ügyvéd távazonosítással jegyzett ellen. Elmondták, hogy semmi gyanúsít nem észleltek az ügyletkötés során, úgy tudták, hogy a bejelentő betegsége miatt nem vesz részt személyesen a jogügyletben.
A Fegyelmi Tanács a tárgyalást elhalasztotta, a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet az eljárás alá vont ügyvédnek megküldte.
Ezt követően a Fegyelmi Tanács 2022. szeptember 8-án tartott tárgyalást az ügyben. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd személyesen megjelent, a Fegyelmi Tanács meghallgatta.
Az eljárás alá vont ügyvéd részletesen nyilatkozott az eljárás tárgyát képező jogügylet megkötésének a részleteiről. Az eljárás alá vont ügyvéd elmondta, hogy személyesen nem találkozott a bejelentővel, egyetlen alkalommal beszélt vele telefonon, azonban ennek során azt, hogy a női hang a bejelentő vagy sem, ekkor nem volt módja azonosítani. Az eljárás alá vont ügyvéd állítása szerint a meghatalmazás ellenjegyzése előtt Zoom alkalmazás használatával az ügyfelek azonosítását elvégezte. Ennek bizonyítására csatolta az általa 2021. augusztus 19-én generált Zoom linket, melyet megküldött ....nak. Az eljárás alá vont ügyvéd a távazonosításról készült felvételt nem tudta bemutatni, az nem áll rendelkezésre, elmondása szerint azért, mert az általa használt laptop fedelét túl korán lecsukta, és ennek következtében a felvétel nem került rögzítésre. Az eljárás alá vont ügyvéd a távazonosítás megtörténte vonatkozásában hivatkozott arra, hogy a bejelentő és a vevő között folyamatban lévő polgári perben őt meghallgatták tanúként, amikor is a fegyelmi tárgyaláson elmondottakkal azonosan nyilatkozott a távazonosításról, a jelenlévő bejelentő pedig az eseménysort nem vitatta. Az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott továbbá arra is, hogy tudomása szerint a vevő törvényes képviselői két alkalommal is jártak az adásvétel tárgyát képező ingatlanban, ahol a bejelentő fogadta őket. A bejelentő maga mondta a polgári per tárgyalásán, hogy kétszer is ott voltak a fiúk.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját változatlanul fenntartotta, kifejtette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a távazonosításra vonatkozó eljárási szabályokat egyértelműen megsértette, ezért indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 1 rb. folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétségben állapítsa meg és ezért pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazzon. A pénzbírság mértékének meghatározásánál indítványozta figyelembe venni enyhítő körülményként az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit, elsősorban egészségi állapotát, súlyosító körülményként a mulasztás következményét.
Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában úgy nyilatkozott, hogy szándékos fegyelmi vétséget nem követett el, ugyanakkor azt elismerte, hogy a távazonosítás során nem mindenben az előírásoknak megfelelően járt el, ezért kéri, hogy a Fegyelmi Tanács a felelősségét gondatlannak minősítse.
A Fegyelmi Tanács ezt követően a 2022. szeptember 8-án tartott tárgyaláson határozatot hozott az ügyben.
A Fegyelmi Tanács bejelentő 2021. október 29-én érkezett bejelentése és annak mellékletei (nem hiteles tulajdoni kap a Budapest ...hrsz. ingatlanról, a .... és a bejelentő közötti viszonylatban készült, az eljárás alá vont ügyvéd által ellenjegyzett, Budapesten, 2021. szeptember 11-én kelt meghatalmazás, a bejelentő és a .... .... Kft. között készült, az eljárás alá vont ügyvéd által ellenjegyzett, 2021. szeptember 13-án kelt adásvételi szerződés), az eljárás alá vont ügyvéd 2021. november 9-én előterjesztett nyilatkozata és az ahhoz csatolt iratok (.... JÜB adatszolgáltatás 2021. szeptember 10. és okmány másolatok, .... JÜB adatszolgáltatás 2021. szeptember 10. és okmány másolatok, a 2021. szeptember 11-én kelt meghatalmazás, .... fényképe a 2021. szeptember 11-én kelt aláírt meghatalmazással, a 2021. szeptember 13-án kelt ügyvédi megbízás, , a Budapest ... hrsz. ingatlan 2021. szeptember 13-án lekért hiteles tulajdoni lap másolata, a 2021. szeptember 13-án kelt adásvételi szerződés, a 2021. szeptember 13-án kelt nyilatkozat (tulajdonjog bejegyzési engedély), a 2021. szeptember 13-án kelt letéti szerződés bejegyzési engedély okirati letétbe helyezéséről, a 2021. szeptember 13-án kelt letéti szerződés letétbe helyezett vételárról, a 2021. szeptember 14-én kelt, az eljárás alá vont ügyvéd által aláírt ingatlan-nyilvántartási kérelem, a 2021. szeptember 13-án kelt adásvételi szerződés ingatlanügyi hatóságnál érkeztetett példánya, az ingatlanügyi hatóság által kiállított ... számú számla soron kívüli eljárásért fizetett 10.000 Ft díj befizetéséről, az ingatlanügyi hatóság által kiállított ... számú számla 6.600 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről, a letéti nyilvántartásból lekért igazolása, a pénzletét 2021. szeptember 16-án az eljárás alá vont ügyvéd által történt bejelentéséről, az ingatlanügyi hatóság ..... számú határozata a .... .... Kft. tulajdonjogának a bejegyzéséről, Budapest .... hrsz. ingatlan 2021. szeptember 21-én lekért hiteles tulajdoni lap másolata, a .... .... Kft. által kiadott, 2021. szeptember 23-án kelt teljesítési utasítás, a letéti szerződés elszámolását tartalmazó, 2021. szeptember 24-én kelt okirat és az ahhoz tartozó ugyanezen a napon kelt átvételi elismervény, a 2021. október 25-én kelt ambuláns kezelőlap), a bejelentő 2022. január 5-én a vezető fegyelmi biztos által történt meghallgatása során elmondottak és az erről készült jegyzőkönyvhöz csatolt okiratok (a bejelentő számítógépéről kinyomtatott eredeti fénykép felvétel, a bejelentő által dr. .... ügyvédnek adott meghatalmazás, a Budapesten 2021. október 13-án kelt okirat ingatlan adásvételi szerződés felbontásáról a bejelentő és a .... .... Kft. viszonylatában, aláírás nélkül.) a bejelentő által 2022. január 10-én küldött írásbeli kiegészítés, az eljárás alá vont ügyvéd 2022. január 18-án írásban tett észrevételei, a Budapesti Rendőr-főkapitányság XI. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály ..... bü. számú tájékoztatása, az eljárás alá vont ügyvéd által 2022. május 19-én benyújtott „iratcsatolás és határidő-hosszabbítás iránti kérelem” és mellékletei (a Fővárosi Törvényszékhez címzett, ...... számon lajstromozott iratmásolat kiadása iránti kérelem, a Fővárosi Törvényszék .... tárgyalási jegyzőkönyve, 2021. augusztus 11-én az eljárás alá vont ügyvéd által ....nak küldött e-mail Zoom linkkel, az eljárás alá vont ügyvédre vonatkozó orvosi iratok), az eljárás alá vont ügyvéd 2022. június 17-én kelt tárgyalás elhalasztása iránti kérelme és mellékletei (az eljárás alá vont ügyvédre vonatkozó orvosi iratok), a bejelentő továbbá .... és Gy. Ferenc tanúk a 2022. június 22-én tartott fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata, az eljárás alá vont ügyvéd által a 2022. szeptember 8-án tartott fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozat és a fegyelmi tárgyaláson (ismételten) becsatolt elektronikus levél Zoom linkkel alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
A .... .... Kft. ingatlan befektetéssel foglalkozó gazdasági társaság. .... és Gy. Ferenc, a .... .... Kft. ügyvezetői ... közvetítésével kerültek kapcsolatba ....sal, aki eladásra kínálta nekik a Budapest .... hrsz. alatti, félkész állapotú ingatlant, mely a bejelentő kizárólagos, 1/1 arányú tulajdonát képezte.
.... kettő alkalommal megmutatta a .... .... Kft. ügyvezetőinek az ingatlant, az adásvétel részleteiről történő alku, egyeztetési folyamat körülbelül kettő hónapot vett igénybe.
.... és Gy. Ferenc az ingatlan tulajdonosával nem találkoztak, róla azt tudták, hogy különböző problémái vannak, betegségekkel küzd.
Végül a tárgyaló felek 2021. augusztus végén, szeptember elején szóban megegyeztek az adásvételi jogügylet részletes feltételeiről. Az okiratszerkesztésre az eljárás alá vont ügyvédet választották ki, aki a .... .... Kft. jogi képviselője volt és .... részére is végzett korábban okiratszerkesztési tevékenységet, így mindkét fél ismerte.
A felek az egyeztetési folyamat során az eljárás alá vont ügyvédet szóban kérték fel az okiratszerkesztésre, a megbízást az eljárás alá vont ügyvéd 2021. szeptember 13-án foglalta írásba – az adásvételi szerződésekkel kapcsolatos gyakorlatnak megfelelően – megbízóként a .... .... Kft. vevő szerepel.
Az eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződés elkészítését megelőzően a jogügylethez meghatalmazást szerkesztett, melynek tárgya a bejelentő ügyleti képviselete volt az adásvételi szerződés aláírása során.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel egyetlen alkalommal sem találkozott személyesen, távazonosítással jegyezte ellen a meghatalmazást. Az eljárás alá vont ügyvéd ehhez Zoom alkalmazást kívánt használni, melyhez linket kért le és azt 2021. augusztus 19-én ....nak megküldte.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd lefolytatta-e a távazonosítást vagy sem, a tárgyban az rögzíthető tényként, hogy az erre vonatkozó, a távazonosításról a Zoom alkalmazás használatával készült felvétel nem áll az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd ennek hiányában jegyezte ellen 2021. szeptember 11-én a meghatalmazást, majd ennek a meghatalmazásnak a felhasználásával jegyezte ellen 2021. szeptember 13-án a felek közötti adásvételi szerződést.
Az adásvételi szerződés tartalma szerint a .... Kft. az ingatlan 123 millió forintos vételárából 13 millió forintot az adásvételi szerződés aláírásakor készpénzben megfizetett a bejelentő képviseletében eljáró .... kezéhez, a vételár fennmaradó részét 3 napon belül az eljárás alá vont ügyvédnél ügyvédi letétbe helyezte. Az ügyvédi letétről 2021. szeptember 13-án ügyvédi letéti szerződés készült, az eljárás alá vont ügyvéd a letétet 2021. szeptember 16-án bejelentette a kamarai letéti nyilvántartásba. A teljes vételár kifizetésének a feltétele az volt, hogy a vevő tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásban, továbbá az eladó az elektronikus építési napló útján megtett „épület létesítése” bejelentéséhez tartozó teljes dokumentációt papír alapon átadja a vevő részére.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tulajdonjog bejegyzési kérelmet és ahhoz kapcsolódóan soron kívüli eljárás lefolytatása iránti kérelmet 2021. szeptember 16-án az ingatlanügyi hatóságnál előterjesztette. Az ingatlanügyi hatóság a kérelem alapján a vevő tulajdonjogát 2021. szeptember 21-én az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.
2021. szeptember 23-án a .... Kft. teljesítési utasítást adott ki az eljárás alá vont ügyvéd részére, melyben a letétben lévő pénz kifizetéséhez szükséges feltételek beálltát igazolta és hozzájárult a pénz kifizetéséhez a bejelentő meghatalmazottja, .... részére.
2021. szeptember 24-én az eljárás alá vont ügyvéd a vételárból letétben lévő 110 millió forintot .... részére készpénzben kifizette. Erről átvételi elismervény készült.
A bejelentő az ügyben büntető feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, továbbá polgári peres eljárást indított a .... Kft. vevővel szemben. A büntetőeljárás és a polgári peres eljárás is folyamatban van. A büntetőeljárásban az eljárás alá vont ügyvédet tanúként hallgatták ki.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a rendelkezésre álló okiratok, továbbá Gy. Ferenc és .... tanúk nyilatkozatai alapján állapította meg, figyelembe véve a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatait is.
Ennek alapján az adásvételi szerződés megkötésének és az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásának, a tulajdonjog bejegyzésének és a vételár kifizetésének a folyamata kétséget kizáróan megállapítható és feltárható volt, azt számos okirati bizonyíték (ügyvédi megbízás, adásvételi szerződés, letéti szerződés, ingatlan-nyilvántartási kérelem, igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését igazoló számlák, az ingatlan-nyilvántartási hatóság határozata, teljesítési utasítás, átvételi elismervény) támasztja alá, mely okirati bizonyítékokkal egyezően nyilatkoztak az elérhető tanúk és az eljárás alá vont ügyvéd is. Ezeket a tényeket a bejelentő sem vitatta.
Nem volt egyértelműen meghatározható a tényállás feltárása során azonban az, hogy ténylegesen hogyan történt a meghatalmazás ellenjegyzése. Erre az okiratszerkesztési tevékenységre egyértelműen az adásvételi jogügylet keretében került sor. A .... Kft. vevő által adott, 2021. szeptember 13-án írásba foglalt ügyvédi megbízás a meghatalmazásra kifejezetten nem terjedt ki, ezen belül arra sem, hogy a bejelentőt az ügyletkötés során meghatalmazott fogja képviselni.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése alapján azonban a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár. Ebből következően az eljárás alá vont ügyvéd jogosult volt az adásvételhez kapcsolódóan további okiratszerkesztésre a meghatalmazást illetően.
A .... Kft. vevő törvényes képviselői is úgy nyilatkoztak a fegyelmi eljárás során, hogy ők tudomással bírtak arról, hogy a bejelentőt az ügyletkötés során meghatalmazott fogja képviselni és arról is tudtak, hogy a meghatalmazást az eljárás alá vont ügyvéd távazonosítással fogja ellenjegyezni.
A Fegyelmi Tanács az ügyben érintett .... meghallgatására is kísérletet tett, azonban nem volt elérhető a fegyelmi eljárás céljára.
A Fegyelmi Tanácsnak a meghallgatás kieszközlésére kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésére.
A vezető fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről készült 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat (a továbbiakban Pmt. Szabályzat) 5.1. c) pontja alapján az Üttv. 32. § (1) és (7) bekezdése szerinti azonosítás részeként a Pmt. Szabályzat 3.1. pontja szerinti ügyfél-átvilágítás megtörténhet előzetesen auditált elektronikus hírközlési eszköz útján is.
A Pmt. Szabályzat 5.7. pontja szerint a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az elektronikus hírközlő eszközt akkor auditálja, ha a) annak elemei és üzemeltetési folyamata az esetleges változásokra is kiterjedően azonosíthatóak és dokumentáltak, b) az lehetővé teszi a biztonságos, titkosított, bizalmas, sértetlen és hiteles adatátvitelt, és c) az valós időben olyan felbontásban teszi lehetővé a kép és a hang egyidejű továbbítását, amely alkalmas az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére, az ügyfél által bemutatott fényképes azonosító okmánnyal való összevetésre, a bemutatott okmány biztonsági elemeinek azonosítására.
A Pmt. Szabályzat 5.9. pontja alapján az 5.1. pont c) alpont alkalmazása során a) az okmányt bemutató személynek az azonosítás során rögzítésre kerülő adatait szóban is közölnie kell, b) az okmányt bemutató személynek megfelelően megvilágítva, úgy kell az azonosításhoz felhasznált okmányának minden, rögzítendő adatot tartalmazó oldalát a kamerának felmutatnia és az okmányt mozgatnia, hogy az azon található, fontosabb biztonsági elemek és rögzítendő adatok felismerhetőek legyenek, c) az okmányt bemutató, illetve nyilatkozatot tevő személynek megfelelően megvilágítva, úgy kell a kamerába néznie, hogy az 5.7. pont c) alpontja szerinti követelmények teljesülni tudjanak, d) az azonosítás folyamatában valós időben kell történnie, e) az eljárás megszakadása esetén annak teljes folyamatát meg kell ismételni.
A Pmt. Szabályzat 5.10. pontja szerint az ügyvéd az ügyfél-átvilágítás során a kezelésébe került eredeti okiratokat, hitelesített másolatokat, általa készített másolatokat, videofelvételeket, valamint az általa végzett lekérdezésekre adott válaszokat a Pmt.-ben meghatározott ideig megőrzi.
A Pmt. Szabályzat hivatkozott rendelkezései és az eljárás alá vont ügyvéd ismert cselekvősége egybevetésével egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a Pmt. Szabályzat rendelkezéseit nem tartotta be.
Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanis nem rendelkezik a távazonosításról az előírt videofelvétellel.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ezt meghaladóan kétséget kizáró bizonyítékokon nyugvó további megállapodást nem tud tenni.
A Fegyelmi Tanács az ügyben a bizonyítási lehetőségeit kimerítette, az ügy további részletei a folyamatban lévő polgári perben illetve büntetőeljárásban lehetséges bizonyítási eszközökkel tárhatóak fel.
A Fegyelmi Tanácsnak az eljárás felfüggesztésére nem volt lehetősége, mivel az eljárás alá vont ügyvéd gyanúsítottként nem került kihallgatásra a büntetőeljárásban és a fegyelmi felelősség független a polgári jogi pertől.
A Fegyelmi Tanács a fentiekre tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1 rb. folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétségben állapította meg, melynek ténybeli alapja a meghatalmazás ellenjegyzésének nem szabályszerű távazonosítással történt elvégzése, majd ezen meghatalmazás felhasználásával az adásvételi szerződés ellenjegyzése.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek amennyiben a távazonosítást valóban elvégezte, a felvételt a Pmt. Szabályzat 5.10. pontja alapján az előírt időtartamra meg kellett volna őriznie, amennyiben pedig a folyamat (adott esetben a mentés) megszakadt, a Pmt. Szabályzat 5.9. e) pontja szerint a teljes eljárást meg kellett volna ismételnie.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd cselekvőségét – az eljárásban rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – gondatlannak minősítette, mivel (különösen az eredmény vonatkozásában) nem állapítható meg sem az, hogy cselekménye következményeit előre látta és kívánta (egyenes szándék), sem az, hogy cselekménye következményeit előre látta és abba belenyugodott (eshetőleges szándék).
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a középmértéket (500.000 Ft) el nem érő 250.000 Ft összegben meghatározva.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát, azt, hogy a Pmt. Szabályzat kifejezett, tételes rendelkezései megszegésének az esete áll fenn. Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit, azt, hogy nincs fegyelmi előélete továbbá nyomatékos enyhítő körülményként személyes körülményei keretében súlyos betegségét, mely nyilvánvalóan munkavégzésében (ennek kapcsán kereseti lehetőségében) is korlátozza.
Enyhítő körülményként értékelte továbbá a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd ténybeli elismerését is.
A Fegyelmi Tanács mindezek alapján a középmérték felének megfelelő összegű pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az eljárás eddigi adatai alapján nem határozható meg az, keletkezett-e kára a bejelentőnek az ügyvédi kötelezettségszegéssel összefüggésben, az a folyamatban lévő polgári per eredményétől függő körülmény.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja (és ha van 40.4. pontja) alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2023. 01. 25. napján jogerős és végrehajtható.