A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elsőfokú Fegyelmi Tanácsa. Dr. ............ szegedi ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. március hó 10. napján megtartott tárgyaláson – zárt ülésen meghozta és szóban kihirdette – az alábbi
FEGYELMI HATÁROZATOT.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
Dr. ........... eljárás alá vont ügyvéd, nem követett el fegyelmi vétséget ezért az ellene indult
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Szegedi Ügyvédi Kamara viseli.
Ezen határozat ellen az eljárás alá vont személy, valamint a fegyelmi biztos a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül a másodfokú fegyelmi tanácshoz indokolással ellátott fellebbezést nyújthat be,melyet az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást kezdeményezték A fellebbezést „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek » ügytípus megjelöléssel terjesztheti elő. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Az eljárás alá vont ügyvéd 1996. január 1. napjával 501 lajstrom szám alatt nyert felvételt a Szegedi Ügyvédi Kamarába.
...........................................................................................................................
...........................................................................................................................
A Legfőbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényesség Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztálya a hatáskörébe tartozó intézkedését követően illetékességből a Szegedi Ügyvédi Kamarának 2022. augusztus 22-i átiratával megküldte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés végrehajtási Intézetben elhelyezett ................... beadványát, amelyben dr. ............. ügyvéd meghatalmazás ellátásával kapcsolatos magatartását sérelmezte.
Ezzel egy időben a Szegedi Ügyvédi Kamarába a fogvatartott édesanyjának, ..............nak – a Debreceni Ügyvédi Kamarába benyújtott – a fia nevében az általa adott ügyellátásra szóló megbízás nem teljesítése miatti feljelentése, majd pedig a Budapesti Ügyvédi Kamara továbbításával ugyancsak ............ elleni hasonló tartalmú bejelentése érkezett
Ezen túlmenően a Szegedi Járásbíróság szintén továbbított az ügyvédi kamarának .................... által részükre küldött feljelentését.
Mindezen bejelentések alapján a Szegedi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2022. szeptember 8. napján előzetes vizsgálatot rendelt el, mert a panaszlott ügyvéd, mint meghatalmazott több ügyben nem az elvárható módon látta el a bejelentő képviseletét.
Az iratok közt fellelhető a Szegedi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdaságvédelmi Alosztályának 2022. szeptember 23-i érkeztetésű feljelentés elutasításról szóló határozata, ami a .......................... és hozzá csatlakozó ..................... dr. .................... ügyvédi tevékenységével kapcsolatban tett feljelentésére, ügyvédi visszaélés bűntettének gyanúja tárgyában megállapítja, hogy a kötelezettségek vétkes megszegése fegyelmi vétség.
A hivatalból elrendelt előzetes vizsgálat eredményeként a vezető fegyelmi biztos 2022. december 10. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett, mert nem zárható ki, hogy a panaszolt ügyvéd a képviselet ellátásáért a bejelentő édesanyjától felvett 50.000 Ft munkadíjat, ám a kapcsolatot a bejelentővel hosszú időn át nem vette fel. A BV intézettől anélkül, hogy erre jogosult lett volna iratokat vitt el, nem adott kellő tájékoztatást polgári pere ügyben az új perrendtartás szabályairól, így a törvényszék előtti kötelező jogi képviseletről, ill. nem is nyújtott be időben keresetet, az átvett iratokat nem adta vissza a bejelentőnek.
Az indítvány szerint 2 rendbeli szándékos és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett mulasztása alapozza meg a fegyelmi vétségét.
Terhére róható, hogy felhívásra nem tett észrevételt, és nem csatolt iratokat
Ez utóbbi vonatkozásban megállapítást nyert időközben, hogy az eljárás alá vont ügyvéd e-mailben és nem e papíron 2022. szeptember 23. napján már megküldte azon észrevételét, amit a 2022. december 21-i tájékoztató levele mellékleteként ismételten benyújtott.
A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnökhelyettese 2022. december 19-i értesítésével jelölte ki a fegyelmi ügyben eljáró tanácsot és annak delegált tagját.
A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elsőfokú Fegyelmi Tanácsa az RFSZ–10/2022 ügyszámú eljárásban 2023. február 17. napjára tűzött ki tárgyalást.
A szabályszerű idézésre az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, azonban a tényállás megállapításához szükségessé vált mind az ő, mind pedig a neki elsődlegesen megbízást adó, és elérhető .............................. személyes meghallgatása.
Az eljáró fegyelmi tanács a folytatólagos tárgyalást 2023. március 10. napjára tűzte ki. Az eljárás alá vont ügyvéd az ismételt idézésre megjelent, részletes nyilatkozatot tett, továbbá kiegészítő tevékenységét alátámasztó dokumentumot is csatolt.
A bejelentő szabályszerű idézésre a tárgyaláson nem jelent meg. Szembesítésre így nem volt lehetőség.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés Végrehajtó Intézetben fogva tartott Hóbel Attila édesanyja, ........................... telefonon felkérte dr. ................... ügyvédet a fiával kapcsolatfelvételre, ügyeinek áttanulmányozására a későbbi megbízás reményében és ennek fejében 50.000 Ft-ot utalt át az ügyvéd számlájára.
Az eljárás alá vont ügyvéd elsődlegesen skype-on, beszélő keretében gondolta ezt megoldani, mihez hozzátartozótól meghatalmazást kért, de ennek 2 sikertelen alkalom miatti meghiúsulását követően személyesen utazott el beszélőre, ahol ott mintegy 1 órát töltött.
Ekkor hallgatta meg, hogy milyen ügyeiről volna szó.
Többek közt feljelentést is szeretett volna, valami szarvasi osztályvezetővel szemben, polgári ügyben is szerette volna, hogy képviselje. A beszélgetés akkor iratok hiányában zajlott. Végül ő kiküldte meg neki az iratokat körbe, mert semmit nem lehetett közvetlenül átadni a beszélőn. A megbízást az eljárás alá vont ügyvéd csak az áttanulmányozás függvényében kívánta elvállalni, de ettől azok tartalmának ismeretében elállt. Döntését az is befolyásolta, hogy, akkor is éppen hamis vádas ügy folyt ............................ szemben. Hallotta továbbá, hogy egy zűrös emberről van szó, aki többeket feljelentett.
Az édesanya elég nyomatékosan akarta, hogy vállalja el az ügyet, elég sokat telefonált. Volt köztük sms váltás és telefonálgatás is. Még azután is miután már közölte vele, hogy nem fogad el megbízást a fiától. Ebben az időben a .................. kirendelt védője egy büntető ügyben az eljárás alá vont ügyvéd kollégája, ........................ volt, aki jelezte, hogy az iratokat kéri vissza ................... Az iratokat így neki juttatta el, és igazoltan postai úton 2 csomagban visszakerült a fogvatartotthoz
Sem a fogvatartottal sem az édesanyjával nem került sor megbízás aláírására se polgári, se büntető ügyben jogi képviselet ellátására. Az édesanyával aláírt meghatalmazás csupán a bv. intézettel való kapcsolat felvételt szolgálta.
Az 50.000 Ft előleg az irat tanulmányozáson túl tartalmazta a felmerülő költségeket, így a Szeged-Szolnok viszonylatában felmerült üzemanyag- és postaköltséget.
A bejelentés tartalma szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával sértette az Üttv. 39. § (1) és (3) 40. § (1)–(2) és 52. § (2) bek. pontját, amikor a nem cáfolt iratok szerint a bejelentő jogi képviseletének ellátására megbízási szerződést kötött, de határidős ügyekben nem intézkedett, elvitt iratokat felhívásra nem adta vissza
Az eljárás alá vont ügyvéd felhívásra nem megfelelő módon tett igazoló jelentést, de dokumentálta a kapcsolatfelvétel megkísérlését, míg a tárgyaláson csatolta az irat visszaküldés postai feladóvevényeit.
A megtartott folytatólagos fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nem ismerte el mulasztását. Előadta, hogy a fogvatartottal csupán kapcsolatfelvételt és iratátnézést vállalt, melynek függvényében lehetett volna szó képviseleti megbízásról.
A részére eljuttatott iratokat a kért módon visszaadta.
A vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás megszüntetését kérte, mert nem látta igazoltnak a fegyelmi vétség elkövetését.
Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában kérte az eljárás megszüntetését a vezető fegyelmi biztos álláspontjával megegyezően.
A fegyelmi biztos módosított indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi,.
A bejelentés tárgyává tett magatartás megítélése az Üttv. 39. § (1) szerinti, így
Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányítása mellett a helyettesítésére jogosult, bíróság, közjegyző vagy más hatóság előtt, illetve harmadik személyekkel szemben az ügyfél jogi képviselőjeként eljárhat.
Megállapítható, hogy nem jött létre ugyanakkor ügyvédi megbízási szerződés, és mindazok a tényállási elemek, amik a bejelentésben szerepelnek, megdőltek,
és
az Üttv. 52. § (2) bekezdésén alapszik, miszerint
Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
A Fegyelmi Tanács a csatolt iratok és nyilatkozatok alapján nem találta bizonyítottnak, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ezeket a szabályokat megsértette volna.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján –figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra:
A fegyelmi tanács tárgyaláson kívül hozott határozattal is megszüntetheti az eljárást, ha rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az előzetes vizsgálat, illetve a fegyelmi eljárás elrendelésének a feltételei nem álltak fenn –az eljárást megszüntette.
A Tanács a 33 § (2) bekezdés g) pontja alapján rendelkezett a költség viseléséről.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
JOGERŐS és VÉGREHAJTHATÓ: 2023. május 5.