A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. március 1. napján F.36/2020. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. szeptember 16. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.36/2020. számú határozatát megváltoztatja akként, hogy az eljárás alá vont ügyvédet 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 20.000 Ft, azaz Húszezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen – elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
Eljárás alá vont ügyvéd a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara tagja. Ellene jelenleg egy fegyelmi eljárás van folyamatban a Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság előtt, amely eljárás a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztésre került.
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen (...) bejelentését követően a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2020. augusztus 19-én elrendelte az előzetes vizsgálatot, majd 2020. november 5-én fegyelmi eljárást kezdeményezett dr. (...) ügyvéddel szemben.
A bejelentés és a bejelentés kiegészítéseként csatolt iratok szerint a bejelentő és testvére, mint eladók, valamint az (...) Kft., mint vevő között 2018. január 16. napján adásvételi szerződés jött létre, miszerint az eladók eladják a vevőnek az (..) helyrajzi számú ingatlanukat 6.100.000 Ft vételárért. A szerződést az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és jegyezte ellen. A szerződés 12. pontja alapján az ügyvédet mind az eladók, mind pedig a vevő megbízta, így minden szerződő fél az ügyfele volt, a felek egyúttal kijelentették, hogy a szerződést ügyvédi tényvázlatként is elfogadják.
Az ingatlant többek között terhelte az OTP Jelzálogbank Zrt. javára bejegyzett jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom. A jelzálogjog alapját képező tartozás a szerződéskötés idején 3.054.829 Ft volt.
A szerződés 5. pontja szerint az eladók kötelesek voltak a fenti jelzálogjogot és elidegenítési tilalmat 2018. július 15. napjáig töröltetni, amennyiben viszont az eladók ezt nem tették volna meg, a szerződés a vevőt is feljogosította a tehermentesítésre azzal, hogy a tehermentesítésre fel nem használt vételár-részt ki kell fizetnie az eladóknak vagy ügyvédi letétbe kell helyeznie.
A szerződés 8. pontja szerint a vevő tulajdonjogának bejegyzésére szolgáló nyilatkozatot ügyvédi letétbe helyezték az eladók azzal, hogy az ügyvéd azt akkor nyújthatja be az ingatlanügyi hatósághoz, amennyiben valamelyik fél hitelt érdemlően igazolta a teljes vételár kifizetését.
A vevő több részletben megfizetett a vételárból összesen 5.000.000 Ft-ot az eladóknak. A tehermentesítési határidő lejártát közvetlen követően az eladók jelezték a vevőnek, hogy elállnak a szerződéstől, a vevő pedig ezt nem kifogásolta azzal, hogy pénzt vissza kell fizetniük. Az eladók összesen 3 millió forintot visszafizettek a vevőnek, azonban 2.000.000 Ft-ot nem.
Eljárás alá vont ügyvéd a fentiektől függetlenül 2018. július 25. napján, a vevő tulajdonjogának bejegyzésére irányuló kérelmet terjesztett elő az ingatlanügyi hatóságnál, azonban a 2018. december 13. napján kelt végzés szerint az eljárást megszüntették, mivel nem csatolta a jelzálogjog (elidegenítési és terhelési tilalom) törléséről az OTP hozzájáruló nyilatkozatát, valamint nem fizette meg a 6.600 Ft igazgatási szolgáltatási díjat.
Az eladók és a vevő között jogvita alakult ki, ezért a vevő a 2019. július 30. napján kibocsátott sikertelen fizetési meghagyást követően 2019. szeptember 10. napján kelt keresetlevelet terjesztett elő a (...) Járásbíróságon, amelyben kérte, hogy a bíróság kötelezze az eladókat a fentiekben jelzett, meg nem térült 2.000.000 Ft megfizetésére.
A 2019. december 10. napján írt ellenkérelmükben az eladók vitatták a követelés jogalapját és összegszerűségét. A 2020. február 17. napján megtartott tárgyaláson a vevő a keresetét megváltoztatta és azt kérte, hogy a bíróság pótolja ítéletével az eladók meghatalmazását, miszerint a vevő az eladók nevében a tehermentesítés intézésénél az OTP előtt eljárhasson.
Időközben az ingatlanra bűnügyi zárlat került bejegyzésre.
Az ingatlanügyi hatóság 2020. május 26. napján kelt értesítése szerint az eljárás alá vont ügyvéd az értesítés napján ismételten benyújtotta az (...) Kft. tulajdonjogának bejegyzésére irányuló kérelmét.
Az eladók az értesítés kézhezvételét követően az eljárás alá vont ügyvédnek adott meghatalmazásukat 2020. július 30. napján visszavonták és erről eljárás alá vont ügyvédet értesítették.
Az OTP törlési engedélye 2020. szeptember 7. napján a földhivatalhoz benyújtásra került, de ahhoz kérelmet nem csatoltak, ezért a földhivatal azt visszautasította.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. szeptember 22. napján egy tulajdonjog bejegyzési kérelmet, majd 2020. október 19. napján a még folyamatban lévő ügyben egy tulajdonjog bejegyzési és jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránti kérelmet nyújtott be, de az utóbbi kérelméhez nem csatolta a törlési engedélyt. A földhivatal (...)/2020. számú végzésével a kérelmet visszautasította, mert a törlési engedély nem került csatolásra, másrészt határozata szerint ezen időpontban az ügyvéd nem rendelkezett az eladók részéről meghatalmazással.
Mindezekre figyelemmel az első fokon eljárt fegyelmi tanács 2021. július 15. napján meghozott F.36/2020. számú határozatával megállapította eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét és 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt 150.000 Ft pénzbírsággal sújtotta.
A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezett.
A másodfokú eljárás alatt jutott a MÜK Másodfokú Fegyelmi Tanácsa tudomására, hogy az adás-vételi szerződés színleltségének megállapítása miatt az eladók pert indítottak a vevő ellen. A keresetet első fokon elutasították, a (...) Járásbíróság P..../2020/49. számú ítélete az eljárásba becsatolásra került.
A MÜK Másodfokú Fegyelmi Tanácsa az elsőfokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte és az első fokon eljáró tanácsot új eljárás lefolytatására utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú tanács egy tárgyalást tartott, melyen az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, tanúk meghallgatására, további iratok beszerzésére nem került sor.
Az elsőfokú határozatban a korábban megállapított tényállást kiegészítésre került azzal, hogy a vevő által az eladók ellen indított perben az eladók ellenkérelmükben előadták, hogy a szerződés színlelt volt, amely egy kölcsönnyújtást leplezett, melynek fedezete volt az (...) ingatlan. Az eladók összesen 5.000.000 Ft kölcsön vettek fel, melynek törlesztését úgy kívánták teljesíteni, hogy azt a vevő házfelújítása során ledolgozzák. 3.000.000 Ft-ot ténylegesen aztán visszafizettek a kölcsönből, míg álláspontjuk szerint 2.000.000 Ft-ot ledolgoztak. Ekkor kérték a szerződés felbontását. A felek azonban elszámolási vitába keveredtek.
A 3.000.000 Ft visszafizetését az eladók részéről banki bizonylat tanúsítja. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács szerint a vevő a 2020. szeptember 16. napján történt letét során félrevezette az ügyvédet.
Eljárás alá vont ügyvéd 2020. szeptember 16. napján kiadott „Letéti Nyilatkozata” szerint a 6.100.000 Ft vételárból 1.100.000 Ft-ot letétként kezel. Letétbe vett továbbá ezen felül 1.800.000 Ft-ot, melynek indokoltsága és célja azonban nem volt megállapítható.
A megállapított tényállás alapján az első fokon eljárt fegyelmi tanács az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdés valamint 107. § a) pontja, valamint a 6/2018. (III. 26.) MÜK (Etikai) Szabályzat 2.1., 2.2. és 2.4. pontjai alapján az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét az alábbi három kötelezettségszegés vonatkozásában állapította meg.
1. Eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta a megbízási szerződés írásba foglalását. Az adásvételi szerződésbe foglalt rendelkezést a tanács elégtelennek tartotta (Üttv. 28. § (4) bekezdés, 29. § (1)–(2) és (4) bekezdés).
2. Eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak azt, hogy meghatalmazását visszavonták az eladók 2020. július 30. napján (Üttv. 34. § (7) bekezdés, Etikai Szabályzat 7.3. pont).
3. Eljárás alá vont ügyvéd a törlési kérelem benyújtásakor elmulasztotta csatolni a törlési engedélyt.
Az első fokon eljárt fegyelmi tanács revideálta azt a hatályon kívül helyezett határozatában kifejtett álláspontját, hogy a törlési kérelem benyújtásához az eladóktól illetve a jogosulttól is meghatalmazással kellett volna rendelkeznie eljárás alá vont ügyvédnek, módosított álláspontja szerint az ügyvéd meghatalmazása a szerződés 12. pontja alapján a tulajdonjog bejegyzéséig minden ingatlan-nyilvántartási cselekményre kiterjed.
Mindezekre figyelemmel az első fokon eljárt fegyelmi tanács a korábbival azonos számú, de 2022. március 1. napján kelt határozatával 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség miatt 150.000 Ft pénzbírságot szabott ki az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, 80.000 Ft elsőfokú és 50.000 Ft másodfokú eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezte.
Enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi tanács, hogy a felek magatartása nagymértékben hátráltatta, illetve befolyásolta a szerződésben foglaltaknak megfelelő ügyintézést.
A határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd nyújtott be fellebbezést, melyben kérte a határozat megváltoztatását annak megalapozatlansága miatt, fegyelmi felelőssége megállapításának mellőzését és az eljárás megszüntetését.
Fellebbezésében kérte a tényállás kiegészítését
– a letétbe helyezett vételár vonatkozásában;
– mindkét esetben úgy nyújtotta be a tulajdonjog bejegyzési kérelmet, hogy a ki nem fizetett vételár a kérelem benyújtását megelőzően nála letétbe helyezésre került, és erről értesítette az eladókat, akik arról értesültek, de nyilatkozatot feléje nem tettek;
– továbbá abban a körben, hogy mikor és kitől szerzett tudomást a felek közötti jogvitáról.
Fellebbezésében vitatta,
– a letéti nyilatkozatokból nem lenne megállapítható, hogy a letéti összeg mire szolgált;
– ki kapott kölcsönt a vevőtől, az eladók, vagy az édesapjuk;
– a vevő félrevezette volna;
– továbbá, hogy a teljes vételár nem került volna kifizetésre, illetve letétbe helyezésre.
Álláspontja szerint egyik fegyelmi vétséget sem valósította meg, mert
– írásba foglalta a megbízási szerződést a szerződés 12. pontja alapján, továbbá rendelkezett egy a munkadíjra és költségekre vonatkozó, vevővel kötött 2018. január 16-i megállapodással, melyet fellebbezéséhez csatolt;
– elismerte, hogy nem jelentette be a meghatalmazása visszavonásának tényét, mert egyrészről álláspontja szerint ezt a panaszos egyoldalúan nem tehette volna meg, másrészről a panaszos ezt a körülményt közvetlenül bejelentette az ingatlanügyi hatóságnak;
– a törlési engedély vonatkozásában pedig előadta, hogy azt az OTP nyújtotta be a földhivatalba, ő csak a kérelmet készítette el, melyben hivatkozott az OTP által már benyújtott törlési engedélyre, melyet azért sem csatolhatott, mert az sosem volt a birtokában.
A MÜK országos fegyelmi főbiztosa által benyújtott észrevétel szerint az elsőfokú tanács részletes tényállást állapított meg. A tényállás kiegészítése vonatkozásában a másodfokú tanácsra bízta annak megítélését, hogy ezek a kérdések relevanciával bírnak-e az ügy szempontjából.
Az egyes vétségek vonatkozásában
– megalapozottnak tartotta annak megállapítását, hogy nem készült írásba foglalt megbízási szerződés. A több mint két év elteltével előkerült megbízási díjra vonatkozó megállapodás megítélését a másodfokú tanácsra bízta. Mivel az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében hivatkozott arra, hogy nem volt mindenki az ügyfele, utalt az Üttv. 43. § (5) bekezdésére is.
– A megbízás megszűnése kérdésében a másodfokú tanácsra bízta annak eldöntését, hogy több megbízó esetén az egyik megbízó által egyoldalúan felmondható-e az ügyvédi megbízás, és visszavonható-e a meghatalmazás. Amennyiben nem, akkor az ügyvédnek nem volt bejelentési kötelezettsége a földhivatalhoz, mert nem szűnt meg a megbízása.
– Végezetül e kérdés eldöntésétől függ a harmadik vétség megítélése is, mert ha megszűnt a megbízás, akkor az eljárás alá vont ügyvéd már nem volt köteles beadni a törlési engedélyt.
Mindezek alapján a MÜK országos fegyelmi főbiztosa a támadott határozat megváltoztatásra tett indítványt, álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Az országos fegyelmi főbiztos indítványozta az alkalmazott szankció fenntartását.
Eljárás alá vont ügyvéd az országos fegyelmi főbiztos indítványára érdemi nyilatkozatot terjesztett elő, melyben kifejtette, hogy
– valamennyi szerződő féltől volt meghatalmazása és megbízása az okiratszerkesztésre és eljárásra, így az Üttv. 43. § (5) bekezdése vonatkozásában nem volt irányadó. Amit az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a megbízási szerződésből hiányolt, azt az általa a fellebbezéséhez csatolt külön megállapodás tartalmazta.
– A második tényállás vonatkozásában fenntartotta a korábban előadottakat, miszerint nem kellett bejelentenie meghatalmazása megszűnését.
– A törlési engedéllyel kapcsolatban pedig előadta, hogy annak beszerzésére nem volt meghatalmazása, így az nem került birtokába. Mivel azt már az OTP közvetlenül benyújtotta a földhivatalba, igaz kérelem nélkül, ő csak a kérelmet pótolta. Ennek igazolására csatolt egy az OTP által 2020. október 21-én kiállított nyilatkozatot, amely állítását megerősíti.
A fellebbezés részben alapos.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az ügy teljes iratanyagát áttekintette és a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül. Megállapította, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok, adatok, dokumentumok alapján rögzített tényállás az iratok tartalmával megegyező.
Megállapította továbbá, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FE) 1.4. pontja szerinti előírásnak megfelelően járt el, a fegyelmi felelősséget az eljárás tárgyát képező magatartás megvalósulásakor hatályban volt jogszabályi előírásokat figyelembe véve bírálta el.
Az eljárás alá vont ügyvéd által a támadott határozat meghozatalát követően becsatolt okiratok, valamint az egyéb beszerzett iratok alapján a Másodfokú Fegyelmi Tanács a tényállást az alábbiakkal egészítette ki.
A vevő által az eladók ellen a (...) Járásbíróság előtt P...../2019. számon a jognyilatkozat pótlása iránt indított per arra tekintettel, hogy a tehermentesítés időközben a vevő részéről mégis megtörténhetett, érdemi döntés nélkül fejeződött be.
A vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
A törlési engedélyt ténylegesen az OTP nyújtotta be a földhivatalba és erről a vevő képviselőjét 2020. október 21. napján írásban tájékoztatta.
A (...) Törvényszék K..../15. számú ítéletével a (...) Megyei Kormányhivatal .../2020. számú végzését megsemmisítette és a kormányhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. A határozat megállapította, hogy semmilyen jogszabály hellyel alá nem támasztott az a kormányhivatali álláspont, mely szerint elengedhetetlen, hogy az ügyvéd a jogügyletben résztvevő többi ügyfél részéről is rendelkezzen meghatalmazással.
Tekintettel azonban arra, hogy a törlési engedély vonatkozásában az eladói meghatalmazás hiányán nem alapult fegyelmi felelősségre vonás, a kérdés további vizsgálatát a Másodfokú Fegyelmi Tanács mellőzte.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta továbbá, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által hivatkozott rendelkezéseket az eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e.
A megbízási szerződés írásba foglalásának elmaradása vonatkozásában a Másodfokú Fegyelmi Tanács egyetértett az Elsőfokú Fegyelmi Tanács álláspontjával. Bár az Üttv. 29. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja, a Másodfokú Fegyelmi Tanács is úgy látta, hogy a tárgybeli adás-vételi szerződés az ügyvédi megbízási szerződés valamennyi lényeges és szükséges tartalmi elemét nem tartalmazta.
Így különösen tájékoztatni kellett volna a feleket az Üttv. 28. § (4) bekezdésében meghatározott feltételekről, amely tájékoztatást az ügyfélnek akkor is meg kell kapnia, ha a költségeket nem ő viseli, illetőleg nem ő előlegezi. Ezért nem volt elfogadható kimentésként az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt, (...) 2018. január 16. napján kelt „Megállapodás megbízási díjról” elnevezésű okirat, mert azt a felek közül csak a vevő képviselője írta alá, az eladók nem, így az eladók erről szükségképpen nem is szerezhettek tudomást. A megbízást adó valamennyi fél aláírása szükséges az ügyvédi megbízási szerződés érvényes kiegészítéséhez.
Egy adásvételi szerződésnél azonban felmerülhet még számos olyan körülmény is (pl. illetékkiszabás, illetékkedvezmények, illeték mértéke, adózás, közműátírási kötelezettség stb.), amelyekről az adott esetben laikus feleket az ügyvédnek legalább az általánosság szintjén tájékoztatnia kell, hogy ügyvédi tevékenységét lelkiismeretesen lássa el. Ilyen jellegű tájékoztatást viszont az adásvételi szerződés egyáltalán nem tartalmazott.
Mindezek alapján ebben a kérdésben a Másodfokú Fegyelmi Tanács aggálytalanul megállapíthatónak tartotta eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősséget megalapozó kötelezettségszegést.
Abban a kérdésben viszont, hogy a több szerződő fél által adott ügyvédi megbízást és meghatalmazást az egyik szerződő fél felmondhatja-e, illetőleg egyoldalúan visszavonhatja-e a meghatalmazást, a Másodfokú Fegyelmi Tanács eltérő álláspontra helyezkedett.
Az adásvételi szerződésnél az eladó és a vevő által a szerződésbe foglalt, így közösen adott megbízást és meghatalmazást álláspontunk szerint az egyik szerződ fél később egyoldalúan nem mondhatja fel, és nem vonhatja vissza. A jelen esetben nem merült fel az Üttv. 43. § (5) bekezdésének alkalmazhatósága. A közös megbízásra utal maga a szerződés szövege, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata is. A szerződés szerint a megbízás kiterjedt nemcsak az okirat elkészítésére, hanem a tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárásban való képviseletre is.
Ezt a megbízást és a meghatalmazást a Másodfokú Fegyelmi Tanács egy nem osztható ügyvédi szolgáltatásnak tekintette abban az értelemben, hogy ha a szerződő felek közösen adták a megbízást, úgy azt csak közösen vonhatták volna meg.
Ellenkező esetben bármelyik fél felmondása illetőleg visszavonása esetén akár az eladó, akár a vevő egyoldalú intézkedésével egyszerűen és hatékonyan megakaszthatná a tulajdonjog bejegyzésének folyamatát, tekintettel arra, hogy az Inytv. 26. § (2) alapján ügyvéd által ellenjegyzett okirat esetén az eljárásban a jogi képviselet kötelező, annak hiányában pedig az eljárás nem folytatható le, figyelemmel arra is, hogy a megbízás megvonását az ügyvédnek haladéktalanul be kell jelentenie a hatóságoknak. Nyilvánvalóan ellentétes lenne a jogügyletek biztonságával, hogy ilyen praktikákra sor kerülhessen.
Mindezek alapján a Másodfokú Fegyelmi Tanács úgy látta, hogy az eladóknak az eljárás alá vont ügyvéddel közölt felmondása, illetőleg visszavonása nem bírt hatállyal a megbízás megszűnésére, így azt eljárás alá vont ügyvédnek sem kellett bejelentenie a kormányhivatalnak a meghatalmazás visszavonását.
A harmadik kérdésben, nevezetesen, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolta be az OTP jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó törlési engedélyét, az eljárás folyamán megállapításra került, és dokumentummal igazolt, hogy a törlési engedélyt az OTP egyik félnek sem adta ki, hanem közvetlenül nyújtotta be a földhivatalba és fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat. Mivel azonban az Inytv. által előírt kérelem nem került benyújtásra, eljárás alá vont ügyvéd beadványában ezt a kérelmet pótolta. A Másodfokú Fegyelmi Tanács elfogadta eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, hogy ami nem került a birtokába, azt nem is adhatta be az ingatlan-nyilvántartási hatóságnak.
Ezért ebben a két pontban a Másodfokú Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd felelősségének megállapítását nem látta megalapozottnak.
Ugyanakkor a Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a fegyelmi eljárás során az iratcsatolási kötelezettségének.
Az Etikai Szabályzat 12.3. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz esetén a fegyelmi ügyben írt felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
Ezt a tényállási elemet a 2020. november 5. napján kelt fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tartalmazta. Eljárás alá vont ügyvéd, azzal védekezett, hogy a felhívást nem kapta meg. Ezzel szemben az iratok alapján aggálytalanul igazolható, hogy a felhívást átvette, ennek ellenére semmilyen iratot nem csatolt az előzetes vizsgálati eljárás során.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem volt akadálya olyan pontban is megállapítani az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét, amelyről az Elsőfokú Fegyelmi Tanács nem rendelkezett, de a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tényállásában szerepelt. A FE 35.2. pontja a súlyosbítási tilalmat csak a fegyelmi büntetés vonatkozásában ismeri.
Mindezek alapján a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében állapította meg.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács sem észlelt súlyosító körülményt, enyhítő körülményként értékelte továbbá az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapítotton túlmenően eljárás alá vont ügyvéd együttműködését.
Mindezekre figyelemmel a Másodfokú Fegyelmi Tanács úgy látta, hogy az első fokon kiszabott fegyelmi büntetés indokolatlanul súlyos az eset összes körülményére, az ügyfelek közrehatására, az elkövetett cselekmények tárgyi súlyára figyelemmel elegendőnek látta írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazását.
Tekintettel arra, hogy a fellebbezés részben eredményre vezetett, a Másodfokú Fegyelmi Tanács a FE 40.9/C. pontja alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet mérsékelt, összesen 20.000 Ft összegű másodfokú átalányköltség megfizetésére azzal, hogy a 40.5. pontban írt rendelkezés szerint a másodfokú eljárásban az átalányköltség csak egy alkalommal számítható fel.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat jogerős és 2022.11.23. napján végrehajtható.