Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/052/2022. határozata

megbízás nem teljesítéséről

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa dr. (...) volt ügyvéd fegyelmi ügyében a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.03.21. napján kelt 81/2021/F8. sz. alatt hozott határozata ellen a fegyelmi biztos által bejelentett fellebbezés folytán a 2022. szeptember 29. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.03.21. napján kelt 81/2021/F8. sz. határozatát részben és annyiban változtatja meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa erre tekintettel az első fokon kiszabott pénzbírság összegét 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer Forint összegre szállítja le, amelynek 30 napon belül történő megfizetésére kötelezi eljárás alá vont ügyvédet a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába.

Egyebekben a fenti szám alatti elsőfokú határozatot a másodfokú fegyelmi tanács helybenhagyja.

Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási átalányköltséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

Indokolás

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa 81/2021/F8. szám alatt határozatot hozott (...) eljárás alá vont ügyvéddel szemben és megállapította, hogy az eljárás alá volt ügyvéd elkövette az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző kétrendbeli szándékos fegyelmi vétséget, ezért az elsőfokú fegyelmi tanács eljárás alá vont ügyvéddel szemben 300.000 Ft (háromszázezer forint) pénzbírságot szabott ki, valamint a fegyelmi tanács kötelezte, hogy 30 napon belül fizessen meg 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) eljárási átalány költséget.

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg. (...) bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között (...)ban 2017.09.27. napján megbízási szerződés jött létre (...) ellen peres eljárás vitelére. Ugyanezen alkalommal kettő meghatalmazást adott a bejelentő eljárás alá vont ügyvéd részére. Az egyik birtokvita tárgyában a jegyzői illetőleg a peres eljárásra vonatkozó képviseletre, a másik személyiségi jogok megsértése iránti peres eljárás során történő képviseltre szólt. A megbízási szerződésben rögzítésre került, hogy eljárás alá vont ügyvéd részére átadásra kerültek a peres eljárást megelőzően keletkezett iratok. A megbízási díjat felek egyszeri 150.000 Ft összegű alapdíjban és további 20.000 Ft megkezdett munka óránként járó díjban határozták meg.

Az alapdíj az okiratok tanulmányozását foglalta magába, így a megbízási szerződés felbontása esetén nem jár vissza bejelentő részére.

Bejelentő a megbízási szerződés aláírásakor 175.000 Ft munkadíjat fizetett meg eljárás alá vont ügyvéd részére.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy valóban jött létre megbízási jogviszony eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között személyiségi jogi per megindítása érdekében. Tényként került megállapításra, hogy a megbízás elfogadása (2017.) és eljárás alá vont ügyvéd adatbekérő levele (2020.) között jelentős idő telt el, érdemi előrelépés nélkül.

Ügyvéd és bejelentő eltérő nyilatkozatot terjesztett elő a tekintetben, hogy a kereset bejutásához eljárás alá vont ügyvédnek rendelkezésére állt-e minden szükséges adat. Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződésen és az általa a bejelentő felé elküldött levélen kívül egyéb érdemi iratot nem terjesztett elő így az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a bejelentő állítását fogadta el, miszerint az alperes lakcíme az ügyvéd rendelkezésére állt. Így a keresetlevél benyújtásának elvi akadálya nem merülhetett fel.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács abban találta megállapíthatónak eljárás alá vont ügyvéd felelősségét, hogy mintegy három évig semmilyen előre lépés nem történt a bejelentő ügyében. A megbízás megkezdésének teljesítése nem húzódhat el több évig. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács azt rótta eljárás alá vont ügyvéd terhére, hogy az elvállalt megbízásának nem tett eleget, illetőleg a teljesítés megkezdésével indokolatlanul késlekedett.

A megállapított tényállás alapján eljárás alá vont ügyvéd megbízást vállalt el, amelyet azonban nem teljesített.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy elmulasztotta az iratcsatolási kötelezettsége teljesítését, hiszen az előzetes vizsgálat megindulásáról szóló határozatot 2021.11.02. napján átvette, azonban a nyilatkozatát és az iratokat 8 napon belül nem terjesztette elő.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fentiek szerinti részletes tényállást állapította meg és rögzítette, hogy egyrészt eljárás alá vont az ügyvállalása nem teljesítésével megszegte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdésében, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szó 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) 2.1. és 2.4. pontjában foglaltakat, másrészt pedig azzal, hogy iratcsatolási kötelezettségét nem teljesítette, megszegte az Etikai Szabályzat 14.2. c) pontjában rögzítetteket.

A fegyelmi tanács a büntetés kiszabásakor súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, míg enyhítő körülményt nem talált.

A fegyelmi határozat ellen, a törvényes határidőben a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa, a határozat megváltoztatása és a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be, és kérte, hogy a másodfokú fegyelmi tanács a pénzbírságot súlyosítsa, és azt a középmértékben (500.000 Ft összegen) állapítsa meg.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa a fellebbezés kapcsán észrevételeket tett. Álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi tanács határozata csak részben volt megalapozott. A Fegyelmi Főbiztos rámutatott arra, hogy a 2021. április 19. napja óta szünetelő ügyvédet már nem terheli iratbecsatolási kötelezettség, ezért e körben a fegyelmi felelősségét megállapítani nem lehet. Kérte, hogy a másodfokú tanács hagyja helyben a 300.000 Ft pénzbírságot, azt részletesen írásban is indokolta.

Eljárás alá vont volt ügyvéd 2022. szeptember 28. napján kelt észrevételében ugyancsak kérte a másodfokú tanácsot, hogy elsősorban az eljárást szüntesse meg, másodsorban pedig a vele szemben kiszabott pénzbírságot mérsékelje, és kérte, hogy a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamra fegyelmi biztosának súlyosítás iránti fellebbezését utasítsák el.

Az észrevételhez az egészségi állapotáról szóló, és a Kormányhivatal által kiállított egészségügyi dokumentációkat is csatolt.

A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2022. szeptember 29. napján az ügyben tárgyalást tartott, amely tárgyaláson a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Főbiztosa megjelent, és az észrevételeit fenntartotta.

A másodfokon eljárt fegyelmi tanács az egész ügyet áttekintette, az összes iratot ismertette. A határidőben előterjesztett súlyosítás iránti fellebbezés miatt érdemben kellett állást foglalni az ügyben, figyelembe véve a fegyelmi főbiztos és az eljárás alá vont ügyvéd észrevételit, valamint az orvosi iratokat is.

Az előterjesztett súlyosítás iránti fellebbezés nem alapos.

Egyetértett a Másodfokú Fegyelmi Tanács az Országos Fegyelmi Főbiztos észrevételével, és megállapította, hogy a szünetelő ügyvédnek már nincs iratbecsatolási kötelezettsége az illetékes kamara felé. Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018 (III. 26.) 12.3 pontjában, illetve a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 14.2. pontjában foglalat iratbecsatolási kötelezettség a szünetelő ügyvédet nem terheli, ezért a 2. rb. fegyelmi vétség helyett 1 rb. fegyelmi felelősséget állapított meg az első fokon eljárt fegyelmi tanács által helyesen megállapított tényállás alapján.

Rámutat a másodfokú fegyelmi tanács, hogy az az ügyvéd, aki évekig nem teljesíti a megbízását, az fegyelmi vétséget követ el. Az ügyben az a védekezés, hogy a megbízó nem adta meg az alperes címét, nem fogadható el. A mai információs viszonyok és lehetőségek között mindenkinek meg lehet állapítani a címét, de ha nem is állapítható meg, abban az esetben a megbízást meg kell szüntetni és el kell számolni az ügyféllel. Ezt a kötelezettségét eljárás alá vont volt ügyvéd megszegte, ezért nyilvánvalóan elkövette a fegyelmi vétséget, ezért egyetértett a másodfokú fegyelmi tanács az első fokon eljárt fegyelmi tanács megállapításával, azt korrigálni nem kellett.

Megvizsgálta a másodfokú fegyelmi tanács a súlyosítás iránti kérelmet, és amiatt, hogy a 2 rb. fegyelmi felelősség megállapítása helyett 1 rb. fegyelmi felelősséget állapított meg, a súlyosítás iránti fellebbezés nem foghatott helyt.

(...)Eljárás alá vont ügyvéd a 2022. szeptember 28. napján kelt beadványában kérte a büntetés enyhítését. A másodfokú fegyelmi eljárás keretében, a rendbeliség megváltozása, és eljárás alá vont ügyvéd egészségügyi állapotának a romlása miatt a másodfokú fegyelmi tanács a pénzbírságot 200.000 Ft összegre enyhítette, de kötelezte a másodfokú átalány költség megfizetésére eljárás alá vont ügyvédet.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)

A határozat jogerős és 2022. 12.03. napján végrehajtható.