A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa dr. ...... ügyvéd fegyelmi ügyében a Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2022. április 8. napján 3–2022F–2. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. november 29. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 3–2022F–2. határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási átalányköltséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Pest Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
2020. év szeptember hó 09. napján (....) ügyvéd etikai eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmet nyújtott be az Ügyvédi Kamarához eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Etikai Bizottsága 2021. június 18. napján kelt 3/2020/E. sz. állásfoglalásával megállapította, hogy panaszlott ügyvéd etikai vétséget valósított meg, figyelemmel arra, hogy magatartásával megsértette az Etikai Szabályzat 11.1., 11.2. pontját.
2021. szeptember 13. napján a Pest Megyei Ügyvédi Kamara elnöke a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Etikai Bizottságának 2021. június 18. napján kelt 3/2020/E. sz. állásfoglalását átvette és a fegyelmi biztost az előzetes vizsgálat megindítására utasította.
A fegyelmi biztos 2021. szeptember 20. napján F.70/2021. sz. határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Eljárás alá vont ügyvéd 2021. szeptember 28. napján elfogultsági kifogást jelentett be a Pest Megyei Ügyvédi Kamarával szemben.
Az elfogultsági kifogásra figyelemmel a Pest Megyei Ügyvédi Kamara kérését követően a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke 2021. október 14. napján kelt 1/52/2021-V/413/2021. sz. határozatával az előzetes vizsgálat lefolytatására a Komárom-Esztergom Megyei ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát jelölte ki.
A fegyelmi biztos 2021. december 15. napján kelt 3–2021.–19. sz. határozatával az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette és eljárás alá vont ügyvéddel szemben írásbeli figyelmeztetést alkalmazott.
2022. év január hó 06. napján panaszolt ügyvéd észrevételeket terjesztett elő az eljárás megszüntetésével és írásbeli figyelmeztetésével kapcsolatosan.
2022. év február hó 01. napján kelt 3–2021.P–19. sz. határozatával a fegyelmi biztos az előzetes eljárást megszüntető és írásbeli figyelmeztetést alkalmazó határozatát visszavonta és fegyelmi eljárást kezdeményezett panaszolt ügyvéddel szemben megállapítva azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § a) pontját, valamint az Etikai Szabályzat 11.1. pontját, ütköző 2 rb. fegyelmi vétséget követett el. Erre figyelemmel írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta.
A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2022. április 8. napján fegyelmi tárgyalást tartott, ahol eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás ütközésre hivatkozással nem jelent meg. A fegyelmi biztos indítványát fenntartotta.
A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa 2022. április 8. napján kelt 32022F–2. sz. határozatával eljárás alá vont ügyvéddel szemben írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabott ki, továbbá kötelezte eljárás alá vont ügyvédet 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
Az elsőfokú fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg:
A (...) Bíróság előtt volt folyamatban ..... ügyszám alatt azon polgári peres eljárás, amelynek felperese a bejelentő ügyvéd által képviselt Önkormányzat, alperese pedig panaszolt ügyvéd által képviselt (...) volt. A felperesi önkormányzat lakáskiürítés iránt indította meg a peres eljárást. Panaszos ügyvéd 2020. év szeptember hó 09. napján kelt levelében kifogásolta a panaszolt ügyvéd magatartását, mely szerint a panaszolt ügyvéd a peres eljárásban két esetben közvetlenül kereste meg megbízóját, polgármesternek címzett irataiban.
Az elsőfokú fegyelmi tanács rögzíttette, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatására az etikai döntés tartalmától függetlenül került sor. Az elsőfokú fegyelmi tanács kizárólag azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Önkormányzat felperes jogi képviselőjét megkerülve fordult az önkormányzat polgármesteréhez írásbeli megkeresésével, ezen megkeresésében pedig az ügyvédi megbízásának érvényességét kifogásolta, egyeztetést kezdeményezett, személyes találkozás lehetőségét is felajánlotta a felperesi önkormányzat polgármesterének. A 2020. év február hó 13. és 2020. év május hó 05. napán kelt, polgármester részére címzett levelet panaszos a bejelentéséhez csatolta. A polgári peres eljárásban panaszos az általános érvényű, 2024. évig érvényes meghatalmazását csatolta, az a keresetlevélhez becsatolásra került, maga a perbíróság is érvényesnek és hatályosnak fogadta el panaszos meghatalmazását. A Polgári perrendtartás szerint a jogi képviselői meghatalmazás kötelező melléklete a keresetlevélnek, ezért panaszolt ügyvéd állításai teljes mértékben értelmezhetetlenek voltak a meghatalmazás érvényessége tekintetében. A perbíróság a meghatalmazást érvényesnek elfogadta, az nem került a felperes által visszavonásra. Panaszolt ügyvéd a panaszost nem értesítette arról, hogy a panaszos ügyfelét közvetlenül megkereste, vele egyeztetést kezdeményezett. Ezen értesítés mindkét megkeresés esetében elmaradt. Az elsőfokú fegyelmi tanács egyetértett a bejelentő, kifogásaival, mely szerint eljárás alá vont ügyvéd őt megkerülve járt el, amikor is a polgármestert 2 alkalommal levélben kereste meg a peres eljárás tárgyát illetően.
Az elsőfokú fegyelmi tanács kifejtette, hogy amennyiben eljárás alá vont ügyvéd kifogás tárgyává tette a panaszos jogi képviselő megbízásának érvényességét, úgy ezen panaszt nem a felperes képviselőjénél, a polgármesternél, hanem a perbíróságnál kellett volna előterjesztenie, vagy magánál a bejelentőnél. Eljárás alá vont ügyvéd a kollegáját, a felperes jogi képviselőjét az egyeztetések során legyen annak tárgya méltányosság, kifogás stb.- kizárólagosan a másik perbeli fél jogi képviselőjének tájékoztatásával teheti meg, őt nem megkerülve.
Megjegyezte továbbá az elsőfokú fegyelmi tanács, hogy személyes találkozó, peren kívüli egyeztetés mind a bírósági eljárásban, mind azon kívül egyaránt kezdeményezhető, a mási fél jogi képviselőjének aktív közreműködésével, előzetes tájékoztatásával és a kollegiális együttműködés etikai szabályainak tiszteletben tartásával.
Az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy megszegte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-át, mely szerint: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”
Továbbá a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai szabályzat) egyértelműen rögzíti, mely szerint: „11.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ellenérdekű fél jogi képviselőjének hozzájárulása nélkül az ellenérdekű féllel egyeztetést nem kezdeményezhet.”
Az elsőfokú fegyelmi tanács indokolta, hogy eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás halasztási kérelmét azért nem fogadta el, mert álláspontja szerint a távolmaradása nem akadálya az eljárás lefolytatásának, a döntés meghozatalának, ugyanis a rendelkezésre álló iratok, a megtett nyilatkozatok értékelése elegendő a döntés meghozatalához.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a fegyelmi biztos indítványát csak részben találta alaposnak. Az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint – a fegyelmi biztos indítványával szemben – nem szándékos, és nem 2 rb., hanem 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése állapítható meg a panaszolt ügyvéd terhére.
Az elsőfokú határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd jelentett be joghatályos fellebbezést. Fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú fegyelmi tanács határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatására kötelezést kérte. A megismételt eljárásra nézve eljárás alá vont kifejezetten kérelmezte az ügy áttételét eltérő fegyelmi tanácshoz. Másodlagosan kérte az elsőfokú határozat megváltoztatását és fegyelmi vétség megvalósulásának hiányában az eljárás megszüntetését, harmadlagosan pedig az első fokon kiszabott fegyelmi büntetés enyhítését írásbeli megrovásról figyelmeztetésre. Fellebbezését eljárás alá vont azzal indokolta, hogy elsőfokú tanács nem értesítette őt abbéli szándékáról, hogy távollétében is tárgyalást tart.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa 2022. június 3. napján kelt észrevételeiben eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére vonatkozó adatok beszerzését és a határozatban történő feltüntetését kérte. Indítványozta, hogy a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel hagyja helyben, tekintettel arra is, hogy a kiszabható legenyhébb fegyelmi büntetés az írásbeli megrovás.
A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy bejelentő ügyvéd általános meghatalmazása az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokon fennálló bérleti jogviszonyokból és kapcsolódó bérleti díjakból fakadó jogvitákban való eljárásokra terjedt ki. Ennek megfelelően a bíróság előtti eljárásban annak tárgyánál fogva jogosult volt eljárni. Annak kapcsán, hogy a kérdéses meghatalmazás, mint jognyilatkozat esetén az önkormányzat képviseletét a polgármester látja el a fegyelmi tanács a következőket vette figyelembe:
A Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 65. § a következőképp rendelkezik: „képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.”
Az idézett jogszabályhelyről a Kúria BH2021. 124. számú határozatában az 961/B/1993. AB határozat elvi megállapításai mentén kimondta, hogy az egyértelműen megalapozza a polgármester törvényes képviselői minőségét. Mindebből következik, hogy a polgármester jogszerűen hatalmazta meg panaszos ügyvédet, akinek meghatalmazása a bíróság előtti is érvényes volt. Következik továbbá, hogy mikor panaszos ügyvéd a polgármesterhez fordult, valóban az önkormányzat törvényes képviselőjét kereste meg.
A másodfokú fegyelmi tanács rá kíván mutatni, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem közjogi minőségében kereste fel a polgármestert, hanem kifejezetten abban az ügyben melyben ő maga jogi képviseletet látott el, és a polgármester az ellenérdekű fél törvényes képviselője volt. Megjegyzést érdemel továbbá az a tény, hogy a fegyelmi tanácsnak nem feladata a bíróság eljárásának felülvizsgálata, márpedig eljáró bíróság az ügyvédi meghatalmazást – mely törvényes képviselőként a kerület polgármesterét jelöli meg – befogadta.
A másodfokú fegyelmi tanács megállapítja továbbá, hogy elsőfokon eljáró szerv az irányadó eljárásjogi szabályokat betartotta, és az adott tényállás keretei közt rendelkezésre álló legenyhébb büntetést alkalmazta. Eljárás alá vont ügyvéd azon állításai, mely szerint az előfokú határozat cinikus és arrogáns, stílusában pedig kifogásolható, nem képezi az eljárás tárgyát, érdemben nem értékelhető. Eljárás alá vont azon védekezését miszerint értesüléssel bír arról, hogy a bejelentő ügyvéd az önkormányzattal nem állt jogviszonyban a bírósági eljárásának idején, a Fővárosi Törvényszék Pk. .../2019/10. számú, a bejelentő általános meghatalmazásának nyilvántartásba vételéről rendelkező határozata alapján elutasítja.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság másodfokú fegyelmi tanácsa az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjának előírása figyelembevételével az elsőfokú határozatot helybenhagyta, azzal, hogy a fegyelmi főbiztos indítványának megfelelően az eljárás alá vont ügyvéddel szemben folyamatban volt jogerős fegyelmi eljárásokat az alábbiakat rögzíti:
(5 esetben pénzbírság).
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7 pontja és 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai általány költség megfizetésére kötelezte a másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú fegyelmi tanács a Fe. 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.
A határozat jogerős és 2023. február 27. napján végrehajtható.