Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/059/2022. határozata

ügyvédi hivatás méltóságának megsértéséről

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. június 27. napján 2020.F.211/18. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. október 28. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020.F.211/18. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen – elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.

Indokolás

I.

Dr. (...) ügyvéd ellen a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást, a 2022. június 27. napján kelt 2020.F.211/18. számú határozatban megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 170.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, egyben kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.

II.

A (...) Rendőr-Főkapitányság 2020. augusztus 17-én tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy a Btk. 227. § (1) bekezdésének a) pontjába ütköző és aszerint minősülő becsületsértés vétségének gyanúja miatt (...)/2020.bü. szám alatt eljárást folytat dr. (...) ügyvéd ellen.

III.

Az Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2020. augusztus 31-én elrendelte az előzetes vizsgálati eljárást. Az eljárás alá vont ügyvéd a kamara részére a gyanúsítotti jegyzőkönyvet és az ügyészségi panaszt 2020. szeptember 17-én megküldte.

A vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást 2020. szeptember 25-én kelt határozatban kezdeményezte, egyúttal indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését. A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a fegyelmi eljárást 2020. október 5-én hozott 3. sorszámú határozatával a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette az Üttv. 140. § (1) bekezdésében foglaltakra való hivatkozással.

IV.

A (...) Bíróság a (...)/2021/24. számon 2021. június 25-én kelt elsőfokú ítéletével az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét három rendbeli, a Btk. 227. § (1) bekezdése a) pontjába ütköző becsületsértés vétségében állapította meg és halmazati büntetésül 3 (három) év időtartamra dr. (...) próbára bocsátotta. A fellebbezések alapján a Fővárosi Törvényszék a 2022. március 23-án kelt (...)/2021/9. számú másodfokú ítéletével a halmazati büntetésre utalást mellőzve a próbára bocsátás tartamát 2 (kettő) évre mérsékelte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

V.

A vezető fegyelmi biztos 2022. április 22-én indítványozta, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács – tárgyalás tartása nélkül – állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § a) pontjában rögzítetteket, ezzel egyrendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért vele szemben az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, és kötelezze az eljárással kapcsolatosan felmerült átalányköltség megtérítésére. Dr. (...) 2022. április 26-án kelt előterjesztésében nyilatkozott, hogy a vezető fegyelmi biztos szankcióra vonatkozó indítványával nem ért egyet, azt a büntető bírósági ítéletekre figyelemmel is eltúlzottnak tartja.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács dr. (...) ügyvéddel szemben, tárgyalás tartása nélkül 2022. május 30. napján meghozott határozatában 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt 170.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki, egyben kötelezte 30.000 Ft átalányköltség megfizetésére.

Mivel az eljárás alá vont ügyvéd az ügyben tárgyalás tartását kérte, az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az ügyben 2022. június 27-én tárgyalást tartott, amelyen dr. (...) ismételten előadta, hogy a fegyelmi eljárásban súlyosabb büntetést kapott, mint a büntető eljárásban, álláspontja szerint a büntetés mértéke eltúlzott.

VI.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a tárgyaláson, a tárgyalás mellőzésével hozott határozatban írtakkal az eljárási költség kivételével azonos tartalmú döntést hozott, amelyben a tényállást az első- és másodfokú büntető ítéletekben rögzítettekkel teljes mértékben megegyezően állapította meg.

A fegyelmi határozat tényállásában a következő bizonyított tények szerepeltek: dr. (...) és ügyfele 2019. december 16-án az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság épületében tartózkodtak. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfele őrizetének elrendeléséről szóló határozat kihirdetésekor dr. (...) rendőr alezredes személyével összefüggésben kijelentette: „mondjátok meg annak a faszszopó (...)nek, hogy panaszt fogok tenni és találkozunk az ügyészségen”, továbbá „a törvény előírja a költséghatékony eljárás lefolytatását, de minek is mondanám, ha egy olyan a vezető, mint (...), aki kettesre vizsgázott közigazgatási jogból.” A jelenlévő (...) rendőr főhadnagynak és dr. (...) rendőr főhadnagynak pedig azt mondta, hogy „ideállítanak két bohócot, de egyikük sem állna ide, hogy közöljék a döntést.”

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos végindítványát elfogadta, dr. (...) ezzel részben egyet nem értő észrevételét, valamint szóbeli előadásában kifejtetett véleményét nem osztotta. Megállapította, hogy a fegyelmi eljárásban alkalmazott szankció a büntető eljárással nem hozható párhuzamba, a védői véleménynyilvánítás pedig szóba sem kerülhet, mivel az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás tárgyát képező ügyben nem védőként járt el.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatában hivatkozott az Üttv. 107. §-ra, az Üttv. 1. § (1) bekezdésére, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: ÜESZ) Preambuluma és az ÜESZ 13.1. és 13.3. pontokban írt rendelkezésekre. Kiemelte, hogy az ÜESZ 13. pontjában foglalt elvárások súlyos megsértése akkor képez fegyelmi vétséget, ha az az ügyvédségbe vetett közbizalom megingatására, vagy az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére alkalmas. Mivel a büntetőbíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás köti a fegyelmi tanácsot, a tényállás megállapítása körében a mérlegelést mellőzte. A dr. (...) részéről elhangzott kijelentések megvalósítják a Btk.-ban írt becsületsértési tényállását, kimerítik az ÜESZ fent hivatkozott rendelkezéseinek megsértését.

Az elsőfokú fegyelmi határozat kiemelte, hogy a fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének vizsgálata során a tényállás valamennyi elemét egyenként és összességében értékelte, mindezek alapján az Üttv. 109. § (1) bekezdése szerint határozta meg mérlegelést követően a fegyelmi büntetést. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanácsot e körben nem köti a büntető eljárásban már alkalmazott büntetés. A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa azonban maradéktalanul figyelembe vette az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában értékelhető enyhítő és súlyosító körülményeket. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács indokolása szerint a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állóan szabta ki.

VII.

Dr. (...) az elsőfokú fegyelmi határozat ellen 2022. augusztus 1-én fellebbezést terjesztett elő, amelyben az elsőfokú határozatban kiszabott büntetés enyhítését kérte. Indokolásul előadta, hogy a kiszabott mindösszesen 250.000 Ft pénzügyi hátrány nincs arányban az elkövetett cselekménnyel, az előéletével és a büntetőbíróság ítéleteivel sem.

Az országos vezető fegyelmi főbiztos a 2022. augusztus 17-én előterjesztett észrevételeiben előadta, hogy az elsőfokú határozat kellően indokolt és részletezett, ezért annak helybenhagyását indítványozta.

VIII.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FE) 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között felülbírálta.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács az ügyben meghallgatást tűzött ki. Az eljárás alá vont ügyvéd közvetlenül a tárgyalást megelőzően igazolás nélkül halasztás iránti kérelmet terjesztett elő, amelynek a fegyelmi tanács nem adott helyt. Az országos vezető fegyelmi főbiztos a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem vett részt.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, illetőleg a szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból is megfelelően járt el, a határozat indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett.

Az ügyben megállapított tényállást a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az első- és másodfokú büntetőbírósági ítéletek alapján állapította meg, a tényállást az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi ügyben a büntető eljárás során rögzített tényállást, a bűnösség megállapítását a FESZ 27.2/A–B. pontokban írtaknak megfelelően alkalmazta.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy dr. (...) fellebbezési kérelmét arra a fegyelmi eljárás során következetesen hangoztatott érvre alapította, miszerint a pénzbírság kiszabása eltúlzott mértékű fegyelmi büntetés, annál is inkább, mivel a büntető eljárásban is csak pénzügyi hátránnyal nem járó intézkedést alkalmaztak vele szemben.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács alapvetően azt vizsgálta, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés arányban áll-e a fegyelmi vétség tárgyi súlyával.

A becsületsértést elkövető személy, amennyiben egyéb feltételek is fennállnak, a Btk. vagy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. tv. rendelkezései szerint vonható felelősségre. Az ügyvédek magatartásával kapcsolatban további elvárásokat támaszt az ÜESZ, melynek 13.1. és 13.3. a) pontja a következő rendelkezéseket tartalmazza:

13.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok és más hatóságok tagjaival, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.

13.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója

a) hatóság előtt tett nyilatkozatait, beadványait és különösen perbeszédeit jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő,

Az ügyvédnek tehát tiszteletet kell tanúsítania a bíróságok és más hatóságok tagjai irányában és tartózkodnia kell az őket sértő kijelentésektől. Ez abban az esetben is mérvadó, amennyiben az általa képviselt ügyfél számára hátrányos döntés születik. Az ÜESZ 13.2. pontja még egy további követelményt is támaszt:

13.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója felhívja az ügyfele figyelmét a bírósági és hatósági eljárás szabályaira, azok megtartására, valamint a bíróság és a hatóság méltóságának tiszteletben tartására.

Az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye tehát nemcsak bűncselekményt megvalósító becsületsértésnek minősült, hanem a hivatásrendre vonatkozó etikai szabályok súlyos megsértését is eredményezte. Dr. (...) részéről elhangzott kijelentések nemcsak saját személyének hátrányos megítélését eredményezhetik, hanem az egész ügyvédi hivatásrend lejáratására is alkalmasak. Megállapítható az is, hogy az ilyen kijelentések az ügyvédségre és az ügyvédre negatív megítélést eredményeznek, az elkövetett kötelezettségszegés tárgyi súlyát tekintve a bűncselekmény megállapításától függetlenül is súlyos fegyelmi vétség elkövetését alapozza meg.

Fentiek alapján a Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az elsőfokú fegyelmi határozatban foglalt, a kiszabható pénzbírság alsó határához közelítő fegyelmi büntetés az eljárás alá vont ügyvéd esetében figyelembe vett enyhítő körülményre tekintettel került meghatározásra, a fegyelmi büntetés arányban áll az ügyvédi fegyelmi vétség tárgyi súlyával.

Az eljárás alá vont ügyvéd enyhítés iránti kérelme megalapozatlan, hivatkozva az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjára a Másodfokú Fegyelmi Tanács a fentiekben részletezett indokai alapján az elsőfokú határozatot helyes indokai alapján helybenhagyta.

Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, erre tekintettel a Másodfokú Fegyelmi Tanács a másodfokú eljárás költségét a FESZ 40.2. c) pontja alapján 50.000 Ft összegben állapította meg.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)

A határozat jogerős és 2022. december 29. napján végrehajtható.