A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 2. sz. Fegyelmi Tanácsa (5000 Szolnok, Arany János utca 16., a továbbiakban: Fegyelmi Tanács) a dr. ........................ ügyvéd ellen ..................... bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban 2022. június 29. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. .............................. (KASZ száma: .................., székhelye: ..........................) eljárás alá vont egyéni ügyvéd 2 (két) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
250.000 Ft (kétszázötvenezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 30.000 Ft (harmincezer forint) kamarai átalányköltség megfizetésére kötelezi.
A pénzbírságot és az eljárási költséget a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11745011-20005210 számú bankszámlaszámára a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell az ügyszámra hivatkozással befizetni.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7.) címzett, de a Fegyelmi Tanácshoz benyújtott indoklással ellátott fellebbezéssel élhet, míg az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti és a Fegyelmi Tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás alapján az alábbiakat állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvédet ....................... napján jegyezték be a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Ellene korábban 1 fegyelmi eljárás indult, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara előtt ............... szám alatt folyamatban volt eljárásban 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség miatt 120.000 Ft pénzbírsággal sújtották.
2021. november 3. napján érkezett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához ................. (a továbbiakban: bejelentő) bejelentése, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét kifogásolta.
A fegyelmi biztos 2021. november 3. napján az előzetes vizsgálatot elrendelte, felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentésben foglaltak észrevételezésére és az üggyel kapcsolatos valamennyi irat beterjesztésére, aki 2022. február 7. napján igazoló nyilatkozatot tett és iratokat csatolt. A fegyelmi biztos 2022. február 11. napján az előzetes vizsgálat időtartamát meghosszabbította, majd a bejelentő iratcsatolásait, a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd meghallgatását, valamint a Szolnoki Törvényszék tájékoztatását követően 2022. május 2. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett.
2022. május 11. napján a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke a fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölte az eljáró Fegyelmi Tanácsot. A Fegyelmi Tanács elnöke 2022. május 20. napján a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, felhívta az eljárás alá vont ügyvédet észrevételeinek és bizonyítási indítványának megtételére, amely felhívásnak az eljárás alá vont ügyvéd 2022. június 9. napján eleget tett.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás (a bejelentés, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozata, a meghallgatási jegyzőkönyvek, valamint a rendelkezésre álló okiratok) alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A Szolnoki Törvényszék a .......................... szám alatt folyamatban volt peres eljárásban kibocsátott bírósági meghagyásában megállapította, hogy a bejelentő (mint alperes) megsértette a felperes személyiségi jogait, a bejelentőt eltiltotta a további jogsértéstől, kötelezte, hogy megfelelő elégtételként kérjen nyilvánosan bocsánatot, valamint kötelezte 250.000 Ft sérelemdíj és 88.900 Ft perköltség megfizetésére.
A bírósági meghagyást a bejelentő 2021. március 8. napján átvette, az eljárás alá vont ügyvédet (a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal engedélyező határozata alapján mint pártfogó ügyvédet) a perben való képviseletének ellátására 2021. március 8. napján meghatalmazta, az ügyvédi meghatalmazást 2021. március 16. napján a Szolnoki Törvényszék részére (az ellentmondása és határidő-hosszabbítási kérelme mellékleteként) becsatolta. A Szolnoki Törvényszék a kötelező jogi képviseletre tekintettel hiánypótlási felhívásában felhívta a bejelentőt, hogy pártfogó ügyvéd által szerkesztett ellentmondást és ellenkérelmet terjesszen elő, amely felhívást a bejelentő 2021. március 22. napján vette át.
Az eljárás alá vont ügyvéd a peres eljárásban a meghatalmazását nem csatolta be, a bejelentő képviseletében ellentmondást nem terjesztett elő, beadványt nem nyújtott be, így a Szolnoki Törvényszék a hiánypótlási határidő leteltét követően a bírósági meghagyással szemben a bejelentő által személyesen benyújtott ellentmondást visszautasította. A visszautasító végzést a bejelentő 2021. április 16. napján átvette, ellene fellebbezést vagy észrevételt sem a bejelentő, sem az eljárás alá vont ügyvéd nem nyújtott be, így a bírósági meghagyás jogerőre emelkedett.
A bejelentő bejelentésében előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd pártfogó ügyvédként képviselte őt a Szolnoki Törvényszék előtti peres eljárásban és kirendelt védőként az azzal párhuzamosan a Mezőtúri Járásbíróság (másodfokon a Szolnoki Törvényszék) előtt azonos tényállás alapján folyó, becsületsértés miatt indult büntetőeljárásban. Előadta, hogy peres eljárásban a bírósági meghagyást 2021. március 8-án vette át postai úton, erről az eljárás alá vont ügyvédet tájékoztatta, akkor írta alá a meghatalmazást az ügyvédi irodában. Arról is tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy március 16-án benyújtotta a bírósághoz az ellentmondását. Előadta, hogy a bíróság hiánypótlást kért, amit az ügyvéd nem adott be a megadott határidőn belül, így nem volt lehetősége magát a tárgyaláson megvédeni, tanúkkal igazolni az állítása helyességét, ezáltal a becsületén, jó hírnevén csorba esett, egészségi állapota (pánikbetegsége, depressziója) jelentősen rosszabbodott. Kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a peres eljárásban nem jelentett be összeférhetetlenséget, holott a felperes a fia legjobb barátja, a felperes ügyvédje pedig az ő helyettesítő ügyvédje. A per során nem tudott vele megfelelően kommunikálni, telefonon szinte sosem volt elérhető, SMS-ekre ritkán válaszolt, a bonyolult jogi szövegek megértésében sem kapott tőle segítséget. Állította, hogy miután a pert elveszítette, az eljárás alá vont ügyvéd végig azzal hitegette, hogy (a pernyertességével zárult büntetőeljárás alapján) perújrafelvételt kér, de ez sem történt meg, mint ahogyan ígérete ellenére a végrehajtóval sem beszélt. Kérte az eljárás alá vont ügyvéd kötelezését az ellene indult végrehajtási eljárásban fizetendő 338.850 Ft összeg, valamint az egészségromlása, illetve a becsületén, jó hírnevén esett csorba miatt további 2.000.000 Ft kártérítés megfizetésére. A meghallgatásán előadta, hogy a büntetőügyben az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el hibát, csak úgy érezte, hogy nem segített, nem tudott vele kapcsolatot tartani. Miután a büntetőügy második tárgyalásán az ellenfél ügyvédjétől tudta meg, hogy elveszítette a polgári pert, rosszabbodott a kapcsolata az ügyvéddel, nem vette fel a telefont és az SMS-ekre hol válaszolt, hol nem. Állítása szerint az eljárás alá vont ügyvéd többször is azzal nyugtatta, hogy ha jogerős lesz a büntetőügyben a felmentő ítélet, akkor majd perújítással fognak élni, de erre sem került sor és a perújítással kapcsolatosan még mindig nincs lezárva a kapcsolatuk. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvédnek nem lett volna szabad elvállalnia az ő képviseletét, mivel (mint utóbb kiderült) közeli jó kapcsolatban áll az ő ellenfelével. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd őt anyagi romlásba döntötte, mert az általa elkövetett hibák miatt indult ellene végrehajtási eljárás, amelynek eredményeképpen az 52 ezer forintos nyugdíjából csak 35 ezer forintot kap meg, abból pedig nem tud megélni.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatában előadta, hogy a bejelentő valóban felkereste, hogy pártfogó ügyvédként képviselje az ellene indult személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos polgári perben, amelyben valóban nem tett meg mindent az ügy ellátása során, így a bírósági meghagyás jogerőssé vált. Előadta, hogy a polgári peres ügy és a büntetőügy (amelyben a bíróság őt védőként rendelte ki és amelyben a bejelentőt jogerősen felmentették) teljesen összefügg, ugyanazon bejelentői cselekményből adódik, így tájékoztatta a bejelentőt, hogy a másodfokú büntetőeljárás rá nézve kedvező befejezése után (jogerős bírósági határozat mint perújítási ok alapján) tudnak perújítást indítani, amelyet (ha erre a bejelentő igényt tart) megbízási díj nélkül látott volna el. Tagadta, hogy a fia és a felperes a legjobb barátok lennének, álláspontja szerint pedig az a tény, hogy egy kisvárosban a fiatalok ismerik egymást, még nem ad okot arra, hogy ne láthassa el egy perben az ellene való képviseletet, mint ahogyan ugyanezen okokból az sem kifogásolható, hogy az ellenfél ügyvédje egyébként a helyettes ügyvédje. A bejelentő 2 millió forintos kárigényét visszautasította, állítása szerint a bejelentő már évek óta az általa említett egészségügyi problémák miatt leszázalékolt nyugdíjas, az egészségromlást és az okozati összefüggést orvosi szakvéleménnyel kell igazolnia, a becsületén és jó hírén pedig nem esett csorba, hiszen a vád alól a bíróságok felmentették. A meghallgatásán előadta, hogy a felperes a fiának nem barátja, csupán jó ismerőse, a felperessel sem a fia, sem ő nem járnak össze, ők is csak jó ismerősök, de majd’ az egész várossal ismeretségi viszonyban vannak. Kifejtette, hogy kötelező helyettes ügyvédet megjelölni, azonban ez nem zárja ki, hogy a helyettesítő ügyvéddel szemben képviseletet vállaljon, .................. kis város, ahol gyakorlatilag mindenki helyettesít mindenkit, ha szükséges. Előadta, hogy a másodfokú büntető tárgyalást követően a bejelentő kérésére átadta neki az ügyeivel kapcsolatos valamennyi iratot, majd a másodfokú ítéletet is kiküldte a bejelentőnek, ezt követően a bejelentő a perújítással kapcsolatosan már nem kereste őt. Álláspontja szerint a bejelentő nem szenvedett olyan sérelmet, amiről írt, a büntetőügyben felmentették, a polgári ügy pedig nem okozhatott becsületsértést a bejelentőnek. Vitatta a 338.850 Ft összegű kárigény jogalapját, mert álláspontja szerint perújításra lenne lehetőség (amelyhez felajánlotta a segítségét is), ezt azonban a bejelentő nem használta ki.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában arra hivatkozással indított fegyelmi eljárást, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a megbízásnak, ugyanakkor a helyettes ügyvéd megnevezése (amely jogszabályi kötelezettség) nem teremt sem anyagi, sem erkölcsi függőségi kapcsolatot, míg a felperes és az eljárás alá vont ügyvéd fia közötti baráti kapcsolatot nem támasztották alá bizonyítékok. Végindítványában 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétség miatt 100.000 Ft összegű pénzbüntetés kiszabására tett javaslatot azzal, hogy a bejelentésben az elfogultságra vonatkozó egyéb indítványok nem képeznek fegyelmi vétséget.
A fegyelmi biztos végindítványa részben alapos.
***
1. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjában foglaltak szerint „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”.
2. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem teljesítette, valamint a perbeli meghatalmazásáról a bíróságot nem értesítette, ezzel 2 rendbeli fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi vétségek elkövetésének tényét (a bejelentő nyilatkozatain, a pártfogó ügyvédi meghatalmazáson és a Szolnoki Törvényszék ................................. számú végzésén túlmenően) egyértelműen igazolta a Szolnoki Törvényszék ............................. számú tájékoztatása („.........................ügyvéd jelen eljárásban nem nyújtott be semmilyen beadványt, okiratot vagy meghatalmazást”), valamint az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata („tényként el kell ismerjem, nem tettem meg mindent az ügy ellátása során, így a bírósági meghagyás ... jogerőssé vált”).
3. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd
− azzal a magatartásával, hogy a bíróság hiánypótlási felhívásának nem tett eleget, a bírósági meghagyással szemben ellentmondást nem nyújtott be és ezáltal (a bírósági meghagyás jogerőre emelkedésére tekintettel) a perbeli képviseletre vonatkozó megbízást részben sem teljesítette, megsértette
= az Üttv. 1. § (3) bekezdését („az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”),
= a 39. § (3) bekezdését („a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el”),
= az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Etikai szabályzat) 2.1. pontját („az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez ...),
= 2.4. pontját („az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével”),
= a Ptk. 6:272. §-át („megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles”),
amellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el („ügyvédi mulasztás”);
− azzal a magatartásával, hogy a perbeli képviseleti jogáról a bíróságot nem értesítette, megsértette
= az Etikai szabályzat) 7.3. pontját („az ügyvéd a kapott meghatalmazásról az eljáró bíróságot vagy hatóságot, annak módosításáról vagy megszűnéséről az eljáró bíróságot vagy hatóságot, valamint megszűnéséről az ellenérdekű felet, annak jogi képviselőjét köteles haladéktalanul értesíteni, továbbá meghatalmazását az eljárásban becsatolni)”,
amellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el („meghatalmazásról tájékoztatás elmulasztása”).
Az eljárás alá vont ügyvéd szándékos fegyelmi vétségeket követett el, mivel ügyvédként nyilvánvalóan ismerte és előre látta a mulasztásai lehetséges hátrányos jogi következményeit és e következményekbe belenyugodott.
4. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint (egyezően a fegyelmi biztos véleményével) nem követett el fegyelmi vétséget az eljárás alá vont ügyvéd
− az állítólagos összeférhetetlensége kapcsán, mivel
= egyrészt a bejelentő állításai (az eljárás alá vont ügyvéd fia és a bejelentő perbeli ellenfele közötti baráti viszonyról) még az esetleges bizonyítottságuk esetén sem ütköznének az összeférhetetlen megbízásra vonatkozó (az Üttv.-ben és az Etikai szabályzatban meghatározott) előírásokba,
= másrészt a helyettes ügyvéd jogintézménye kizárólag a helyettesített ügyvéd esetleges akadályoztatása esetére, külön meghatalmazás nélkül, a törvény erejénél fogva biztosítja annak általános jellegű helyettesítését, így a helyettesített ügyvéd és a helyettes ügyvéd között akadályoztatás hiányában, egy konkrét ügy kapcsán semmilyen jogi vagy más jellegű kapcsolatot nem hoz létre;
− azon állítólagos mulasztásaival, hogy nem lehetett vele megfelelően kommunikálni, mivel maga a bejelentő számos olyan alkalmat említett, amikor az ügyéről az eljárás alá vont ügyvéddel egyeztetett, továbbá nincs olyan jogszabály vagy kamarai szabályzat, amely előírná, hogy az ügyvéd köteles az ügyfelek által minden esetben, folyamatosan elérhető lenni, és ez a kötelezettség a megbízási jogviszony természetéből, bizalmi jellegéből sem következik.
Megjegyzi továbbá a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával összefüggésben a bejelentőt állítólagosan ért károk vizsgálata nem képezi a fegyelmi eljárás tárgyát, azok megtérítése iránt a bejelentő polgári peres eljárást kezdeményezhet.
***
5. Az Üttv. 127. § (1) bekezdése szerint „egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg”. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 22.1. pontja szerint „a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása különösen akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség, az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetését elismerte, illetve a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény tekintetében legalább részben eredményes közvetítői eljárást folytattak”.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján további bizonyítás felvétele, így tárgyalás tartása nélkül is megállapítható volt az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége, így határozatát (a FESZ 40.2. b) pontjára figyelemmel, költségcsökkentési célból is) tárgyaláson kívül hozta.
***
6. A Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet, mivel az enyhítő és a súlyosító körülmények figyelembevételével azt alkalmasnak találta arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a jövőre nézve a jogszabályok és az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó egyéb magatartási normák maradéktalan betartására ösztönözze.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása és a pénzbírság összegének meghatározása során súlyosító körülményként értékelte
a) a fegyelmi vétségek súlyát (azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi megbízásból eredő alapvető kötelezettségeit /a rábízott ügy ellátása, a megbízó érdekének megfelelő teljesítési kötelezettség / sértette meg),
b) a fegyelmi vétségek többrendbeliségét és szándékosságát,
c) azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása a bejelentő ügyének érdemére jelentősen kihatott,
d) a korábbi fegyelmi vétség elkövetésének tényét.
***
7. A Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi felelősség elbírálására a FESZ 1.4. alapján a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket, azaz az Üttv. és az Etikai szabályzat rendelkezéseit kellett alkalmaznia, arra is figyelemmel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásait az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések is fegyelmi vétségnek minősítik és nem teszik lehetővé enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását.
A Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi eljárás során (annak 42.2. pontja alapján) a FESZ rendelkezéseit kellett alkalmaznia, így az eljárás alá vont ügyvédet a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különösen arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat elleni jogorvoslati jog az Üttv. 127. § (3) bekezdésén alapul. Felhívja a Fegyelmi
Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét a FESZ 6.1. pontjában, valamint az Üttv. 144. § (4) bekezdésében foglaltakra, amelyek alapján az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be a tárgyalás tartása iránti kérelmüket, a postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A tárgyalás tartása iránti kérelmet az elsőfokú Fegyelmi Tanács útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül oly módon, hogy a „CÍMZETT” mezőben azt a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamarát kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítség található a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
A határozat írásba foglalására 2022. június 29. napján került sor.
A határozat jogerős 2022. augusztus 26. napján.