A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, az ............. Szám alatt Dr. (..............) (.............)-i ügyvéd ellen, XY bejelentő kezdeményezésére indult fegyelmi eljárásban a 2023. április 28. napján megtartott, nem nyilvános szóbeli tárgyaláson, zárt ülésen meghozta, és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az 1–2022F–27. sz. fegyelmi ügyben megállapítja, hogy Dr. ............. ügyvéd, (ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája: egyéni ügyvéd, szül. Neve: ............ an.szül.neve: ............., szül: ............., ügyvédi irodája címe: ............. KASZ: ............. cégkapu: .............) a ............. Kamara tagja 1 rb. szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a fegyelmi tanács
250.000 Ft, azaz Kétszázötvenezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetésben részesíti.
Kötelezi továbbá, hogy fizessen meg 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint eljárási költséget.
A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ............. Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy az ............. vezetett ............. bankszámlán történő átutalással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A fellebbezést „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel terjeszthetik elő. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmiugyseged oldalon.
A fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás iratanyagához csatolt, rendelkezésre álló iratok, és a lefolytatott eljárás alapján az alábbiakat állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd a ............. Ügyvédi Kamara aktív státuszú tagja, tevékenységét egyéni ügyvédként végzi, irodájának címe: .............
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen, – a .... Kamara tagjaként –, korábban két esetben került sor az előzetes vizsgálati eljárás megszüntetése mellett figyelmeztetés alkalmazására. (..... és .....) Az eljárás alá vont ügyvéd, a ............. Fegyelmi Bizottság jogerős és 2022. március 4-vel végrehajthatóvá vált határozata alapján, végrehajtásában 3 évre (2025. március 4. napjáig) felfüggesztett, 5 év időtartamú, kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll (.............)
A fegyelmi ügyben történt fontosabb eljárási cselekmények és időpontjuk:
A panaszbejelentés 2022.11.09-én érkezett a kamarához,
Az előzetes vizsgálati eljárás 2022.11.16-án került elrendelésre,
2023.01.30-án a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi iratok érkezése a fegyelmi eljárást folytató tanács elnökéhez: 2023.02.02.
2023.03.09-én a fegyelmi tanács tárgyalás tartása nélkül határozatot hozott, az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kérte, ezért az Üttv. értelmében a határozat hatályát vesztette.
Bejelentés és előzetes vizsgálat
A bejelentő azért fordult panasszal a .............. Ügyvédi Kamarához, mert 2019. 09. 11-én ügyvédi megbízási szerződést kötött az eljárás alá vont ügyvéddel, személyiségi jogi, sérelemdíj iránti peres eljárásban történő képviseletre, de az ügyvéd a tárgyaláson nem vett részt, a helyettesítő ügyvédet nem készítette fel, bírósági iratot nem vett át, ebből adódóan a bírói kérdéseket nem válaszolta meg, és a bejelentő álláspontja szerint a panaszolt ügyvéd sorozatos mulasztása, felkészületlensége miatt lett pervesztés.
Előadta továbbá, hogy szerette volna megbeszélni az ítélet megfellebbezésének szempontjait, de nem kapott rá lehetőséget, végül az e-mailben megküldött, és csak „skiccként” felvázolt gondolatait bemásolták az utolsó pillanatban benyújtott fellebbezésbe, azonban az ügyvéd által megbízott ügyvédjelölt azt rossz helyre küldte, így azt elutasították, érdemben nem is vizsgálták, és minderről ő csak egy év múlva értesült, amikor a NAV-tól felszólítást kapott a perköltség megfizetésére. Csatolta az ügyvédi megbízást, és meghatalmazást.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást 2022. nov. 15-én elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. dec. 07-én igazoló jelentést terjesztett elő, és – elektronikus tárhelyre történő feltöltéssel – megküldte a vezető fegyelmi biztos által kért és a panasszal kapcsolatos iratokat.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételében fegyelmi felelősségét vitatta, a fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el. Előadta, hogy valóban képviselte megbízás alapján a bejelentőt a tényállás szerinti eljárásban, vitatta azonban, hogy ügyvédi tevékenységét nem lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával gyakorolta volna. Hivatkozott rá, hogy megbízási szerződése értelmében jogosult volt helyettes igénybevételére, és helyettesét minden esetben lelkiismeretesen felkészítette.
Felelősségének vitatása mellett ugyan, de okszerűen nem cáfolta, tényállásszerűen nem vonta kétségbe, hogy 2020. ápr. 9-én megküldésre került számára a 4.7.8. sz. alperesei beadvány, és mellékletei, valamint a bíróság 9. sz. Válasziratra felhívó végzése, a felhívás azonban nem került átvételre, a bíróságra meghiúsulási igazolás érkezett vissza. Mentő körülményre hivatkozott, miszerint sem a tárhelyre érkezésről, sem a letöltésről nem volt tudomása, beteg volt abban az időben, a tárgyaláson eljárt helyettese tájékoztatta arról, hogy ezek korábban kiadásra kerültek részére. Hivatkozott még e körben arra is, hogy kézbesítési kifogást, és igazolási kérelmet nyújtott be ez ügyben, melyek eredményre azonban nem vezettek. Az ezzel kapcsolatos bírósági iratokat csatolta. Kiemelte még, hogy nincs okozati összefüggés az esetlegesen le nem töltött iratok és a perveszteség között.
A fellebbezéssel kapcsolatban előadta, hogy azt ügyvédjelöltje készítette elő, aki elkövetett egy gépelési hibát, és az űrlapon a fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróságként a Budapest Környéki Bíróság helyett a Fővárosi Törvényszéket nevezte meg. Nyomban igazolási kérelmet nyújtott be, mely eredményre azonban nem vezetett, azt a Fővárosi Ítélőtábla elutasította. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy ezt a végzést megfellebbezte, az ügyvéd által csatolt releváns iratokból pedig megállapítható, hogy a Kúria helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla elutasító végzését. Észrevételében részletesen kifejtette az igazolási kérelemmel kapcsolatos, és a csatolt bírósági beadványokban is részletezett, jogi álláspontját, hivatkozva egyebek között arra, hogy a Pp.-ben ismert a kijavítás jogi intézménye, ami a fél esetében az igazolási kérelemmel tehető meg, ami lehetőséget ad a méltányos elbírálásra, továbbá arra a tényre, hogy az űrlapon nem lehet megjelölni, hogy melyik bíróságra történik a benyújtás, következésképp nem lehetséges elméletileg „rossz” bírósághoz benyújtani az iratot.
Előadta még, hogy 2022.08.26-án a panaszossal módosították a megbízási szerződést, melynek értelmében feljelentés szerkesztésével bízta meg a megbízó, egyben kölcsönösen kijelentették, hogy egymással szemben követelésük, kifogásuk, sérelmük, panaszuk nem áll fen. Álláspontja szerint a megbízást teljesítette, a feljelentést elkészítette, a szerződés módosítás érvénytelenségét bíróság nem állapította meg, így az abban foglalt nyilatkozatokat kell irányadónak tekinteni. A bejelentésben előadott panaszok pedig mind a szerződésmódosítás megkötését megelőző időszakra vonatkoznak.
Előadta, hogy a szerződésmódosítást követően a panaszos három e-mailt írt az irodának, melyben mondhatni megzsarolta, és fenti nyilatkozatát semmibe véve követelőzött.
Az ez ügyben keletkezett iratokat is csatolta, úgymint a 2022.08.26-i megbízási szerződésmódosítást, a panaszos 2022. okt. 14-én küldött e-mail üzenetét, melyben teljesítetlenség miatt felmondja ezt a megbízást, és igényt tart az elvesztett per miatti perköltségének megfizetésére, a nov. 1-i üzenetet, hogy még nem kapta meg a kért összeget, majd nov. 4-i újabb felszólító üzenetét, továbbá, egy 2022. nov. 4-i email üzenetet, mellyel az eljárás alá vont ügyvéd mellékelten megküldi a panaszosnak a feljelentést.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban a Fegyelmi Biztos az Üttv. 1. § (3) bek.-ének és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.4. pontjának megsértése miatt 1 rb., küldemények átvételének elmulasztásával megvalósított, szándékos fegyelmi vétség, valamint az ÜESZ 13.3.a) pontjának megsértése miatt 1 rb., beadvány nem megfelelő benyújtásával kapcsolatos, gondatlan fegyelmi vétség elkövetése miatt kezdeményezett fegyelmi eljárást az ügyvéd ellen, megállapítva azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fenti cselekményei összeolvadnak és a két cselekmény 1. rb., azonos sértett sérelmére elkövetett, szándékos, folytatólagos fegyelmi vétségnek minősül, és pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta.
Tényállás:
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
A bejelentő 2019. szeptember 11-én ügyvédi megbízási szerződést kötött az eljárás alá vont ügyvéddel. A megbízás tárgya sérelemdíj iránti polgári peres eljárás kezdeményezése és annak vitele volt az eljárás jogerős befejezéséig.
A megbízás alapján a ............. Törvényszék előtt 15.P........... sz. folyó perben az eljárás alá vont ügyvéd nem vette át a részére 2020. április 09-én megküldésre került 4., 7., 8. sz. alperesi beadványokat és annak mellékleteit, továbbá a bíróság 9. sz., válasziratra felhívó végzését, a tárhelyét nem töltötte le, a bíróságra 2020. 06.23-án meghiúsulási igazolás érkezett vissza.
A fentieken túlmenően a panaszolt ügyvéd érdekkörében eljárt helyettes (ügyvédjelölt) a fellebbezést, 2021.09.06-án, – elektronikusan – nem megfelelően nyújtotta be, a nyomtatvány legördülő menüjében nem az elsőfokú döntést hozó bíróságot jelölte meg. A fellebbezést ezért visszautasították és annak érdemi elbírálására nem került sor.
Az eljárás alá vont ügyvéd fenti mulasztások miatt benyújtott kézbesítési kifogása, igazolási kérelmei, fellebbezései elutasításra kerültek, a mulasztásokat nem sikerült orvosolni.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által kötött megbízási szerződés módosítást a bejelentő – nem teljesítés miatt, annak teljesítése előtt- felmondta.
A 2023. 04. 28-án megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, ezért a fegyelmi tanácsnak nem volt lehetősége őt személyesen meghallgatni, személyi körülményeiről tájékozódni. A fegyelmi tanács az idézést Dr .... (ügyvéd) részére 2023.03.29-én, hivatalos elérhetőségére kézbesítette. A hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató igazolása szerint a küldeményt a címzett a második értesítést követően rendelkezésre álló 5. munkanapon belül sem vette át. A második értesítő küldésének dátuma: 2023.04.06., a meghiúsulás dátuma 2023.04.17., az ÜT tv. 144. § (4) bek. alapján alkalmazandó Eüsztv. 14. § (4) bekezdés c) pontja alapján az idézés kézbesítése 2023. 04. 17-én megtörtént.
A fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írtakat fenntartotta.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást, a bejelentő, és az eljárás alá vont ügyvéd által tett írásbeli nyilatkozat, valamint az általa csatolt iratok alapján állapította meg.
A fenti tényállás alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a részére küldött elektronikus bírósági küldeményt határidőben nem vette át, továbbá nem ügyelt arra, hogy az érdekkörében eljáró közreműködő (ügyvédjelölt) a fellebbezést megfelelő helyre küldje be.
A fenti tényállást bizonyítja az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli nyilatkozata, és az általa becsatolt okiratok.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti tényálláselemek kapcsán felelősségét ugyan vitatta, de előadása tényszerűen alátámasztotta azok megtörténtét.
A kézbesítési tárhelyére érkező bírósági irat át nem vételének megtörténtét bizonyították ezen kívül 15.P........ sz. per 13. sz. jegyzőkönyvében foglaltak is.
A fellebbezés nem a megfelelő benyújtását az eljárás alá vont ügyvéd elismerésén kívül, bizonyították a becsatolt bírósági iratok is.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által kötött megbízási szerződés módosítás bejelentő részéről történt felmondását bizonyítja az eljárás alá vont ügyvédnek 2022. okt. 14-én küldött e-mail üzenete.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tényállás szerinti azon magatartásával, hogy a részére küldött elektronikus bírósági küldeményt határidőben nem vette át, ezáltal az ügyfelet a kézbesítési vélelem nyilvánvalóan kedvezőtlenebb joghatásainak tette ki, megszegte az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdésében foglaltakat miszerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”, és megszegte továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.4. pontjában foglaltakat, miszerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével”; és a 2.5. pontban foglaltakat, amely szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója betartja a közhatalmi eljárások rendjét, és tiszteletben tartja a közhatalmi szervek méltóságát”, ezért e magatartásával 1 rb., szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tényállás szerinti azon magatartásával, hogy nem ügyelt arra, hogy az érdekkörében eljáró közreműködő (ügyvédjelölt) a fellebbezést megfelelő helyre küldje be, és ezáltal megfosztotta az ügyfelet a fellebbezési joga eredményes gyakorlásától, a fenti jogszabályhelyeken, úgymint az Üttv. 1. § (3) bekezdésében és az ÜESZ 2.4. pontjában foglaltakon kívül, megszegte az ÜESZ 13.3.a) pontjában foglaltakat is, miszerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a hatóság előtt tett nyilatkozatait, beadványait és különösen perbeszédeit jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő”, ezért e magatartásával 1 rb., gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a rendbeliséget a megbízások száma alapján állapította meg, az egy megbízási jogviszony keretein belül azonos megbízó sérelmére elkövetett egy vagy több olyan magatartás, amely több kötelességszegést is megvalósít, az egy rendbeli folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétségnek minősül.
Fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az 1–2022F–27 sz. fegyelmi ügyben egy rendbeli szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a rendelkező rész szerinti fegyelmi büntetésben részesítette.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a megállapított összeg szerint találta a fegyelmi vétség súlyával arányban állónak.
A büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács figyelemmel volt a fegyelmi vétség súlyára, az eljárás alávont ügyvéd magatartásával megfosztotta az ügyfelet a fellebbezési joga eredményes gyakorlásától, értékelésre került az elkövetés szándékos, ill. gondatlan, és folytatólagos módja.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés kiszabása során, súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban megállapításra került fegyelmi büntetés tényét, továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen két ízben, – melyből az egyik esetben hasonló tényállású cselekmény miatt-, történt már figyelmeztetés.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a jelen fegyelmi ügy szerinti fegyelmi vétséget nem a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt követte el.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményeket nem értékelt a fegyelmi büntetés kiszabása során.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fegyelmi vétség elkövetésének tényét nem érinti, hogy a bejelentő, mint megbízó, egy, az általa egyébként a teljesítés előtt felmondott megbízási szerződésben kijelenti, – a nyilatkozó feltehető akarata szerint az újabb megbízás sikeres teljesítésében bízva-, hogy semmilyen kifogása, sérelme, panasza nem áll fenn. Amennyiben az ügyvéd, az ügyvédi tevékenysége gyakorlása során, az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott valamely kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból, bizonyítottan megszegi, elköveti a fegyelmi vétséget. Ezért a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd ekörben előadott védekezését nem fogadta el.
Az elsőfokú eljárási költség megállapítása a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2.a) pontján alapul.
Az eljárási költség viselésére, a fegyelmi vétség folytán, az eljárás alá vont ügyvéd
A határozat 2023. 06. 09-én jogerős és 2023. 07. 11-én végrehajtható.