A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. június 27. napján 2022.F.139. sz. ügyben meghozott 10. sorszámú határozata ellen, a fegyelmi biztos részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. november 9. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. június 27. napján 2022.F.139 sz. ügyben meghozott 10. sorszámú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a Budapesti Ügyvédi Kamarát fizessen meg 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete
Eljárás alá vont ügyvéd – a rendelkezésre álló adatok alapján – a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvédi névjegyzékébe 2016. (...) napján került bejegyzésre. Ezt megelőzően, (...) ügyvédjelölt volt.
Eljárás alá vont ügyvéddel szemben ezidáig fegyelmi eljárás nem volt folyamatban.
(...)
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata
Eljárás alá vont ügyvéddel szemben, a (...) TRADE képviseletében (Szlovákia), 2021. szeptember 20. napján kelt, a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2021. szeptember 26. napján érkezett panasz bejelentést terjesztette elő.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa Budapesten, 2021. október 04. napján kelt, 2021.V.431/2. ügyszámú határozatával, az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, mely határozatát megküldte a (..) Ügyvédi Iroda részére, ahol ezt 2021. október 07. napján töltötték le. Ugyanezen a napon kelt értesítésével, az előzetes vizsgálat elrendeléséről tájékoztatta a bejelentőt.
Eljárás alá vont ügyvéd Budapesten, 2021. október 15. napján kelt, a Budapesti Ügyvédi Kamarához ugyanezen a napon érkezett igazoló jelentését előterjesztette, ahhoz iratokat csatolt.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Budapesten, 2021. december 22. napján kelt, 2021.V.431/5. számú határozatával, az előzetes vizsgálatot további három hónappal meghosszabbította, mely határozatát megküldte a (...) Ügyvédi Iroda részére, ahol ezt 2022. január 03. napján töltötték le.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Budapesten, 2022. március 16. napján kelt, 2021.V.431/6. ügyszámú határozatával eljárás alá vont ügyvéddel szemben, az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett, mely határozatát megküldte a (...) Ügyvédi Iroda részére, ahol ezt 2022. március 16. napján töltötték le. Ugyanezen a napon kelt értesítésével, a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről tájékoztatta a bejelentőt.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Budapesten, 2022. március 22. napján kelt intézkedésével, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte. Felhívta a Fegyelmi Biztost, hogy indítványát nyolc napon belül szíveskedjen előterjeszteni.
A Budapesti Ügyvédi Kamra Fegyelmi Biztosa Budapesten, 2022. március 22. napján kelt nyilatkozatában nem ellenezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását és indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a tényállást a 2021.V.431/6. számú határozatban írtak szerint állapítsa meg, ezzel összefüggésben azt állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, melyre tekintettel, az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazzon. A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Budapesten, 2022. március 23. napján kelt értesítésével tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy határozatát tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni, mely határozatát megküldte a (...) Ügyvédi Iroda részére, ahol ezt 2022. március 23. napján töltötték le. Ugyanezen a napon kelt értesítésével, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásáról tájékoztatta a bejelentőt.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, 2022. május 10. napján, tárgyalás tartása nélkül meghozott határozata megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 200.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, valamint kötelezte 30.000 Ft átalányköltség, 30 napon belül történő megfizetésére, mely határozatát megküldte a (...) Ügyvédi Iroda részére, ahol ezt 2022. május 12. napján töltötték le.
Eljárás alá vont ügyvéd Budapesten, 2022. május 26. napján kelt, a Budapesti Ügyvédi Kamarához ugyanezen a napon érkezett kérelmében, tárgyalás tartását kérte.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, 2022. június 07. napján, 2022. június 27. napjának 11.00 órájára tárgyalást tűzött, melyre eljárás alá vont ügyvédet megidézte.
A 2022. június 27. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson, a Fegyelmi Tanács Elnöke ismertette az ügyben eddig keletkezett iratokat. A Fegyelmi Biztos összefoglalta az eljárást kezdeményező határozatot. Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el, indítványozta dr. (...) meghallgatását.
A Fegyelmi Tanács a bizonyítási indítványt elutasította, egyben a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította.
A Fegyelmi Biztos álláspontja szerint, a fegyelmi felelősség fennáll, ezt szándékos fegyelmi vétségnek látja. Álláspontja szerint, gondatlanul megsértette az Etikai Szabályzat 2.1. pontját és 1. rb. gondatlan fegyelmi vétséget valósított meg. Írásbeli megrovás fegyelmi büntetésre tett indítványt.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, 2022. június 27. napján megtartott tárgyaláson meghozott határozata megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 200.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, valamint kötelezte 80.000 Ft átalányköltség, 30 napon belül történő megfizetésére, mely határozatát megküldte a (...) Ügyvédi Iroda részére, ahol ezt 2022. június 27. napján töltötték le.
Az I. fokú fegyelmi határozattal szemben, a Fegyelmi Biztos, a Budapesten, 2022. augusztus 09. napján kelt, a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottsághoz 2022. augusztus 09. napján érkezett fellebbezést terjesztette elő, elsősorban a pénzbírság helyett írásbeli megrovás alkalmazását, másodsorban a pénzbírság mérséklését, harmadrészt pedig a kiszabott pénzbírság fegyelmi büntetés végrehajtásának három éves próbaidőre történő felfüggesztését kérte.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Főbiztosa Budapesten, 2022. szeptember 13. napján terjesztette elő észrevételeit, mely szerint a Fegyelmi Biztos fellebbezésének visszavonása, az Országos Fegyelmi Főbiztos által, erre vonatkozó tételes szabály hiányában, nem járható út.
Ugyanakkor, álláspontja szerint, az I. fokú határozat hatályon kívül helyezése, megváltoztatása, a kiszabott pénzbírság mérséklése, próbaidőre való felfüggesztése nem indokolt, ezért az I. fokú határozat helybenhagyására tett indítványt.
Megítélése szerint a Fegyelmi Biztos fellebbezése nem érinti a tényállást, kizárólag a kiszabott büntetés enyhítését célozza, azonban kizárólag a helybenhagyásra vonatkozó feltételek állnak fenn.
III. A tényállás
A bejelentő által képviselt (...) TRADE. és további személyekkel szemben a Magyar Nemzeti bank (MNB) 2017-ben piacfelügyeleti eljárást indított. Ennek lényege, hogy a (...) TRADE a (...) Nyrt. társaságban történt korábbi befolyásszerzése során sérültek a tőkepiaci törvényben foglalt, nyilvános ajánlattételi kötelezettségre vonatkozó szabályok.
A hatósági eljárásban való jogi képviseletre a társaság a 2017. október 17-én kelt megbízási szerződéssel a (...) Ügyvédi Irodát bízta meg. Ügyintézőként az ügyben az eljárás alá vont ügyvéd járt el.
A Magyar Nemzeti Bank a fenti piacfelügyeleti ügyben 2018. december 06. napján hozta meg a (...)/2018. számú közigazgatási határozatát, melyben a bejelentő által képviselt társaságot nyilvánosan működő részvénytársaságban történt befolyásszerzéssel összefüggésben keletkezett nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettség elmulasztása okán elmarasztalta és ezért 41.400.000 Ft piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Az elektronikus úton kézbesített határozatot az eljárás alá vont ügyvéd 2018. december 06. napján vette át.
A következő napon irodai munkatársa a határozatot megküldte a bejelentő által képviselt cég magyarul beszélő kapcsolattartója, dr. (...) részére azzal a megjegyzéssel, hogy az abban ismertetett adatok és hivatkozott uniós, illetve hazai bírósági gyakorlat alapján, jogi álláspontja szerint a határozat bíróság általi hatályon kívül helyezésének esélye minimális. Ennek ellenére a bejelentő ragaszkodott a határozattal szembeni közigazgatási per megindításához, egyben sérelmezte, hogy a határozat kizárólag magyar nyelven került megküldésre. A határozattal szembeni konkrét kifogásait, a jogorvoslati kérelem indokaira vonatkozó álláspontját azonban egyáltalán nem közölte.
Eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodájának informatikai rendszerében 2018. december 19. napján olyan leállásos adatvesztés következett be, mely a határidők nyilvántartását is érintette. A rendszert csak 2019. január 02. napján állították helyre, így a határozat átvételétől számított 30 napos határidőből már csak 3 nap volt hátra a kereset benyújtására. Ugyanakkor igazolási kérelmében az eljárás alá vont ügyvéd e körülményre nem hivatkozott.
Az eljárás alá vont ügyvéd a határozattal szemben 2019. január 14. napján terjesztette elő a Fővárosi Törvényszéknek címzett keresetlevelet és azzal egyidejűleg igazolási kérelmet is. Utóbbiban a magyar nyelvű határozat idegen nyelvre történő lefordításának időigényességére, illetve magának a határozatnak a terjedelmére hivatkozva kívánta a perindítási határidő elmulasztásának önhibáján kívüliségét valószínűsíteni, minthogy álláspontja szerint a 30 napos határidő nem volt elegendő a fordításra és annak alapján a határozattal szemben, a megbízóval közös álláspont kialakítására.
A Fővárosi Törvényszék a 2019. február 12-én kelt K..../2019/8. sz. végzésével az igazolási kérelmet elutasította, egyúttal a keresetlevelet visszautasította. Indokolása szerint a támadott közigazgatási eljárás hivatalos nyelve a magyar volt, ezt meghaladóan a hatósági eljárás során a tárgybeli ügyben a magyar nyelv kötelező használatától történő eltérésre irányuló kérelem az MNB-hez nem érkezett – így alappal nem hivatkozhatott az eljárás alá vont ügyvéd annak fordítási nehézségeire, mint a mulasztás önhibáján kívüliségét valószínűsítő okra. Ugyanígy, a törvényszék álláspontja szerint a határozat terjedelme sem valószínűsítette a vétlen mulasztást, tekintve, hogy a keresetindítási határidő eleve olyan tág időintervallum, mely nagyobb terjedelmű iratanyag áttanulmányozására elegendő.
A Fővárosi Törvényszék végzésével szemben az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést jelentett be. A fellebbezés folytán másodfokon eljáró Kúria a 2019. május 23. napján kelt Kpkf.I.../2019/2. sz. végzésével az elsőfokú bíróság végzését – annak helyes indokaira tekintettel – helybenhagyta.
IV. A II. fokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása
A II. fokú fegyelmi tanács az I. fokú határozatot a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FE) 35.2. pontjának rendelkezései szerint, a fellebbezés keretei között bírálta felül.
Helyesen állapította meg az I. fokú Fegyelmi Tanács, hogy eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által kifogásolt tevékenységet a 2019. január 05. napján lejárt fellebbezési határidő elmulasztásával valósította meg, ezért fegyelmi felelősségének elbírálása során az ügyvédi tevékenységről szóló, 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 01. napjától hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló, 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Helyesen állapította meg továbbá az I. fokú Fegyelmi Tanács, hogy tekintettel arra, hogy a bejelentő bejelentése 2021. szeptember 26. napján – tehát 2019. január 01. napját követően – érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához, ezért az előzetes vizsgálati eljárásra, az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján, a fegyelmi eljárásról szóló, 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FE) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, az I. fokú Fegyelmi Tanács alaposan lefolytatta a bizonyítási eljárást, a bejelentés, annak mellékletei, valamint az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése, annak mellékletei és személyes nyilatkozata alapján. Az eljárt fegyelmi tanács aggálytalanul állapította meg a tényállást, helyes az abból levont jogi következtetés, melynek nyomán helyesen állapította meg, hogy az eljárás alá vont 1 rb., szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az Üttv. 107. § alapján, fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő,
jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdés alapján, az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdés alapján, az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ÜESZ 2.1. és 2.2. pontjai értelmében:
2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Helyesen állapította meg az I. fokú határozat, hogy a Budapesten, 2017. október 17. napján kelt ügyvédi megbízási szerződés rendelkezéseiből fakadóan, a megbízott és a képviseletében eljáró, eljárás alá vont ügyvéd számára ismert volt, hogy
– a megbízó külföldi jogi személy,
– törvényes képviselője a magyar nyelvet nem beszéli,
– Magyarországon nem tartózkodik,
az okiratok aláírása is külföldön történt, vagyis mindezekből tudható és előre látható volt, hogy a felek közötti kommunikáció hosszadalmasabb, bonyolultabb és az nem magyar nyelven történik.
A megbízás elfogadásakor a megbízottnak gondos eljárás mellett számolnia kellett a megbízás ellátását esetleg nehezítő, vagy lassító körülményekkel (okiratkészítés/fordítás, kapcsolattartás idegen nyelven és nem közvetlenül a megbízóval), erre utóbb alappal nem hivatkozhat mulasztásának kimentéseként, annál is inkább, mert a hatósági eljárásban nem kérte idegen nyelv használatát.
Az Üttv. és az ÜESZ fent hivatkozott rendelkezéseinek tükrében, az ügyvédnek a megbízási jogviszonyban különös gondosságot kell fordítania a határidők be- és megtartására, megbízó ügyfele érdekeit szem előtt tartva, ezek esetleges elmulasztásakor pedig megfelelő módon tartalmi kellékekkel együtt igénybe kell vennie a mulasztás kimentésének jogi eszközeit.
Helyesen állapította meg az I. fokú határozat, hogy a fegyelmi felelősség szempontjából kizárólag az bír relevanciával, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a keresetindítási határidő lejártának ismeretében, a keresetindítási határidőt elmulasztva, nem nyújtotta be a keresetlevelet, saját döntése következtében, ahol a döntés meghozatala szándékos magatartás, melynek oka a fegyelmi felelősség szempontjából közömbös.
Kiemeli a II. fokú Fegyelmi Tanács, hogy az MNB határozatának, mint közigazgatási határozatnak a bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos keresetindítási határidőt mulasztotta el az eljárás alá vont ügyvéd. Az alapeljárásban is Ő képviselte a megbízót, az ügy részleteinek ismeretében volt, a keresetindítási határidő elmulasztása így különös jelentőséggel bír.
Helyesen foglalt állást az I. fokú Fegyelmi Tanács a szándékosság kérdésében is, vagyis, hogy eljárás alá vont ügyvéd a keresetindítási határidőt nem gondatlanul mulasztotta el, hanem ez tudatos döntés következménye volt. Amikor a megbízást elvállalta tisztában volt azzal, hogy megbízójának nem sok esélye van a perben. Ez az ügyvállalásnak azonban nem akadálya. Tisztában volt a határidőkkel is, ezért utóbb nem hivatkozhat arra, hogy azt nem lehetett megtartani. Kellő gondosság mellett az ügyet nem szabadott volna elvállalni, vagy a fegyelmi vétség nem valósult volna meg. A keresetet késve nyújtotta be, melyről tudott így ezen cselekmény csak szándékos magatartásnak minősíthető.
Fentiek tükrében a II. fokú Fegyelmi Tanács alaptalannak ítélte a Fegyelmi Biztos fellebbezését, sem a kiszabott pénzbírság helyett írásbeli megrovás alkalmazását, sem a pénzbírság mérséklését, sem pedig a kiszabott pénzbírság 3 év próbaidőre történő felfüggesztését nem látta alaposnak.
A keresetindítási határidő elmulasztása a II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint olyan súlyú fegyelmi vétség, amellyel arányban áll a kiszabott mértékű pénzbírság, ehelyett enyhébb fegyelmi büntetést, alacsonyabb összegű pénzbírságot, esetleg a pénzbírság próbaidőre történő felfüggesztését megalapozatlannak látta a II. fokú Fegyelmi Tanács.
Ugyanakkor megjegyzi a II. fokú Fegyelmi Tanács, hogy a Fegyelmi Biztos fellebbezéséhez képest, az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos helybenhagyásra vonatkozó indítványa alapos, hiszen az Üttv. 138. § (1) bekezdésében írt feltételek közül, kizárólag az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételek állnak fenn, tekintettel arra, hogy sem az a) pont szerinti hatályon kívül helyezésnek, sem a b) pont szerinti megváltoztatásnak nincs helye.
V. Költségekre és keresetindítási lehetőségekre vonatkozó rendelkezés indokolása
A határozat rendelkező részének helyben hagyását kimondó rendelkezés a 2017. évi LXXVIII. törvény (a határozatban Üttv.) 138. § (1) bekezdés c.) pontján alapul.
A Fegyelmi Biztos fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a II. fokú költségek viselésére a Budapesti Ügyvédi Kamara köteles az FE. 40.6. pontja alapján.
A határozat rendelkező részének átalány költségek viselésére vonatkozó rendelkezése az FE 40.2.c.) pontján alapul.
A költség kamarák közötti átutalására vonatkozó rendelkezés az FE. 40.11.) pontján alapul.
A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az FE. 35.5.) és 38.1.) pontján alapul.
A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § rendelkezésein alapul.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.
A határozat jogerős és 2022. december 30. napján végrehajtható.