A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) volt ügyvéd fegyelmi ügyében, a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. január 28. napján, F.75/2020. sz. alatt hozott határozata ellen, az eljárás alá vont volt ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán, 2022. június 15. napján tartott másodfokú fegyelmi tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. január 28. napján, F.75/2020. szám alatt hozott határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Pest Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete:
(...)
Ellene több fegyelmi eljárás indult. (...)
Eljárás alá vont ügyvédet a Törvényszék, mint másodfokú bíróság jogerősen az ügyvédi foglalkozásától 1 évre eltiltotta.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire adat nem lelhető fel, arra nézve az elsőfokú fegyelmi tárgyalásokon sem nyilatkozott.
(...)
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata
(...) (a továbbiakban Bejelentő) 2020. szeptember 24. napján panaszt tett eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Pest Megyei Ügyvédi Kamara előtt. Beadványában előadta, hogy 2018. november 14. napján megbízást adott eljárás alá vont volt ügyvédnek az (...) Kft. és (...) ellen keresetindításra 3.200.065 Ft megfizetése iránt. Bejelentő állítása szerint eljárás alá vont ügyvéd arról tájékozatta, hogy a kereset benyújtásra került.
Bejelentő 2019. augusztus 26. napján email üzenetben érdeklődött, ügyének állása iránt. Eljárás alá vont ügyvéd még aznap válaszüzenetben arról tájékoztatta, hogy a bíróság további adatokat kér, ellenkező esetben nem fogadja be a keresetet. Egyéb tájékoztatást nem adott.
2020. november 5. napján az eljáró fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, és nyilatkozattételre hívta fel eljárás alá vont ügyvédet, melyet eljárás alá vont ügyvéd 2020. november 12. napján átvett. Eljárás alá vont ügyvéd határidő hosszabbítást kért az iratcsatolás és igazoló jelentés megküldésére, azonban a meghosszabbított határidő eredménytelenül telt el.
2021. január 25. napján a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett, mivel a rendelkezésre álló iratok alapján gyanú merült fel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat, továbbá a 6/2018. MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1 és 2.4. pontjának rendelkezéseit, valamint a 20/2018. MÜK szabályzat (FE) 14.2. c) pontjában foglaltakat.
Az elsőfokú fegyelmi tanács 2021. június 25. napjára tárgyalást tűzött, melyen azonban eljárás alá vont ügyvéd igazolási kérelme miatt elnapolt, így 2021. október 8. napjára tűzte ki, ahol eljárás alá vont ügyvéd megjelent, a bejelentő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.
Eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét a tárgyaláson nem ismerte el, bejelentő és tanúk idézését kérte. A Fegyelmi Tanács által 2021. november 26. napján tartott újabb tárgyalást, ami elhalasztásra került, új határnap 2022. január 28. napja volt. A fegyelmi tanács a tárgyaláson határozatott hozott.
Az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 500.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta és egyúttal marasztalta az eljárási költség megfizetésére.
Elsőfokú tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el az alábbi magatartásaival:
Azzal a magatartásával, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd a neki adott megbízást hiányosan teljesítette melynek következményiről megbízóját nem értesítette 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Azzal a magatartásával pedig, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi ügyében az ügyre vonatkozó iratait határidőben és póthatáridőben sem csatolta – holott az előzetes vizsgálatot elrendelő határozat erre külön felhívta a figyelmét és kötelezte erre – ezzel szintén 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A határozattal szemben eljárás alá vont ügyvéd – törvényes határidőben – 2022. április 7. napján fellebbezést jelentett be, melyben kérte a határozat megváltoztatását és egyben a fegyelemi vétség hiányában az eljárás megszüntetését, másodlagosan enyhébb fegyelmi büntetés kiszabását, harmadlagosan pedig a kiszabott pénzbírság mérséklését kérte.
A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az első fokon eljáró fegyelemi szervek a rájuk előírt eljárási szabályokat megtartották.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa 2022. április 25. napján előterjesztett indítványában a határozat helybenhagyására tett indítványt.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács 2022. június 15. napján tartott tárgyalást, melyen eljárás alá vont ügyvéd megjelent, fellebbezésében foglaltakat fenntartotta.
III. A másodfokú fegyelmi tanács a következő tényállást állapította meg:
A Bejelentő 2018. november 14. napján megbízást adott eljárás alá vont ügyvédnek kereset elkészítésére és benyújtására hárommillió forintot meghaladó követelésének érvényesítése végett. A bejelentőt eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta, hogy a keresetlevél benyújtásra került a Járásbírósághoz. Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd több hónapon keresztül nem kereste bejelentőt, ezért Bejelentő 2019. augusztus 26. napján e-mailben érdeklődött az ügy állása iránt. Ugyanezen a napon eljárás alá vont ügyvéd válaszüzenetében arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy a bíróság további adatokat kér, ellenkező esetben nem fogadja be a keresetet. Egyéb tájékoztatást nem adott. Ezt követően hetek teltek el anélkül, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta volna az ügy állásáról, végül Bejelentő személyesen felkereste eljárás alá vont ügyvédet és elkérte az ügy iratait.
A bíróság a keresetlevelet nem fogadta be annak hiányosságai miatt, majd az eljárást 2019. április 15. napján kelt G.... sz. végzésével megszüntette. Az erről szóló végzést eljárás alá vont ügyvéd 2019. április 24. napján átvette. A megszüntető végzést az eljárás alá vont ügyvéd nem küldte meg megbízónak, arról nem tájékoztatta, a végzéssel szemben fellebbezést nem kezdeményezett. Bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd a megbízási jogviszonyt 2019. 10. 14.-én megszüntette.
IV. A másodfokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárásról szóló, 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül és azt állapította meg, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács a tényállást részletesen felderítette, az nem ellentétes az iratok tartalmával.
Eljárás alá vont ügyvéd megsértette az 2017. évi LXXVIII. törvény (Ütv.) 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a 6/2018. MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1. és 2.4. pontjában írt rendelkezéseket.
A második esetkör kapcsán pedig megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd megszegte a 20/2018. MÜK szabályzat (FE) 14.2. c) pontjában foglaltakat.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács nem fogadta el eljárás alá vont ügyvéd védekezését. A Másodfokú Fegyelmi Tanács rámutat, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem az Ütv. rendelkezéseinek megfelelően gyakorolta hivatását. Egyrészt, nem tájékoztatta ügyfelét a rá vonatkozó szabályok szerint, másrészt tovább súlyosbítja eljárás alá vont ügyvéd helyzetét az, hogy amikor ügyfele tájékoztatást kért tőle, akkor nem a valós fennálló helyzetnek megfelelő tájékoztatást adott, hiszen már tudomással bírt arról, hogy az eljárást a bíróság jogerősen megszüntette. Mégis – félreinformálva az ügyfelét – arról tájékoztatta őt, hogy a bíróság további adatokat kér a kereset befogadásához, holott erre jogi lehetőség már nem volt.
A szabályok megszegése az ügyvédi karba vetett bizalom veszélyeztetéséhez vezet kár bekövetkezése nélkül is.
A fenti szabályok megsértése összeegyeztethetetlen az ügyvédi hivatás szabályaival, mivel az ügyvédi tevékenységre vonatkozó alapvető szabályok megsértését jelenti. A Másodfokú Fegyelmi Tanács osztja az elsőfokú határozatban képviselt álláspontot, mely szerint a fenti magatartás fegyelmi vétségnek minősül. Fegyelmi vétségnek minősül továbbá az is, ha előzetes vizsgálat során eljárás alá vont ügyvéd külön felhívásra a kért iratokat nem csatolta, és az általa kért póthatáridő is eredménytelenül telt el.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd enyhítésre irányuló fellebbezést is előterjesztett, a másodfokú fegyelmi tanács vizsgálva ezt, arra a következtetésre jutott, hogy az első fokon figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülmények értékelése helytálló volt. Azokat maradéktalanul számba vette és súlyuknak megfelelően értékelési körébe vonta. Enyhítésre alapot nem látott.
V. Költségek és jogorvoslat
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az első fokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem kereti között bírálta felül, és az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint az FE 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére az eljárás alá vont ügyvédet kötelezte.
A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése a FE. 35.5. és 38.1. pontján alapul. A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § rendelkezésein alapul. (...)
A határozat jogerős és 2022.08.15. napján végrehajtható.