Magyar

 

Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottságának F.16/2022. határozata

polgári peres képviseletben elmulasztott konzultáció

Iktatószám: 56/19/2022.

A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Dr. ...................... fegyelmi ügyében a 2022. október 28. napján tartott tárgyalásán az alábbi határozatot hozta:

F. 16/2022. Határozat

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. .................. irodája címe: .................. ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 107. § a) pontja alapján I. rb. szándékos, fegyelmi vétséget követett el, ezért nevezettet

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács továbbá kötelezi a panaszlott ügyvédet, hogy fizessen meg 80.000 Ft azaz Nyolcvanezer forint eljárási költséget.

Az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles az ügyvéd a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamarának átutalással megfizetni.

E határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd és a fegyelmi biztos, az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácshoz címzett, fellebbezést nyújthat be.

A fellebbezés a határozat végrehajtásra halasztó hatályú.

Indokolás

Az elsőfokú fegyelmi tanács a rendelkezésre álló iratok és nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Panaszos bejelentése szerint 202... ............. 9. napján adott megbízást a ........... Ügyvédi Iroda részére perbeli képviselet ellátására a .................. Központi kerületi Bíróság előtt a ....../202.. számú perben.

A per tárgyát egy természetes személy, felperes által benyújtott kereset képezte, amelyben a bejelentő, mint alperes közös ingatlana tulajdonának megszüntetését kérte a bíróságtól. Elsősorban 6 250 000 Ft pénzbeli megváltás fejében, másodsorban árverési értékesítéssel. A bejelentő is szerette volna megvásárolni a felperes tulajdoni hányadát.

A megbízás felvételekor dr. ............ a Dr. ................ Ügyvédi Iroda alkalmazott ügyvédje volt, majd 202. ............... 4. napján önálló – egyszemélyes – ügyvédi irodát alapított. A 202.......... 18. napján megtartott tárgyaláson dr. ................. a Dr. ................... Ügyvédi Iroda által adott meghatalmazás alapján járt el.

A bejelentő a 202...................... 18. napján 06.38 órakor írt e-mail üzenet szerint a tárgyaláson – melyen nem kívánt részt venni – nem szerette volna a tulajdoni hányadát eladni a felperesnek, sőt ő kívánta megvásárolni a felperestől. A vételár megfizetésének ütemezését is részletezte.

Ha pedig a bíróság a felperesnek ítéli a bejelentő tulajdoni hányadát, akkor pedig szeretett volna visszavásárlási jogot és használati jogot élete végéig.

A tárgyalást a bíróság 202.............. 18. napján 09.30 órakor tartotta, amelyen a bejelentő nem vett részt. Képviseletében az ügyvéd egyezséget kötött a felperessel az alábbiak szerint

A felperes 8 000 000 Ft-ért megvásárolta a bejelentő tulajdoni hányadát, illetve a bejelentőnek haszonélvezeti jogot biztosított 202.............. 30. napjáig.

A felek a fellebbezés jogáról a tárgyaláson lemondtak, így az egyezséget jóváhagyó végzés jogerőre emelkedett

A bejelentő azt panaszolta, hogy utasításától eltérő feltételekkel kötött egyezséget az ügyvéd, ezzel a tulajdoni hányadát „önhatalmúlag eladta” és a fellebbezés jogáról is lemondott.

A vezető fegyelmi biztos felhívására az ügyvéd iratait csatolta és észrevételt terjesztett elő, amelyben kifejtette, hogy az általa csatolt, 202............... 9. napján kelt 11. sz. jegyzőkönyv IV. sz. végzésében a bíróság arra hívta fel a feleket, hogy teljesítőképességüket 30 napon belül, azaz 202............... 9. napjáig igazolniuk kell.

A bejelentő a perbeli ingatlanrész vételárát magánkölcsönökből kívánta finanszírozni, azonban az ügyvéd többszöri felhívása ellenére a teljesítőképességet a 202................... 18. napján megtartott tárgyalásig sem tudta igazolni.

A fentiek miatt az ügyvéd a felperes tárgyaláson tett (és az ügyvéd által előzetesen nem várt) egyezségi ajánlatát jóhiszeműen elfogadva, a bejelentő érdekében kötötte meg ez egyezséget, ugyanis a felperes a keresetében írt, illetve a pert megelőző bírósági meghagyásban foglalt 6 250 000 Ft helyett 8 000 000 Ft-ért vásárolta meg az ingatlanrészt, így kár nem érte a bejelentőt. Az egyezségben a bejelentő haszonélvezeti jogáról is rendelkeztek, igaz, hogy nem olyan időtartamban, mint a bejelentő szerette volna.

Az ügyvéd hivatkozott arra is, hogy az ingatlan víz, szennyvíz és villanyáram bekötéssel nem rendelkezett, így életvitelszerű lakhatósága is erősen kétséges volt.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Etikai Szabályzat 5.10. pontja szerint az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell.

Az eljáró tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 107. § a) pontja alapján 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A büntetés kiszabása során az eljáró tanács súlyosító körülményt nem észlelt, nyomatékosan vette figyelembe enyhítő körülményként az ügyvéd beismerését és őszinte megbánó magatartását.

Fentiek alapján az eljáró tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 108. § a) pontja alapján írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta.

Az eljáró fegyelmi tanács a MÜK a 20/2018. (XI. 26.) fegyelmi eljárásról szóló szabályzatának 40.2. a) pontja alapján, kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet 80.000 Ft. átalányköltség megfizetésére.

A határozat ellen a fellebbezés lehetőségét az Üttv. 135. §-a biztosítja.

A határozat aláírása a MÜK a 20/2018. (XI. 26.) fegyelmi eljárásról szóló szabályzatának 27.7. pontja alapján történt.

A határozat 2022.12.12. napján jogerős.