[6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 5.8. d)]
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) volt ügyvéd fegyelmi ügyében, a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. november 26. napján, F.82/2020. sz. alatt hozott határozata ellen, az eljárás alá vont volt ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán, 2022. április 6. napján tartott másodfokú fegyelmi tárgyaláson meghozta a következő
határozatot
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. november 26. napján, F.82/2020. sz. alatt hozott határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Pest Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
Eljárás alá vont volt ügyvéd jelenleg törölt státuszú. (...)
Jelen ügyben első fokon fegyelmi határozat a Pest és Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa által hozott F.82/2020. számon született, melyben eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében marasztalták, ezért vele szemben 100.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki.
Dr. (...) ügyvéd, mint bejelentő, a ... Rendőrkapitányság előtt .../2019. bü. ügyben kirendelt védőként járt el (...) gyanúsított védelmében. (...) büntetőügyben történő védelmének ellátására meghatalmazta eljárás alá vont ügyvédet, s az ezen a napon kelt ügyvédi megbízás és tényvázlat elnevezésű okirat 1.2. pontja szerint a meghatalmazó (...) úgy nyilatkozott, hogy dr. (...) ügyvéd meghatalmazottként jár el. Az ügyben 2020. 08. 24. napján előzetesen egyeztetett nyomozati cselekményre került volna sor. Bejelentő a jelzett időpontban a megadott helyszínen megjelent, ellenben az ügy előadója és a gyanúsított nem. Bejelentő egy későbbi időpontban találkozott a büntetőügy előadójával, aki arról tájékoztatta, hogy az eljárási cselekményen azért nem jelent meg senki, mert (...) gyanúsított védelmét már eljárás alá vont látja el meghatalmazással. Miután bejelentőnk hivatalos tudomása nem volt a meghatalmazásról, adatszolgáltatást kért, amire 2020. 10. 15. napján kapott választ. Ebben megerősítésre került, hogy (...) gyanúsított védelmét valóban eljárás alá vont ügyvéd látja el meghatalmazott védőként.
(...) 2021. 01. 20. napján aláírt egy tényvázlatot, melyben bejelentő előtt úgy nyilatkozott, hogy az eljárás alá vont ügyvédet tájékoztatta arról, hogy a bejelentő kirendelt védőként járt el. Nyilatkozata szerint kérdezte az eljárás alá vont ügyvédet, jelezze-e a bejelentőnek, hogy ügyvédi megbízási jogviszonyt létesített vele, de panaszolt ügyvéd azt közölt (...-nal), hogy dr. (...) értesítését majd ő intézi. Eljárás alá vont ügyvéd a meghatalmazás felvételét követően a kapcsolatot nem vette fel dr. (...) bejelentővel és nem tájékoztatta a meghatalmazás tényéről, azaz arról, hogy ügyvédi megbízást és védői meghatalmazás alapján jár el a rendőrkapitányság előtt (...)/2019. bü. szám alatt folyamatban lévő büntetőeljárásban.
Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárása során értékelte és számba vette a rendelkezésre álló bizonyítékokat és megállapította azt, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerint szándékos fegyelmi vétséget valósított meg a magatartásával, ugyanis abban az esetben, ha úgy tudta, hogy dr. (...) meghatalmazott védőként járt el, akkor a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 5.8. d) pontja alapján a megbízást csak akkor vállalhatta volna el, ha a korábbi megbízás megszűnését a megbízó igazolta, vagy a korábbi megbízott az együttes megbízáshoz hozzájárult. Ennek során tisztázódott volna az is, hogy a bejelentő kirendelt védőként járt el a büntetőügyben, így az eljárás alá vont ügyvéd 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 8.6. pontja alapján köteles lett volna ekkor is haladéktalanul tájékoztatni a korábban kirendelt védőt a meghatalmazás tényéről.
A fegyelmi tanács megállapította azt is, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd a megbízást úgy vállalta el, hogy a korábbi megbízás megszűnését a megbízó igazolta volna. Ezt a körülményt a megbízás felvétele során az eljárás alá vont ügyvéd egyáltalán nem vizsgálta, és nem követelte meg a megbízótól ennek a körülménynek az igazolását. A fegyelmi tanács következtetést vont le arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezése, hogy tényszerűen ugyan megvalósította ezt a magatartást, jogszerűen azonban mégsem, mert csak megbízott védővel szemben lehet elkövetni ezt a vétséget.
Hivatkozott a fegyelmi tanács arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 5.8. d) pontjába ütközik.
A fenti hivatkozások alapján megállapította, hogy a volt ügyvéd fenti magatartása 1 rb. szándékosan megvalósított fegyelmi vétségnek minősül, ezért őt 100.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetésben részesítette és egyben kötelezte az eljárás során felmerült költség viselésére is.
A határozat ellen eljárás alá vont volt ügyvéd - határidőben - fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte az elsőfokú fegyelmi határozat megváltoztatását és egyben - fegyelmi vétség hiányában - a fegyelmi eljárás megszüntetését. Másodsorban ha ez irányú fellebbezése nem lenne megalapozott, kérte a határozat megváltoztatását akként, hogy az általa tanúsított fegyelmi magatartás minősítése gondatlan fegyelmi vétségnek minősül, így ennek megfelelően vele szemben elsődlegesen írásbeli megrovás alkalmazása indokolt. Mindezek hiányában kérte mérsékelni az elsőfokon kiszabott pénzbírság összegét. Eljárás alá vont volt ügyvéd a fellebbezését azzal indokolta, hogy nem követett el fegyelmi vétséget, hivatkozott a korábbi nyilatkozatára, melyet továbbra is fenntartott.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztos az elsőfokú fegyelmi határozat - Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján - helybenhagyását indítványozta.
Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során, az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (továbbiakban együtt alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az Üttv. rendelkezései alapján fegyelmi vétségnek minősül az eljárás alá vont cselekménye és a jogkövetkezmények vonatkozásában enyhébb megítélésre okot adó körülmény nem állapítható meg.
A MÜK másodfokú fegyelmi tanácsa az FE.35.2. pontjának előírásai szerint a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd elkövette-e az I. fokú határozatban írt szabályszegést. Ezen vizsgálat során a Másodfokú Fegyelmi Tanács arra az álláspontra jutott, hogy az I. fokú Fegyelmi Tanács megalapozottan hivatkozott az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 107. § a) pontjára. Ugyanakkor nem osztotta a Másodfokú Tanács az elsőfokú határozatban megjelölt 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 5.8. d) pontja hivatkozását. Az helyesen 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 8.2. pontja, mely kimondja hogy, ha a védő jövőbeni megbízása az előző védő megbízásának érintetlenül hagyása mellett történik, úgy erről a megbízói szándékról haladéktalanul tájékoztatja a korábbi védőt, annak álláspontját kikéri, és elutasítás esetén a megbízás elvállalását megtagadja. Közös védelem létrejötte esetén a védők együttműködnek. Eljárás alá vont volt ügyvéd cselekményével ezen rendelkezést megsértette.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az I. fokon eljárt fegyelmi tanács eljárási szabályt nem sértett, az elsőfokú határozat jogszabályi hivatkozását a fentiek szerint pontosította.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd részéről enyhítésre irányuló fellebbezés is előterjesztésre került, így az eljárás alá vont ügyvéd magatartásának jogkövetkezményinél első fokon figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülmények értékelő tevékenységének vizsgálatára is sor került, azonban a másodfokú tanács nem látott lehetőséget az elsőfokon kiszabott pénzbírság enyhítésére.
A másodfokú fegyelmi tanács az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjának előírása figyelembe vételével a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsának F.82/2020. számú fegyelmi határozatát - a fenti változtatással - helybenhagyta.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7 bekezdése és 40.2 bekezdés c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai általány költség megfizetésére kötelezte a másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat jogerős és 2022. június 14. napján végrehajtható.