A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) volt ügyvéd (...) fegyelmi ügyében a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. április 1. napján, DRFB–2/2022. sz. ügyben meghozott határozata ellen, (...) volt ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. szeptember 7. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. április 1. napján, DRFB–2/2022. sz. ügyben meghozott határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Debreceni Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes, Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
(...)
Fegyelmi eljárás ellene folyamatban még nem volt.
Bejelentő a Debreceni Ügyvédi Kamarához érkezett bejelentésében, részletes tényelőadás mellett kérte a fegyelmi eljárás megindítását és eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségre vonását. Beadványához CD adathordozón mellékleteket csatolt.
A Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Felhívta az eljárás alá vont figyelmét, hogy a vizsgálat lefolytatásához, a bejelentésben foglalt ügyben keletkezett összes iratot nyolc napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni. Mindezekkel egyidőben, az előzetes vizsgálat lefolytatására fegyelmi biztost jelölt ki.
Eljárás alá vont ügyvéd beadványában nyilatkozott és iratokat csatolt.
A fegyelmi biztos megkereste a Debreceni Rendőrkapitányságot annak közlése végett, hogy eljárás alá vont ügyvéd feljelentése nyomán, folyamatban lévő ügyben, kik kerültek meghallgatásra. Kérte továbbá az ügyben tanú-, vagy gyanúsítotti vallomást tevő felek kihallgatásának jegyzőkönyvét megküldeni.
A fegyelmi biztos levelével megkereste eljárás alá vont ügyvédet annak közlése végett, hogy a feljelentése nyomán folyamatban levő ügyben valamennyi rendelkezésre álló iratot, különös tekintettel a meghallgatásáról, szembesítéséről szólót, megküldeni szíveskedjen.
Eljárás alá vont ügyvéd a megkeresésére nyilatkozatában előadta, hogy az igazoló jelentéséhez mellékelt iratokon túlmenően, tárgybeli ügyben, további iratokkal nem rendelkezik.
A Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály tájékoztatása szerint, az ügy állásáról a fegyelmi biztos részére nem adhat felvilágosítást.
A fegyelmi biztos személyesen meghallgatta bejelentőt, aki részletesen nyilatkozott bejelentése kapcsán.
A Debreceni Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a Debrecenben, 2021. november 23. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot, az Üttv. 122. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozással, további három hónappal meghosszabbította.
A fegyelmi biztos személyesen meghallgatta tanút, aki részletesen nyilatkozott a bejelentés kapcsán.
Ugyanezen a napon, a fegyelmi biztos nyilatkozattételre hívta fel tanút, aki a Debreceni Ügyvédi Kamarához levelében részletesen nyilatkozott.
A fegyelmi biztos nyilatkozattételre hívta fel bejelentő jogi képviselőjét, valamennyi hatósági irat, jegyzőkönyv, nyolc napon belül történő megküldésére. Ennek a jogi képviselő beadványával és annak mellékleteivel eleget tett.
A fegyelmi biztos személyesen meghallgatta eljárás alá vont ügyvédet.
A Debreceni Ügyvédi Kamara határozatával, az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke határozatával kijelölte a fegyelmi tanácsot a fegyelmi eljárás lefolytatására.
(...)
Eljárás alá vont ügyvéd Debreceni Ügyvédi Kamara Vezető Fegyelmi Biztosához panasszal fordult és kérte a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozat visszavonását.
A Debreceni Ügyvédi Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa tájékoztatása szerint, a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 18.1. pontja alapján, a fegyelmi biztos által, az előzetes eljárásban hozott határozat ellen, önálló fellebbezésnek nincs helye, így fenti rendelkezésből következően, a FESZ panasz benyújtására sem ad lehetőséget.
A fegyelmi tárgyalásra megidézésre került a bejelentő, a fia, egy tanú és a bejelentő jogi képviselője.
Eljárás alá vont ügyvéd beadványához mellékelte a Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Nyomozó-helyszínelő és Panaszfelvevő Alosztály tájékoztatását, mely szerint jelentős kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyamatban levő bűnügyben, a nyomozás során, gyanúsítottként kerültek kihallgatásra a bejelentő és fia.
Az elsőfokú fegyelmi tárgyaláson meghallgatásra került eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője jelenlétében pedig, a bejelentő.
Ezt követően a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa folytatólagos tárgyalást tűzött, ahova megidézte eljárás alá vont ügyvédet, a bejelentő fiát, tanúként, valamint a bejelentő jogi képviselőjét.
Eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatával a tárgyalás távollétében történő megtartásához hozzájárult, tekintettel arra, hogy a kitűzött fegyelmi tárgyaláson egyéb, előre nem látható, hivatalos elfoglaltsága folytán megjelenni nem tud.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa a megtartott fegyelmi tárgyaláson meghallgatta tanúkat.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa megtartott tárgyaláson, eljárás alá vont ügyvédet 1. (egy) rb. szándékos, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétség elkövetésében találta vétkesnek és ezért 300.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, valamint 80.000 Ft eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezte. A fegyelmi tanács 1. (egy) rb. fegyelmi vétség vonatkozásában a fegyelmi eljárást megszüntette.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése 2022. május 16. napján érkezett a Debreceni Ügyvédi Kamarához, melyben az eljárt fegyelmi tanács tagjaival szemben részletesen megindokolt elfogultsági kifogást is előterjesztett.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa intézkedésével felterjesztette II. fokú eljárás lefolytatása céljából, az ügyben keletkezett összes iratot.
Az elfogultsági kifogás tárgyában, az I. fokon eljárt fegyelmi tanács elnöke és tagjai részletesen nyilatkoztak, melynek nyomán a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke határozatával eljárás alá vont elfogultsági kifogását elutasította.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Főbiztosa szignálás tárgyú intézkedésével, másodfokú észrevételek megtételére, Országos Fegyelmi
Főbiztost jelölte ki.
Az Országos Fegyelmi Főbiztos észrevételeiben, a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa határozatának helybenhagyását és az eljárás alá vont ügyvéd felmerült költségek megfizetésére való kötelezését indítványozta.
Eljárás alá vont ügyvéd iratbecsatolás tárgyú beadványában indítványozta az elfogultsági kifogás tárgyában, hivatalból hozott határozat felülvizsgálatát, továbbá kérte a tényállás felülbírálatát, új tényállás megállapítását, a bizonyítás eredményének felülmérlegelését.
Az irányadó tényállás szerint, az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő, a bejelentés alapját képező jogviszony létrejöttét megelőzően, már korábban is ismerték egymást. Ez egyrészt azt jelentette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízásos jogviszonyban állt a bejelentő érdekeltségében lévő gazdasági társasággal, másrészt pedig a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd Édesapja között gazdasági kapcsolat állt fenn. Ezen túlmenően, a bejelentő meg kívánta vásárolni az eljárás alá vont ügyvéd Édesapjának tulajdonát képező üzemet, de ez a jogügylet nem jött létre. 2016-ban az eljárás alá vont ügyvéd és a gazdasági társaság közötti megbízás megszűnt, illetve a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd családja között is megszakadt a kapcsolat.
Az eljárás alá vont ügyvéd a Debrecenben, 2018. június 25. napján kelt Kölcsönszerződés alapján, két ízben, összesen 14.000.000 Ft-ot adott kölcsön bejelentő részére. A kölcsön összegét időközben vissza kellett volna fizetni, ami azonban nem történt meg, ennek ellenére 2019. októberében, az eljárás alá vont ügyvéd, a bejelentő fiának összesen 13.000.000 Ft-ot utalt át, szintén kölcsönként.
Ez a kölcsönadáson alapuló kapcsolat 2019. év végéig rendezett volt, az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a bejelentő és a fia között, azonban időközben a kapcsolat megromlott. A felek többször egyeztettek a kölcsön visszafizetésével kapcsolatban, meg is állapodtak, azonban az újonnan megállapított határidők is eredménytelenül teltek el. Ezen eredménytelenség miatt, a felek között a kapcsolat 2020. nyarára véglegesen megromlott.
Eljárás alá vont ügyvéd mind a bejelentőt, mind a fiát többször hívta telefonon és sms üzeneteket is küldött részükre annak érdekében, hogy a nekik nyújtott kölcsön összegét visszafizessék. Egy ilyen sms üzenetben, az eljárás alá vont ügyvéd azt helyezte kilátásba, hogy más hitelezőket is figyelmeztet arra, hogy a bejelentő és a fia őt megtévesztették az anyagi helyzetüket illetően, illetve bejelentést tesz egy minisztériumba, feljelentést tesz a bejelentő és a fia korábbi cégeladással kapcsolatos ügye miatt és költségvetési csalás miatt.
A telefonbeszélgetésekben az eljárás alá vont ügyvéd rendszeresen használt olyan kifejezéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy nyomást gyakoroljanak a bejelentőre és a fiára. Az eljárás alá vont ügyvéd többek között „Chicagoval” fenyegetett, felszólította arra a bejelentőt és a fiát, hogy „Nézzenek a hátuk mögé”, olyan kifejezéseket használt, hogy a tartozás „ki lesz verve” a bejelentőből és a fiából.
Mindezen fenyegetések miatt a bejelentő, önbíráskodás bűntettének gyanúja miatt, 2021. augusztus 03. napján kelt iratában tett feljelentést a Rendőrkapitányságon, amely nyomozó hatóság a feljelentés kapcsán Debrecenben, 2021. szeptember 08. napján kelt határozatával a feljelentést elutasította.
A .../2021.bü számú határozat indokolási részében rögzítésre került, hogy a telefonhívást a bejelentő kezdeményezte az eljárás alá vont ügyvéd irányába, mely telefonhívás hossza 30 perc 55 másodperc. A telefonbeszélgetés során elhangzik olyan kifejezés a feljelentett részéről, hogy
– „eladja a tartozást a legaljasabb módszereket alkalmazó, legálisan működő behajtó cégnek”,
– „pokollá fogja tenni az életüket”,
– „Chicago lesz”.
A határozat indokolása szerint a hangfelvételből az is kitűnik, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szerint a bejelentő a tartozást szerinte nem fogja megadni, de
– „kiverve lehet, hogy ki lesz”, illetve
– „nézzél a vállad mögé”.
Az eljárás alá vont ügyvéd, a sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt tett feljelentést az illetékes nyomozó hatóságnál, amely a nyomozást a bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt elrendelte és a ...2021/bü. szám alatt folyamatban levő eljárásban bejelentőt, valamint a fiát gyanúsítottként hallgatta ki, a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, jelentős kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
2020. májusában, amikor már az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő és a fia között a kapcsolat megromlott, a bejelentőre és a fiára gyakorolt nyomás fokozása érdekében, az eljárás alá vont ügyvéd megjelent a bejelentő újszentmargitai családi háza előtt.
A családi ház előtt a mobiltelefonját a kezében tartva, azt a ház felé fordította. Az eljárás alá vont ügyvéd mozdulatait az ingatlanban tartózkodó úgy érzékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fényképeket készít a családi házról. Erre tekintettel, az ingatlan elé ment és az ott tartózkodó, eljárás alá vont ügyvédet felszólította arra, hogy ne fotózza a házat.
A II. fokú fegyelmi tanács az I. fokú határozatot a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) szabályzat (a továbbiakban: FE.) 35.2. pontjának rendelkezései szerint, a fellebbezés keretei között bírálta felül.
Az eljárás alá vont ügyvéd a neki felrótt magatartást, az elkövetés ideje alapján, az Üttv. hatálya alatt fejtette ki.
A II. fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint, az I. fokú fegyelmi tanács alaposan lefolytatta a bizonyítási eljárást, helyes az abból levont jogi következtetés, melynek nyomán helyesen állapította meg, hogy az eljárás alá vont 1 rb., szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett el.
Az Üttv. 107. § b) pontja alapján, fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos, vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A Ptk. 2:42. § (2) bekezdés rendelkezései szerint, az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól Preambulumának d) pontja szerint, ügyvédi hivatás alapelve és alapértékei közé tartozik a jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 13.1. pontja rendelkezései szerint, az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok és más hatóságok tagjaival, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja. Ugyan ez vonatkozik az ügyvéddel kapcsolatba kerülő egyéb személyekre is.
Helyesen foglalt az I. fokú fegyelmi tanács állást abban a kérdésben, hogy a Rendőrkapitányság Vizsgálati Alosztály ...2021.bü. számú feljelentés elutasításáról szóló Határozat tartalma szerinti kifejezések, szókapcsolatok használata ellentétes a fent megjelölt jogszabályhelyekkel, sérti azokat, illetve sérti az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező MÜK szabályzatot is.
Szükségesnek tartja hangsúlyozni a II. fokú fegyelmi tanács, hogy fenti kifejezések, szókapcsolatok használata, a Rendőrkapitányság Vizsgálati Alosztály feljelentés elutasításáról szóló határozatában, tehát közokiratban kerültek rögzítésre.
Eljárás alá vont ügyvéd az első fokú eljárás során a közokiratban rögzítettekkel szemben, ellenbizonyítást nem indítványozott, ezért a határozatban, mint közokiratban foglaltakat, tényként kell kezelni.
Eljárás alá vont ügyvéd alaptalanul sérelmezi az I. fokú fegyelmi határozattal szemben benyújtott fellebbezésében a feljelentés elutasításáról szóló határozatban foglaltakat, annak felülvizsgálatára ugyanis a II. fokú fegyelmi tanácsnak sem hatásköre, sem lehetősége nincsen.
Maguknak a kifejezéseknek, szókapcsolatoknak a használatát maga az eljárás alá vont ügyvéd sem vitatta, sőt, a 2021. március 17. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson, a személyes meghallgatása alkalmával ezek használatát el is ismerte
Fentiekre tekintettel is döntött helyesen az I. fokú fegyelmi tanács, hogy a bejelentő által csatolt adathordozón szereplő hanganyag meghallgatásától eltekintett, hiszen e nélkül is megnyugtató döntés volt hozható, tekintettel arra, hogy a feljelentés elutasításáról szóló határozatot bizonyítékként vette figyelembe.
Előzőek alapján, helyesen értékelte az I. fokú fegyelmi tanács azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fentiekben részletezett magatartása, fegyelmi vétséget valósít meg.
Ez annak ellenére is így van, hogy a bejelentő feljelentése alapján, önbíráskodás bűntettének gyanúja miatt, eljárás alá vont ügyvéddel szemben tett feljelentést elutasították, hiszen azért, mert magatartása nem valósít meg bűncselekményt, attól még fegyelmi felelősségre vonása indokolt.
A határozatban ismertetett kifejezésekkel, szófordulatokkal, a bejelentő rábírása a kölcsön visszafizetésére, a követelés érvényesítésének nem megengedett eszköze az eljárás alá vont ügyvéd részéről.
Osztja a II. fokú fegyelmi tanács az I. fokú fegyelmi tanács álláspontját, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartása, az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti, ahogyan sérti az ügyvédi hivatás méltóságát és becsületét, továbbá sértette a bejelentőnek és a fiának az emberi méltóságát is.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében hivatkozott és részletesen indokolt körülményeknek a fegyelmi felelősség megállapítása szempontjából semmi jelentősége nincsen. Sem annak, hogy a saját pénzét, vagy részben más pénzét adta kölcsön, sem annak, hogy az közokiratban rögzített szívességi kölcsön volt-e, vagy sem.
Eljárás alá vont ügyvéd hozammal kapcsolatos okfejtésének sincs semmilyen jelentősége a fegyelmi felelősség megállapítása szempontjából, mint ahogy annak sem, hogy Ő ajánlotta fel, hogy kölcsönt nyújt, vagy esetleg ennek más volt a forgatókönyve.
A II. fokú fegyelmi tanács egyetértett az I. fokú fegyelmi tanács által, a büntetés kiszabása során alkalmazott elvekkel, így azzal is, hogy pénzbírság kiszabása indokolt és annak mértéke is helyesen került megállapításra, a kiszabható mérték felső határának 1/3-át sem elérő összegben. Ezen összeg enyhítésére eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében foglaltak ellenére sem látott okot a II. fokú fegyelmi tanács.
Helyesen értékelte az I. fokú fegyelmi tanács súlyosító körülményként, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a szándékos fegyelmi vétséget folytatólagosan valósította meg.
Az I. fokú fegyelmi tanács álláspontjához hasonlóan, a II. fokú fegyelmi tanács is enyhítő körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás még nem volt folyamatban és azt is, hogy kiskorú gyermekei vannak.
A II. fokú fegyelmi tanács a kiszabott pénzbírság mértékét arányban állónak tartotta a fegyelmi vétség súlyára, az elkövetésre irányuló szándék fokára tekintettel, annak mértéke megváltoztatására, eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében foglaltak ellenére sem látott okot.
Megjegyzi a II. fokú fegyelmi tanács, hogy az I. fokú eljárás során, eljárás alá vont ügyvéd többször (..) hivatkozott a bejelentő (továbbá fia és veje) szavahihetőségére, büntetett előéletére, illetve arra, hogy bejelentővel szemben jelentős kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt, nyomozás került elrendelésre.
Ugyanakkor eljárás alá vont ügyvéd állította fellebbezésében, hogy az I. fokon határozatot hozó tanács tagjaival szemben fegyelmi eljárás lefolytatását és bűntető eljárást kezdeményezett, melyre tekintettel, a vele szemben folyamatban lévő fegyelmi eljárás felfüggesztését indítványozta. Ezen állítását fellebbezésének előterjesztését követően nem, csak és kizárólag a megtartott II. fokú fegyelmi tárgyaláson korrigálta, mely szerint „Bűntető eljárást nem indítottam a fegyelmi tanáccsal, vagy az elnökkel szemben.”.
A határozat rendelkező részének helyben hagyását kimondó rendelkezés a 2017. évi LXXVIII. törvény (a határozatban Üttv.) 138. § (1) bekezdés c) pontján alapul.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a II. fokú költségek viselésére köteles az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján.
A határozat rendelkező részének átalány költségek viselésére vonatkozó rendelkezése a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) szabályzat (a továbbiakban: FE.) 40.2. c) pontján alapul.
A költség kamarák közötti átutalására vonatkozó rendelkezés az FE. 40.11. pontján alapul.
A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az FE. 35.5. és 38.1. pontján alapul.
A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § rendelkezésein alapul.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat jogerős és 2022. november 8. napján végrehajtható.