Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/008/2022. határozata

az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységét lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának napján 2021.11.25. sz. alatt hozott határozata ellen Pécsi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022.05.23. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 113/2021/PRFB. sz. határozatát részben és akként változtatja meg, hogy az Eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, egyebekben helybenhagyja.

Kötelezi a Pécsi Ügyvédi Kamarát, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Magyar Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalányköltséget.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

I. A TÉNYÁLLÁS

[1] A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Pécsi Fegyelmi Tanácsa a dr. (...) ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év november hó 25. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 100.000 Ft, azaz Egyszázezer Forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, és kötelezte, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 15 napon belül fizessen meg a Pécsi Ügyvédi Kamarának.

[2] Dr. (...) 2007. június hó 01. napja óta rendelkezik kamarai tagsággal a Pécsi Ügyvédi Kamaránál. Tevékenységét egyéni ügyvédként látja el a (...) szám alatt található ügyvédi irodában. Eljárás alá vont ügyvéd elmondása szerint a havi jövedelme 500.000 Ft. Vagyona: egy lakás és egy gépkocsi. 1 kiskorú gyermek eltartására köteles. Ezt megelőzően vele szemben fegyelmi büntetés kiszabására nem került sor.

[3] A panaszlott ügyvéd több, egymással összefüggő eljárásban látta el a panaszos, (...) képviseletét.

Panaszos az ügyvédi megbízást 2020. február 11-én, az ügyvéd nem megfelelő eljárására hivatkozással visszavonta.

[4] A panaszos ezen ügyek kapcsán tett bejelentést, amely alapján a Pécsi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 3 magatartás miatt kezdeményezett fegyelmi eljárást.

4.1 A (...) bíróság előtt ....P..../2018 számú, az eljárás szünetelése folytán megszűnt eljárásban megállapították, hogy a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédjelöltjének, dr. (...)nak a számlájára utalta át a 180.000 Ft ügyvédi munkadíjat, arról számlát nem kapott.

4.2 A (...) Zrt. által felperes által a (...) Kerületi Bíróság előtt indított ...P..../2019. sz. perben a panaszlott ügyvéd 2019. szeptember 9-én kapott megbízást az alperesi képviselet ellátására, amelyben első feladata az érdemi ellenkérelem benyújtása lett volna.

A kérelem beadásra nyitva álló határidő 2019. október 2-án járt le. Ezzel szemben a panaszlott ügyvéd csak 2019. november 19-én nyújtotta be az érdemi ellenkérelmet. Az elkésettség miatt a bíróság bírói meghagyást bocsájtott ki, ami ellen a panaszlott ügyvéd határidőben szabályos ellentmondást nyújtott be, amelyet a bíróság befogadott, és a peres eljárás folytatódott. Az ügyben a panaszlott ügyvéd, a megbízása visszavonása miatt további cselekményt nem végzett.

4.3 A vezető fegyelmi biztos megállapította, hogy a panaszlott ügyvéd a megbízása során részére megfizetett munkadíjakról és költségekről számlát nem adott.

[5] Dr. (...) ügyvéd elismerte, hogy az érdemi ellenkérelmet elkésetten nyújtotta be, de hivatkozott arra, hogy ezt a hibáját az ellentmondás szabályos benyújtásával kijavította, és a panaszos lehetőséget kapott arra, hogy ügyét tárgyaláson bírálják el.

Elismerte azt is, hogy számlákat nem állított ki.

Az ügyvédjelöltnek utalt munkadíjjal kapcsolatban előadta, hogy az ügyfél egy olyan tárgyalás alkalmával kívánt átutalással fizetni, amelyen ő személyesen nem vett részt, és ügyvédjelöltje csak a saját bankszámlaszámát tudta megadni.

Később az ügyvédjelölttől a teljes munkadíjat készpénzben átvette.

II. AZ ELSŐ FOKÚ FEGYELMI HATÁROZAT

[6] A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Pécsi Fegyelmi Tanácsa szerint a fentiekben ismertetett és a panaszlott ügyvéd által jórészt elismert magatartások az alábbi fegyelmi vétségeket valósították meg:

6.1. Dr. (...) azzal a magatartásával, hogy az érdemi ellenkérelmet késve nyújtotta be, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, miszerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységét lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, és ezzel a megatartásával 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

6.2. Dr. (...) azzal a magatartásával, hogy az ügyvédi munkadíj, illetve bírósági illeték megfizetését a bejelentőtől akként kérte, hogy azt az ügyvédjelöltje számlájára utalja át, megsértette a 6/2018. (III. 26.) számú, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló MÜK Szabályzat 6.12. pontját, mely szerint az ügyvéd nem oszthatja meg a megbízási díját olyan személlyel, aki nem az ügyvédi tevékenység megbízás elfogadására jogosult gyakorlója, ezzel a megatartásával 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

6.3. Dr. (...) azzal a magatartásával, hogy az ügyvédi munkadíjról nem állított ki számlát, a 2007. évi CXXVII. tv. 159. §-ban írt számlaadásai kötelezettségének elmulasztásával megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, mely megatartásával 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

[7] A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a kiszabható minimum összegben határozta meg. Az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja szerint a pénzbírság összege ügyvéd esetén egymillió forintig terjedhet.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményt nem észlelt. Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd több mint 14 éve (2007 óta) folytat ügyvédi tevékenységet, de vele szemben fegyelmi büntetés kiszabására még nem került sor. Enyhítő körülmény, hogy eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétségek elkövetését elismerte. További enyhítő körülmény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 kiskorú gyermek eltartására köteles.

III. A FELLEBBEZÉS

[8] A határozat ellen a Pécsi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa nyújtott be fellebbezést. Ebben előadta, hogy a felelősség súlyának értékelése és az alkalmazott joghátrány komolyságának biztosítása szempontjából a pénzbírság magasabb összegben történő megállapítása indokolt.

A fentiek alapján indítványozta, hogy a másodfokú fegyelmi tanács az I. fokú fegyelmi tanács határozatát változtassa meg, a kiszabott pénzbírság összegét magasabb összegben állapítsa meg, mely arányban áll az elkövetett fegyelmi vétségekkel.

[9] Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa a fellebbezéssel egyetértett, és kérte, hogy a pénzbírság fegyelmi büntetést az Üttv. 109. § (2) bek. szerinti középmértékhez közelítve állapítsák meg.

[10] A panaszlott ügyvéd a tárgyaláson az első fokú határozat helybenhagyását kérte.

IV. A MÁSODFOKÚ FEGYELMI TANÁCS DÖNTÉSÉNEK TÉNYBELI ÉS JOGI INDOKAI

[11] A másodfokú fegyelmi tanács az első fokú tanácsétól véleményétől eltérően értékelte azt a magatartást, hogy a panaszlott ügyvéd ügyvédjelöltje először saját számlájára utaltatta a munkadíjat, és csak utólag számolt el azzal.

Az eljárás során nem merült fel adat arra nézve, hogy a panaszlott ügyvéd utasította volna az ügyvédjelöltet erre az eljárásra, és arra sem volt adat, hogy az ügyvédjelölt később ne adta volna át a munkadíjat a panaszlott ügyvédnek.

Így az eljárás során nem bizonyosodott be, hogy megvalósult volna a 6/2018. (III. 26.) számú, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló MÜK Szabályzat 6.12. pontjában írt tényállás, mely szerint az ügyvéd nem oszthatja meg a megbízási díját olyan személlyel, aki nem az ügyvédi tevékenység megbízás elfogadására jogosult gyakorlója.

A másodfokú fegyelmi tanács szerint a hivatkozott rendelkezés más tényállást hivatott szabályozni, az elsősorban az ügynökök, ügy felhajtók stb. alkalmazását kívánta szankcionálni.

Erre tekintettel a másodfokú fegyelmi tanács csak két rendbeli fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.

[12] A másodfokú fegyelmi tanács - miután a rendbeliséget is csökkentette - úgy találta, hogy az első fokú fegyelmi tanács az enyhítő körülményeket megfelelően értékelte. A másodfokú fegyelmi tanács ebben a körben rámutat arra is, hogy az érdemi ellenkérelem beadási határidejének elmulasztása miatt az ügyfél érdekei nem sérültek, hiszen az ellentmondás szabályos benyújtása után a peres eljárás már az előírt rendeben folytatódott.

Erre tekintettel a másodfokú fegyelmi tanács nem értett egyet a fellebbezésben foglalt érveléssel, miszerint az elkövetett fegyelmi vétségek súlyosabb büntetés kiszabását indokolták volna.

[13] A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...).

A határozat jogerős és 2022. július 21. napján végrehajtható.