A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ...... eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év január hó 27. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács
dr. ......
eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, megállapítja, hogy elkövette az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget. Ezért vele szemben az Üttv. 108. § b) pontja szerint pénzbírság fegyelmi büntetést szab ki, a pénzbírság összegét 300.000.- Ft azaz Háromszázezer forintban állapítja meg, az eljárási költséget 80.000.- Ft azaz Nyolcvanezer forint összegben állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács a pénzbírság és az eljárási költség megfizetésére 3 havi azaz három havi részletfizetést engedélyez.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a 300.000.- Ft azaz háromszázezer forint pénzbírság összegét és a 80.000.- Ft azaz nyolcvanezer forint eljárási költséget, összesen 380.000.- Ft azaz háromszáznyolcvanezer forint összeget 2023. március hónap 1. napjától kezdődően 3 azaz három havi részletben a Pest Megyei Ügyvédi Kamara 11713005-20403120 számú bankszámlájára történő befizetéssel vagy átutalással teljesítse.
Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtandó, a másodfokú fegyelmi tanácshoz címzett, indokolt fellebbezést terjeszthet elő az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint (Üttv. 135. § (1) bekezdése).
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost fellebbezés előterjesztésére utasíthatja. (Üttv. 135. § (2) bekezdése).
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papíralapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok:
Ügyvédként viselt neve: dr.
Neve: dr.
Tagfelvétel ideje:
Ügyvédi ig. sz.: Ü-
KASZ:
Cégkapu elérhetőség:
Fegyelmi előzménye: volt
Dr..... eljárás alá vont ügyvéd ellen XY bejelentőnek a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához 2022. 11. 10. napján érkezett bejelentése alapján indult meg.
A bejelentő előadta, hogy dr. eljárás alá vont ügyvédnek megbízást adott házassági közös vagyon megosztása iránti perben képviseletére, megbízta az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés elkészítésére, a másodfokú eljárásban történő képviseletére, a másodfokú eljárásra 400.000.-Ft ügyvédi díjat megfizetett. Később megtudta, hogy elutasították a fellebbezést, amelynek az oka a fellebbezési határidő elmulasztása volt. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy a késedelemmel hibázott, de a bejelentő által megfizetett 400.000.- Ft díj visszatérítésétől és minden egyéb kompenzációtól elzárkózott.
Ezt követően a bejelentő a MÜBSE-hez fordult, bejelentette kárát. A MÜBSE .... ügyszámon hozott határozatával 500.000 Ft sérelemdíjat állapított meg a bejelentő részére, amelyből 400.000 Ft-ot a MÜBSE megfizetett, 100.000.-Ft önrészt az eljárás alá vont ügyvédnek kellett volna megfizetnie, azonban azt a bejelentés időpontjáig nem tette meg. A bejelentő kérte az eljárás alá vont ügyvédtől a 400.000 Ft ügyvédi megbízási díj visszafizetését, azonban ennek megfizetése elől elzárkózott eljárás alá vont ügyvéd.
A bejelentő kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a részére megfizetett ügyvédi munkadíjakról – beleértve az elsőfokú eljárásért fizetett díjat is – nem adott számlát.
A bejelentő okiratokat csatolt.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara kijelölt vezető fegyelmi biztosa a 2022. november 14. napján kelt határozatával a bejelentő által előadott tényállás alapján az előzetes vizsgálatot elrendelte, hivatkozva arra, hogy a bejelentésben foglaltak alkalmasak lehetnek az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző fegyelmi vétségek elkövetésére, az eljárás alá vont ügyvéd megszeghette az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe foglalt, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1, 2.2 és 2.4 pontjában foglalt szabályokat, valamint megszeghette az Üttv. 29. § (1) bekezdésbe foglalt szabályt, továbbá a 2007. évi CXXVII. tv. 159. §-ban foglalt szabályt.
A kijelölt vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy az FE 14.2.c) pontja alapján a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételeit pedig jogosult az ügyvédi kamarának megküldeni. Felhívta továbbá az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy az iratcsatolás elmulasztása önálló fegyelmi vétséget valósít meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló 2022. 11. 14. napján kelt elektronikusan megküldött határozatot 2022. 11. 22. napján letöltötte. Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. 11. 30. napján eleget tett iratcsatolási kötelezettségének, egyben előterjesztette észrevételeit, részben elismerte felelősségét. Igazoló jelentésében akként nyilatkozott, hogy elismerte, hogy ügyvédi műhibát követett azzal, hogy a fellebbezési határidőt elmulasztotta, mely ügyvédi hiba következményeinek ellensúlyozására szolgál az ügyvédi felelősségbiztosítás.
Hivatkozott a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete előtt folyamatban eljárás eredményeként született határozatra.
Előadta, hogy a MÜBSE határozatának kézhezvételét követően értesült arról, hogy a bejelentő nem mindenben értett egyet a határozattal, így „tovább viszi az ügyet”. Ezt követően várta, hogy kapjon a biztosítótól bármiféle értesítést az üggyel kapcsolatban, azonban erre nem került sor, pusztán a bejelentő panasz bejelentéséből értesült arról, hogy a MÜBSE kifizette a határozatban foglalt 400.000.- Ft-ot a bejelentő részére. Az igazoló jelentésben akként nyilatkozott, hogy ezek után nem zárkózik el a fennmaradó 100.000.- Ft megfizetésétől. Vitatta, hogy a bejelentő számára nagyon kedvezőtlen ítélet született volna, mivel bejelentő így is tetemes összeget nyert a per során.
Elismerte, hogy hibát követett el, azonban a hiba reparálására minden tőle telhetőt megtett, azonban nem ért el sikert. Álláspontja szerint bejelentő és közte megbízási jogviszony jött létre, amely nem eredménykötelem, ezért nem érezte jogosnak a munkadíj visszatérítése iránti igényt. Kiemelte, hogy a biztosító is csupán sérelemdíjat állapított meg a bejelentő számára, hiszen kártérítés megállapításának konjunktív feltételei hiányoztak.
Igazoló jelentéséhez mellékelte a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete részére megküldött észrevételeit.
A vezető fegyelmi biztos 2002. 12. 09. napján hozott határozattal kezdeményezte a fegyelmi eljárás elrendelését a bejelentő által előadottak alapján.
A vezető fegyelmi biztos hivatkozott arra, hogy a csatolt okiratok alapján megállapítható, hogy bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd a történeti tényállást lényegében egyezően adták elő. A vezető fegyelmi biztos szerint megállapítható, hogy bejelentő perbeli jogi képviseletre adott megbízást eljárás alá vont ügyvédnek, aki ennek eleget tett, azonban az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés benyújtásával késedelembe esett és igazolási kérelmet sem terjesztett elő, így a fellebbezést jogerősen elutasította a másodfokú bíróság, illetve helybenhagyta az elsőfokú bíróság ilyen irányú határozatát.
A vezető fegyelmi biztos hivatkozott arra, hogy ténybelileg az eljárás alá vont ügyvéd elismerte az ügyvédi műhibát, de álláspontja szerint az elkövetett hiba reparálására az ügyvédi biztosító jogosult és megvalósult azzal, hogy a biztosító sérelemdíjat állapított meg bejelentő részére ezáltal megtörtént a bejelentő ilyen irányú kielégítése.
A fegyelmi biztos szerint a bejelentő által előadott tényállás alkalmas az Üttv. 107. § a) pontjában foglalt fegyelmi vétség elkövetésének megállapítására, mert eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartásával megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1, 2.2 és 2.4 pontjában foglalt szabályokat, valamint az Üttv. 29. § (1) bekezdésébe foglalt rendelkezést, illetve a 2007. évi CXXVII. tv. 159. §-ban foglalt szabályt, mely szerint elmulasztotta számlaadási kötelezettségét.
A vezető fegyelmi biztos a fentiekre tekintettel indítványozta, hogy az eljáró Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el – egyrészt a fellebbezés késedelmes benyújtásával, másrészt a számlaadási kötelezettség elmulasztásával – és ezen fegyelmi vétségek miatt az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, valamint kötelezze a fegyelmi eljárásról szóló módosított 20/2018. MÜK szabályzat 40.2.pont a) pontja alapján 80.000.- Ft összegű költségátalány megfizetésére a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába.
Súlyosító és enyhítő körülményt nem észlelt a vezető fegyelmi biztos.
A Fegyelmi Tanács 2023. január 27. napján tartott tárgyalást, amelyen az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt meghallgatta.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd elismerte fegyelmi felelősségét abban, hogy tévedett a Polgári perrendtartás szabályainak alkalmazhatóságában, emiatt esett késedelembe a fellebbezés benyújtásával és elismerte, hogy ezzel az ügyvédi műhibát követett el.
A számlaadást illetően akként nyilatkozott, hogy számlát valóban nem, de bevételi bizonylatot kiállított, felmutatta a ... napján kelt nyugtát. Előadta, hogy év eleje volt, még nem állt át az új számlázási rendszerre, és előző pénzügyi éve lezáratlan volt, de a nyugták is a számlái között szerepelnek, ekként adózik is utánuk.
Kijelentette, hogy a MÜBSE azt a tájékoztatást adta érdeklődésére, hogy a bejelentő a javára megállapított 500.000.- Ft sérelemdíjat kevesellte, ezért panaszt jelentett be a biztosítónál. Az eljárás alá vont ügyvéd a felmutatott Takarékbank Zrt. bizonylattal igazolta, hogy 100.000 Ft önrészt a MÜBSE .... számú ügyére hivatkozással a bejelentőnek 2023. 01. 23. napján átutalt.
Kifejtette, hogy sajnálja és szégyelli, hogy ez az ügy a Fegyelmi Tanács elé került.
Kérte figyelembe venni enyhítő körülményként, hogy három gyermek tartásáról gondoskodik, továbbá azt, hogy kárenyhítést alkalmazott, jóvátételre törekedett, valamint, hogy majdnem egy éve áll az eljárás hatálya alatt, amely nagyon megviselte. Kiemelte, hogy az eljárásból neki származott hátránya, mivel a jelen ügy miatt nem tudott a kamarai tisztségviselők választásán elindulni. Előadta, hogy .... óta folytat ügyvédi tevékenységet, kérte előéletének figyelembevételét is.
A bejelentő a tárgyaláson a bejelentésében foglaltakat fenntartotta. Sérelmezte továbbra is, hogy az eljáró ügyvéd nem nézett utána a jogszabályoknak és részére téves felvilágosítást adott.
A bejelentő elismerte, hogy a fellebbezés eredménytelen is lehetett volna, de továbbra is sérelmezte, hogy az eljáró ügyvéd nem ajánlotta fel, hogy megtéríti a kárát. Fenntartotta nyilatkozatát, hogy nem kapott számlát az általa a másodfokú eljárásra befizetett összegről. Vitatta a felmutatott bevételi bizonylatot.
A fegyelmi biztos végindítványában a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltaknak megfelelően két rendbeli szándékos fegyelmi vétség miatt. Hangsúlyozta, hogy a kárenyhítés összegének megfizetése nem annullálja az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét. A számlaadás elmulasztását – figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ÁFA körbe tartozik – súlyos fegyelmi vétségnek, az adózás rendje megsértésének kell tekintette.
A fegyelmi biztos az Üttv. 108. § b) pontja szerint pénzbírság büntetés kiszabására tett indítványt, annak összegét a középmértékre figyelemmel kérte megállapítani, valamint kérte, hogy kötelezze a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárással felmerült 80.000.- Ft eljárási átalányköltség megtérítésére az ügyvédi kamara részére.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bejelentés, a becsatolt okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli és szóbeli nyilatkozata, valamint a bejelentő tanúvallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg a jogilag releváns tényekre vonatkozóan:
– A bejelentő meghatalmazta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a ...számú perben hozott és az eljárás alá vont ügyvéd által 2021. 12. 13. napján kézhez vett 23. számú ítéletet ellen fellebbezést terjesszen elő. A fellebbezést az eljárás alá vont ügyvéd 2022. 01. 05. napján nyújtotta be az elsőfokú bírósághoz. A ....bíróság 25. számú végzésével hivatalból elutasította a fellebbezést a fellebbezési határidő elmulasztására hivatkozással. Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. január 13. napján kézhez vett 25. számú végzéssel szemben 2022. január 28. napján fellebbezést terjesztett elő a törvényszékhez. A Törvényszék a ....számú végzésével a 25. számú végzést helybenhagyta.
– Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. január 07. napján .... számon 400.000.- Ft összegről állított ki a bejelentő számára nyugtát „jogi képviselet polgári eljárásban” megjelöléssel.
– A MÜBSE a ........... számú, 2022. 07. 07. napján kelt határozatával 500.000.- Ft sérelemdíjat állapított meg a bejelentő javára, 100.000.- Ft önrész fizetésre kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet, tekintettel arra, hogy a fellebbezési határidő elmulasztása miatt a bejelentő jogérvényesítésétől elesett.
A MÜBSE részéről a 400.000.- Ft 2022. 11. 04. napján, az eljárás alá vont ügyvéd részéről 100.000.- Ft önrész 2023. 01. 23. napján került átutalásra a bejelentő bankszámlájára.
A fegyelmi biztos indítványa a felelősségre vonás tekintetében alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a rendelkezésre álló okiratok, az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata, valamint a bejelentő tanúvallomása alapján állapította meg:
Egy rendbeli fegyelmi vétséget megalapozó tény a késedelembe esés. A bejelentő perbeli jogi képviseletre adott megbízást az eljárás alá vont ügyvédnek, aki ennek eleget tett, azonban az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés benyújtásával késedelembe esett és igazolási kérelmet sem terjesztett elő, ezért a fellebbezést jogerősen elutasította a másodfokú bíróság, illetve helybenhagyta az elsőfokú bíróság erre irányuló határozatát.
Az eljárás alá vont ügyvéd ebben a körben a fegyelmi felelősségét elismerte, nem vitatta, kárenyhítésre törekedett. A MÜBSE határozatában előírt 100.000.- Ft önrészt késedelmesen ugyan, de megfizette.
Az eljárás alá vont ügyvédnek a késedelmes ügyintézést megvalósító magatartása ütközik az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdésébe
1. § (3) bekezdése kimondja, hogy
az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat előírja:
2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ....
2.2. Az ügyvédi tevékenységet gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél előadásának szem előtt tartásával látja el.
2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény előírja:
Üttv. 29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
(3) Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.
Az eljárás alá vont ügyvéd második fegyelmi vétsége a számla adási kötelezettség elmulasztása is megállapítható, mert a másodfokú eljárásra befizetett 400.000.- Ft megbízási díjról nem az áfatörvény előírása szerinti számlát bocsátott ki a megbízó részére, hanem bevételi bizonylatot állított ki, amelyet a bejelentő – állítása szerint – nem kapott meg. Ebben körben az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el, vitatta, álláspontja szerint a bevételi pénztárbizonylat is megfelelően igazolja a megbízási díj átvételét, álláspontja szerint ezen összeg után is teljesítette adófizetési kötelezettségét.
A Fegyelmi Tanács az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 9. §-t alkalmazta, amely előírja:
9. § [Adókötelezettségek]
Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles a jogszabályban előírt:
e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,...
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény előírja:
59. § (1) Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
2. § előírja: E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
...után.”
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem a jogszabályokban előírt bizonylatot, számlát állította ki az eljárás alá vont ügyvéd.
A Fegyelmi Tanács a fentírtak szerint megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd azon magatartásával, hogy a perben a fellebbezést késedelmesen terjesztette elő, továbbá azon mulasztásával, hogy a befizetett megbízás díjról nem adott számlát, 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács egyetértett az indítványban foglaltakkal miszerint az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1, 2.2 és 2.4. pontjában foglalt szabályokat, valamint megszegte az Üttv. 29. § (1) bekezdésébe foglalt rendelkezést, de ezt erre irányuló önálló indítvány hiányában nem kívánta külön fegyelmi vétségként nevesíteni a Fegyelmi Tanács, továbbá megszegte az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 159. §-ban foglalt és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 9. § a) pontjába foglalt kötelezettségét.
Az Üttv. előírja:
107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, ..... kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy....
A Fegyelmi Tanács a két rendbeli fegyelmi vétség miatt az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetést tartotta arányos szankciónak, annak összegét az enyhítő körülmények miatt a középmérték alatt 300.000.-Ft összegben határozta meg.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ..... gyermek (gyermekek) tartásáról gondoskodik, továbbá őszinte megbánást tanúsított az eljárás során, kezdettől fogva elismerte az ügyvédi műhibát.
A Fegyelmi Tanács nem értékelte súlyosító körülményként a felfüggesztett fegyelmi eljárás tényét.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2)–(3) bekezdései, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 40.2. pont alapján kötelezte a fegyelmi eljárás költségének megfizetésére.
Az Üttv előírja: 142. § (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FE: 40.2 A kamarai átalányköltség
a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80 000 Ft.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
Az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kihirdetését követően kijelentette, hogy a határozatot tudomásul veszi, de részletfizetés engedélyezését kérte.
A Fegyelmi Tanács méltányosság alkalmazásával helyt adott a kérelemnek, és a pénzbírság és az eljárási költség megfizetésére 3 havi azaz három havi részletfizetést engedélyezett, kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a 300.000.- Ft azaz háromszázezer forint pénzbírság összegét és a 80.000.- Ft azaz nyolcvanezer forint eljárási költséget, összesen 380.000.- Ft azaz háromszáznyolcvanezer forint összeget 2023. március hónap 1. napjától kezdődően 3 azaz három havi részletben a Pest Megyei Ügyvédi Kamara 11713005-20403120 számú bankszámlájára történő befizetéssel vagy átutalással teljesítse.
Tájékoztatás:
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FE 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
Alkalmazott jogszabályok:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
Kihirdetve: Budapest, 2023. 01. 27. napján
Írásba foglalva 2023. 02. 10. napján.
Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa
Záradék: A határozat 2023. február 13. napján jogerős és végrehajtható