A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. február 7. napján 2021.F.116/21. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. szeptember 16. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.116/21. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen – elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást és a 2021.F.116/21. szám alatt 2022. február 7. napján meghozott határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, egyben kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a (...) Nyrt. panaszos képviseletében dr. (...) elnökvezérigazgató bejelentő által előterjesztett panasz alapján indult fegyelmi eljárás.
A bejelentő előadta, hogy a panaszolt ügyvéd a panaszos általános, teljes körű ügyvédi képviseletét látta el a 2018. január 30. napján kelt ügyvédi megbízási szerződés alapján. A panaszos 2018. március 6-án vállalkozási szerződést kötött a XY1 Kft-vel.
A panaszolt ügyvéd, mint a panaszos jogi képviselője, tevékenyen részt vett a szerződés tartalmának a kidolgozásában, a tárgyalási folyamatokban, és annak elfogadásában. A teljesítési időszakban is képviselte a panaszost.
A panaszolt ügyvéd megbízási szerződését a (...) Nyrt. vezető tisztségviselője azonnali hatállyal megszüntette.
A XY1 Kft. 2020. október 14-én felszámolási eljárást kezdeményezett a panaszossal szemben. A Kft. nevében megindított felszámolási eljárást a panaszolt ügyvéd, mint jogi képviselő kezdeményezte.
A panaszos előadta, hogy a panaszolt ügyvéd nem kért engedélyt korábbi megbízójától, és nem tájékoztatta, hogy ellenérdekű félként követelést kíván vele szemben érvényesíteni. Előadta továbbá, hogy a XY1 Kft. az érvényesíteni kívánt számlái mögött nem állt szerződésszerű teljesítés, ezért azokat a panaszos nem fogadta el. Ezen vitatott számlák abban az időszakban kerültek kiállításra, amikor a panaszolt ügyvéd még a panaszos képviseletét látta el.
A panaszolt ügyvéd a (...) Nyrt. Felügyelő Bizottságának a tagja is volt.
Előadta továbbá, hogy egy másik ügyben is megbízást vállalt a panaszolt ügyvéd korábbi ügyfelével szemben. Elvállalta a XY2 Kft. képviseletét a (...) Nyrt. ellen társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben. Ezen eljárásban a panaszolt ügyvéd olyan dokumentumokat és információkat használt fel, melyek a XY2 Kft-től egészen biztosan nem, kizárólag a korábbi megbízójától, a (...) Nyrt-től származhatnak.
A panaszos álláspontja szerint a panaszolt ügyvéd a fenti magatartásával megszegte az Üttv, valamint a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzatban foglalt rendelkezéseket. Panaszához csatolta a panasz jogalapját alátámasztó iratait.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2020. december 21. napján előzetes vizsgálatot rendelt el.
A panaszolt ügyvéd a bejelentett panasz vonatkozásában nyilatkozatot terjesztett elő, melyben előadta, hogy a panaszban előadottak nem felelnek meg a valóságnak, az abban írtak valótlanok, félrevezetőek és hamisak, az egész eljárás egy koncepciós eljárás.
Nyilatkozott arra nézve, hogy a panaszos képviseletét 2018. januártól 2020. április 17-ig látta el.
A panaszban foglaltakat nem követte el, nem került összeütközésbe a korábbi ügyfelével. A bejelentés egy koncepciós eljárás része, melyet az új tulajdonos indított a korábbi vezetőkkel szemben. (...)
Az arra jogosult kormánybiztos leváltotta a teljes vezetést, új vezetés került kinevezésre.
A panaszolt ügyvéd azonnali hatályú felmondására nem a magatartása, vagy felróható viselkedése miatt került sor.
Előadta, hogy a XY1 Kft-vel 2018. március 6-án kötött szerződés létrehozásában, megszerkesztésében, letárgyalásában, annak elfogadásában semmilyen módon nem vett részt, arról tudomása nem volt.
Érdemi nyilatkozatához csatolta a korábbi vezetés és a XY1 Kft. nyilatkozatait arról, hogy semmilyen módon nem vett részt a szerződés létrejöttében, ez egy valótlan állítás. Iratokat csatolt. (7 személy nyilatkozata, ügyvédi megbízási szerződés a (...) Nyrt. megbízó és a (...) Ügyvédi Iroda, mint megbízott között, ügyvédi megbízási szerződés módosítása, stb.) Az előterjesztett nyilatkozata, valamint a csatolt mellékletek alapján kérte az eljárás megszüntetését.
A fegyelmi biztos a 2021. január 20-án kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. Megállapítást nyert, hogy a panaszolt ügyvédnek 2018. január 30-tól 2020. április 17. napjáig megbízási szerződése volt a panaszossal. A megbízási szerződés 2020. április 17. napján felmondásra került, ezt követően a panaszolt ügyvéd elvállalta a (...) Kft. képviseletét a bejelentővel szembeni felszámolási eljárásban történő képviseletére.
A megbízási szerződés megszűnését követően az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel szemben társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított pert a XY2 Kft. képviseletében.
Magatartásával megszegte a 2017. évi LXXVIII. tv. 20. § (4) bekezdésének, továbbá a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 4.1. pontjában írtakat.
A panaszolt ügyvéd 2021. május 26-án írásbeli nyilatkozatot terjesztett elő az Elsőfokú Fegyelmi Tanács felé, melyben korábbi nyilatkozatait fenntartotta, ismételten kijelentette, hogy nem vett részt a 2018. március 6. napján kelt szerződés elkészítésében, a XY2 Kft részvénykönyvi törléséhez semmi köze nincsen, mivel azokat 2020. július 22. napján hozták meg, a 2020. július 3-i tulajdonosi megfeleltetés időpont alapján. Ismételten kérte az eljárás megszüntetését.
Az eljáró Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a fegyelmi ügyben 2021. május 31. napján tartott tárgyalást. A kitűzött tárgyaláson szabályszerű idézésre megjelent az eljárás alá vont ügyvéd. Fegyelmi felelősségét nem ismerte el, álláspontja szerint joga volt beadni a felszámolási kérelmet, és nem vitatta, hogy a másik ügyet megindította. Nem ismerte el, hogy rálátása lett volna XY1 Kft-vel kötött szerződésre, megbízása idejében nem volt vita a két szerződő fel között. A fegyelmi tárgyalás elhalasztásra került, a panaszolt ügyvéd A/4–5–6–7–8–9 alatt iratokat csatolt.
2021. július 15-én a (...) Nyrt. képviseletében a (...) Ügyvédi Iroda a panaszos képviseletében nyilatkozatot terjesztett elő, iratokat csatolt.
2021. augusztus 31-én a panaszolt ügyvéd beadványt terjesztett elő, melyhez iratokat csatolt. Álláspontja szerint a panaszos nem tud bizonyítékot előadni, illetve csatolni az állításai megalapozására, ismételten kérte az eljárás megszüntetését.
2021. szeptember 3-án a panaszolt ügyvéd újabb iratokat csatolt annak bizonyítása végett, hogy a XY1 Kft. és a (...) Nyrt. közötti jogviszonyban, ezen jogviszony nem képezte az ellátandó feladatai körét.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a fegyelmi ügyben 2021. szeptember 6. napján tartott folytatólagos tárgyalást. A panaszolt ügyvéd ismételten, nyilatkozott, valamint meghallgatásra került dr. (...), mint a bejelentő képviselője, valamint dr. (...), mint a bejelentő jogi képviselője.
A fegyelmi tárgyalás ismételten elhalasztásra került.
2021. október 4-én a bejelentő iratokat csatolt.
2021. december 6-án a panaszolt ügyvéd írásbeli nyilatkozatot terjesztett elő, ebben észrevételeket tett a bejelentő által csatolt iratokban foglaltakra. Továbbra sem ismerte el a felelősségét, a korábbi beadványaiban írtakat változatlan tartalommal fenntartotta. Kiemelte, hogy a bejelentő által saját maga készített és aláírt jegyzőkönyv semminek a bizonyítására nem alkalmas. Teljes terjedelemben vitatta a dr. (jogi képviselő) által aláírt jegyzőkönyv tartalmát.
A 2022. február 7. napján tartott folytatólagos tárgyaláson a panaszolt ügyvéd, szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A fegyelmi tanács elnöke a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította, a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakkal egyezően fenntartotta az indítványát.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a következő tényállást állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel 2018. január 30-án megkötött, 2019. augusztus 10én módosított ügyvédi megbízási szerződést írt alá, a megbízási jogviszony megszüntetésére 2020. április 17-én a bejelentő felmondása alapján került sor.
A megbízási szerződés részletesen tartalmazza a megbízott ügyvéd feladatait.
A megbízó és a XY1 Kft. között széleskörű jogviszony kapcsolat jött létre, a szerződéseket az eljárás alá vont ügyvéd készítette el és ellenjegyezte.
A bejelentő és a XY1 Kft. között a 2019. és 2020. évben kibocsátott számlák kifizetése, azok alapját szolgáló teljesítésekkel, a kölcsönszerződésből eredő követelésekkel kapcsolatban vita alakult ki, amelynek következtében a XY1 Kft. 2020. október 14-én kezdeményezte a (...) Nyrt. fizetésképtelenségének megállapítását, felszámolásának elrendelését.
A felszámolási eljárást kezdeményező gazdasági társaság képviseletében az eljárás alá vont ügyvéd járt el.
2020. április 16-án a bejelentő igazgatósági ülésén elutasításra került a XY2 Kft-vel szemben fellépő, az ..... Zrt. által képviselt Magyar Állam részvénykönyvi bejegyzési igénye a ... db bejelentői törzsrészvény vonatkozásában. Az igazgatósági határozat az ülésen jelen volt eljárás alá vont ügyvéd jogi szakvéleménye alapján született.
Dr. (...) ügyvéd a volt részvényes XY2 Kft. képviseletében az igazgatóság 2020. július 22-i hatállyal meghozott határozatának bírósági felülvizsgálata iránt volt megbízójával szemben pert indított.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 20. § (4) bekezdése, és a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 4.1. pontjába ütköznek az eljárás alá vont ügyvéd kötelezettségszegést megalapozó, az összeférhetetlenségi rendelkezéssel ellentétes ügyvállalásai.
Az eljáró fegyelmi tanács a meghozott határozatával megállapította, hogy dr. (...) eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, egyben kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
Az eljáró fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megsértette a 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 20. § (4) bekezdésébe, illetve a 6/20128. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat 4.1. pontjában írt összeférhetetlenségi rendelkezést.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa által hozott határozattal szemben a panaszolt ügyvéd törvényes határidőn belül fellebbezést terjesztett elő.
Kérte, hogy a Másodfokú Fegyelmi Tanács az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által hozott határozat megváltoztatását, a fegyelmi felelősség megállapításának mellőzését. Álláspontja szerint az elsőfokú határozat megalapozatlan, törvénysértő, iratellenes, indokolási kötelezettségének nem tett eleget az Elsőfokú Fegyelmi Tanács.
Az országos fegyelmi főbiztos az előterjesztett észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezés nem megalapozott.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FE) rendelkezései alapján, annak 35.2. pontjában írtakra is figyelemmel, a fellebbezési kérelem keretein belül felülbírálta, megállapította, hogy az megalapozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, illetve szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.
Az eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
Mindebből okszerűen következik, hogy azt a fegyelmi ügyet, mely a regionális fegyelmi bizottságok megalakulását követően indult meg az Üttv. eljárási szabályai szerint kell lefolytatni.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2022. szeptember 16. napján megtartott tárgyaláson az ügy teljes iratanyagát áttekintette, megállapította, hogy az elsőfokú határozat a jogszabályi előírásoknak megfelel, az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen értékelte.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás megalapozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az első fokú határozatot a FE 43. § (1) bekezdése alapján teljes terjedelemben felül vizsgálta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta, hogy az eljáró Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa betartotta-e a 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 126. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
Az Üttv. 126. § (4) bek. szerint: „A fegyelmi tanács százhúsz napon belül hoz határozatot. E határidőbe a fegyelmi tanács elnökének intézkedésére nyitva álló idő, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának időtartama, az előzetes vizsgálat kiegészítésének ideje, valamint az eljárás felfüggesztésének időtartama nem számít be.”
Az Üttv. 126. § (5) bek. szerint: „Ha a fegyelmi tanács a (4) bekezdésben foglalt határidő kétszeresét túllépi, a fegyelmi vétség elkövetésének megállapításán túl kizárólag írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazhat.”
Az Üttv. 116/A. § szerint: „Az e részben meghatározott határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig és a december 24-től január 1-ig terjedő időszaka.”
Az Üttv. 126. § (1) bek. szerint: „A fegyelmi eljárás a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatnak és az ügy iratainak a fegyelmi tanács elnökéhez történő érkezése napján kezdődik.”
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács elnöke az ügy iratait 2021. május 4. napján vette át, így ezen nappal kezdődött el jelen fegyelmi eljárás. A nyári törvénykezési szünet 2021. július 15-én kezdődött, s az augusztus 20-ig tartott.
2021. május 4-től július 15-ig 71 nap telt el.
2021. augusztus 21-től 2021. december 23-ig 125 nap telt el.
A téli törvénykezési szünet 2021. december 24-től 2022. január 1-ig tartott.
2022. január 2-től 2022. február 7-ig 37 nap telt el.
Megállapítható, hogy az ügy iratainak az átvételétől az elsőfokú fegyelmi eljárás befejezéséig összesen 233 nap (71 + 125 + 37 = 233) telt el, így az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az Üttv. 126. § (5) bekezdésben megjelölt 240 napos határidőt nem lépte túl.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozattal megegyezően két magatartási körben találta megállapíthatónak a panaszolt ügyvéd felelősségét.
A tényállás alapján nem vitatott, hogy dr. (...) ügyvéd rálátással bírt a XY1 Kft-vel kötött vállalkozási szerződés irataira, hiszen a (...) Nyrt-vel történő, az ügyvédi megbízásának megszűntét követő iratátadási jegyzőkönyv alátámasztja, hogy a XY1 Kft-vel kapcsolatos iratok a panaszolt ügyvéd birtokában voltak, s azokat személyesen adta át az új jogi képviselők részére.
Ebből következik, hogy a megbízó tevékenységét részleteiben ismerte, a megbízási szerződésben az ügyvédi feladatok a megbízó teljes sprektrumára kiterjedtek.
Az eljárás alá vont ügyvédnek információi voltak a társaság működéséről, ez kihatott arra a döntésére, hogy felszámolási eljárás, vagy számlaköveteléssel kapcsolatos bírósági eljárás kezdeményezését indítványozza új megbízója részére.
A 2017. évi LXXVIII. tv. 20. § (4) bekezdése szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatását követően – hozzájárult.”
A fenti rendelkezés alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, miután állandó megbízással rendelkezett a (...) Nyrt-vel, a megbízása megszűnését követően nem csak a konkrét számlavitában, de más olyan ügyben sem járhatott volna el a korábbi megbízójával szemben, mely során sérül az ügyvédi titok, illetve bennfentes információk felhasználására kerülhet sor. A fenti jogszabály pontosan arra irányul, hogy az ilyen jellegű jogsértések ne következzenek be, összeférhetetlen ügyvállalást az ügyvéd ne teljesítsen.
A rendelkezésre álló iratok alapján az is megállapítható, hogy a (...) Nyrt. nem adta hozzájárulását korábbi ügyfelének ahhoz, hogy vele szemben képviseletet vállaljon el, így törvényes az elsőfokú határozat fenti jogszabály helyre történő hivatkozása.
A XY2 Kft. képviseletében indított részvénybejegyzés iránti ügyében megállapítható, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a tényállást megfelelően állapította meg, az a rendelkezésre álló iratok tartalmával megegyező.
A rendelkezésre álló iratok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a 2020. április 16án megtartott igazgatósági ülésen az eljárás alá vont ügyvéd jelen volt.
Az is megállapítható az igazgatósági ülésen meghozott 1/2020 (április 16.) számú igazgatósági határozatból, hogy a bejegyzés iránti kérelem elutasításra került, mely elutasítás alapjában véve az eljárás alá vont ügyvéd jogi szakvéleményén is alapult.
Az iratokból megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a XY2 Kft. képviseletében, az igazgatóság 2020. július 22-i hatállyal meghozott igazgatósági határozatának bírósági felülvizsgálata iránt pert indított.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezen magatartásával megszegte a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat 4.1. pontjában írt összeférhetetlenségi rendelkezést, mely szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merülhessen fel az összeférhetetlenség bármely formájának.”
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint teljes mértékben megalapozatlan az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett fellebbezés. Az elsőfokú határozat megalapozott, a tényállás kellő mértékben felderítésre került, a rendelkezésre álló iratok alapján helyesen állapította meg az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét, az indokolási kötelezettségének eleget tett.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács olyan eljárási szabályszegést nem észlelt, amely az elsőfokú fegyelmi határozatra érdemi kihatással lett volna.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy helyesen jutott arra következtetésre a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megsértette a 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 20. § (4) bekezdésébe, illetve a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat 4.1. pontjában írt összeférhetetlenségi rendelkezést, erre tekintettel az elsőfokú határozatot helyes indokaira való tekintettel helybenhagyta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett fellebbezés eredménytelen volt, így annak költségét, figyelemmel a FE 40.2. c) pontjában írtakra is, a másodfokú eljárás során 50.000 Ft átalányköltségben állapította meg.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat jogerős és 2022. november 21. napján végrehajtható.