A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. ... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a Balassagyarmaton, 2023..... napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
Dr. .....
eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Ezért vele szemben az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetést szab ki, amelynek összege 600.000 Ft, azaz hatszázezer forint.
Az Üttv. 108. § c) pontja alapján a kamarai tisztség viselésétől 2 (két) évre eltiltja.
Az Üttv. 108. § d) pontja alapján ügyvédjelölt foglalkoztatásától 2 (két) évre eltiltja.
Az eljárási költséget 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint összegben állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a jogerős határozat kézhez vételétől számított 30 (harminc) napon belül 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget, valamint a pénzbírság összegét fizesse meg a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara ... vezetett .... számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a határozat a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Dr. .... (aki született .... napján, anyja neve: ..., lakóhelye: .....), működési helye: ....., a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara tagja. Ügyvédi igazolványának száma: ... KASZ sz.: .. EÜSZ sz.: ..... Fegyelmi előzménye: van.
... és .... bejelentők a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamarához 2022.07.29-én érkezett beadványukban kifogásolták dr. .... ügyvéd tevékenységét.
Bejelentésükben előadták, hogy 2016. október 25-én adásvételi szerződést kötöttek eljáró ügyvéd közreműködésével mint eladók, mely szerződés alapján dr.... a mai napig nem jegyeztette be vevők tulajdonjogát.
A birtokbaadás az adásvétel napján megtörtént, majd 2018. évben a vevők közös költség tartozása miatt az ingatlanra végrehajtási jog került. Panaszosok ekkor szereztek tudomást arról, hogy tulajdonjoguk nincs még törölve. Ezt követően több alkalommal próbálták felvenni a kapcsolatot eljárás alá vont ügyvéddel, sikertelenül.
2019-ben panaszosok mint eladók tartozása miatt kerültek további végrehajtási jogok az ingatlanra. Ezért 2019. szeptemberében másik ügyvédet bíztak meg tulajdoni per indításával, aki végig „hitegette” Őket, nem indított eljárást, majd ügyvédi tevékenységét „felfüggesztették”.
2021-ben a lakásszövetkezet a közös költség tartozás miatt pert indított panaszosok ellen, ahol részbeni pervesztesek lettek.
Panaszukhoz csatolták az adásvételi szerződést, az ingatlan 2022.01.26-i tulajdoni lapját, a lakásszövetkezet által indított per I. és II. fokú ítéletét, valamint a MÜBSE ... ügyszámú, kártérítést megítélő határozatát.
A bejelentés alapján az előzetes vizsgálat elrendelésére 2022. augusztus 9. napján került sor. Az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatot eljárás alá vont ügyvéd 2022. augusztus 12. napján vette át.
Eljáró fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni. Az iratcsatolás elmulasztása önálló fegyelmi vétséget alapoz meg.
Eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt.
Eljáró fegyelmi biztos a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján 2022. augusztus 30. napján kelt, fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a következő tényállást állapította meg:
Dr. .... ügyvéd, 2016. 10.15-én adásvételi szerződést szerkesztett, melynek 10. pontja tartalmazza meghatalmazását, miszerint nem csak okiratszerkesztést, hanem ingatlan- nyilvántartási eljárást is vállalt.
Bejelentők az általuk előadottakat a csatolt okiratokkal bizonyították.
Eljáró fegyelmi biztos betekintése során igazolást nyert, hogy az ingatlan a mai napig eladók tulajdonát képezi, vevők tulajdonjoga és a szerződéssel alapított haszonélvezeti jogok nincsenek bejegyezve. 2021. októberében az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján vevő tulajdonjog bejegyzési kérelme visszautasításra került.
Az Üttv. 107. § a) alapján: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Fenti tényállás alapján fegyelmi biztos álláspontja szerint a fegyelmi eljárás megindítását megalapozó szabályszegések:
Üttv. 1. § (3): Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Inytv. 26. § (4) alapján: „A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy – ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt – hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.”
Eljáró fegyelmi biztos azt állapította meg kétséget kizáróan, hogy eljárás alá vont ügyvéd:
– nem nyújtotta be határidőben az adásvételi szerződést a területileg illetékes Földhivatalhoz
– nem tett eleget jelen fegyelmi eljárás során az iratcsatolási kötelezettségének.
A Fegyelmi Tanács 2023. január 12. napján tartott tárgyalást az ügyben.
A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentők megjelentek.
A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd részletes védekezést terjesztett elő, amelyet követően a Fegyelmi Tanács meghallgatta tanúként ... bejelentőt. A bejelentő előadását követően eljárás alá vont ügyvéd módosította a nyilatkozatát és a fegyelmi felelősségét teljes körűen elismerte.
Eljáró fegyelmi biztos módosított végindítványában indítványozta, hogy az eljáró Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerint, 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el; megsértette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1, valamint 2.4 pontját, és ezért az Üttv. 108. § b) pontjában meghatározott pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtsa.
A pénzbírság mértékére az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt keretek között tett indítványt.
Indítványozta továbbá, hogy az Üttv. 108. § c) pontja alapján a kamarai közügyek gyakorlásának keretein belül a kamarai tisztség viselésétől, valamint az Üttv. 108. § d) pontja alapján ügyvédjelölt foglalkoztatásától tiltsa el.
Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács kötelezze eljárás alá vont ügyvédet az FE 40.2 pontja szerinti 80.000 Ft összegű kamarai költségátalány megfizetésére a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába az Üttv. 109. § (3) bekezdése szerint.
A fegyelmi büntetés kiszabására irányuló indítványánál súlyosító körülményként az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előzményeit, míg enyhítő körülményként az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének teljeskörű elismerését kérte figyelembe venni.
A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján a történeti tényállást fenti, a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában megállapított tényállással egyezően állapította meg.
A fegyelmi biztos indítványa alapos az alábbiak szerint:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.)
107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Eljárás alá vont ügyvéd azon magatartásával, hogy elmulasztotta az általa ellenjegyzett adásvételi szerződés benyújtását az illetékes Földhivatalhoz, illetőleg nem gondoskodott a tulajdonjognak a vevők nevére történő bejegyzéséről megszegte a 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdésében foglalt szabályt, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. Megszegte továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1. és 2.4 pontjába foglaltakat, melyek szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, valamint kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel.
2. Eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolási kötelezettségének elmulasztásával pedig megszegte az ÜESZ 12.3. pontját, amely így önálló fegyelmi vétséget jelent.
A fentiekre tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményére tekintettel indokoltnak találta az Üttv. 108. § b) pont szerinti pénzbírság alkalmazását, annak mértékét – a fegyelmi előzményekre is tekintettel – 600.000 forintban határozta meg. Indokoltnak találta továbbá az Üttv. 108. § c), illetve d) pontja szerinti joghátrány alkalmazását. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az alkalmazott joghátrányok alkalmasak arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a jövőben tartózkodjon fegyelmi vétséget megalapozó cselekményektől.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 40. § (2) a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.
Üttv. 142. § (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészben vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FE: 40.2 A kamarai átalányköltség
a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft.
Eljárás alá vont ügyvéd, valamint a tárgyaláson eljáró fegyelmi biztos a határozat kihirdetését követően akként nyilatkozott, hogy a határozatot tudomásul veszik, a fellebbezési jogról lemondanak. E körben a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara elnöke a határozat kihirdetésének napján nyilatkozott arról, hogy nem kívánja utasítani a fegyelmi biztost a határozat megfellebbezésére.
Alkalmazott jogszabályok:
– Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
– A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE)
– 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ)
– Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény
A határozat jogerős: 2023.01.12.
A határozat végrehajtható: 2023.01.13.