A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 2. sz. Fegyelmi Tanácsa (5000 Szolnok, Arany János utca 16., a továbbiakban: Fegyelmi Tanács) az ................... Ügyvédi Iroda (............................, eljárásra jogosult: ........................... ügyvéd) által képviselt dr. ....................... ügyvéd ellen az ......................... bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban a 2023. március 6. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. .............................. (KASZ száma: ......................, irodájának székhelye: ................................) eljárás alá vont ügyvéd, az ............................ Ügyvédi Iroda tagja nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, valamint a fegyelmi biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7.) címzett, de a Fegyelmi Tanácshoz benyújtott, indokolással ellátott fellebbezéssel élhet. Az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket, a postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
Az eljárás alá vont ügyvédet .......................... napján jegyezték be a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe, ellene korábban fegyelmi eljárás nem indult. Személyi körülményeire, vagyoni viszonyaira vonatkozóan egyéb adat nem áll rendelkezésre.
2022. november 16. napján érkezett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához (a továbbiakban: Kamara) ................................. Kft. (a továbbiakban: bejelentő) bejelentése, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét kifogásolta.
A Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot 2022. november 17. napján elrendelte és erről tájékoztatta a Kamara elnökét és az eljárás alá vont ügyvédet (akik a határozatot 2022. november 17. napján átvették), illetve a határozatról (a Kamara elnöke által) 2022. november 30. napján a bejelentő is tudomást szerzett. A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatban kijelölte a fegyelmi biztost, felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentésben foglaltak észrevételezésére, valamint az üggyel kapcsolatos valamennyi irat beterjesztésére, amely a felhívásnak az eljárás alá vont ügyvéd 2022. november 23. napján eleget tett. A kijelölt fegyelmi biztos 2022. november 28. napján bejelentette az ügyben való elfogultságát, ezért a vezető fegyelmi biztos 2022. december 8. napján új fegyelmi biztost jelölt ki, aki 2023. február 1. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett; a határozatról a Kamara elnöke 2023. február 2. napján, a bejelentő 2023. február 17. napján, az eljárás alá vont ügyvéd 2023. február 1. napján értesült.
2023. február 7. napján a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke a fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölte a Fegyelmi Tanácsot, amely 2023. március 6. napjára tárgyalást tűzött ki. Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. február 6. és 17. napján az igazoló nyilatkozatát, a bejelentő 2023. március 1. napján a bejelentését egészítette ki.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfele (egy budapesti társasházi lakás tulajdonosa) képviseletében a társasház közös képviselőjének címzett, 2022. július 5. napján kelt levelében az ügyfelével jogvitában álló bejelentő által (szintén a közös képviselőnek) írt e-mailre reagálva részletekbe menően cáfolta annak tartalmát és a bejelentő állításait. Az eljárás alá vont ügyvéd levelét a társasház jogi képviselője (az eljárás alá vont ügyvéd engedélye nélkül) a ....................... Bíróság előtt ........................ szám alatt közgyűlési határozat érvénytelensége iránt folyamatban lévő peres eljárásban bizonyítékként becsatolta, így az a bejelentő tudomására jutott.
Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanezen ügyfél képviseletében a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Fegyelmi Bizottságának címzett, 2022. december 6. napján kelt levelében a bejelentő által megbízott ............................ igazságügyi szakértő szakvéleményét kifogásolva vele szemben etikai vizsgálat elrendelését kérte. Az eljárás alá vont ügyvéd az etikai vizsgálat lefolytatása iránti kérelmét a bejelentő által indított, a .......................... szám alatt folyamatban lévő építésfelügyeleti eljárásban is becsatolta, így az szintén a bejelentő tudomására jutott.
A bejelentő a bejelentésében azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a közös képviselőnek írt levelében foglalt egyes kijelentéseivel („az ....... Kft. jobb tudomása ellenére olyan valótlan tényállításokat tesz, amelyek büntetőjogi kategóriába tartoznak”; „az ........... Kft. által rendszeresen alkalmazott megtévesztő kommunikáció része”; „az .......... Kft. Önt is félre akarja vezetni”; „az .............. Kft. a hatóság félrevezetésével betörés miatt valótlan bejelentést tett”) rosszindulatú, rágalmazó, becsületsértő és hamis állításokat tesz, valamint a cég rossz hírét kelti. Kérte, hogy a Kamara vizsgálja meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e a szakmai etikai szabályokat, elkövette-e a rágalmazás és a becsületsértés bűncselekményét, valamint kötelezzék bocsánatkérésre nagy nyilvánosság előtt, a bíróságon és a társasház közgyűlésén. A bejelentés kiegészítésében a szakértővel szemben előterjesztett etikai vizsgálat lefolytatása iránti kérelem egyes állításait minősítette rágalmazónak és becsületsértőnek („............ által készített „szakértői vélemény” álláspontom szerint nem minősül szakvéleménynek”; „a „szakértői megállapítások” pedig egyértelműen túlterjeszkednek a szakértői kompetencián”; „a szakértőt az a tény nem akadályozta a „szakvéleménye” elkészítésében, hogy nem voltak összehasonlítható adatok”; „minden ténybeli, szakmai és jogi alapot nélkülöző szakértői megállapítás, hogy a kivitelezési munka illegális volt és azt illegális módszerekkel próbálták elvégezni”; „a helyreállítási és kijavítási munkák költségeit a szakértő semmivel nem támasztotta alá, azok teljességgel megalapozatlanok”; „felkért „szakértő” statikus végzettséggel nem rendelkezik, így statikai szakkérdésben állást nem foglalhat, szakvéleményt pedig nem adhat”; „ez szintén jogkérdés, amiben a szakértő nem foglalhat állást. E vonatkozásban ráadásul a szakértő semmilyen bizonyítékot nem szerzett be, azonban ez nem akadályozta meg a valótlan tényközlésben”) és kérte az eljárás alá vont ügyvéd ezirányú viselkedéstől való eltiltását, valamint pénzbeli kompenzációra való kötelezését.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatában a bejelentésben foglaltakkal nem értett egyet, a fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Előadta, hogy a közös képviselőnek írt levél semmilyen rágalmazó, becsületsértő vagy hamis állítást nem tartalmaz, a levelet közvetlenül a közös képviselőnek küldte meg, arról nem volt tudomása, hogy a levelet a bejelentő és a társasház közötti perben becsatolják. A bejelentő által indított birtokvédelmi eljárásban hozott, a birtokvédelmi kérelmet elutasító határozat indokolásával kívánta bizonyítani azt, hogy alappal állította a bejelentőről, hogy valótlan tényállításokat tesz és félrevezető módon tájékoztat. Álláspontja szerint az ügyvédet is megilleti a szólásszabadság és a véleménynyilvánítási jog, a levelének bejelentő által kifogásolt részei pedig az ügy előzményei és a szövegkörnyezet alapján becsületsértő, rágalmazó, kirekesztő, emberi méltóságot sértő megállapításokat nem tartalmaztak. Az igazoló nyilatkozata kiegészítéseiben kifejtette, hogy a bejelentő által kifogásolt kijelentések nem egy hatóság előtti beadvány, hanem csak egy levél részét képezik, a bejelentő (mint jogi személy) emberi méltóságának megsértése pedig fogalmilag kizárt, mert az emberi méltóság kizárólag az emberhez kötődik, a levél pedig a bejelentő képviselőjét sem közvetlenül, sem közvetve nem érintette. Álláspontja szerint a levél peres eljárásban való becsatolása annak jogi megítélésén nem változtat, az nem tekinthető beadványnak. További iratokkal (nyilatkozatokkal, kereseti kérelemmel, feljelentéssel és feljelentés kiegészítésekkel) kívánta igazolni, hogy a bejelentő a különböző eljárásokban valóban megtévesztő, félrevezető kommunikációt folytat, álláspontja szerint pedig a levelében írt tényközlés a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jog részeként nem büntethető. A fegyelmi tárgyaláson megismételte, hogy a bejelentő mint jogi személy saját jogsérelme nem merülhet ki sem a rágalmazásban, sem a becsületsértésben, sem az emberi jogok megsértésében, a kifogásolt állításai pedig olyan ténymegállapítások, amelyek iratokkal alátámaszthatók. A fegyelmi biztos (a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban és a végindítványban foglalt) álláspontja szerint a bejelentéssel érintett levél egyes kijelentései emberi méltóságot sértőek, így az eljárás alá vont ügyvéd elkövette „az ügyvédi beadvány sértő tartalma” 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget, emiatt indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségrevonását és javasolta pénzbírság kiszabását.
A fegyelmi biztos végindítványa nem alapos.
1. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjában foglaltak szerint „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”.
2. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget.
A Fegyelmi Tanács mindenekelőtt leszögezi: annak megállapítására, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elkövetett-e becsületsértést vagy rágalmazást, megsértette-e másnak a becsülethez vagy jóhírnévhez való jogát, nincs hatásköre, ezek megállapítása iránt a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéddel szemben büntető és polgári peres eljárást kezdeményezhet.
A fentiekből következően a Fegyelmi Tanács nem dönthetett a bejelentő bocsánatkérésre való kötelezés, magatartástól való eltiltás vagy anyagi kompenzációra való kötelezés iránti igényéről sem.
A Fegyelmi Tanács a jelen fegyelmi eljárásban kizárólag azt vizsgálhatta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kifogásolt (a közös képviselőnek írt levelében és az etikai vizsgálat iránti kérelmében szereplő) kijelentéseivel megsértette-e az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó, jogszabályban vagy szabályzatban meghatározott kötelezettségeit.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltak szerint az előzetes vizsgálati eljárásban az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Etikai szabályzat) 11.5., 13.3.a) és 13.5. pontjai megsértésének gyanúja merült fel.
a) Az Etikai szabályzat 11.5. pontja szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának a beadványa kirekesztő, emberi méltóságot sértő megállapításokat, közléseket nem tartalmazhat.”
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint
− az Etikai szabályzat 11. pontjában felsorolt normák az ügyvédeknek más ügyvédekkel, az ellenérdekű féllel, a bírósággal és más hatósággal való kapcsolatát szabályozzák, egy társasház közös képviselőjének írt tájékoztató levélre így nem vonatkoznak,
− a beadvány valamely hatósághoz vagy bírósághoz hivatalos eljárásban az ügyfél által benyújtott irat, amely fogalomnak a közös képviselőhöz intézett levél (egy peres eljárásban történő későbbi felhasználásától függetlenül) nem felel meg,
− a bejelentőnek mint jogi személynek nincs emberi méltósága, így annak megsértése sem merülhet fel,
− az eljárás alá vont ügyvéd az etikai vizsgálat iránti kérelmében szereplő kijelentésekkel nem a szakértő személyét, hanem annak szakvéleményét minősítette, a szakvélemény megalapozatlanságára vonatkozó jogi álláspontját, véleményét közölte; egy (az ellenérdekű féltől eltérő) jogi álláspont közlése a megbízója képviseletében és érdekében eljáró ügyvédnek nemcsak joga van, hanem egyúttal kötelezettsége is,
így fegyelmi vétség elkövetése nem állapítható meg.
b) Az Etikai szabályzat 13.3. a) pontja szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nyilatkozatait, beadványait és különösen perbeszédeit jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő”. Az Etikai szabályzat 13.5. pontja szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során távol tartja magát a felek személyes ellenszenvéből fakadó vitáktól és ügyfeleit is hasonló magatartásra ösztönzi”.
Az Etikai szabályzat 1.1.b) pontja szerint: „Ez a szabályzat – az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott magatartási szabályokon túl – meghatározza ... a 13. pontban azokat az elvárásokat, amelyek súlyos megsértése akkor képez fegyelmi vétséget, ha az az ügyvédségbe vetett közbizalom megingatására, vagy az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére alkalmas.”
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint
− egyáltalán nem lehetett azt megállapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai (a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján) jogilag megalapozatlanok vagy (előadásmódját és tartalmát tekintve) felületesek vagy (stílusát és szóhasználatát illetően) személyeskedők lettek volna,
− az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai az Etikai szabályzat 1.1.b) pontjának
figyelembevételével semmiképpen nem lennének alkalmasak az ügyvédségbe vetett közbizalom megingatására vagy az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére,
így ezen fegyelmi vétségek elkövetése sem merülhet fel.
3. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt magatartási normákat és elvárásokat nem sértette meg, valamint más fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja sem merült fel, a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást megszüntette és az Üttv. 131. § (3) bekezdésének b.) pontja, valamint a fegyelmi felelősség elbírálására irányadó, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 40.6. pontja alapján döntött az eljárási költség viseléséről, annak megállapításával, hogy az eljárás alá vont ügyvéd költségei megtérítése iránt nem jelentett be igényt.
A határozat elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án és a FESZ 31. pontján alapul. Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét a FESZ 6.1. és 42.7. pontjában, valamint az Üttv. 144. § (4) bekezdésében foglaltakra, amelyek alapján az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket, a postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezést az elsőfokú Fegyelmi Tanács útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül az „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel oly módon, hogy a „CÍMZETT” mezőben azt a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamarát kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítség található a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Szolnok, 2023. március 6.
A határozat írásba foglalására 2023. április 5. napján került sor.
A határozat jogerős 2023. április 25. napján.