Jogerős: 2023.04.27.
Iktatószám: 108/19/2022.
A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság dr. ............................. – fegyelmi ügyében a 2023. február 13. napján tartott tárgyalásán az alábbi határozatot hozta:
F.29/2022. Határozat
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. ............................ ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 107. § a) pontja alapján 1. rb. szándékos, fegyelmi vétséget követett el, ezért nevezettet
pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek összegét 100.000 Ft, azaz egyszázezer forintban állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács továbbá kötelezi a panaszlott ügyvédet, hogy fizessen meg 80.000 Ft azaz Nyolcvanezer forint eljárási költséget.
A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől 30 napon belül köteles az ügyvéd a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamarának átutalással megfizetni.
E határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd és a fegyelmi biztos, az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácshoz címzett, fellebbezést nyújthat be.
A fellebbezés a határozat végrehajtásra halasztó hatályú.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a rendelkezésre álló iratok és nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
H........ A........ bejelentésében előadta, hogy 2018. február 17. napján felkeresték az eljárás alá vont ügyvédet (továbbiakban: ügyvéd) és a .............. zártkert .............. hrsz.-ú, „szőlő és gazdasági épület” megnevezésű ingatlan tulajdonjogának rendezése céljából számára megbízást adtak. Az ügyvéd még azon a napon 98 000 Ft ügyvédi munkadíjat vett át a bejelentőktől. A bejelentők azonban sem a bíróságtól, sem pedig az ügyvédtől azóta sem kaptak tájékoztatást, az ügyvéd telefonos megkeresésükre nem reagál, e-mail-re nem válaszol. A bejelentők szerint az ügyvéd ezidáig semmit nem tett az ügyükben.
A vezető fegyelmi biztos által beszerzett és jelen határozathoz csatolt tulajdoni lap 2018. február 17. óta sem széljegyet, sem pedig elutasított kérelmet nem tartalmaz.
A tulajdoni lapból megállapítható, hogy 2018. február 17. napján az ingatlan 1/2 hányadának tulajdonosa ............... bejelentő volt és jelenleg is az, míg a másik 1/2 hányad tulajdonosa a Magyar Állam, aki ajándék jogcímén szerzett tulajdonjogot ....................................... pápai lakostól 2016. november 24. napján.
Az ingatlan-nyilvántartási adatok birtokában a bejelentők a bejelentésüket kiegészítették és úgy nyilatkoztak, hogy elbirtoklás útján kívánták megszerezni az 1/2 hányadot. Az eredeti megbízás felvételekor még nem voltak ismeretében annak, hogy már nem ..................................... a tulajdonos. Az ügyvéd azonban később tájékoztatta őket erről, amikor is a megbízási szerződést módosították (új szerződés készült), miszerint megbízták az ügyvédet a Magyar Állammal szembeni, elbirtoklás tárgyú peres ügy intézésével.
Ezt követően az ügyvéd személyesen járt el Budapesten a Magyar Államot képviselő szervnél, annak érdekében, hogy peren kívül, az elbirtoklást elismerő szerződéssel a jogvita rendezhetőe. Azt a választ kapta, hogy semmilyen szerződést nem kötnek, indítson pert.
Az ügyvéd jogi álláspontja az volt, hogy a Magyar Állam tulajdonszerzésének napjával az elbirtoklás újból kezdődik, tehát 2032.-ben lehet megindítani az elbirtoklás megállapítására irányuló pert.
Az ügyvéd védekezésében előadta, hogy e körülményt a bejelentőkkel telefonon közölte és mivel a megbízást nem vonták vissza, úgy tekintette, hogy az nem szűnik meg, változatlanul fennáll mindaddig, amíg a per megindítható.
A bejelentők szerint az ügyvéd telefonon nem tájékoztatta őket arról, hogy a per csak 2032-ben indítható, hanem amikor 2021-ben telefonon beszéltek az ügyvéd azt mondta, hogy majd beadja a papírokat.
Ezt követően többször megpróbáltak az ügyvéddel kapcsolatba lépni, mivel ez nem sikerült, ezért 2022.08.30. napján e-mail-ben kértek tájékoztatást. Választ azonban nem kaptak, őket az ügyvéd telefonon sem kereste.
Az ügyvéd szerint ilyen e-mailt nem kapott, lehetséges, hogy azt a gép a levélszemétbe tette, de azt nem szokta nézni.
Az eljáró tanács nem kíván állást foglalni az ügyvéd elbirtoklással kapcsolatos jogi koncepciójáról. A fegyelmi tárgyalás során a panaszon és az ügyvéd előadása alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a megbízás folyamatosan fennállt, azt a bejelentők nem vonták vissza.
Ilyen tényállás mellett az eljáró tanács azt vizsgálta, hogy az ügyvéd eleget tett-e tájékoztatási kötelezettségének. Nem fogadta el az ügyvéd azon védekezését, hogy a perindítás akadályáról a bejelentőket tájékoztatta. A becsatolt e-mail szövegéből megállapítható, hogy a felek nem voltak tisztában az ügyvéd azon megállapításával, hogy a per csak 2032-ben indítható.
A vezető fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozatában 2 rendbeli fegyelmi vétség megállapítását indítványozta. Indítványát a felek meghallgatását a tárgyaláson 1 rb. fegyelmi vétség megállapítására módosította.
Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Etikai Szabályzat:
2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyféljogos érdekével.
13.10. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az eljáró tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, a kapcsolattartás mellőzésével, azaz a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A büntetés kiszabása során az eljáró tanács súlyosító és enyhítő körülményt nem észlelt.
Fentiek alapján az eljáró tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, melynek összegét az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontjának keretei között 100.000 Ft, azaz egyszázezer forintban állapította meg.
Az eljáró fegyelmi tanács a MÜK a 20/2018. (XI. 26.) számú fegyelmi eljárásról szóló szabályzatának 40.2. a) pontja alapján, kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
A határozat ellen a fellebbezés lehetőségét az Üttv. 135. § biztosítja.
A határozat aláírása a MÜK a 20/2018. (XI. 26.) számú fegyelmi eljárásról szóló szabályzatának 27.7. pontja alapján történt.
A határozat 2023. április 27. napján jogerős.