A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a Budapesten, 2023. február 03. napján megtartott nem nyilvános fegyelmi tárgyaláson dr. (...) ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján nem nyilvános fegyelmi tárgyalás alapján meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot.
A Fegyelmi Tanács az eljárást
megszünteti.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a felmerült eljárási költség a területi Kamara terhén marad.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és
nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi- ugyseged oldalon. Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a Budapesten, 2023. február 03. napján megtartott nem nyilvános tárgyalás során lefolytatott bizonyítás eredményeként és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján az alábbiakat állapította meg:
Dr. (...) (aki született ..., anyja neve: ..., kamarai nyilvántartási száma:..., ügyvédi igazolványának száma:...) egyéni ügyvédként (...) szám alatt folytat ügyvédi tevékenységet a Pest Megyei Ügyvédi Kamara tagjaként. Fegyelmi előzménye nem volt.
Eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (...) vezetője, dr. (...) rendőr-alezredes terjesztett elő panaszt a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához 2022. július 19. napján érkezett bejelentésében.
Bejelentő előadta, hogy az általa képviselt hatóság kisebb kárt okozó rongálás vétségének megalapozott gyanúja miatt eljárást folytat (...) és társai ellen. A hatóság gyanúsított részére eljárás alá vont ügyvédet kirendelte a kötelező védelemre tekintettel.
A hatóság 2022. július 13. napján gyanúsítotti kihallgatást tartott, mely nyomozati cselekményre megidézte eljárás alá vont ügyvédet is.
A bejelentés azt tartalmazza, hogy eljárás alá vont ügyvéd több alkalommal hangos kiabálással, agresszív magatartással zavarta meg a kihallgatást, melyről (...) rendőr őrmester, a (...) Rendőrkapitányság vizsgálója feljegyzést készített. A feljegyzést bejelentő az iratokhoz mellékelten csatolta.
A gyanúsítotti kihallgatást követően 2022. július 15. napján a gyanúsított és törvényes képviselője írásbeli kérelmet nyújtott be a (...) Rendőrkapitánysághoz, melyben kérelmezték eljárás alá vont ügyvéd, mint kirendelt védő kizárását a nyomozásból, tekintettel a meghallgatás során tanúsított magatartására. Ezen kérelmet is mellékelte bejelentéséhez. A kérelemnek egyébiránt a hatóság helyt adott.
A (...) rendőr őrmester által készített és 2022. július 13. napján kelt feljegyzésből megállapítható, hogy a gyanúsítotti kihallgatást 18 órakor kívánta megkezdeni, de már a gyanúsított, a törvényes képviselője, illetve az eljárás alá vont ügyvéd hivatali helyiségbe történő felkísérése során kirendelt védő nemtetszését nyilvánította ki azért, mert már több mint egy órával ezelőtt megérkezett (...) és a kihallgatás csak 18 órakor kezdődött. A feljegyzés szerint eljárás alá vont ügyvéd közölte a nyomozóhatóság eljáró tagjával, hogy elege van az egész rendőrségből, az összes rendőrt gyűlöli. A hivatali helyiségbe történt belépés után a kirendelt védő nemtetszését nyilvánította ki, hogy az iroda ajtaja nyitott állapotban maradt és hangját felemelve az ajtót becsapta, közölte, hogy ehhez ragaszkodik, az illetéktelenek kizárása okán. Eközben fejhangon üvöltött és az asztalt ököllel verve ordibálta, hogy amíg ő itt van, rendnek és fegyelemnek kell lennie. A feljegyzés szerint a gyanúsítotti kihallgatás során eljárás alá vont ügyvéd több alkalommal hangos megjegyzéseivel és kiabálásaival zavarta meg a kihallgatást. Többször közölte, hogy azt kell csinálni, amit ő mond, mivel ő 83 éves közfeladatot ellátó személy.
A kihallgatás során eljárás alá vont ügyvéd a továbbiakban is fenyegető és erőszakos magatartást tanúsított, nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy az eljárási cselekményen a gyanúsított kihallgatása közben nem szólhat, azt nem zavarhatja meg.
A hatóság eljáró tagja a parancsnokon keresztül kérte, hogy egy rendőr kollegája legyen jelen a gyanúsítotti kihallgatáson, így azon megjelent (...) rendőr törzszászlós és ezt követően a kihallgatás során bent tartózkodott.
A feljegyzés kitér arra, hogy a kihallgatást követően eljárás alá vont ügyvéd közölte a hatóság képviseletében eljáró vizsgálóval, hogy nem tudja bizonyítani, hogy ordibált és megpróbálta rávenni a gyanúsítottat, illetve törvényes képviselőjét, hogy tanúsítsák neki és jegyzőkönyvbe mondják el, hogy nem kiabált és ő ezt az egészet csak kitalálta. A gyanúsított és törvényes képviselője az eljárás alá vont ügyvéd kérésének nem tett eleget, közölték vele, hogy ők ebben nem hajlandóak nyilatkozni.
A bejelentéshez csatolásra került a 2022. július 15. napján kelt és (...) törvényes képviselő, valamint (...) gyanúsított által aláírt kérelem, melyben kérvényezték, hogy eljárás alá vont ügyvédet mint kirendelt védőt a nyomozásból zárja ki a rendőrkapitányság, tekintettel a 2022. július 13-án gyanúsítotti kihallgatás során tanúsított magatartására.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a bejelentés alapján 2022.08.25. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte. Határozatában a bejelentő által előadottak – a rendelkezésre álló okirat – alapján fent körülírt tényállás mellett álláspontját az alábbiakban rögzítette.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat 2.5 pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója betartja a közhatalmi eljárások rendjét és tiszteletben tartja a közhatalmi szervek méltóságát.
Ugyanezen szabályzat 13.1 pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint a saját hivatásával szemben is elvárja. Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető, vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatában meghatározott kötelezettségét szándékosan, vagy gondatlanul megszegi.
Megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd magatartása alkalmas lehet a fenti szabályok megszegésére és így fegyelmi vétség elkövetésére.
Úgy foglalt állást, hogy az előzőek alapján fegyelmi vétség gyanúja állhat fenn.
Mindezek mellett felhívta eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az FE 14.2.c pontja alapján a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Dr. (...) eljárás alá vont ügyvéd a Pest Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa felhívásának megfelelően igazoló jelentést terjesztett elő és csatolta hozzá az ügy iratait 2022. szeptember 5. napján.
Eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében vitatta, hogy fegyelmi vétséget követett volna el. Eljárás alá vont ügyvéd az igazoló jelentésében kifejtette, hogy nem fedik a valóságot (...) rendőrőrmester feljegyzésében foglaltak, mivel ezeket véleménye szerint személyes bosszúvágy és a felelősség alóli kibúvás vezérelte. Álláspontja szerint a rendőr őrmester hivatásával össze nem egyeztethető módon viselkedett. Ennek igazolására idézte a gyanúsítotti kihallgatásról készült jegyzőkönyv 6. és 7. oldalán feljegyzett nyilatkozatait, melyben észrevételezte, hogy közfeladatot ellátó kirendelt védő és vele szemben az ügy előadója minősíthetetlenül viselkedett. Észrevételezte, hogy ügyfelét tegezte, illetve az illetéktelenek kizárása érdekében indítványozta, hogy eljáró őrmester csukja be a helyiség ajtaját. A jegyzőkönyv rögzíti, hogy a rendőr őrmester több ízben nem engedte, hogy mondatait befejezze, illetve a büntetőeljárás során indítványokat tett. Elvárását fejezte ki, hogy az őrmester, mint az ügy előadója tartózkodjon a korábban említett helytelen magatartásoktól, amit álláspontja szerint súlyosbított az a körülmény is, hogy az egyik szolgálatot teljesítő kollegáját hívta be az állítólagos kijelentései miatt, hogy legyen jelen a nyomozati cselekménynél.
Ugyanezen jegyzőkönyv tartalmazza az ügy előadójának észrevételeit is, mely szerint a kihallgatás során a kirendelt védő a nyomozati cselekményt hangos kiabálással zavarta meg, melynek okán a szolgálatirányító parancsnok utasítására (...) rendőr törzszászlós részt vett a gyanúsítotti kihallgatáson.
Eljárás alá vont ügyvéd jegyzőkönyvben észrevételezte, hogy nem kiabált és ez nem fedi a valóságot.
Igazoló jelentésében állította, hogy (...) őrmester hivatásával össze nem egyeztethető vétkes magatartást tanúsított és a kihallgatás után – miközben kikísérte a rendőrség épületéből – folyamatosan szitkozódott amiatt, hogy magatartását merészelte jegyzőkönyvben rögzíteni. Folyamatosan agresszíven viselkedett és azt mondta, hogy ahol lehet, ott feljelenti eljárás alá vont ügyvédet.
Álláspontja szerint az őrmesternő olyan valótlanságokat állít, miszerint ő magánbeszélgetésben közölte volna vele, hogy elege van az egész rendőrségből, az összes rendőrt gyűlöli. Megjegyzi, hogy ezzel ellentétben a nyomozati cselekmény előtt az őrmesternő panaszkodott arra, hogy este 10 óráig kell dolgoznia, illetve, hogy számára a rendőrséggel kapcsolatos kijelentéseire vonatkozó hivatkozás azért sem állhat helyt, mert családjában 11 aktív, vagy nyugállományú rendőrtiszt van. Álláspontja szerint felhívta az őrmesternő figyelmét arra, hogy ő maga korábban fegyveres testület egykori magas beosztású nyugállományú alezredese volt és elvárja, hogy tiszti becsületében minősíthetetlen viselkedésével ne sértse meg.
Álláspontja szerint az őrmesternő hivatali hatalmával visszaélve egy közfeladatot ellátó személyt megfélemlített és kvázi egy fegyveres őrt állított melléje. Kifogásolta, hogy ilyen légkörben törvényes eljárási cselekményről nem beszélhetnek.
Igazoló jelentéséhez mellékelten csatolta teljes terjedelmében a Pest Megyei Rendőr- főkapitányság (...) Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának (...) bü. számú jegyzőkönyvét fk. gyanúsított kihallgatásáról, mely 2022. július 13. napján került felvételre. A kihallgatáson jelen volt (...) gyanúsított, dr. (..) kirendelt védő és (...) törvényes képviselő.
Eljáró fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat során tanúként hallgatta meg 2022. október 28. napján (...) rendőr törzsőrmestert és 2022. november 8. napján (...) törvényes képviselőt.
(...) rendőr törzsőrmester tanúvallomásában előadta, hogy járőrszolgálatot teljesített és a szolgálatirányító parancsnok utasítására ment be abba a helyiségbe, ahol (...) rendőrőrmester gyanúsítotti kihallgatást folytatott.
Kolléganője tájékoztatta arról, hogy az ügyvéd viselkedése miatt nem tudja a kihallgatást folytatni, ezért kért segítséget a szolgálatirányító parancsnoktól. Ezen kijelentésre eljárás alá vont ügyvéd azonnal reagált és azt mondta, hogy ő semmilyen olyan magatartást nem tanúsított, mellyel zavarta volna a kihallgatást.
Tanú vallomása szerint ezt követően a kihallgatáson végig jelen volt és nem tapasztalt olyan magatartást, amely a kihallgatást gátolta, vagy akadályozta volna. Emlékezete szerint a fenti tényeket egyébként a jegyzőkönyvben rögzítette az őrmesternő és kérte rögzíteni a jelenlévő kirendelt védő is.
(...) tanú vallomásában elmondta, hogy (...) rendőrőrmester ment le értük a kapitányság portájára és kísérte fel őket eljárás alá vont ügyvéddel közösen. Ennek során a folyosón, illetve lépcsőházban eljárás alá vont ügyvéd többször említette, hogy utálja a rendőröket és a rendőrséget.
Előadta, hogy a kihallgatási szobában meleg volt, ezért a rendőrnő azt mondta, hogy nyitva hagyja az ajtót, hogy kapjanak levegőt, egyébként pedig az emeleten nem volt mozgás. Elmondása szerint ez nem tetszett eljárás alá vont ügyvédnek és szóvá tette. Arra nem emlékezett, hogy az ajtót eljárás alá vont ügyvéd becsapta volna.
Valóban szóvá tette elmondása szerint eljárás alá vont ügyvéd, hogy a rendőrnő tegezte a fiát és ebből kialakult egy adok-kapok vita közöttük. A vita során mindketten udvariatlanok voltak és emelt hangon beszéltek, folyamatosan vitatkozva. Véleménye szerint ezen körülmények miatt több mint három órát tartott a gyanúsított kihallgatása.
Álláspontja szerint gyermeke védelmét megfelelően látta el eljárás alá vont ügyvéd.
Elmondta tanú, hogy a kihallgatást követően másik védő kirendelését kérte, mely kérelmének a rendőrkapitányság eleget tett. A másik védő kirendelését indítványozó kérelmét azért tette, mert a kihallgatás során felmerült konfliktus után úgy látta, hogy eljárás alá vont ügyvéd közreműködése nem lesz előnyös a gyermeke számára.
Tanú előadta, hogy a gyanúsítotti kihallgatás során eljárás alá vont ügyvéd többször közbeszólt, megszakítva ezzel a kihallgatást. Tett olyan kijelentést eljárás alá vont ügyvéd, hogy amíg ő itt van, addig rendnek és fegyelemnek kell lennie, illetve hivatkozott idős korára és arra, hogy közfeladatot ellátó személy.
Megfelel a valóságnak, hogy kiabálással és megjegyzésekkel megszakította a kihallgatást.
Volt olyan, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy a gyanúsított kihallgatása közben nem kap szót, illetve nem szólhat hozzá és a kihallgatás rendjét nem zavarhatja meg.
Ezek eseményeket követően került sor arra, hogy az őrmester asszony kérte, hogy valaki legyen jelen a kihallgatáson és ekkor jelent meg egy rendőr, akit (...) néven vett jegyzőkönyvbe (...).
Vallomása szerint olyat nem tapasztalt, hogy őt magát, vagy fiát próbálta volna arra rávenni eljárás alá vont ügyvéd, hogy nyilatkozzák azt, miszerint ő nem kiabált a meghallgatás során.
Eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében megfogalmazott védekezését a Pest Megyei Ügyvédi kamara fegyelmi biztosa az általa lefolytatott bizonyítás eredménye mellett a 2022. november 16. napján kelt, az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető, és eljárás alá vont ügyvédet írásban figyelmeztető határozatával részben elfogadta.
Módosított álláspontja szerint a tényállás megállapítása során figyelembe kell venni mind az eljárás megindításának alapjául szolgáló és a vizsgálatot vezető rendőr őrmester írásbeli feljegyzésében foglaltakat, az eljárás alá vont ügyvéd által az igazoló jelentésben előadottakat, illetve az általa csatolt gyanúsítotti kihallgatásban szereplő észrevételeket.
Fokozottan figyelembe veendő a tényállás megállapításánál (...) elfogulatlan tanúvallomása, aki az eljárás során mint a fiatalkorú gyanúsított törvényes képviselője járt el.
A tanútól elfogulatlan vallomás azért volt elvárható, mivel eljárás alá vont ügyvéd fiatalkorú gyermeke védelmét látta el a fenti nyomozati cselekménynél, így vele szemben ellenszenv nem alakulhatott ki különös tekintettel arra, hogy tanúvallomásában kiemelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd gyermeke védelmét megfelelően látta el.
Az elfogulatlan tanú vallomása alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd a gyanúsítotti kihallgatás megkezdése előtt valóban tehetett olyan megjegyzést, miszerint nem szereti a rendőrséget, illetve a rendőröket. Megállapítható az is, hogy a gyanúsítotti kihallgatást végző rendőrőrmesternő és eljárás alá vont ügyvéd között feszült viszony alakult ki és egymással emelt hangon vitatkoztak.
Ugyanakkor nem állapítható meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd olyan magatartást tanúsított volna, melyek a rendőrnő feljegyzésében találhatók, nevezetesen hogy ajtót csapkodott volna eljárás alá vont ügyvéd, illetve ököllel verte volna az asztalt és úgy üvöltött volna.
Nyilvánvalóan gyakran vezet feszült viszonyhoz egy gyanúsítotti kihallgatást végző rendőr és a védelmet ellátó ügyvéd között. Törekedni kell azonban ilyen esetekben arra, hogy az ügyvédi hivatás etikai szabályainak megfelelően járjon el a védő, megtisztelve ezzel egyrészt az ügyvédi kart, másrészt pedig a hatóságot, harmadrészt pedig ezzel tudja elősegíteni leginkább védence védelmét.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat 2.5 pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója betartja a közhatalmi eljárások rendjét és tiszteletben tartja a közhatalmi szervek méltóságát.
Ugyanezen szabályzat 13.1 pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint a saját hivatásával szemben is elvárja.
Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető, vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatában meghatározott kötelezettségét szándékosan, vagy gondatlanul megszegi.
Eljáró fegyelmi biztos összegezve azt tartotta fenn, hogy eljárás alá vont ügyvéd kisebb fokú fegyelmi vétséget követett el a gyanúsítotti kihallgatáson tanúsított magatartásával. A tények alapján megállapítható, hogy nem adta meg a kellő tiszteletet a nyomozóhatóság nevében eljáró őrmesternőnek sem és mint egyébként nőnek sem. Ezzel az előzőekben megállapított kisebb fokú fegyelmi vétséget követett el.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd csekély súlyú és gondatlan fegyelmi vétséget követett el és megszegte az előzőekben idézett szabályokat, az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett írásban figyelmeztette arra, hogy a későbbiekben mindenben a jogszabályoknak, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában foglaltaknak, a területi kamara alapszabályában, illetve az ügyvédekre vonatkozó szabályzatokban megfogalmazottaknak megfelelően határidőben és pontosan járjon el.
Az eljáró kijelölt vezető fegyelmi biztos tehát az előzetes vizsgálati eljárást az Üttv. 123. § (1) bekezdés a)pontja alapján megszüntette és írásban figyelmeztette eljárás alá vont ügyvédet.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara elnöke a részére megküldött, előzetes vizsgálati eljárást megszüntető és írásbeli figyelmeztetést tartalmazó határozat kézhezvételét követően az Üttv. 124. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsága alapján eljáró fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította.
Eljáró fegyelmi biztos a fenti utasítás alapján eljárást megszüntető határozatát visszavonta és 2022. december 9. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. Fegyelmi biztos az általa megállapított tényállást a következőkkel egészítette ki:
A nyilatkozatokból, illetve a csatolt iratokból megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd részt vett 2022. július 13-án a (...) Rendőrkapitányság előtt (...) gyanúsítotti kihallgatásán.
A tényállás megállapítása során figyelembe kell venni mind az eljárás megindításának alapjául szolgáló és a vizsgálatot vezető rendőrőrmesternő írásbeli feljegyzésében foglaltakat, az eljárás alá vont ügyvéd által az igazoló jelentésben előadottakat, illetve az általa csatolt gyanúsítotti kihallgatásban szereplő észrevételeket.
Fokozottan figyelembe veendő a tényállás megállapításánál (...) elfogulatlan tanúvallomása, aki az eljárás során, mint a fiatalkorú gyanúsított törvényes képviselője járt el.
A tanútól elfogulatlan vallomás azért volt elvárható, mivel eljárás alá vont ügyvéd fiatalkorú gyermeke védelmét látta el a fenti nyomozati cselekménynél, így vele szemben ellenszenv nem alakulhatott ki különös tekintettel arra, hogy tanúvallomásában kiemelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd gyermeke védelmét megfelelően látta el.
Az elfogulatlan tanú vallomása alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd a gyanúsítotti kihallgatás megkezdése előtt valóban tehetett olyan megjegyzést, miszerint nem szereti a rendőrséget, illetve a rendőröket. Megállapítható az is, hogy a gyanúsítotti kihallgatást végző rendőrőrmesternő és eljárás alá vont ügyvéd között feszült viszony alakult ki és egymással emelt hangon vitatkoztak.
Nyilvánvalóan gyakran vezet feszült viszonyhoz egy gyanúsítotti kihallgatást végző rendőr és a védelmet ellátó ügyvéd között. Törekedni kell azonban ilyen esetekben arra, hogy az ügyvédi hivatás etikai szabályainak megfelelően járjon el a védő megtisztelve ezzel egyrészt az ügyvédi kart, másrészt pedig a hatóságot, harmadrészt pedig ezzel tudja elősegíteni leginkább védence védelmét. Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat 2.5 pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója betartja a közhatalmi eljárások rendjét és tiszteletben tartja a közhatalmi szervek méltóságát.
Ugyanezen szabályzat 13.1 pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint a saját hivatásával szemben is elvárja.
Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető, vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatában meghatározott kötelezettségét szándékosan, vagy gondatlanul megszegi.
Összegezve: eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget követett el a területi kamara elnökének álláspontja szerint a gyanúsítotti kihallgatáson tanúsított magatartásával. A tények alapján megállapítható, hogy nem adta meg a kellő tiszteletet a nyomozóhatóság nevében eljáró őrmesternőnek, sem mint a hatóság tagjának, sem mint nőnek. Ezzel az előzőekben megállapított fegyelmi vétséget követett el.
Kijelölt vezető fegyelmi biztos fentiek szerint módosított álláspontja alapján eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Indítványozta, hogy az eljáró Fegyelmi Tanács állapítsa meg, miszerint eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabjon ki.
Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács kötelezze eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárásról szóló módosított 20/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: FE) 40.2 pontja szerinti 80.000,- Ft összegű kamarai költségátalány megfizetésére a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába az Üttv. 109. § (3) bekezdése szerint.
A fegyelmi büntetés kiszabására irányuló indítványa mellett súlyosító és enyhítő körülményt nem talált.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatra tett, 2022. december 23. napján kelt észrevételében továbbra is vitatta fegyelmi felelősségét, álláspontja szerint semmiféle fegyelmi vétséget nem követett el.
Eljárás alá vont ügyvéd által kifejtettek szerint változatlan tényállás mellett az előzetes eljárást megszüntető és írásbeli figyelmeztetést tartalmazó határozat szerint csekély súlyú és gondatlan fegyelmi vétség nem minősíthető át 1 rb. szándékos fegyelmi vétséggé amellett, hogy a fegyelmi büntetés kiszabására irányuló indítvány rögzíti, hogy súlyosító és enyhítő körülményeket sem talált.
A tényállást illetően álláspontja szerint csupán a (...) rendőr őrmesterrel folytatott kölcsönös, hangos szóváltás ténye volt bizonyítható. A rendőr őrmester egyebekben valótlan tartalmú feljegyzést készített, amit a bejelentő kapitányság vezetője fenntartás nélkül elfogadott, vizsgálatot nem folytatott le. Egyébiránt a rendőrnő nem adta meg a kellő tiszteletet az előtte eljáró panaszolt ügyvédnek, vele szemben kezdettől türelmetlen, udvariatlan, sértő, fölényeskedő magatartást tanúsított.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2023. február 03. napján tartott nem nyilvános szóbeli tárgyalást. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd, a képviseletében eljáró dr. (...) ügyvéd, továbbá a panaszos képviseletében (...) mint a (...) Rendőrkapitányság megbízott képviselője, szabályszerű idézésre megjelent.
Dr. (...) eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatása során fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
Jogi képviselője útján előadta, hogy nem elfogadható az eljáró nyomozóhatóság azon magatartása, hogy az idézésben megjelölt időponthoz képest az eljárási cselekmény foganatosítására jóval későbbi kezdő időponttal került sor. Büntetőügyben eljáró védő elsősorban védence érdekei szem előtt tartásával jár el, ami adott esetben azt is eredményezheti, hogy feszültség keletkezik az eljárási cselekményt vezető hatósági személy és a feladatait ellátó védő között.
Rámutatott, hogy ellentmondást vél felfedezni a nyomozati cselekményt végző (...) rendőrőrmester jelentésében eljárás alá vont ügyvéd magatartását kifogásoló megállapításai, illetve az ügyben gyanúsítottként szereplő (...) törvényes képviselője, (...) a jelen eljárásban tanúkénti meghallgatása során tett nyilatkozata között, mely szerint a törvényes képviselő a fegyelmi eljárás során tanúkénti meghallgatása során felvett jegyzőkönyvben olyan nyilatkozatot nem tett, amit a nyomozóhatóság képviselője eljárás alá vont ügyvéd magatartásában kifogásolt. Kifogásolta továbbá, hogyha a nyomozati cselekményt végző rendőrnőnek panaszolt ügyvéd magatartásával kapcsolatosan kifogása volt, azt miért nem a kihallgatási jegyzőkönyvben, mint közokiratban rögzítette. Előadta továbbá, hogy orvosi dokumentációval igazolt, miszerint eljárás alá vont ügyvéd néhány évvel ezelőtti közlekedési baleset következményeként bal fülére súlyosan halláskárosodott, ezért a mindennapi életben is, de tevékenysége során is a környezetével emelt hangon kénytelen kommunikálni. Mindezek alapján indítványozta az eljárás megszüntetését.
A bejelentő képviselője a tárgyaláson az írásban tett panaszát az írásbelivel egyezően fenntartotta. Előadta, hogy az eljárt (...) rendőr őrnagy szolgálati feletteseként a történtekről csak az őrnagy feljegyzéséből szerzett tudomást, amit a szolgálati út betartásával továbbított a bejelentést tevő kapitányságvezető felé, egyéb ismerettel nem rendelkezik.
Fegyelmi biztos végindítványában a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a fegyelmi eljárás megszüntetésére tett indítványt. Ennek indokaként előadta, hogy általánosan elmondható, hogy a büntetőügyekben az eljáró nyomozóhatóságok kvázi elvárják az eljáró védőktől a hatósággal szembeni lojalitást, holott egy védőnek a jogszabályi keretek között elsősorban az a feladata, hogy védence érdekeit képviselje és ennek érdekében tegye meg az eljárással kapcsolatos észrevételeit és indítványait. Jelen eljárásban valóban ellentmondás észlelhető (...) rendőr őrmester eljárás alá vont ügyvéd magatartását kifogásoló feljegyzésében foglaltak és (...) törvényes képviselő tanúkénti meghallgatása során előadottak között. Nem vitatja, hogy az ügyben a nyomozóhatóság képviselője és eljárás alá vont ügyvéd között esetlegesen emeltebb hangon a kihallgatás során vita alakulhatott ki, a törvényes képviselő tanúkénti meghallgatása során azonban olyan nyilatkozatot nem tett, ami a bejelentésben az eljárás alá vont ügyvéd magatartását kifogásolta, nevezetesen, hogy verte volna az asztalt, illetve az ajtót csapkodta volna. Álláspontja szerint a nyomozóhatóság képviselője és eljárás alá vont ügyvéd egymással ellentétes tartalmú nyilatkozatai tekintetében elfogulatlan tartalmú bizonyítékként kizárólag (...) törvényes képviselő tanúkénti meghallgatása során tett nyilatkozata lehet mérvadó azzal együtt, hogy a 2022. július 13. napján tartott gyanúsítotti kihallgatást követően azzal a kéréssel fordult a nyomozóhatósághoz, hogy eljárás alá vont ügyvédet a továbbiakban a védelem ellátása alól mentsék fel, mert úgy érezte, hogy gyermeke védelmének további ellátása során ez a konfliktus számára csak hátrányt eredményezhet.
Eljárás alá vont ügyvéd és jogi képviselője zárónyilatkozatában a korábban előadottakat fenntartották.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a becsatolt okiratok alapján az eljáró vezető fegyelmi biztos által az előzményi határozatokban megállapított tényállást az eljáró fegyelmi biztos tárgyaláson elhangzott, tényállást módosító nyilatkozatával egyezően látta megállapíthatónak. Az eljárás egészében felmerült valamennyi bizonyíték, illetve lefolytatott és értékelt bizonyítás eredményeként minden kétséget kizáróan nem bizonyított tények nem róhatóak az eljárás alá vont ügyvéd terhére.
A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.
A Fegyelmi Tanács jelen fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdése b) pontja alapján megszüntette, mert a fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapítani nem lehetett.
A Fegyelmi Tanácsnak abban a körben kellett vizsgálódnia, hogy a módosított tényálláshoz képest az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. MÜK szabályzat 2.5, illetve 13.1 pontja alapján az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenysége gyakorlása során, illetve véleményének kinyilvánításával bármely normasértést elkövetett-e minden kétséget kizáró bizonyossággal megállapíthatóan.
A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd ilyen normasértést nem, illetve nem minden kétséget kizáró bizonyossággal megállapíthatóan követett el, s ebből következően fegyelmi vétséget sem valósított meg.
Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást Üttv. 131. § (3) bek. b) pontja alapján megszüntette és megállapította, hogy az eljárással felmerült költségek a Kamara terhén maradnak.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, figyelemmel az eljárás megszüntetésére, az eljárás alá vont ügyvédet nem kötelezte az eljárási költség megtérítésére.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv.135. §-án alapul.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
Alkalmazott jogszabályok:
– Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.)
– A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. MÜK Szabályzat
Jogerős: 2023. március 28. napján
Végrehajtható: 2023. március 29.