A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. február 21. napján 2022.F.104/10. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. június 17. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.104/10. számú határozatát megváltoztatja akként, hogy az eljárás alá vont ügyvédet 100.000 Ft összegű pénzbírság helyett írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 20.000 Ft, azaz Húszezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen – elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
Dr. (...) ügyvéd ellen a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást és a 2022.F.104/10. szám alatt 2022. február 21. napján meghozott határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, ezért 100.000 Ft, azaz Egyszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, egyben kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen (...) bejelentő által előterjesztett panasz alapján indult fegyelmi eljárás.
A bejelentő panaszához csatolta a Budapesten, 2020. szeptember 18. napján kelt életjáradéki szerződést, mely néhai édesapja, (...), mint jogosult, valamint (...), mint kötelezett között jött létre.
Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem körültekintően, szakmailag felkészületlenül látta el az ügyet, a szerződés több pontja vitatható, vélhetően nem a valóságot tükrözi.
Édesapja 2020. november 24-én elhalálozott. Vitatja a szerződés 11./ pontjának azon megállapítását, hogy az édesapja egészségi állapota a korának megfelelő volt, feltételezése szerint az okiratszerkesztő ügyvéd nem vizsgálta a tényleges állapotát.
Panaszában sérelmezi, hogy nem kapta meg az édesapja a szerződéstervezetét, nem volt idő annak értelmezésére, feltételezése szerint a szerződés következményeivel nem volt tisztában. A szerződés 3./ pontja szerint az édesapja részére a kötelezett már 3.000.000 Ft-ot kifizetett, ez szerinte nem igaz, ilyen összegű utalásnak nem volt nyoma, ezt a tényt feltételezése szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem vizsgálta.
Sérelmesnek tartja az önálló tényvázlat hiányát, szerinte az ilyen súlyú ügyben az elengedhetetlen.
Jelezte azt is, hogy a panaszolt ügyvéd nem az Országos Ügyvéd Nyilvántartás szerinti iroda címen folytatja a tevékenységét.
Egyben jelezte azt is, hogy megkérdőjelezhetőnek tartja, hogy az édesapja egy 30 évig tartó párkapcsolat után, ilyen rövid idő alatt ilyen jellegű kapcsolatot teremtsen.
Előadta, hogy az ügyben feljelentést tett a Budapesti (...) Kerületi Rendőrkapitányságon.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2021. július 12. napján előzetes vizsgálatot rendelt el.
A panaszolt ügyvéd 2021. július 19-én a bejelentett panasz vonatkozásában nyilatkozatot terjesztett elő, melyben előadta, hogy a panaszban előadottak nem felelnek meg a valóságnak.
A személyazonosítás megtörtént, az iratokról fénymásolatot készített.
A jogosult kifejezett akarata volt az okirat elkészítése, nem volt oka megtagadni az okirat készítést, a szerződés formailag, tartalmilag megfelelt az előírásoknak, mely tényt igazol az is, hogy azt az illetékes földhivatal át is vezette azt az ingatlan-nyilvántartásban.
Előadta továbbá azt is, a jogosult arról tájékoztatta, hogy a családja nem törődik vele, a kötelezett főzött neki, folyamatosan segítette.
Jelezte, hogy a jogosult igen jó szellemi állapotban volt, tisztában volt a releváns tényekkel.
A tulajdoni lapot beszerezte, a kötelesrészről történő kioktatást nem tartotta relevánsnak. A panaszos megállapításait visszautasította, hivatkozott arra, hogy a panaszos ezen feltételezései nem felelnek meg a valóságnak. Részéről semmilyen kötelezettségszegés nem történt. Nyilatkozatához csatolta a földhivatali bejegyző határozatot, a lefénymásolt, és aláírt személyes okmányok másolatait, halotti anyakönyvi kivonatot, valamint nem hiteles tulajdoni lap másolatot, mely a tulajdonjog változás átvezetését tartalmazza.
Jelezte azt is, hogy az örökhagyó méltatlannak tartotta az örököseit az öröklésre. Az ügyvéd nem tartotta feladatának a törvényes örökösök felkutatását, eljárása során törvénysértést nem követett el.
2021. október 11-én az előzetes vizsgálat további 3 hónappal meghosszabbításra került.
2021. december 2-án a panaszolt ügyvéd újabb nyilatkozatot csatolt, melyben jelezte, hogy az azonosítási kötelezettségének eleget tett, az iratokat lefénymásolta, azokat a felekkel aláíratta.
A tulajdoni lapot nem tudta csatolni, előadta, hogy azt lekérte, de sehol sem találja. Kérte az eljárás megszüntetését.
A fegyelmi biztos a 2022. január 4-én kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. Megállapítást nyert, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd az életjáradéki szerződés szerkesztése, ellenjegyzése során nem kérte le az ingatlan (nem) hiteles tulajdoni lapját, valamint az ügyfeleket nem azonosította, nem végezte el a JÜB ellenőrzést. Magatartásával megszegte a 2017. évi LXXVIII. tv. 32. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 45. §-ban foglaltakat, továbbá a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 5.17. pontjában írtakat.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. január 17. napján kelt írásbeli észrevételeiben előadta, hogy álláspontja szerint az előzetes vizsgálat határideje letelt, nem volt indokolt az előzetes vizsgálat meghosszabbítása.
Sérelmesnek tartja azt a feltételezést, hogy a tulajdoni lap nem került lekérésre, szerinte ez csak feltételezés. Ismételten előadta, hogy az ügyfelek átvilágítási kötelezettségének eleget tett, az adatrögzítés megtörtént, az azonosító okmányok másolatait a felek aláírták, álláspontja szerint a másolat elkészítése azonos a JÜB ellenőrzéssel. A JÜB alkalmazása csak akkor szükséges, ha az okiratokról nem készít másolatot.
A tulajdoni lap kiváltása megtörtént, csatolt egy nyilatkozatot (...) eltartottól és (...) alkalmazottól, akik kijelentették, hogy a tulajdoni lap kiváltása megtörtént az okirat elkészítése előtt, azt látták is az okiratszerkesztés folyamán.
Előadta az ügyvéd, hogy nem sértette meg a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában felsorolt jogszabályokat.
A panaszolt ügyvéd 2022. február 14-én kezdeményezte a kitűzött fegyelmi tárgyalás elhalasztását figyelemmel arra, hogy a fegyelmi tárgyalás időpontjában az (...) Járásbíróságon kell eljárnia, alperesi képviseletet lát el, jelenléte a bírósági tárgyaláson nélkülözhetetlen.
Az eljáró Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a fegyelmi ügyben 2022. február 21. napján tartott tárgyalást. A kitűzött tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg az eljárás alá vont ügyvéd. (...) bejelentő a tárgyaláson részt vett.
A bejelentő a személyes meghallgatása során fenntartotta a panaszában előadottakat, álláspontja szerint nem az édesapja írta alá az életjáradéki szerződést, arról nem rendelkezik tudomással, hogy a nyomozó hatóság bárkit is gyanúsítottként hallgatott volna ki az általa tett feljelentés kapcsán.
A tárgyalás elhalasztásra nem került sor, az eljáró Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a rendelkezésre álló iratok alapján ezt nem tartotta szükségesnek.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakkal egyezően fenntartotta az indítványát.
Az eljáró fegyelmi tanács a meghozott határozatával megállapította, hogy dr. (...) eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, ezért 100.000 Ft, azaz Egyszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, egyben kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
Az eljáró fegyelmi tanács egyben elrendelte a (...) korábban jogerőre emelkedett, 3 évre felfüggesztett 200.000 Ft összegű pénzbírság fegyelmi határozat végrehajtását.
Az eljáró fegyelmi tanács határozatában megállapította, hogy az ügyfelek azonosítása a személyi igazolvány és a lakcím kártya alapján történt, ezeket az eljárás alá vont ügyvéd lemásolta, azokat az ügyfelekkel aláíratta. A JÜB rendszert nem használta, a 2020. szeptember 18-án lekért tulajdoni lapot nem csatolta annak ellenére, hogy erre több alkalommal is felívásra került.
Az előterjesztett eljárási kifogást az eljáró fegyelmi tanács elutasította, mivel az iratok alapján megállapítható, hogy az előzetes vizsgálat elrendelésére 2021. július 12-én került sor, a rendelkezésre álló 3 hónapos határidő meghosszabbítása megtörtént, az erről szóló határozatot a panaszolt ügyvéd 2021. október 11-én átvette, melyre is figyelemmel helytelenül hivatkozik a FESZ-ben írtakra.
A JÜB rendszer használata kötelező (Üttv. 32. §), melyet az ügyvéd nem teljesített.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa által hozott határozattal szemben a panaszolt ügyvéd törvényes határidőn belül fellebbezést terjesztett elő.
Kérte, hogy a Másodfokú Fegyelmi Tanács az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által hozott határozatot helyezze hatályon kívül.
Álláspontja szerint az előzetes vizsgálatot 3 hónap alatt be kell fejezni (FESZ. 17. § (2) bek.), ez a határidő letelt, melyre is figyelemmel kéri az eljárás megszüntetését.
Álláspontja szerint az elsőfokú határozat megalapozatlan, a tényállás nincsen felderítve, az hiányos, az iratok tartalmával ellentétes.
A tulajdoni lapot önhibáján kívül nem tudta csatolni, az sajnálatos módon elkallódott. A JÜB vonatkozásában előadta, hogy a pénzmosási tv. alapján az iratok másolása kiváltja azt, emiatt került mellőzésre. Nem követett el szabálytalanságot.
Kérte az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését, kérte a meg nem hallgatott tanúk meghallgatását, az eljárás megszüntetését. Másodlagosan kérte az eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú határozat megváltoztatását.
A fellebbezés kiegészítésében az eljárás alá vont ügyvéd tanúként kérte meghallgatni (...), továbbá kérte, a felfüggesztett pénzbírság fegyelmi határozat végrehajtására vonatkozó rendelkezés mellőzését, a fegyelmi büntetés enyhítését.
Az országos fegyelmi főbiztos az előterjesztett észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezés részben megalapozott.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban FESZ) rendelkezései alapján, annak 35.2. pontjában írtakra is figyelemmel a fegyelmi ügyet a fellebbezési kérelem keretein belül felülbírálta, megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, illetve szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.
Az eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
Mindebből okszerűen következik, hogy azt a fegyelmi ügyet, mely a regionális fegyelmi bizottságok megalakulását követően indult meg az Üttv. eljárási szabályai szerint kell lefolytatni.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2022. június 17. napján megtartott tárgyaláson az ügy teljes iratanyagát áttekintette, megállapította, hogy az elsőfokú határozat a jogszabályi előírásoknak megfelel, az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat – döntő részben – helyesen értékelte.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács két kötelezettségszegés vonatkozásában találta megállapíthatónak a panaszolt ügyvéd fegyelmi felelősségét.
A tényállás alapján nem zárható ki, hogy dr. (...) ügyvéd az okiratszerkesztés előtt a tulajdoni lapot beszerezte. Ezt a tényt az ügyintézésével kapcsolatos előadásával, valamint az általa becsatolt 2 db nyilatkozattal (...) igazolta. A fegyelmi vétség megvalósítása a tulajdoni lap vonatkozásában nem abban nyilvánul meg, hogy azt nem szerezte be, így annak csatolására emiatt nem kerülhetett sor, hanem abban, hogy a beszerzett tulajdoni lapot nem őrizte meg az ügyvéd. Az ügyvédnek iratmegőrzési kötelezettsége van, melyre is figyelemmel a tulajdoni lapot, akár eredetben, akár másolatban rendelkezésre kellett volna bocsátania a fegyelmi eljárás során. Ez elmaradt, mivel az iratmegőrzési kötelezettségének a panaszolt ügyvéd nem tett eleget.
A JÜB ellenőrzést nem végezte el az eljárás alá vont ügyvéd. Ezt a kötelezettséget jogszabály írja elő, ennek teljesítése nélkülözhetetlen, amit nem vált ki az ügyfelek iratairól készített fénymásolat.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi ügyben az elsőfokú eljárás során olyan lényeges eljárási szabályszegést nem észlelt, amely az elsőfokú fegyelmi határozatra érdemi kihatással lett volna.
A panaszolt ügyvéd által előterjesztett azon bizonyítási indítványnak, mely arra irányult, hogy meghallgatásra kerüljenek a tanúk a tulajdoni lap beszerzésére vonatkozóan, az Elsőfokú Fegyelmi Tanács nem adott helyt.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a tulajdoni lap beszerzése a nyilvántartott adatoknak megfelelően szerkesztett okirat tanúsága alapján megtörténhetett, melyre is figyelemmel szükségtelen a tanúk meghallgatása. Megállapításra került azonban az a tény, hogy annak megőrzése érdekében a panaszolt ügyvéd nem úgy járt el, ahogyan az tőle elvárható lett volna. Az iratmegőrzés minden ügyvédnek kötelezettsége, annak meghatározott ideig eleget kell tenni. Ezen előírást a panaszolt ügyvéd nem tartotta be. Az a védekezés megalapozottként nem fogadható el, hogy a tulajdoni lap az irodában elkallódott.
A panaszolt ügyvéd által a 2022. április 4-én előterjesztett beadványban, a másodfokú fegyelmi tárgyaláson személyesen előadottak, továbbá a (...) becsatolt bizonyítékok, valamint nyilatkozata alapján tényként állapítható meg dr. (...) ügyvéd valós szociális helyzete, (...).
Ezeket a körülményeket a Másodfokú Fegyelmi Tanács olyan nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy nem tartotta indokoltnak a panaszolt ügyvéddel szemben jelen eljárásban az ügy tárgyi súlyával arányos pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását.
Erre is figyelemmel a Másodfokú Fegyelmi Tanács elégségesnek ítélte meg a panaszolt ügyvéddel szemben írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását, emiatt az elsőfokú határozatot ebben a vonatkozásban megváltoztatta.
Az ügy tárgyi súlyának megítélése tekintetében hangsúlyozza a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy az okiratszerkesztéssel, a személyi adatok és okmányok ellenőrzésére, megőrzésére vonatkozó ügyvédi kötelezettségek maradéktalan teljesítése kötelező az eljáró ügyvéd részére, az ezzel kapcsolatos kötelezettségszegések veszélyeztetik az ügyvédségbe vetett közbizalmat, és azt a lehetőséget, hogy az ügyvédség az ellenjegyzéshez kötött jogügyletekben a továbbiakban is eljárhasson.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács elrendelte a (...) a korábban jogerőre emelkedett, de végrehajtásában 3 évre felfüggesztett 200.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetést kiszabó határozat végrehajtását.
Az Üttv. 111. § (2) bekezdésének második mondata szerint: „Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.”
Dr. (...) ügyvéd szociális körülményeire hivatkozással kérte a felfüggesztett pénzbírság fegyelmi határozat végrehajtására vonatkozó rendelkezés mellőzését.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Üttv. 111. § (2) bekezdése alapján erre mód és lehetőség nincs, a felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtása a jogszabály kötelező előírása szerint nem mellőzhető.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a panaszolt ügyvéd által előterjesztett fellebbezés részben eredményre vezetett, így a másodfokú eljárási költséget, figyelemmel a FESZ. 40.9/C. pontjában írtakra is 20.000 Ft mérsékelt összegben állapította meg.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat jogerős és 2022. augusztus 15. napján végrehajtható.