A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, Dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2022. március 21. napján 2021.F.104/18. szám alatt hozott határozata ellen a fegyelmi biztos részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. június 10. napján tartott tárgyalásán meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2021.F.104/18. számú határozatát részben és akként változtatja meg, hogy az eljárás alá vont ügyvédet az elkövetett fegyelmi vétség miatt írásbeli megrovás helyett 300.000 Ft pénzbírság megfizetésére kötelezi azzal, hogy a fegyelmi büntetés végrehajtását 3 év időtartamra felfüggeszti.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
I. Az előzetes vizsgálat
Dr. (...) eljárás vont ügyvéddel szemben a BÜK fegyelmi biztosa 2021.01.14. napján kelt határozatával kezdeményezett fegyelmi eljárást.
A fegyelmi eljárás megindítását a 2020.07.20. napján hivatalból elrendelt előzetes vizsgálat során feltárt azon tényállás alapozta meg, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd az ellene 2019.F.254. szám alatt indult fegyelmi eljárásban hamis okiratot (postai feladóvevényt) használt fel.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.104/3 sz. alatt hozott határozatával a fegyelmi eljárást felfüggesztette. A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa FF/030/2021. számú határozatával az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását rendelte el.
II. A fegyelmi tárgyalás és az elsőfokú határozat:
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. (...) ügyvéd ellen 2019.F.254. sz. alatt folyt fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét amiatt állapította meg, hogy nevezett elmulasztotta benyújtani az Emberi Jogok Európai Bíróságához címzett beadványát.
Ezen eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd védekezése körében RR(...)HU ragszámú feladóvevényt csatolt, melyen a postai bélyegző eredeti dátumát szemmel látható módon átírták.
A fegyelmi ügyben a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2022. március 21. napján tartott tárgyalást, melynek során dr. (...) felelőssége részbeni elismerése mellett azzal védekezett, hogy nem volt tudomása a hamis okiratról, miután pedig a korábban megindult ügyben fegyelmi felelőssége megállapításra került egy újabb fegyelmi ügy megindítása a „kétszeres értékelés tilalmába” ütközik.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács 2019.F.254. sz. alatt folyamatban volt ügy iratanyából, az eljárásban beszerzett iratokból, valamint az eljárás alá vont ügyvéd előadásából elsődlegesen azt a kérdést vizsgálta, hogy a megelőző első és másodfokú eljárásban a valótlan tartalmú okirat felhasználásával kapcsolatos cselekményt a fegyelmi tanácsok elbírálták-e, illetőleg az eljárás alá vont ügyvéd felismerte-e azt, hogy valótlan tartalmú okiratot nyújtott be védekezése kapcsán.
A valótlan tartalmú feladóvevény felhasználása kapcsán az elsőfokú Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy elvárható, gondos magatartása tanúsítása és a becsatolt bizonyíték ellenőrzése esetén felismerhető volt a „javított” okirat, ezért az eljárás alá vont ügyvéd terhére értékelhető, hogy annak ellenőrzését elmulasztotta.
A „kétszeres értékelés tilalmának” vizsgálata során az elsőfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a megelőző eljárásban (2019.F.254. sz.) a valótlan tartalmú okirat bizonyítékok köréből történő kirekesztésére került sor, annak becsatolása a tényállás részét nem képezte, önálló fegyelmi vétségként való elbírálása nem történt meg, súlyosító körülményként ugyan figyelembe lett véve, de a cselekménnyel kapcsolatosan szankció alkalmazására nem került sor, ezért a jelen ügyben sérelmezett magatartás az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe ütköző, önálló fegyelmi vétséget valósít meg.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács a fenn összefoglalt megállapításaira figyelemmel - a fegyelmi biztos indítványától eltérve - Dr. (...) ügyvéd cselekményét 1 rb. szándékos fegyelmi vétségnek minősítette, mely miatt az eljárás alá vont ügyvédet írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta, kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére, és a másodfokú eljárásban felmerült 50.000 Ft eljárási költség megfizetésére a Budapesti Ügyvédi Kamarát kötelezte.
III. Jogorvoslati kérelem:
Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a Budapesti Ügyvédi Kamra fegyelmi biztosa nyújtott be fellebbezést, melyben a határozat megváltoztatását, pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását ennek kapcsán pedig a fegyelmi büntetés végrehajtásának 3 éves próbaidőre történő felfüggesztését kérte.
A jogorvoslati kérelem indokolása szerint az elsőfokú Fegyelmi Tanács a tényállást hiányosan és megalapozatlanul állapította meg, az eljárás alá vont ügyvéd tudattartamára helytelen következtetéseket vont le, vele szemben aránytalan szankciót alkalmazott.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa a fellebbezésre tett észrevételében a fellebbezésben írtakhoz csatlakozva a határozat megváltoztatására, pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására, annak végrehajtása vonatkozásában pedig próbaidő meghatározására tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a II. fokú fegyelmi eljárás kapcsán védekezést nem terjesztett elő.
IV. A másodfokú eljárás
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2022. június 10. napján tartott fellebbezési tárgyalást.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot az FE. 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között teljes terjedelmében felülbírálta, és azt állapította meg, hogy a fellebbezés alapos.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács mindenben osztotta a Budapesti Ügyvédi Kamra fegyelmi biztosa által előterjesztett fellebbezésben foglaltakat.
Az eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú eljárás során nem vitatta az általa becsatolt dokumentum feladási dátumának valótlanságát, s nem vitatta azt sem, hogy a feladóvevényt a megelőző eljárás anyagához maga csatolta be. E tényre figyelemmel a Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eredménnyel nem hivatkozhat arra, hogy a valótlan tartalmú okiratot nem maga használta fel, nem körültekintően járt el, így magatartása eshetőleges volt.
Téves következtetést vont le ezért az elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd eshetőleges szándékára vonatkozóan, hiszen az eljárás alá vont ügyvéd nem is egy, hanem két egymástól és a valóságos dátumtól eltérő tartalmú postai dokumentummal kívánta vétlenségét bizonyítani.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ezért az elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatában indokoltaktól eltérően a fegyelmi vétség megvalósítására nem eshetőleges, hanem egyenes szándékkal került sor.
Egyetért a Másodfokú Fegyelmi Tanács a jogorvoslati kérelem azon hivatkozásával is, hogy a valótlan tartalmú dokumentum ügyvédi felelősség mentése érdekében történő felhasználása jelentős tárgyi súlyú fegyelmi vétséget valósít meg, s miután ennek kapcsán kellő súlyú fegyelmi büntetést kell alkalmazni, az elsőfokú Fegyelmi Tanács által alkalmazott megrovás fegyelmi büntetés az enyhítő körülmények figyelembe vétele mellett is aránytalanul enyhe, nem alkalmas a kiemelkedő tárgyi súlyú fegyelmi vétség szankcionálására.
Fenti indokok miatt a bejelentett fellebbezés kapcsán a Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2021.F.104/18. sz. határozatot megváltoztatta, az írásbeli megrovás helyett az eljárás alá vont ügyvédet 300.000 Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte, mely fegyelmi büntetés végrehajtását 3 évi időtartamra felfüggesztette. A felfüggesztés időtartamának meghatározása során a Másodfokú Fegyelmi Tanács figyelemmel volt arra, hogy hosszabb időtartamú felfüggesztés töltheti be a célját annak érdekében, hogy az eljárás alá vont ügyvédet további fegyelmi vétség elkövetésétől visszatartsa.
A kifejtettek alapján a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem kereti között bírálta felül, és az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján változtatta meg.
A FESZ 40.5. pontjának megfelelően a másodfokú eljárásban felmerült költségekről rendelkezni nem lehetett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat jogerős és 2022. augusztus 8. napján végrehajtható.