A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) volt ügyvéd fegyelmi ügyében, a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. január 28. napján, F.97/2013. sz. alatt hozott határozata ellen, az eljárás alá vont volt ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán, 2022. június 15. napján tartott másodfokú fegyelmi tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. január 28. napján, F/97/2013. szám alatt hozott határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Pest Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete:
(...) Ellene több fegyelmi eljárás indult. Ellene jelenleg is több fegyelmi eljárás van folyamatban, (...) számon. Eljárás alá vont ügyvédet a ... Törvényszék, mint másodfokú bíróság a ...Bf..../2020/28. számon hozott ítéletével 2020. szeptember hó 23. napján jogerősen, az ügyvédi foglalkozásától 1 évre eltiltotta.
(...)
Jelen ügyben első fokon fegyelmi határozatot a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa F.97/2013. számon hozott.
II. Fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata
2013. október 17. napján XY (a továbbiakban Bejelentő) panaszt tett eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Pest Ügyvédi Kamara előtt, melyben előadta, hogy 2012. december hó 20. napján (...) szám alatt található (...) kocsmában eljárás alá vont ügyvéd két olyan szerződést íratott vele alá, mely szerint két gazdasági társaságot vásárolt meg. Ő lett a cégek ügyvezető igazgatója is, valamint a gazdasági társaságok telephelyeként a bérelt lakása lett megjelölve. Előadta, hogy szóban eljáró ügyvéd nem tájékoztatta az aláírt okiratok tartalmáról, azt nem olvasta fel számára, ugyanakkor munkalehetőséget és havi munkabért ígértek számára mindezek fejében. A cégeket eladó volt tulajdonosokkal sosem találkozott, pénzügyi kapcsolat soha sem volt közöttük tekintettel anyagi helyzetére. Iratokat kézhez nem kapott. A gazdasági társaságok megvásárlásával akkor szembesült, amikor a NAV-tól hivatalos felszólítást kapott. Eljárás alá vont volt ügyvéd megkeresésekor hivatalos tájékoztatást nem nyújtott, ekkor büntetőeljárás kilátásba helyezésének hatására a X1 Kft. adásvételi szerződés kapcsán keletkezett iratokat adta át bejelentő részére. Ez a cég a kamarai bejelentés idején felszámolás alatt állt. 2013. szeptemberében X2 Kft. némi iratanyagát is átadta eljárás alá vont ügyvéd Bejelentőnek. Okiratokból megállapítható volt, hogy eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette a cég tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos okiratokat, azokat ellenjegyzéssel ellátta.
2013. október 21. napján kelt határozattal a Pest Megyei Ügyvédi Kamara elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot, valamint ugyanezen napon a fegyelmi megbízott felhívásban kérte eljárás alá vont ügyvédet, hogy a panaszra részletes igazoló nyilatkozatát, iratait és bizonyítékait határidőben küldje meg. Póthatáridő kérése mellett ezeket megküldte eljárás alá vont ügyvéd, aki nem ismerte el a bejelentésben foglaltakat, egyúttal tanúk meghallgatására tett indítványt. A fegyelmi megbízott az eljárás alávont ügyvéd tanúk meghallgatására vonatkozó indítványnak eleget téve meghallgatta a panaszost, továbbá Y1 – cég korábbi vezető tisztségviselőjét –, Y2, Y3, akik idézés ellenére nem jelentek meg. Ezt követően a Pest Megyei Ügyvédi kamara fegyelmi megbízottja F.97/2013. szám alatt összefoglaló jelentését megküldte 2014. április 14. napján a Pest Megyei Ügyvédi Kamara elnökének, egyben kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, mivel eljárás alá vont ügyvéd a 1998. évi XI. tv. 37. § a.) pontja alapján 2 rb. fegyelmi vétséget követett el. Jelentésében indoklásként előadta, hogy Bejelentő két gazdasági társaságot vásárolt meg, melyek utóbb felszámolási eljárás alá kerültek. Az okiratokat eljárás alá vont ügyvéd készítette el és jegyezte ellen. Ily módon két fiktív üzletrész átruházási szerződés elkészítésében működött közre. A Bejelentő a cégek működésében nem vett részt.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2014. 04. 14. napján elrendelte a fegyelmi eljárást. A fegyelmi bizottság elnöke egyúttal tájékoztatta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a fegyelmi megbízott indítványára észrevételt tehet, mely tájékoztatásnak eleget téve 2014. 05. 12. napján érkezett beadványában bejelentéssel élt arra nézve, hogy büntetőeljárás van folyamatban az üggyel kapcsolatban a NAV (...) Regionális Bűnügyi Igazgatóság (...) Vizsgálati Osztálya előtt. Kérte a fegyelmi eljárás felfüggesztését.
Az elsőfokú fegyelmi tanács 2014. 06. 20. napján megtartott fegyelmi tárgyalás során meghallgatta az eljárás alá vont ügyvédet, és a Bejelentőt. Az eljárás alá vont ügyvéd tagadta a fegyelmi felelősségét, részletesen indokolta, hogy a jogszabályok, szabályzatok megtartása mellett működött közre a céget üzletrész adásvételi szerződései szerkesztése és ellenjegyzése körében. A Bejelentő fenntartotta a bejelentésében leírtakat. A 2014. 07. 11. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson meghallgatásra került – indítványra – Y4 tanú.
Megkeresésre a (...) Nyomozó Ügyészség átiratában arról tájékoztatta a fegyelmi tanács elnökét, hogy Nyom. .../2014. sz. alatt Bejelentő feljelentése alapján ügyvédi visszaélés miatt büntetőeljárás van folyamatban. Erre figyelemmel a Pest Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsa 2014. 09. 26. napján tárgyalás tartása nélkül a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A (...) Járásbíróság ....B..../2015. számú büntetőügyben eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek mondta ki ügyvédi visszaélés bűntettében és 2 rb. közokirat hamisítás bűntettében, ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 2.500.000 Ft pénzbüntetésre és 2 év ügyvédi foglalkoztatástól eltiltásra ítélte. A (...) Törvényszék ...Bf..../2020/28. számú 2020. 09. 23. napján kihirdetett jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetést 2.000.000 Ft összegre, a foglalkozástól eltiltás tartamát 1 évre enyhítette. 2020. 11. 24. napján jutott a Pest Megyei Ügyvédi Kamara tudomására a fenti első és másodfokú ítélet, melyet a másodfokon eljárt bíróság küldött meg a kamara részére. Eljárás alá vont ügyvéd bejelentést ezzel kapcsolatban nem terjesztett elő, kötelezettségének nem tett eleget.
A fegyelmi biztos indítványára a fegyelmi tanács elrendelte a fegyelmi eljárás folytatását. A fegyelmi biztos indítványozta, hogy a fegyelmi tanács állapítsa meg, miszerint eljárás alá vont ügyvéd magatartásával, az egyik szerződő felet csalárd módon megtévesztette. Ügyfele érdekével nem azonos tartalmú okiratot íratott alá és ellenjegyzett. Mindezek alapján megszegte az Ütv. 3. § () és (3) bekezdései a 27. § (1) bekezdés a.) pontjában foglaltakat, az Etikai Kódex 3.1. és 3.2. második fordulatát, valamint a 3.4. pontjában írtakat, továbbá az 1/2011. MÜK szabályzat 2.7. és 3.1.2. pontjában megjelölt kötelező, így az Ütv. 37. § a.) pontjába ütköző 2. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Kérte, hogy állapítsa meg továbbá azt, hogy eljárás alávont ügyvéd az eljárást felfüggesztő határozatban előírt 3 havonkénti jelentési kötelezettségének nem tett eleget, külön felhívásra sem csatolta a vádiratot, ítéleteket. Így további 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el az Ütv. 37. § a.) pontjába, illetve az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző magatartásával. Indítványozta, hogy fegyelmi büntetésként 8 év időtartamban kizárás fegyelmi büntetést szabjon ki a fegyelmi tanács.
A fegyelmi tanács 2021. 06. 25. napján, 2021. 10. 08. napján tűzött ki tárgyalást, melyeket érdemben megtartani nem tudott. majd a 2021. 11. 26. napján megtartott tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogást jelentett be, melyet a fegyelmi bizottság elnöke határozatával elutasított. Eljárás alá vont ügyvéd újabb elfogultsági kifogást jelentett be azon indokkal, hogy eltúlzott a vezető fegyelmi biztos 8 év kizárásra irányuló büntetése. Ugyanakkor előadta, hogy nem terheli felelősség a vádirat és ítéletek megküldésnek kötelezettsége vonatkozásában tekintettel arra, hogy az ítélethirdetéseken nem volt jelen, azokról később szerzett tudomást.
2021. 12. 03. napján megtartott tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogását fenntartotta a Pest Megyei Ügyvédi Kamara elnökével, valamint a fegyelmi biztossal szemben. A PMÜK elnöke bejelentette elfogultságát, ebből fakadóan kérte, hogy a FESZ 12.2. pontja alapján a MÜK elnöke eljáró fegyelmi bizottságot és fegyelmi biztost jelöljön ki. A kijelölés alapján a BÜK fegyelmi biztosa járt el a továbbiakban, ugyanakkor a MÜK országos fegyelmi bizottságának elnöke indokolatlannak találta másik fegyelmi bizottság kijelölését.
Az elsőfokú fegyelmi tanács 2022. 01. 28. napján megtartott tárgyaláson hozott határozatában megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért kizárás fegyelmi büntetést szabott ki, melynek tartamát 6 évben határozta meg és egyben marasztalta az eljárás során felmerült költségek megtérítésére.
A fegyelmi tanács eljárása során értékelte és számba vette a rendelkezésre álló bizonyítékokat és megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd azon magatartásával, miszerint a X1 Kft és az X2 Kft üzletrészeinek átruházásával kapcsolatos okiratok aláírásakor Bejelentőt, mint az egyik szerződő felet – aki szerződő félként ügyfele volt – csalárd módon megtévesztette, tévedésbe ejtette és tartotta, nem tájékoztatta az általa készített okiratok részleteiről, illetve nem adott kellő tájékoztatást az okiratok tartalmáról, ráadásul valótlan, nem az ügyfelei érdekeivel azonos tartalmú okiratot íratott alá és ellenjegyzett, megszegte a szándékos fegyelmi vétségek elkövetésekor hatályban volt az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (Ütv.) 3. § (2) és (3) bekezdésében, a 27. § (1) bekezdés a) pontjában és a 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (Etikai Kódex) 3.1., 3.2. második fordulatában és a 3.4. pontjában, továbbá az 1/2011. MÜK szabályzat (Az Etikai Kódex kiegészítése) 2.7. és 3.1.2. pontjában megjelölt kötelező szabályokat és ezen magatartásával az Ütv. 107. § a.) pontjába ütköző 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt kizárás fegyelmi büntetésben részesítette, melynek tartamát 6 évben határozta meg és egyben kötelezte az eljárás során felmerült költségek viselésére is.
A határozattal szemben eljárás alá vont ügyvéd – törvényes határidőben –2022. március 30. napján kelt fellebbezést jelentett be, melyben kérte a határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan részbeni megváltoztatását a tekintetben, hogy a kizárás fegyelmi büntetés helyett pénzbüntetést, vagy végrehajtásában felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetést szabjanak ki vele szemben. Harmadlagosan pedig kérte a kiszabott kizárás időtartamának mérséklését.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa 2022. április 25. napján előterjesztett indítványában a határozat helybenhagyását kérte, azzal, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács a tényállást kellően részletesen felderítette és a rendelkezésre álló iratok alapján helyes ténybeli következtetést vont le eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítására.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács 2022. június 15. napján tartott tárgyalást, melyen eljárás alá vont ügyvéd megjelent, írásban előterjesztett fellebbezésében foglaltakat fenntartotta.
III. A másodfokú fegyelmi tanács a következő tényállást állapította meg:
Y1 és Y2 a X1 Kft. tulajdonosai 2012. évben a gazdasági társaság eladósodása miatt úgy határoztak, hogy a céget eladják. Rávették eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy keressen a gazdasági társaságot megvásárolni kívánó személyt, aki tekintet nélkül arra, hogy kíván-e vagy sem gazdasági társaság tulajdonosa, illetve vezető tisztségviselője lenni, megvásárolja Y1 és Y2nek az üzletrészeit, valamint ügyvéd az ezzel kapcsolatos okiratokat készítse el és jegyezze ellen.
Y3, mint az X2 Kft. tulajdonosa, mivel a cég ellen végrehajtást rendeltek el, akként határozott, hogy eladja a cégben lévő üzletrészét és a fenti esetben kifejtettek szerint megkereste eljárás alá vont ügyvédet, keressen a gazdasági társaságot megvásárolni kívánó személyt, aki tekintet nélkül arra, hogy kíván-e vagy sem gazdasági társaság tulajdonosa, illetve vezető tisztségviselője lenni, megvásárolja az üzletrészét, valamint ügyvéd az ezzel kapcsolatos okiratokat készítse el és jegyezze ellen.
A Bejelentő a (...) Csárdában ismerte meg Y4-et, akinek beszámolt fennálló anyagi problémáiról. A Bejelentő a cég tulajdonosait nem ismerte, velük sosem találkozott. A Bejelentő 2012. nyár végén jelezte Y4-nek, hogy munkára van szüksége, aki segítségét felajánlva előadta, hogy tud segíteni, mert van egy ügyvéd ismerőse, aki révén havi rendszeres jövedelmet tud biztosítani számára. 2012. decemberében a Csárdába hívta Bejelentőt, ahol találkozott eljárás alá vont ügyvéddel. Ekkor 2012. 12. 20. keltezéssel eljárás alá vont ügyvéd felhívására és az általa valótlanul állított munkaszerződés lehetőségére Bejelentő aláírta a X1 Kft. üzletrész adásvételi szerződését és e cég társasági szerződésének, alapító okiratának módosítását, jegyzőkönyvét.
Ezen okiratok tartalma nem felelt meg a valóságnak, mivel Bejelentő nem akart céget vásárolni. Ugyanezen a napon az X2 Kft. üzletrész adásvételi szerződését, alapító okirat módosítását, valamint a módosított tagjegyzéket is aláírta Bejelentő eljárás alá vont ügyvéd felhívására. Bejelentőnek nem állt szándékában egyik cég üzletrészeit sem megvásárolni, vezetői tisztségviselői szerepkört sem betölteni. A cégek tulajdonosaival egyik esetben sem találkozott. Bejelentő a cégek iratait – korábban általa kézhez kapott adóhatósági megkeresést követően – kapta meg eljárás alá vont ügyvéd személyes felkeresése során, amikor szembesült azzal, hogy két cégnek tulajdonosa és vezető tisztségviselője lett. Okiratok tartalmát nem ismerte, tekintettel arra, hogy nehezen érti és olvassa a magyar nyelvet, az általa aláírt okiratok tartalmát pontosan nem ismerte meg, azokat eljárás alá vont ügyvéd sem magyarázta el. A gazdasági társaságok korábbi tulajdonosai „fantomizálni” kívánták cégeiket és ebben működött közre az eljárás alá vont ügyvéd.
IV. A másodfokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárásról szóló, 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül és azt állapította meg, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács a tényállást igen részletesen felderítette, az nem ellentétes az iratok tartalmával.
Eljárás alá vont ügyvéd megsértette a szándékos fegyelmi vétségek elkövetésekor hatályban volt az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (Ütv.) 3. § (2) és (3) bekezdésében, a 27. § (1) bekezdés a) pontjában és a 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (Etikai Kódex) 3.1., 3.2. második fordulatában és a 3.4. pontjában, továbbá az 1/2011. MÜK szabályzat (Az Etikai Kódex kiegészítése) 2.7. és 3.1.2. pontjában megjelölt kötelező szabályokat.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács nem fogadta el eljárás alá vont ügyvéd védekezését eljárása során. A Másodfokú Fegyelmi Tanács is rámutat arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem az Ütv. rendelkezéseinek megfelelően gyakorolta hivatását. Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályok és szabályok garanciális jelleggel biztosítják az ügyvédi tevékenységet, és ezzel az ügyvédek eljárásába vetett bizalmát támasztják alá. A szabályok – jelen esetben igen súlyos – megszegése az ügyvédi karba vetett bizalom veszélyeztetéséhez vezet. A fenti szabályok megsértése összeegyeztethetetlen az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartással. A Másodfokú Fegyelmi Tanács osztja az elsőfokú határozatban képviselt álláspontot, mely szerint a fenti magatartások súlyos szándékos fegyelmi vétségnek minősülnek, mellyel szemben a Kamarának teljes szigorral szükséges fellépnie. Figyelemmel arra is, hogy az ilyen és ehhez hasonló veszteséges gazdasági társaságok átruházásával kapcsolatos ügyvédi közreműködések rendkívül elszaporodottak.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd enyhítésre irányuló fellebbezést is előterjesztett, a másodfokú fegyelmi tanács vizsgálva ezt, arra a következtetésre jutott, hogy az első fokú fegyelmi tanács figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülmények értékelő tevékenysége helytálló volt. Azokat maradéktalanul számba vette és súlyuknak megfelelően értékelési körébe vonta. A másodfokú fegyelmi tanács a kiszabott büntetés enyhítésére alapot nem látott, megjegyezve azt is, hogy a fegyelmi tanácsot a büntetőeljárásban hozott jogerős ítéletben megállapított tényállása nem köti, az iránymutatásként szolgál a fegyelmi eljárás során.
V. Költségek és jogorvoslat
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az első fokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem kereti között bírálta felül, és az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint az FE 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére az eljárás alá vont ügyvédet kötelezte.
A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése a FE. 35.5. és 38.1. pontján alapul. A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § rendelkezésein alapul. (...)
A határozat jogerős és 2022. augusztus 15. napján végrehajtható.