A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 2. sz. Fegyelmi Tanácsa (5000 Szolnok, Arany János u. 16. II. em.) Dr ..................... ügyvéd ellen .................... bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. szeptember 27. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. .................... (KASZ: ......... irodájának székhelye: .....................) – eljárás alá vont egyéni ügyvéd
vétkes 3 (három) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, ezért
100 000 Ft, azaz (százezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi. A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11745011–20005210 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, valamint a fegyelmi biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7. sz.) címzett, de a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság eljáró fegyelmi tanácsához benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet. Az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Eljárás alá vont ügyvéd egyéni ügyvéd.
2022. 03. 08. napján érkezett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarába ............... bejelentő beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd végrehajtási eljárásban kifejtett ügyvédi tevékenységét panaszolta, mi szerint egy adott, őt érintő, vele szemben 6 év 9 hónap intézkedés nélkül eltelt idő után folyamatba helyezett végrehajtási eljárás kapcsán az ügyvéd által elkövetett hanyag ügyvédi tevékenység tanúsítása és az ez alapján őt ért kár okán az eljárás alá vontügyvéd tevékenységét kifogásolva kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását.
A panasz szerint a végrehajtási cselekményt újra foganatba vette a végrehajtó, és a bejelentő nyugdíjából levonást eszközölt. A bejelentő a megbízást e-mailen és postai úton adta eljárás alá vont ügyvédnek. Eljárás alá vont ügyvéd kikérte a végrehajtási naplót, melyből az tűnt ki, hogy a végrehajtási jog valóban elévült. A panasz szerint eljárás alá vont ügyvéd rossz jogi megoldást választott, és vitába keveredett a bírósági titkárral, aminek a bejelentő ügyféllel szemben megállapított pénzbírság, majd fellebbezés folytán többlet illeték kiszabása lett az eredménye, holott az ügyben keresetet kellett volna indítani a végrehajtás megszüntetése érdekében. Ezek alapján a letiltás továbbra is folyamatos a bejelentő nyugdíjából, így folyamatosan kár éri a bejelentőt.
Bejelentő kifogásolta, hogy eljárás alá vont ügyvéd a telefont nem veszi fel, sms-re nem válaszol – csak egy hölgy egyszer – és azt mondta a bejelentőnek, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem ér rá vele foglalkozni.
2022. 03. 09. napján a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el.
2022. 04. 04. napján érkezett beadványban eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette igazoló nyilatkozatát mellékleteivel. Az igazoló jelentésben eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt cselekmény elkövetését tagadta, csatolt egy meghatalmazást és a végrehajtási naplót. Tagadta, hogy bejelentővel megbízási jogviszony létre jött volna, a peres eljárást nem akarta vállalni, álláspontja szerint kizárólag a végrehajtási napló beszerzésére szól a meghatalmazása, bár a bejelentő próbálta más üggyel is megbízni, de más ügy tekintetében megbízás nem jött létre.
2022. 05. 30-án érkeztetett beadványában a bejelentő csatolta a bankszámlakivonatokat annak igazolására, hogy 3 alkalommal fizetett ügyvédi munkadíjat, melyről számlát nem kapott, csatolta az eljárás alá vont ügyvéddel folytatott e-mail levelezést, azok azon mellékleteivel, melyeket az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztett
2022. 06. 01-én az előzetes vizsgálat meghosszabbításra került.
2022. 07. 01-én érkeztetett beadványában eljárás alá vont ügyvéd továbbra is tagadta a terhére róttakat, illetőleg csatolt a bejelentő által 2020. 12. 12-én küldött e-mailt, egy aláírás nélküli tényvázlatot és keresetváltoztatást, melyeket azonban a bejelentő panasza nem érintett. Csatolta a bejelentő által küldött 2021. 04. 22-én és 2021. 05. 19-i e-maileket.
2022. 07. 11. napján a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.
2022. 09. 13-án érkeztetett beadványában az eljárás alá vont ügyvéd bizonyítási indítvánnyal élt, melyben kérte tanúként meghallgatni ..............., a munkatársát, annak bizonyítására, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem fogadott el bírósági eljárásra szóló megbízást, sem bírósággal, sem bírósági titkárral nem vett fel kapcsolatot.
2022. 09. 27. napján a fegyelmi tanács tárgyalást tartott, ahol eljárás alá vont ügyvéd megjelent. A tárgyaláson sem eljárás alá vont ügyvéd, sem a fegyelmi biztos nem terjesztett elő további bizonyítási indítványt.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
2020. 12. 01-én Bejelentő e-mail útján megkereste eljárás alá vont ügyvédet, mivel úgy vélte, hogy a vele szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárás már elévült. Eljárás alá vont ügyvéd 2020. 12. 02-án e-mail útján megküldte a bejelentő részére az aláírandó meghatalmazást, jelezte, hogy a bejelentő igénye az alapján lesz megállapítható, ha a végrehajtási iratokba betekint, illetőleg kérte bejelentőt, hogy 30.000 Ft-ot fizessen meg részére átutalás útján. Eljárás alá vont ügyvéd részére postai úton küldte meg a meghatalmazást, illetve a kért megbízási díjat 2020. 12. 02-án átutalta. Eljárás alá vont ügyvéd a megbízási díjról sem előleg számlát, sem végszámlát nem állított ki.
Eljárás alá vont ügyvéd a meghatalmazás alapján az eljáró végrehajtót megkereste és kikérte a végrehajtási naplót. A napló ismeretében eljárás alá vont ügyvéd 2020. 12. 15-én bejelentőt tájékoztatta, hogy végrehajtási kifogást kell benyújtani, mivel az iratokból nem állapítható meg, hogy a bejelentő átvette volna a végrehajtótól a letiltásra vonatkozó intézkedésről szóló végzést.
Bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd tanácsát megfogadva 2020. 12. 15-én kérte az eljárás alá vont ügyvédnek az intézkedését. Eljárás alá vont ügyvéd 2020. 12. 16-án e-mailben elküldte a bejelentő részére a kifogást, és kérte, hogy azt a bejelentő még aznap postázza. Bejelentő 2020. 12. 16-án visszajelezett eljárás alá vont ügyvédnek, hogy a kifogást megkapta, és még aznap postázza.
2021. 01. 27-én bejelentő bírósági iratot küldött eljárás alá vont ügyvéd részére, kérve hogy azzal kapcsolatban segítsen neki. Eljárás alá vont ügyvéd 2021. 02. 03-án válasz e-mailjében az általa szerkesztett újabb iratot csatolt a bejelentő részére, és kérte, hogy a bejelentő utaljon át 20.000 Ft ügyvédi munkadíjat. Bejelentő az ügyvédi munkadíjat 2021. 02. 03-án átutalás útján teljesítette, melyről sem előleg számla, sem végszámla kiállítására nem került sor.
Bejelentő e-mail útján ismételten megkereste eljárás alá vont ügyvédet 2021. 04. 22-én, kérve eljárás alá vont ügyvéd jogi szolgáltatását.
Eljárás alá vont ügyvéd 2021. 05. 19-én e.mailben általa szerkesztett iratot küldött a bejelentő részére a telefonbeszélgetésükre hivatkozva. Bejelentő 2021. 05. 19-én az irat megérkezését e-mailben visszaigazolta, és jelezte, hogy még aznap elpostázta a bíróságnak.
Bejelentő 2021. 06. 03-án újból eljárás alá vont ügyvédhez fordult, aki a megkeresésre 2021. 06. 14-én írt e-mailjében válaszolt, és ahhoz fellebbezést mellékelt, illetve további 30.000 Ft ügyvédi munkadíj átutalását kérte. Bejelentő 2021. 06. 14-én a kért megbízási díjat átutalta, melyről sem előlegszámla, sem végszámla kiállítására nem került sor.
A fegyelmi biztos indítványa 3 rendbeli, szándékos fegyelmi vétség megállapítására, pénzbüntetés kiszabására irányult. Az indítvány szerint eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli fegyelmi vétséget követett el az által, hogy bejelentő részére nem adott megfelelő tájékoztatást, hivatkozott az Üttv. 1. § (3) bekezdésére, valamint az Etikai Szabályzat 2.1, 2.4., és 5.12. pontjaira.
Egy rendeli fegyelmi vétséget követett el az által, hogy a megbízási szerződést nem foglalta írásba, mely körben hivatkozott az az Üttv. 29. § (1) bekezdésére.
Egy rendeli fegyelmi vétséget követett el az által, hogy a számlaadási kötelezettségét megsértette, mely körben hivatkozott az Üttv. 1. § (3) bekezdésére és a 2007. évi CXXVII. törvény 159. §-a.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során nyilatkozatot teljes körűen tett, melyben a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését, felelősségét részben elismerte, a tekintetben, hogy az első 30.000 Ft összegű megbízási díjról nem állított ki számlát, ugyanakkor a további megbízási díjak beérkezését nem ismerte el, és mindvégig tagadta, hogy iratokat szerkesztett volna a bejelentő részére. Nyilatkozata szerint megbízás nem jött létre bíróság előtti eljárásra, kizárólag tanácsadás történt.
Eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő személyesen soha nem találkoztak.
A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd következetesen tagadta, hogy bármilyen iratot szerkesztett volna, határozottan tagadta, hogy az első megbízási díjon kívül további megbízási díjakat vett volna át a bejelentőtől, és következetesen tagadta, hogy bármiféle megbízási létre jött volna a végrehajtó megkeresésén túl.
A fegyelmi eljáráson tanúként került meghallgatásra ..............., aki előadta, illetve megerősítette az eljárás alá vont ügyvéd azon észrevételét, hogy az iratok között lévő periratok szerkesztése eltér az általuk alkalmazottól, előadta, hogy a beadványokat általában ő gépeli, az iratok közötti beadványok közül a 2022. 05. 19-én kelt kérelem vonatkozásában megerősítette, hogy az ismerős számára.
A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.
A fegyelmi tanács mindenekelőtt vizsgálta, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között jött-e létre ügyvédi tevékenységre szóló megbízás. A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítás alapján megállapította, hogy megbízás nem csupán a végrehajtási napló beszerzésére jött létre, hanem a végrehajtási eljárással szembeni kifogás szerinti eljárásra is, illetőleg az eljárásban benyújtandó iratok elkészítésére. Habár eljárás alá vont ügyvéd tagadta, hogy tanácsadáson kívül más történt volna, a bejelentő által csatolt e-mailek, melyek többségére a meghallgatott tanú maga is emlékezett, arra utalt, hogy eljárás alá vont ügyvéd iratokat szerkesztett és küldött e-mail útján a bejelentő részére a bírósági eljárásban való felhasználás céljából:
„2020. 12. 16: Kérésének megfelelően a Tisztelt ............... részére az eljáró végrehajtó intézkedésével szembeni végrehajtási kifogást elkészítettem amelyet mellékelten megküldök. Kérem, hogy lehetőség szerint azt még a mai napon postázni szíveskedjék.”
„2021. 02. 03.: Megkaptam az Ön által ............... 2021. január 21. napján a Tisztelt ............... által ............... sorszámú végzését, amelynek a teljesítési határideje 2021. február 5. napja, azonban sikerült időt szakítanom annak elkészítésére, így azt mellékelten megküldöm.”
„2021. 05. 19.: Telefonbeszélgetésünket követő egyeztetés alapján mellékelten megküldöm a ............... előterjesztendő kérelmet.”
„2021. 06. 14.: Szabó Sándor végrehajtást kérő ellen a ............... előtt ................ szám alatt folyamatban lévő végrehajtási ügyében a mai nap kaptam meg a 13. sorszámú végzést és telefonbeszélgetésünk alapján mellékelten küldöm az elkészített fellebbezést, amelynek elmondása szerint végső határideje 2021. június hó 17. napja.”
Az idézett e-mailekből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem csupán tanácsadást nyújtott a bejelentő részére, hanem bírósági eljárásban felhasználandó beadványokat szerkesztett, mely beadványok az eljárásban szintén becsatolásra kerültek, és az e-mail napján keltek. ............... az iratok közötti beadványok közül a 2022. 05. 19-én kelt kérelem vonatkozásában megerősítette, hogy az ismerős számára.
Mindezek alapján a fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között megbízási jogviszony jött létre, melyre vonatkozólag a megbízási szerződést írásba kellett volna foglalni, illetőleg eljárás alá vont ügyvédnek megfelelő tájékoztatást kellett volna adni a bejelentő részére a megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire, valamint jognyilatkozat megtételével kapcsolatban szükségessé váló közhatalmi eljárásokra és még a közteherfizetési kötelezettség keletkezését megelőzően köteles a megbízás teljesítésével érintett jognyilatkozathoz, jogi eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó közteherfizetési kötelezettségekre, valamint azok alóli mentesség, illetve az azokhoz rendelkezésre álló kedvezmény igénybevehetőségére, annak feltételeire, az ezzel kapcsolatos eljárásra és határidőkre.
Megjegyzi a fegyelmi tanács, hogy bár az eljárásnak nem tárgya, hogy az eljárás alá vont ügyvéd munkáját minősítse, ugyanakkor az elvárható lett volna a részéről, hogy ne csupán a végrehajtási kifogást helyezze kilátásba, hanem a végrehajtás megszüntetése iránti pert is, hiszen a bejelentő igénye arra irányult, hogy a végrehajtási jog elévült, mely viszont csak végrehajtás megszüntetése iránti perben és nem végrehajtási kifogás útján érvényesíthető. Az eljárás alá vont ügyvédnek tájékoztatást kellett volna adnia arról, hogy a végrehajtási kifogás eredményessége milyen jogkövetkezménnyel jár, annak elutasítása esetén a bejelentő milyen költségekkel számolhat. Eljárás alá vont ügyvéd a fenti tájékoztatásokat nem adta meg.
Bár eljárás alá vont ügyvéd csak egy megbízási díj átvételét ismerte el, az iratok között lévő bankbizonylatok alapján a fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem csupán kért további két alkalommal is megbízási díjat, de azok átutalása is megtörtént. Eljárás alá vont ügyvéd a bankbizonylaton lévő bankszámlaszámok helyességét elismerte. Eljárás alá vont ügyvéd a megbízás teljesítésével összefüggésben átvett mindösszesen 80.000 Ft összeg tekintetében számlát nem bocsájtott ki, mellyel fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 1. § (3) bekezdését és a 29. § (1) bekezdését megsértette.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd bírósági eljárásban felhasználandó beadványokat szerkesztett a bejelentő részére, a fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem csupán tanácsadást nyújtott bejelentő számára, így a közöttük létrejött megbízást írásba kellett volna foglalni
Ezek alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, hiszen eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződést nem foglalta írásba.
A fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont az Etikai Szabályzat 5.12. pontját megsértette.
5.12 A megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között – az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában –
a) még a közteherfizetési kötelezettség keletkezését megelőzően köteles a megbízás teljesítésével érintett jogügylethez, jognyilatkozathoz, jogi eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó közteherfizetési kötelezettségekre, valamint azok alóli mentesség, illetve az azokhoz rendelkezésre álló kedvezmény igénybevehetőségére, annak feltételeire, az ezzel kapcsolatos eljárásra és határidőkre,
b) a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire, valamint
c) a jogügylet létrehozásával, jognyilatkozat megtételével kapcsolatban szükségessé váló közhatalmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet. A tájékoztatási kötelezettség nem terjed ki az ügyfél által közölt tényállástól eltérő forgatókönyvek kidolgozására, valamint jogi értékelésére.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd bírósági eljárásban felhasználandó beadványokat szerkesztett a bejelentő részére, a fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem csupán tanácsadást nyújtott bejelentő számára, így a közöttük létrejött megbízás tekintetében tájékoztatást kellett volna nyújtson a bejelentő részére a beadványokkal elérhető eredmény, a felmerülő költségek vonatkozásában, melyek ismeretében bejelentő eldönthette volna, hogy kíván-e végrehajtási kifogással élni vagy sem, főképp, hogy a végrehajtási kifogás a végrehajtás megszüntetését nem eredményezte volna, hiszen az végrehajtási perben érhető el, avagy elévülési kifogás útján, melyre a bejelentő igénye egyébként irányult volna. Eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett iratok tartalmilag a végrehajtó intézkedéseivel szemben fogalmaz meg kifogást és nem az elévülés miatt, hiszen az elévülés tekintetében nem fogalmaz meg elévülés kezdő és elévülést bekövetkező időpontot. A megfelelő tájékoztatás ismeretében a bejelentő felismerhette volna, hogy a szerkesztett iratok egyébként nem is alkalmasak a végrehajtás megszüntetéséhez, mely miatt jelentős időn keresztül folytatódott úgy a végrehajtási eljárás, hogy a bíróság érdemben nem is vizsgálhatta az elévülést. Minderre a fegyelmi tanács azért tér ki, mert az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás teljesítése körében írásbeli nyilatkozatokat szerkesztett a bejelentő részére, azonban azokkal kapcsolatban a megfelelő tájékoztatást nem adta meg a részére, melyből kiderült volna a bejelentő számára, hogy a szerkesztett beadványok valójában nem az elévülés érvényesítésére szolgálnak.
Figyelemmel arra, hogy az eljárással érintett megbízás nem csupán tanácsadásra szorítkozott, eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, azáltal hogy az ügyvédi megbízást nem foglalta írásba.
Ezek alapján a fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd az 2007. évi CXXVII. törvény 159. §-t megsértette.
2007. évi CXXVII. tv. 159. § (1) Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd számlát egyáltalán nem bocsátott ki, a fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás során enyhítő körülmény nem merült fel.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége 3 rendbeliként került megállapításra, továbbá hogy vele szemben 2019-ben már fegyelmi felelősségrevonás történt.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd költségéről az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján rendelkezett. Az eljárás során felmerült költségről az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján rendelkezett a Fegyelmi Tanács akképpen, hogy annak megfizetésére eljárás alá vont ügyvéd köteles, figyelemmel arra, hogy a Fegyelmi Tanács fegyelmi felelősséget állapított meg.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján, a határozat elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi tanács útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
A határozat jogerős: 2022. november 24.