A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) fegyelmi ügyében, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. július 11. napján, P/44/2018 sz. alatt hozott határozata ellen, az eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán, 2022. november 9. napján tartott másodfokú fegyelmi tárgyaláson meghozta a következő
határozatot
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. július 11. napján, P/44/2018 sz. alatt hozott határozatát részben megváltoztatja.
Megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, az elsőfokú eljárás során kiszabott átalány eljárási költséget 60.000 Ft-ra mérsékeli.
Egyebekben az elsőfokú eljárásban hozott határozatot helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Debreceni Ügyvédi Kamara részére 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalány eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Debreceni Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete
Eljárás alá vont ügyvéd – a rendelkezésre álló adatok alapján – az ügyvédi névjegyzékébe 2014. július 08. napján került bejegyzésre. Ezt megelőzően, 2011. szeptember 27. napjától 2014. július 07. napjáig ügyvédjelölt volt.
Eljárás alá vont ügyvéddel szemben, több fegyelmi eljárás van folyamatban, azonban jogerősen fegyelmi felelősségét nem állapították meg.
A rendelkezésre álló adatok szerint, eltartására szoruló kiskorú gyermeke nincs, tevékenységéből havi átlagban 500.000 Ft jövedelme származik, egy ingatlan kizárólagos tulajdonosa.
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata
1. (...) 2018. január 25. napján kelt bejelentése 2018. január 26. napján érkezett a Debreceni Ügyvédi Kamarához.
2. A Debreceni Ügyvédi Kamara Elnöke, DÜK–50.005/2018–2. iktatószámú, Debrecenben, 2018. február 05. napján kelt határozatával, az Ütv. 46. § (1) bekezdése, valamint a FESZ 14. § alapján, az előzetes vizsgálatot elrendelte, az erről szóló határozatot az eljárás alá vont ügyvéd 2018. február 07. napján vette át. A Debreceni Ügyvédi Kamara Elnöke a bejelentőt erről ugyanezen a napon tájékoztatta.
Bejelentő a 2018. február 15. napján kelt beadványával panaszát kiegészítette.
Eljárás alá vont ügyvéd Debrecenben, 2018. február 19. napján kelt igazoló jelentése a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2018. február 19. napján érkezett, azonban igazoló jelentéséhez iratokat nem csatolt.
A Debrecenben, 2018. március 07. napján kelt „Szerződéses megállapodás ügyvédi képviselet folytatásáról” megnevezésű dokumentum a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2018. április 03. napján érkezett.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentéséhez iratokat nem csatolt, ezért a fegyelmi főmegbízott az előzetes vizsgálat határidejének három hónappal történő meghosszabbítását indítványozta, melyet a Debreceni Ügyvédi Kamara Elnöke a FESZ 17. § (2) bekezdése alapján, három hónappal meghosszabbított.
A Fegyelmi Főmegbízott DÜK 50.005/2018–6. iktatószámú, Debrecenben, 2018. április 27. napján kelt megkeresésével ismételten felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy az ügyben keletkezett összes iratának másolatát, az Ügyvédi Kamara címére megküldeni szíveskedjen, tájékoztatva Őt arról, hogy az iratok beküldésének elmulasztása fegyelmi vétséget képez.
Bejelentő a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2018. június 14. napján érkezett iratában előadta, hogy félreértelmezések történtek az ügyekben ezért kérte a Kamarát, hogy ne kérje az iratokat, az eljárás alá vont ügyvédtől.
A Debreceni Ügyvédi Kamara Fegyelmi Főmegbízottja DÜK 50.005/2018–9. iktatószám alatt, Debrecenben, 2018. augusztus 01. napján kelt összefoglaló jelentését előterjesztette és az Ütv. 1. §-ába, valamint a 3. § (2) bekezdésébe ütköző magatartás miatt, indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését. Indítványozta 2 rb. gondatlan fegyelmi vétség megállapítását valamint az elkövetett cselekmények súlyával arányos pénzbüntetés alkalmazását, továbbá az eljárási költségek megfizetésére való kötelezését. Erről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, aki ezt 2018. szeptember 07. napján vett át, valamint a bejelentőt is értesítette.
3. A bejelentő 2018. szeptember 30. napján kelt, a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2018. október 05. napján érkezett beadványában a fegyelmi eljárás megszüntetését kérte.
Eljárás alá vont ügyvéd Debrecenben, 2018. október 08. napján, a Magyar Ügyvédi Kamara részére írott beadványában arra hivatkozik, hogy 2018. szeptember 07. napján kelt levelében valamennyi, ellene folyamatban levő eljárásban a Fegyelmi Főmegbízottra tekintettel, részletes kizárási indítványt terjesztett elő és kérte más Fegyelmi Megbízott kijelölését, továbbá a Fegyelmi Tanács kizárását. Beadványában ezen kizárási kérelmet megismétli, kiegészíti valamennyi, ellene folyamatban levő fegyelmi eljárásra.
A Debreceni Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának Elnöke DÜK–60.017/2018. iktatószámú átirata, megküldi a Magyar Ügyvédi Kamarához az ügyben keletkezett összes iratot, egyben kinyilatkozza, hogy nem elfogult.
A Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottság Elnöke F/149/2018.Kij. számú, Szegeden, 2018. november 13. napján kelt határozata, a fegyelmi eljárás lefolytatására a Nyíregyházi Ügyvédi Kamarát jelölte ki.
A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanács Elnöke Nyíregyházán, 2018. november 22. napján kelt intézkedésével kijelölte a Fegyelmi Tanács Elnökét és tagjait.
4. A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanács Elnöke Nyíregyházán, 2019. május 08. napján kelt idézésével a fegyelmi tárgyalást a P.44/2018. és a P.45/2018. számú ügyekben, 2019. június 19. napjának, 14.00 órájára tűzte ki, mely idézést eljárás alá vont ügyvéd 2019. május 16. napján vette kézhez.
A Nyíregyházán, 2019. június 19. napján, 14.00 órakor kitűzött és megkezdett fegyelmi tárgyaláson, eljárás alá vont ügyvéd kérte a fegyelmi tárgyalás elnapolását, mert más panaszos által indított fegyelmi eljárásból készült fel, egyébiránt pedig elfogultsági kifogást emelt és kérte a fegyelmi ügyei Debreceni Ügyvédi Kamarához való visszahelyezését.
Elfogultsági kifogását elsősorban a Fegyelmi Biztossal szemben terjesztette elő, de a Fegyelmi Bizottsággal szemben is elfogultsági kifogást nyújtott be, azonban a P.44/2018. és a P.45/2018. ügyszámú fegyelmi eljárásokhoz képest arra hivatkozott, hogy nem ezekre az ügyekre készült fel, hanem a harmadik ügyre.
A Fegyelmi Tanács Elnöke és tagjai, Nyíregyházán, 2019. június 19. napján kelt Nyilatkozat-a szerint kijelentették, hogy nem áll fenn elfogultság eljárás alá vont ügyvéd tekintetében. Ugyanezen a napon a Fegyelmi Biztos is ekként nyilatkozott.
5. A Regionális Fegyelmi Tanács Elnöke 2019. június 20. napján felterjesztette eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogását tartalmazó tárgyalási jegyzőkönyvet, eljárás alá vont ügyvéd idézését tértivevénnyel és feladóvevénnyel, a Fegyelmi Biztos és a fegyelmi tanács tagjainak írásbeli nyilatkozatát, a Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke részére.
Eljárás alá vont ügyvéd 2020. október 29. napján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara részére, fegyelmi eljárások megszüntetése iránti kérelmet terjesztett elő, melyben 3 darab, 2018. évben kezdődött fegyelmi eljárás, nyolc napon belül történő megszüntetését kérte.
6. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke Miskolcon, 2022. június 17. napján a P.44/2018. és a P.45/2018. számú ügyekben meghozta határozatát, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd által, a Fegyelmi Tanács Elnökével és tagjaival, valamint a Fegyelmi Biztossal szemben előterjesztett elfogultsági kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.
A Nyíregyházi Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanács Elnöke Nyíregyházán, 2022. június 28. napján kelt idézésével a fegyelmi tárgyalást 2022. július 11. napjának 13 óra 30 percére tűzte ki, arra megidézte az eljárás alá vont ügyvédet, melyet 2022. június 28. napján töltött le. Ugyanezen a napon kelt értesítésével, a fegyelmi tárgyalás időpontjáról tájékoztatta a bejelentőt, azonban a postai küldemény tértivevénye „Bejelentve: meghalt, megszűnt” kézbesítési jelzéssel érkezett vissza.
A 2022. július 11. napján 13 óra 30 perckor kitűzött és megkezdett fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki. A Fegyelmi Biztos fenntartott az összefoglaló jelentésben írtakat és indítványozta, hogy 1 rb. gondatlan és 1 rb. szándékos vétség elkövetésében állapítsa meg az eljárás alá vont ügyvéd vétkességét és emiatt írásbeli fegyelmi megrovás büntetéssel sújtsa.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Nyíregyházán, 2022. július 11. napján kelt határozata megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd vétkes 1 rb. gondatlanul és 1 rb. szándékosan elkövetett, az Ütv. 1. §-ában és 3. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség megszegése fegyelmi vétségekben és ezért a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Kötelezte, hogy fizessen meg 80.000 Ft I. fokú eljárási költséget. A fegyelmi előélet kapcsán azt állapította meg, hogy „fegyelmi vétség miatt büntetve volt, P.41/2006. szám alatt 50.000 Ft pénzbírság.” Az I. fokú határozatot eljárás alá vont ügyvéd 2022. július 26. napján töltötte le.
7. Eljárás alá vont ügyvéd 2022. augusztus 10. napján terjesztette elő a Nyíregyházi Ügyvédi Kamarához, 2022. augusztus 22. napján érkezett fellebbezését, melyben az I. fokú határozat megalapozatlanságára hivatkozik, tekintettel arra, hogy az valótlan tényálláson alapul, továbbá az eljárási költség eltúlzottságára hivatkozik. Sérelmezte az eljárás elhúzódását.
Elsődlegesen hatályon kívül helyezést, másodsorban a fegyelmi eljárás megszűntetését, továbbá az általa viselendő eljárási költség jelentős mérséklését kérte. Arra is utalt, hogy az I. fokú határozatban hivatkozott, fegyelmi előéletben leírt fegyelmi büntetést nem kapta, nem kaphatta, mert 2006. évben még joghallgató volt.
8. Az Országos Fegyelmi Főbiztos Budapesten, 2022. szeptember 14. napján kelt észrevételeiben előadta, hogy az I. fokú határozat álláspontja szerint részben megalapozott. Álláspontja szerint, az eljárás alá vont ügyvéd magatartását az Ütv. anyagi jogi rendelkezései és az új FESZ szabályai szerint kell elbírálni. Az eljárás elhúzódása miatt, álláspontja szerint, felmerülhet annak mérlegelése, hogy a 2018-ban hatályban volt rendelkezés szerinti, 60.000 Ft I. fokú átalányköltségről rendelkezzen a fegyelmi határozat.
Álláspontja szerint az I. fokú határozatban rögzített tényállás alapján, 2 rb. szándékos vétség megállapítása indokolt. Tisztázni szükséges továbbá az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére vonatkozó adatokat. Arányosnak tartja a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabását, de az eljárás megszüntetésére jogi lehetőséget nem lát.
Az I. fokú fegyelmi határozat megváltoztatására terjesztett elő indítványt, a szándékosság, gondatlanság körében tett pontosítással, továbbá a felmerült költségek megfizetésére való kötelezését kérte az eljárás alá vont ügyvédnek, az összeg megállapítására tett indítványának figyelembevétele mellett.
(...)
III. A tényállás
A Jogi Segítségnyújtó Szolgálata, a jogi segítségnyújtásról szóló, 2003. évi LXXX. törvény (Jst.) alapján, két peres ügyben engedélyezte bejelentő számára az eljárás alá vont ügyvéd pártfogó ügyvédként történő igénybevételét.
1. A határozat, a bejelentő, mint felperes által, az Televízió alperes ellen, sajtó helyreigazítás iránt indított, a Fővárosi Törvényszék előtt, (...)/2016. szám alatt folyamatban volt perben engedélyezte pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét.
A pártfogó ügyvédi meghatalmazást a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd 2016. június 07. napján írta alá, a (...) Televízióval szemben indított és a Fővárosi Törvényszék előtt (...)/2016. szám alatt folyamatban levő peres eljárás vitelére.
A Fővárosi Törvényszék az előtte, bejelentő, mint felperes által, a (...) Televízió alperes ellen, személyiségi jog megsértése iránt folyamatban levő, (...)/2016. sz. ügyben, a Budapesten, 2016. július 01. napján kelt, 7. sorszámú végzésével, a felperes teljes, személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, egyúttal a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította.
Indokolásában megállapította, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró felperes 2016. április 27. napján terjesztett elő keresetet az alperes ellen, a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogai megsértése miatt és az alperest megfelelő elégtétel adására kérte kötelezni. A felperes a keresetlevélben teljes, személyes költségmentesség engedélyezését kérte.
A bíróság a 2. sorszámú végzésében felhívta a felperest, hogy keresetlevele és teljes, személyes költségmentesség iránti kérelme hiányait – elutasítás terhe mellett – 15 napon belül pótolja.
A felperes jogi képviseletére kirendelt pártfogó ügyvéd 2016. június 23. napján, 6. sorszám alatt, hiánypótló beadványt terjesztett elő, amellyel azonban a 2. sorszámú végzésben foglalt felhívásoknak csupán a teljes személyes költségmentesség iránti kérelemre vonatkozóan tett eleget, a keresetlevél hiányait nem pótolta.
A Fővárosi Törvényszék, az előtte, bejelentő, mint felperes által, képmás- és hangfelvételhez fűződő jog megsértése miatt folyamatban levő (..)/2016. számú ügyben, a 2017. május 11. napján 11 óra 04 perckor megkezdett tárgyaláson, a 11. sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt végzésével, a pert megszüntette és kötelezte felperest bruttó 63.500 Ft ügyvédi munkadíj, mint perköltség 15 napon belül történő megfizetésére.
Indokolásában megállapította, hogy a bejelentő, mint felperes, pártfogó ügyvéddel járt el a perben, aki egyetlen beadványában sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. A per első tárgyalási határnapján a felperes pártfogó ügyvédje nem jelent meg. Maga a felperes faxon jelezte, hogy a tárgyalás elnapolását kéri, figyelemmel arra, hogy beteg.
A végzés további indokolása szerint, a bíróság a per megszüntetéséről, az alperes kérelmére rendelkezett, figyelemmel arra, hogy a felperes nem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását. Bejelentő, mint felperes maga, személyesen, a tárgyalás elnapolását kérte.
Fenti tárgyalásra szóló idézés 2017. április 05. napján, a bejelentő, mint felperes, eljárás alá vont ügyvéd, mint bejelentő pártfogó ügyvédje részére kézbesítésre került. Eljárás alá vont ügyvéd, mint pártfogó ügyvéd személyesen vette át az idézést, mely alapján nem jelent meg, nem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását.
A Fővárosi Törvényszék (...)/2016/11-II. sorszámú, Budapesten, 2017. május 11. napján kelt végzésével, a felperes első tárgyalásról történő távollétére vonatkozó igazolási kérelmét elutasította. Indokolásában rögzítette, hogy a bíróság a per első tárgyalási határnapjára a bejelentőt, mint felperest személyesen nem idézte meg, helyette eljárás alá vont ügyvédet, mint pártfogó ügyvédet idézte, aki 2017. április 05. napján átvette az idézést, a postai tértivevényen saját kezű aláírásával igazolva az átvétel tényét. A felperesi pártfogó ügyvéd tehát a tárgyalásról tudott, azon nem jelent meg.
Rögzítette továbbá indokolásában, hogy nem a felperes távolléte vezetett a tárgyaláson kihirdetett permegszüntetéshez, hanem a felperes pártfogó ügyvédjének az a mulasztása, hogy a határnapon nem jelent meg és a Pp. 159. § (1) bekezdése szerinti kérelemmel sem élt: nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. A pártfogó ügyvéd utóbb sem igazolta távollétét.
Eljárás alá vont ügyvéd, mint párfogó ügyvéd, a pert megszüntető és az igazolási kérelmet elutasító végzésekkel szemben a Debrecenben, 2017. június 22. napján kelt fellebbezését terjesztette elő, kérve a permegszüntető végzés, továbbá a 11-II. sorszámú végzés hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatását.
A Fővárosi Ítélőtábla (...)/2017. számú ügyben, a 2. sorszámú, Budapesten, 2017. október 17. napján kelt végzésével az I. fokú bíróság végzését helybenhagyta.
Végzésének indokolása szerint, a jogi képviselőnek tisztában kellett lennie azzal, hogy a bíróság a tárgyalásra a felperest személyesen nem idézte, távolmaradása a tárgyalás megtartásának nem akadálya, így emiatt a bíróság a tárgyalást nem fogja elhalasztani.
Utalt továbbá a Fővárosi Ítélőtábla arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd, mint bejelentő pártfogó ügyvédje a tárgyalás távollétében történő megtartását korábban nem kérte, kellő gondosság és körültekintés mellett, elvárható lett volna, hogy miután konzultált a felperessel, maga is meggyőződjön arról, hogy a kitűzött tárgyaláson nem kell megjelennie. A eljárás alá vont ügyvéd, mint bejelentő pártfogó ügyvédje ezen kötelezettségének nem tett eleget.
A HBE/....../2017. számú, 2017. december 28. napján kelt határozata, a bejelentő, mint felperes által, a (...) Televízió alperes ellen, sajtó helyreigazítás iránt indított, a Fővárosi Törvényszék előtt, P.(...)/2016. szám alatt folyamatban volt perben, peres jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelmét elutasította arra hivatkozással, hogy fenti tárgykörben a kérelmező már megkapta a támogatást.
2. A HBE/.../2017. számú, 2016. június 16. napján jogerős határozata, a bejelentő, mint felperes által, az (...) Önkormányzata Polgármesteri Hivatal alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított, a Debreceni Törvényszék előtt, P.(...)/2017. szám alatt folyamatban volt perben engedélyezte pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét.
A pártfogó ügyvédi meghatalmazást a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd 2017. július 10. napján írta alá, az (...) Önkormányzatával szemben, kártérítés iránt indított és a Törvényszék előtt P.(...)/2017. szám alatt folyamatban levő peres eljárásban.
A (...) Járásbíróság, a bejelentő, mint felperes által, az (...) Önkormányzata alperes ellen, 22.500.000 Ft kártérítés iránt, P..../2017. szám alatt folyamatban levő ügyben, a 2017. október 06. napján kelt, 2. sorszámú végzésével, a Törvényszék P.(...)/2017. előzményi ügyszámára hivatkozással, hiánypótlási felhívást bocsátott ki, a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítás terhével, különböző hiányosságok nyolc napon belül történő pótlására.
A (...) Járásbíróság P.(...)/2017/4. sorszámú, 2017. október 31. napján kelt végzésével, bejelentő, mint felperes keresetlevelét, idézés kibocsátása nélkül elutasította.
A végzés indokolása szerint, a felperes a felhívást 2017. október 17. napján átvette, azonban annak nyolc napon belül, ill. azóta sem tett eleget. A bíróság ezen okból a Pp. 130. § (1) bekezdés j) pontja alapján, hivatalból rendelkezett a hiányos keresetlevél, idézés kibocsátása nélkül történő elutasításáról.
A (...) Járásbíróság P..../2017/2. sorszámú, 2017. december 19. napján kelt végzésével, bejelentő, mint felperes keresetlevelét, idézés kibocsátása nélkül elutasította.
Bejelentő, mint felperes ugyanis, az előzményi, P...../2017/4. sorszámú végzés, 2017. november 27-i jogerőre emelkedését követően, 2017. december 07. napján érkezett újabb beadványában, újólag keresetet terjesztett elő, azonban keresetlevele határozott kereseti kérelmet továbbra sem tartalmazott.
A HBE/.../2017. számú, 2017. december 28. napján kelt határozata, a bejelentő, mint felperes által, az (...) Önkormányzata alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított, a (...) Törvényszék előtt, P..../2017. szám alatt folyamatban volt perben, peres jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelmét elutasította arra hivatkozással, hogy fenti tárgykörben a kérelmező már megkapta a támogatást.
3. Bejelentő bejelentésének lényege szerint, fenti két ügyben eljárás alá vont ügyvéd alapvetően nem kezelte az ügyeit. Megítélése szerint, az ellenérdekű alpereseknek segített mindkét ügyben. Állítása szerint, alapvető jogait csorbította, mivel képviselet nélkül hagyta a perekben. Álláspontja szerint kárt is okozott eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a jogi segítségnyújtó szolgáltatást már nem vehette ezekben az ügyekben igénybe.
A bejelentő bejelentésének kiegészítése alkalmával azt is felvetette (a régi Btk. rendelkezéseire való utalással), hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett-e el költségvetési csalást.
Eljárás alá vont ügyvéd iratok csatolása nélkül, 2018. február 19. napján kelt, a Debreceni Ügyvédi Kamarához ugyanezen a napon érkezett beadványában terjesztette elő igazoló jelentését.
Ezt követően, a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2018. április 03. napján érkezett a Debrecenben, 2018. március 07. napján kelt Szerződéses megállapodás ügyvédi képviselet folytatásáról megnevezésű, minősített magánokirat, melyben bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd abban állapodnak meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd vállalja bejelentő képviseletét, továbbvitelét az illetékes bíróságokon. Bejelentő ezen minősített magánokiratban nyilatkozik, hogy visszavonhatatlanul eláll a Debreceni Ügyvédi Kamarához beadott panaszától.
Bejelentő Debrecenben, 2018. június 04. napján kelt, a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2018. június 14. napján érkezett beadványában utal az előző bekezdésben hivatkozott megállapodásra és arra, hogy „félreértelmezések történtek az ügyekben”.
A (...) Járásbíróság előtt folyó ügyben utal arra, hogy perbeli legitimációja azért nem volt igazolható, mert a lánya külföldön tartózkodott, a beadandó engedményezési okirat aláírása késett.
A Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban volt ügyben nem jelentek ugyan meg, de ezt állítása szerint folyamatosan egyeztették a Törvényszék adott bírójának titkárával, leírójával. Nevezetesen azt, hogy a Bírónő tájékoztatása szerint, az elnapolás tényszerű lesz az ügyben. Elmondása szerint betegsége miatt nem ment el és rajta keresztül tájékoztatta eljárás alá vont ügyvédet a törvényszék.
Fentiekre és arra tekintettel, hogy megállapodás született közte és az eljárás alá vont ügyvéd között, kérte a Debreceni Ügyvédi Kamarát, hogy ne is kérje be az iratokat az eljárás alá vont ügyvédtől.
IV. A II. fokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása
1. A II. fokú fegyelmi tanács az I. fokú határozatot a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FE) 35.2. pontjának rendelkezései szerint, a fellebbezés keretei között bírálta felül.
2. Helyesen járt el az I. fokú Fegyelmi Tanács akkor, amikor az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által kifogásolt tevékenységét az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (továbbiakban: Ütv.) hatálya alá tartozónak tekintette.
Helyesen alkalmazta továbbá az I. fokú Fegyelmi Tanács az I. fokú eljárás során és a büntetés kiszabása alkalmával az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló, 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FE) rendelkezéseit.
3. A II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, az I. fokú Fegyelmi Tanács teljes körűen lefolytatta a bizonyítási eljárást. A panasz, annak mellékletei, kiegészítései, valamint az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése, annak kiegészítései és mellékletei, de különösen a csatolt bírósági dokumentumok alapján, minden vonatkozásban aggálytalanul állapította meg a tényállást. A tényállásból azonban abból csak részben vont le helyes jogi következtetést, melynek nyomán, csak részben állapította meg helyesen, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. gondatlan és 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
4. Az Ütv. 1. § első mondat rendelkezései alapján, az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával – törvényes eszközökkel és módon – elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését.
Az Ütv. 3. § (2) bekezdése alapján, az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
5. Tévedett az I. fokú Fegyelmi Tanács, amikor jelen II. fokú határozat III.1. pontjában részletesen körülírt tényállás vonatkozásában 1 rb., gondatlan fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd ugyanis a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban volt, P..../2016. számú ügyben, a 2017. május 11. napjára kitűzött tárgyaláson, kifejezetten azért nem jelent meg, mert a bejelentő, mint felperes akként tájékoztatta, hogy betegségére hivatkozással, faxon kérte a tárgyalás elnapolását és azon megjelennie nem szükséges.
Maga a bejelentő nyilatkozott Debrecenben, 2018. június 04. napján kelt beadványában akként, hogy Ő a tárgyalásra betegsége miatt nem ment el és rajta keresztül tájékoztatta eljárás alá vont ügyvédet a Törvényszék adott bírójának leírója.
Fentieken túlmenően, 2018. szeptember 30. napján kelt beadványában nyilatkozik maga a bejelentő akként, hogy „nem lesz tárgyalás, mert elnapolja”, Ő maga adta tovább, eszerint informálta eljárás alá vont ügyvédet, hogy „ne menjünk”.
Az Ütv. 22. § első mondata alapján, az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Eszerint eljárás alá vont ügyvédet kifejezetten kötötte a bejelentő tájékoztatása, utasítása, vagyis, hogy Ő egyeztette, hogy nem lesz tárgyalás, mert elnapolják és ezt az információt adta tovább az eljárás alá vont ügyvédnek és hogy „ne menjünk” a tárgyalásra.
A bejelentő ezen iránymutatását, utasítását, a II. fokú Fegyelmi Tanács olyan körülménynek tekintette, amely eljárás alá vont ügyvéd, mint pártfogó ügyvéd távolmaradását a 2017. május 11. napjára kitűzött tárgyalásról bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd relációjában kimentette.
A II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az a körülmény, hogy maga a bejelentő tájékoztatta eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy az „elnapolás tényszerű lesz az ügyben”, olyan körülmény, amely az eljárás alá vont ügyvéd Ütv. szerinti kötelezettségének elmulasztását kifejezetten kimenti.
A II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, így eljárás alá vont ügyvéd az 1 rb. gondatlan fegyelmi vétséget nem követte el.
6. Helyesen foglalt ugyanakkor állást az I. fokú Fegyelmi Tanács, hogy jelen II. fokú határozat III.2. pontjában részletesen körülírt tényállás vonatkozásában, eljárás alá vont ügyvéd 1 rb., szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A (...) Járásbíróság, a bejelentő, mint felperes által, (...) Önkormányzata alperes ellen, 22.500.000 Ft kártérítés iránt, P..../2017. szám alatt folyamatban levő ügyben, a 2017. október 06. napján kelt, 2. sorszámú végzésével, a (...) Törvényszék P..../2017. előzményi ügyszámára hivatkozással, hiánypótlási felhívást bocsátott ki, a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítás terhével, különböző hiányosságok nyolc napon belül történő pótlására. A bejelentő, mint felperes jogi képviseletében eljárás alá vont ügyvéd, mint pártfogó ügyvéd járt el.
A (...) Járásbíróság P...../2017/4. sorszámú, 2017. október 31. napján kelt végzésével, bejelentő, mint felperes keresetlevelét, idézés kibocsátása nélkül elutasította, tekintettel arra, hogy a felperes a felhívást 2017. október 17. napján átvette, azonban annak nyolc napon belül, ill. azóta sem tett eleget.
7. A II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, eljárás alá vont ügyvéd ezen magatartása az Ütv. 1. § rendelkezéseibe ütközik, hiszen azzal, hogy a (...) Járásbíróság hiánypótlásra felhívó végzését kétséget kizáróan átvette, azonban az abban foglaltaknak nem tett eleget, nemhogy elősegítette, hanem csorbította megbízója jogainak érvényesítését.
Ugyanakkor a II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, a (...) Járásbíróság hiánypótlásra felhívó végzésének teljesítése mindenképpen elvárható lett volna eljárás alá vont ügyvédtől, ugyanis ezzel tett volna eleget az Ütv. 3. § (2) bekezdésében előírt kötelezettségének.
Eljárás alá vont ügyvéd ismerte a 2016. május 11. napján kelt határozatot, mely bejelentő, mint felperes számára engedélyezte pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételét, aláírta 2017. július 10. napján a pártfogó ügyvédi meghatalmazást, mely dokumentumok alapján kötelezettsége lett volna a (...) Járásbíróság hiánypótlásra felhívó végzésének teljesítése.
Tekintettel arra, hogy ez nem valósult meg, a II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, eljárás alá vont ügyvéd 1 rb., szándékos fegyelmi vétséget követett el.
8. Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése, mely az I. fokú határozat hatályon kívül helyezésére, illetve a fegyelmi eljárás megszüntetésére irányult, nem vezetett eredményre, azonban a II. fokú Fegyelmi Tanács az I. fokú határozat részbeni megváltoztatását, fentiek szerint indokoltnak látta.
Eredményes volt az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése a fegyelmi előélet kapcsán, ugyanis az I. fokú határozatban szereplő P.41/2006. számú fegyelmi eljárásra való utalás nyilvánvalóan téves volt, hiszen eljárás alá vont ügyvéd állítása szerint akkor még csak joghallgató volt, ill. a rendelkezésre álló információk szerint 2014. július 08. napján került bejegyzésre a Debreceni Ügyvédi Kamara ügyvédi névjegyzékébe. Fogalmilag kizárt tehát, hogy 2006-os ügyszám alatt, ellene fegyelmi eljárás volt folyamatban.
Eredményes volt továbbá az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése, ami az általa viselendő eljárási költség mérséklésére vonatkozott. Az általa elsődlegesen indítványozott hatályon kívül helyezésre nem látott lehetőséget a II. fokú Fegyelmi Tanács, azonban a fegyelmi eljárás megszüntetésére vonatkozó másodlagos indítványába, a II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint beleértendő az I. fokú határozat akár részbeni megváltoztatása is, különös tekintettel arra, hogy az Országos Fegyelmi Főbiztos észrevételei között, maga is indítványozta az eljárási költség mérséklését.
Budapesten, 2022. szeptember 14. napján kelt észrevételeiben ugyanis felveti annak mérlegelési lehetőségét, hogy a 2018-ban hatályban volt rendelkezés szerinti 60.000 Ft I. fokú átalányköltségről rendelkezzen a fegyelmi határozat.
Az Országos Fegyelmi Főbiztos eljárási költséggel kapcsolatos álláspontján túlmenően, a II. fokú Fegyelmi Tanács nem osztotta azon álláspontját, mely szerint 2 rb., szándékos fegyelmi vétség megállapítása indokolt, ugyanis, fentiek szerint, a III. 1. pontban jelölt tényállás vonatkozásában, a II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, fegyelmi vétség elkövetése nem állapítható meg.
V. Költségekre és keresetindítási lehetőségekre vonatkozó rendelkezés indokolása
A határozat rendelkező részének részbeni megváltoztatását kimondó rendelkezés a 2017. évi LXXVIII. törvény (a határozatban Üttv.) 138. § (1) bekezdés b) pontján alapul.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése csak részben vezetett eredményre, ezért a II. fokú költségek viselésére köteles az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján.
A határozat rendelkező részének átalány költségek viselésére vonatkozó rendelkezése a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) szabályzat (a továbbiakban: FE.) 40.2. c) pontján alapul.
A költség kamarák közötti átutalására vonatkozó rendelkezés az FE. 40.11.) pontján alapul.
A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az FE. 35.5.) és 38.1.) pontján alapul.
A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § rendelkezésein alapul.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...).
A határozat jogerős és 2023.01.17. napján végrehajtható.