A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2022. május 2. napján kelt 2021.F.239/12. sz. alatt hozott határozata ellen eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. január 18. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2022. május 2. napján kelt 2021.F.239/12. sz. határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalányköltséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
2020. október 6-án érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához (...) budapesti lakos, mint a „(...) Korlátolt Felelősségű Társaság f.a. ügyvezetőjének bejelentése. A bejelentő előadta, hogy a (...). f.a. tagja, az (...) Ltd.-nek képviselője, (...) megbízást adott az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy a (...) Kft. f.a. felszámolási eljárásában képviselje az (...) Ltd. érdekeit. A bejelentő előadása szerint az (...) Ltd. érdeke az volt, hogy minél gyorsabban egyezzen meg a (...) Kft. a hitelezőivel és a felszámolást a lehető leggyorsabban egyezséggel fejezzék be. Előadta továbbá, hogy 2019. november 14. napján elismervény ellenében átadott az eljárás alá vont ügyvédnek készpénzben 2.500.000 Ft-ot sikerdíj jogcímén a felszámolási eljárás gyors és eredményes befejezése érdekében. Az összegről számla kiállítása a bejelentés benyújtásáig nem történt.
A 2019. december 16-án kelt végzésével a Fővárosi Törvényszék az eljárás alá vont ügyvéd egyezségi tárgyalás kitűzésére irányuló kérelmét, mint tárgyalás kitűzésére alkalmatlant és alaptalant elutasította. Az eljárás alá vont ügyvéd a végzést megfellebbezte, de az nem vezetett eredményre. A bejelentő álláspontja szerint azért, mert az eljárás alá vont ügyvéd semmibe vette a bírói iránymutatást, a fellebbezés jogilag és tartalmilag megalapozatlan volt.
Ezt követően az (...) Ltd. felmondta az ügyvédi megbízást és többször felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a 2.500.000 Ft visszafizetésére, eredménytelenül.
A bejelentő álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartása az Üttv. rendelkezéseibe ütközik.
A bejelentő beadványához dokumentumokat nem csatolt.
A vezető fegyelmi biztos 2020. november 19-én kelt 2020. V. 445/2. számú határozatával az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. december 14. napján érkezett érdemi észrevételében kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését, mivel álláspontja szerint a bejelentés alaptalan. Indokolásként előadta, hogy álláspontja szerint a bejelentőnek nem volt jogosítványa a bejelentés megtételére, ugyanis egyrészt a felszámolási eljárás megindulását követően már nem volt a (...) Kft. ügyvezetője, másrészt sem a bejelentővel, sem pedig a (...) Kft-vel az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen jogviszonyban nem állt. Az eljárás alá vont ügyvéd kérte, hogy a fegyelmi biztos hívja fel a bejelentőt arra, hogy csatolja a szabályszerűen kiállított elismervényt a 2.500.000 Ft átvételéről, amely tartalmazza az ügyvédi iroda pontos adatait és az eljárás alá vont ügyvéd aláírását és pecsétet. Hivatkozott arra, tájékoztatta megbízóját arról, hogy a felszámolási eljárásban az egyezségkötéshez szükséges a hitelezőkkel való megállapodás. A felszámolási eljárásban a „fő” hitelező a NAV volt, amellyel szembeni tartozása a (...) Kft-nek 40 millió Ft-ot meghaladó összeg volt. Az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének köszönhetően ez a tartozás 11.500.000 Ft-ra csökkent, így a sikerdíj a különbözeti összeg, azaz 28.500.000 Ft után az eljárás alá vont ügyvédet jogszerűen megilleti. A NAV-nak fizetendő összeg ügyvédi letétbe is került.
A másik – az eljárás alá vont ügyvéd által nem nevesített – hitelezővel az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint ügyfelének kellett volna megállapodni, de az ügyfél erre sem volt képes, végül a megállapodást az eljárás alá vont ügyvédnek kellett elkészíteni, ennek díja is alappal megilleti.
Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint a bejelentés valótlanságokat tartalmazott. Az eljárás alá vont ügyvéd szerint a sikerdíj őt jogosan megilleti, hiszen a NAV-val előnyös megállapodást hozott létre. Egyebekben a megbízást az (...) Ltd. 2020. január 29-én felmondta, amelyre reagált és megküldte az ügyvédi munkadíj számlát. Erre a levélre a megbízó nem válaszolt, tehát hallgatólagosan annak tartalmát elfogadta, de a számlát nem egyenlítette ki. A felszámolási eljárásban legjobb tudása szerint és a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az egyezségi tárgyalás kitűzése iránti kérelmeket elkészítette és benyújtotta a bírósághoz, az eljárás alá vont ügyvéd szerint azok elutasításának oka nem ügyvédi hibában keresendők.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványához nem teljes körűen, de csatolta az iratokat.
A fegyelmi biztos 2021. május 21-én kelt 2020. V. 445/6. szám alatt hozott határozatával az eljárás alá vont ügyvéd elleni előzetes vizsgálatot megszüntette. A határozat indokolása szerint a fegyelmi biztos a rendelkezésre álló dokumentumok és a bejelentő, valamint az eljárás alá vont ügyvéd előadása alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásnak eleget tett, több bírósági beadványt készített, több alkalommal is képviselte a felszámoló előtt ügyfelét. Az ügyvédi munkadíj elszámolásával kapcsolatos álláspontját írásban közölte ügyfelével. Ezekre tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget nem követett el.
A megszüntető határozattal szemben a bejelentő élt kifogással, amely a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2021. június 24-én érkezett. A bejelentő hivatkozott ismételten arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd beadványait a bíróság sorra elutasította, mint alkalmatlant. Előadta a bejelentő, hogy a sikerdíj akkor illette volna meg az eljárás alá vont ügyvédet, ha a felszámolási eljárás gyorsan és egyezséggel befejeződött volna, azonban ez nem valósult meg. Beadványához csatolta az eljárás alá vont ügyvéd által aláírt, 2019. november 14-én kelt, a 2.500.000 Ft átvételét tanúsító elismervényt. A bejelentő előadta, hogy az összeg átadója valóban ő volt, ennek okát abban jelölte meg, hogy az (...) Ltd.-nek nem állt rendelkezésére az összeg, így ő adta kölcsön.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa a 2021. július 23. napján kelt, V/277/2021. számú határozatával a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította azzal, hogy a tényállás nem kellőképpen tisztázott.
A fegyelmi biztos 2020. V. 445/12. számú határozatával 2021. december 13-án az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatot visszavonta és kezdeményezte a fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban a fegyelmi biztos az ügyvéd terhére rótta az alábbi jogszabályhelyek megsértését: Üttv. 1. § (1) és 3) bekezdése, 28. § (3) bekezdése, 29. § (1) bekezdése, 39. § (3) bekezdése, ÜESZ: 2.1. pontja 2.2. pontja, 2.4. pontja, 6.10. pontja, továbbá az ÁFA tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 159. § (1) bekezdése.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot az eljárás alá vont ügyvédnek megküldte, aki a határozatra észrevételt nem tett.
Az elsőfokú fegyelmi tanács 2022. március 21. napján fegyelmi tárgyalást tartott. A tanúként megjelent (...) és bejelentő. A tárgyaláson felvett bizonyítás alapján, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd letétet kezelt, a fegyelmi biztos rövid határidőt kért a tényállás írásbeli kiegészítésére. Az elsőfokú fegyelmi tanács 8 napos határidőt biztosított a fegyelmi biztos részére. Felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvben elhangzottakra, valamint a fegyelmi biztos által részére megküldendő tényállás kiegészítésre az átvételtől számított 15 napon belül tegyen észrevételt, csatolja a tényállításait alátámasztó hivatkozott dokumentumait, igazolja, hogy a letéti számlájára mikor érkeztek az ügyben átutalások, és igazolja a letét visszafizetésének időpontját.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. május 2-án tartott folytatólagos tárgyalás napjáig a felhívásnak nem tett eleget, állítása szerint 2022. április 27-én elektronikusan elküldte a dokumentumokat és a beadványát. Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson hiányosan csatolt iratokat.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a rendelkezésre álló dokumentumok, az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli és szóbeli előadása, valamint a meghallgatott tanúk vallomása alapján állapította meg a tényállást.
A (...) Kft. f.a. egyedüli tagja a jelen ügyben érintett időszakban az (...) Kft. volt, ügyvezetője bejelentő, akinek ügyvezetői tisztsége a cégjegyzék szerint a felszámolás alatt sem került a cégjegyzékből törlésre. A (...) Kft. 2015. május 20. napjától állt felszámolás hatálya alatt, 2021. július 10-én szűnt meg felszámolással, a cégbíróság ezzel a hatállyal törölte a cégjegyzékből.
Az (...) Ltd., amelyet (...) képviselt, 2018. május elején adott megbízást az eljárás alá vont ügyvédnek arra, hogy segítse elő a (...) Kft. felszámolásának megszüntetését a hitelezőkkel való egyezség létrehozásával. Írásbeli megbízás a felek között nem jött létre. Az eljárás alá vont ügyvéd részére 2018. május 15-én adott meghatalmazásból megállapíthatóan az ügyvéd jogosult volt a megbízót képviselni a felszámolási eljárásban, az ezzel kapcsolatos bírósági és más hatósági eljárásban, továbbá a meghatalmazás alapján jogosult volt az eljárás alá vont ügyvéd a képviseletre egyezségkötés során is.
Az (...) Kft.-nek két hitelezője volt: a NAV-nak több, mint 40 millió forint összegű követelése volt, az (...) Kft.-nek 170 millió forint körüli követelése volt. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásnak megfelelően eljárt a NAV-nál és létrehozta a NAV-val az egyezséget, amely szerint amennyiben a bíróság jóváhagyja az egyezségeket a hitelezőkkel, úgy a NAV követelése 11.500.000 Ft lett volna. Ezt az összeget az (...) Ltd. letétbe helyezte az eljárás alá vont ügyvédnél, aki erről letéti szerződést nem készített.
Az összeget bejelentő utalta az eljárás alá vont ügyvéd számlájára két részletben, előadása szerint azért, mert az (...) Ltd. nem rendelkezett fedezettel, kölcsönként biztosította a megbízónak.
Az (...) Kft.-vel az eljárás alá vont ügyvéd nem vette fel a kapcsolatot, álláspontja szerint a megállapodást a feleknek kellett volna megkötni és írásba foglalni, az okirat megszerkesztését ő nem vállalta. A későbbiekben azonban mégis megszerkesztette az egyezségi megállapodást a felek között, mivel a bíróság hiányolta a másik hitelezővel történő megállapodásról készült okiratot. Az okirat szerint a hitelező a felszámolási eljárás egyezséggel történő megszűnése után részletfizetést fogadott volna el az adóstól. Az okirat megszerkesztése előtt az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékozódott a hitelezővel szemben folyó vitatott hitelezői igény miatt indult bírósági eljárásról, a (...) Kft-t e perben képviselő ügyvéddel nem vette fel a kapcsolatot.
Az eljárás alá vont ügyvéd a (...) Kft. f.a. felszámolási eljárásában 2019. augusztus 6-án egyezségi tárgyalás kitűzése iránti kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre. A beadványhoz csatolta a fizetőképességet helyreállító programot, a felszámoló által készített mérleg adatokat, beadványában a hitelezők kielégítésére javaslatot tett, miszerint a NAV-val megállapodás született arról, hogy 11.500.000 Ft és a költségek megfizetésével a többi tartozást a hitelező elengedi. Erről a következő beadványához az eljárás alá vont ügyvéd egy tájékoztató dokumentumot csatolt, amelyen dátum nem szerepelt, az eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint egyéb dokumentumot a NAV nem adott ki, szabályszerű, írásba foglalt megállapodás nem jött létre.
Az (...) Kft. hitelezői igényét a felszámoló vitatta. A vitatott hitelezői igénnyel kapcsolatos bírósági eljárásban a felszámoló előadta, hogy a hitelező engedményezéssel jutott hozzá a követeléshez úgy, hogy az adós és a hitelező ügyvezetője is bejelentő volt. Az engedményezés tényére és annak időpontjára tekintettel vitatta az igényt a felszámoló, egyidejűleg pert indított bejelentő ügyvezető felelősségének megállapítása iránt. A vitatott igénnyel kapcsolatban az eljárás alá vont ügyvéd először beadványában úgy nyilatkozott, hogy külön megállapodásban fog a hitelező az adóssal elszámolni a felszámolási eljárás megszüntetését követően. Ezzel kapcsolatban a beadvány szerint az adós társaság saját beruházásokat tervez a hitelezővel való megegyezés szerint, amelyből jelentős összegű árbevétel realizálható.
A bíróság hiánypótlásra hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet, mivel a kielégítési javaslat 100%-os hitelezői igény kielégítését tartalmazott, a bíróság kérte annak az igazolását, hogy a vitatott hitelezői igény teljes összege rendelkezésre áll elkülönítetten kezelve a Csődtv. rendelkezésének megfelelően. A hiánypótlásban az eljárás alá vont ügyvéd pontosította a NAV kielégítését, az (...) Kft.-vel kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott, hogy a hitelező nem tart igényt a fedezet letétbe helyezésére. A hitelezői igények fedezetének igazolására határidőt kért beadványában az eljárás alá vont ügyvéd.
Az újabb hiánypótlásban az eljárás alá vont ügyvéd igazolta a NAV követelésének letétbe helyezését. Az (...) Kft-vel kötött, 2019. október 20-án létrejött megállapodást csatolta az iratokhoz, amely szerint a hitelező eltekint a követelés érvényesítésétől, amennyiben az adós cég a többi hitelezővel megegyezik és az egyezség szerinti fizetendő összeg rendelkezésre állását igazolja. A megállapodásban szerepel, hogy az adós cég a követelés későbbi kielégítésére megfelelő biztosítékot ajánlott fel.
A Fővárosi Törvényszék a végzésével az egyezségi tárgyalás kitűzésére irányuló kérelmet elutasította. Ennek okait az alábbiakban jelölte meg:
– az (...) Kft. hitelezői igényének vitatása iránti per folyamatban van, a hitelező a perben nem állt el hitelezői igényétől az adóssal kötött megállapodásban foglaltakkal ellentétben,
– a fentiek miatt a vitatott hitelezői igény kielégítésének fedezetét az adósnak igazolni kellett volna és azt elkülönítetten kellett volna kezelni,
– a (...) Kft. f.a. ügyvezetője felelősségének megállapítása iránti per folyamatban van.
A bíróság kifejtette, hogy a folyamatban lévő két per miatt az egyezségkötés létrejötte esetén a felszámoló nem tudott volna záróbevallást és zárójelentést készíteni. Továbbá mivel az alapügy (a felszámolás) megszűnt volna, a két folyamatban lévő perben benyújtott kérelem nem lett volna elbírálható. Egyebekben a bíróság az adós egyezségkötési szándékának komolyságát megkérdőjelezte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízót, illetve a kapcsolattartót az elutasító végzésről tájékoztatta. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízó utasításának megfelelően ismételten benyújtott egy új kérelmet az egyezségi tárgyalás kitűzése iránt, de biztonság kedvéért beadott egy fellebbezést is.
A megbízó ügyvezetőjének előadása szerint az eljárás alá vont ügyvéd 500.000 Ft munkadíjat vett fel a bírósági eljárás alatt, erről semmilyen dokumentum nem készült. A bejelentő által eredetiben felmutatott és az eredetivel mindenben megegyező másolatban az iratokhoz csatolt, 2019. november 14-én kelt átvételi elismervény szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem nevesített jogcímen 2.500.000 Ft-ot vett át a (...) Kft felszámolási eljárásában a bejelentőtől, erről számla nem készült.
Az (...) Ltd. 2020. január 29-én felmondta az ügyvédnek szóban adott megbízást és felszólította, hogy a 2.500.000 Ft sikerdíjat fizesse vissza. Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. január 30-án kelt válaszlevelében tájékoztatta a megbízót, hogy a NAV-val létrejött az egyezség és 28.500.000 Ft után megilleti őt a 10% mértékű sikerdíj, továbbá az (...) Kft-vel kötött megállapodás után is felszámolta a sikerdíjat. Mindezt egy 2022. december 11. napján kiállított számlában realizálta. Az eljárás alá vont ügyvéd a számlát tekintette elszámolásnak, amelyet egyébként a megbízó nem egyenlített ki. A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízónak írt levele és a számla nem minősül elszámolásnak.
A fegyelmi biztosnak és az eljárás alá vont ügyvédnek további bizonyítási indítványa nem volt. Erre tekintettel az elsőfokú fegyelmi tanács a bizonyítási eljárást befejezetté nyilvánította.
A fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező és azt kiegészítő határozatban foglaltakat fenntartotta. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd állításai ellentmondásosak voltak, előadását okiratokkal nem minden esetben tudta alátámasztani. A fegyelmi biztos álláspontja szerint a tényállás tisztázott, annak alapján az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban megjelölt jogszabályhelyeket megsértette. Indítványozta a fegyelmi vétség megállapítását és pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását.
Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint nem tett ellentmondásos kijelentéseket, maga az ügy volt bonyolult és ellentmondásos. A tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. A letétkezeléssel kapcsolatban az eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, lehet, hogy hibázott, de az ügyfél nem működött együtt és nem volt hajlandó letéti szerződést aláírni, ahogyan a megbízási szerződést sem írta alá. Az ügyfelek együttműködése nem volt korrekt álláspontja szerint. A pénzügyi elszámolással kapcsolatban az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy az ügyfél az elszámolást megkapta, mivel nem válaszolt a levélre, az elszámolást hallgatólagosan tudomásul vette.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa 2022. május 2. napján kelt 2021.F.239/12. sz. határozatával eljárás alá vont ügyvédet 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt 500.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta és kötelezte 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
Az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja rendelkezése szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi. Az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdése szerint: Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést. A (3) bekezdés alapján: Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. Az Üttv. 29. § (1) bekezdése alapján: A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul. Az Üttv. 39. § (3) bekezdése kimondja: A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el, továbbá (5) bekezdése szerint: Ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni. Az ÜESZ: 6.10. pontja alapján, ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.
Az Üttv. 47. § (1) bekezdése alapján: Az ügyvéd, ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd)
a) a megbízás teljesítéseként,
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére, vagy
c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre
pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.
A (2) bekezdés kimondja: A letéti szerződést írásba kell foglalni.
Az Üttv. 51. § (1) bekezdése alapján: Az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.
A 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól 3.1. pontja: Teljesítési letétre kötött megbízási szerződésben fel kell tüntetni
a) a jogosult azonosításához szükséges adatokat, a pénzletét kiadásának a feltételeit, továbbá szükség esetén azoknak a feltételeknek a meghatározását, amelyek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letétet a letevő részére vissza kell adni, valamint
b) azt, hogy ügyvédi megbízásnak a letevő vagy a jogosult által gyakorolt egyoldalú felmondása a letéti szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket nem módosíthatja és nem szüntetheti meg, vagy a felek ettől eltérő megállapodását, és teljes körűen a jogosult általi felmondás feltételeit.
Az Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 159. § (1) bekezdése alapján: Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
Az eljárásban az elsőfokú fegyelmi tanácsnak megállapította, hogy az Üttv. 107. §-ában megfogalmazottakat kimerítő magatartást az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a megbízási szerződés írásba foglalása tárgyában. Az eljárás alá vont ügyvéd által sem vitatottan a megbízási szerződést nem foglalta írásba. Így az eljárás alá vont ügyvéd nem határozta meg pontosan a megbízás tárgyát, az elvégzendő feladatokat, ezeket csupán az ügyvédi meghatalmazás tartalmazta átfogóan. Eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta az ügyfelét a felmerülő lehetséges költségekről, az ügyfél esetleges feladatairól, az ügyben teendő intézkedésekről (pl. a vitatott hitelezői igénnyel kapcsolatos fedezet biztosításáról) és nincs írásbeli megállapodás az ügyvédi munkadíjról sem.
Az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 29. §-át, melynek következményeit a bizonyítási teher szempontjából is viselnie kell. Az elsőfokú fegyelmi tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd védekezését, miszerint az ügyfél nem akarta aláírni a megbízási szerződést. Erre egyébként a bizonyítási eljárásban nem merült fel adat, az eljárás alá vont ügyvéd nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy elküldte volna a tervezetet az ügyfélnek, vagy rögzítette volna írásban, hogy az ügyfél megtagadta a szerződés aláírását.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a bejelentő által kifogásolt ügyvédi tevékenységgel kapcsolatosan megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd e vonatkozásban az ügyvédi meghatalmazásban megjelölt feladatokat teljesítette, miszerint a NAV-val az egyezséget létrehozta. A bíróság előtt képviselte a megbízás alapján a (...) Kft-t az egyezségi tárgyalás kitűzése érdekében. Az adósnak az egyezségkötés előkészítése során a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot kell készítenie. Ennek az eljárás alá vont ügyvéd eleget tett. Az adós az előkészített egyezségi javaslat, a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program, a hitelezői lista és a felszámoló egyezség körébe vonható vagyon mértékéről szóló nyilatkozatának csatolásával kérheti a bíróságtól az egyezségi tárgyalás kitűzését.
A vitatott követeléssel rendelkező hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, de követelése fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetén a kényszeregyezség rá is kihat. A vitatott követelés jogosultjának egyezség alapján járó összeget elkülönítve kell kezelni, és akkor kell kiadni, ha a bíróság a követelés fennállását jogerősen megállapította. Amennyiben a követelés alaptalannak bizonyult, a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. Az eljárás alá vont ügyvéd nem járt el kellő körültekintéssel a vitatott hitelezői igénnyel kapcsolatos feltételek kellő feltárásában. A vitatott igénnyel rendelkező hitelező és az adós közötti, az eljárás alá vont ügyvéd által készített megállapodás nem volt alkalmas arra, hogy a bíróság azt elfogadja, mivel jogszabály írja elő a fedezet elkülönített kezelését. Az egyezség meghiúsulása azonban nem ezen múlt, hanem azon, hogy az adósnak nem állt rendelkezésére a hitelezői igény fedezete. Az eljárás alá vont ügyvéd annyiban hibázott, hogy nem tájékoztatta írásban az ügyfelét az egyezségkötés jogszabályi feltételeiről – legalábbis ezt bizonyítani nem tudta –, és arról, hogy a folyamatban lévő perek akadályát képezhetik az egyezségnek, továbbá arról, hogy a Csődtv. 44. § (3) bekezdése alapján a vitatott hitelezői igény kielégítésének fedezetét biztosítani kell abban az arányban, ahogyan a többi hitelezővel megegyezett. Amennyiben az előre tisztázódott volna, hogy nincs anyagi erőforrása sem az adósnak, sem pedig az (...) Ltd.-nek, mint tagnak, arról kellett volna tájékoztatni az ügyfelet, hogy egyezséget így nem lehet létrehozni. Az elsőfokú fegyelmi tanács ebben a körben megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. (1) és (3) bekezdését, azonban hangsúlyozta, hogy nem ügyvédi szakmai hiba hiúsította meg az egyezséget, hanem a fedezet hiánya, amelynek biztosítása a megbízó feladata lett volna.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a letétkezelés vonatkozásában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd – saját maga által is elismerten – letétet kezelt. A letét célja az volt, hogy a NAV és az adós között létrejött megállapodásban meghatározott fedezet rendelkezésre állását igazolja az adós. Az eljárás alá vont ügyvéd ugyan a letét típusára nem nyilatkozott, de ugyancsak nem vitatottan, ha az egyezség létrejön, a letétből a NAV-nak kellett volna teljesíteni, tehát a letét harmadik fél részére történő teljesítéssel töltötte volna be szerepét, így teljesítési letétet kezelt az ügyvéd.
Az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd súlyosan vétett a letétkezelési szabályok ellen. Az Üttv. rendelkezései szerint az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódóan kezelhet letétet. Ennek megfelelően a megbízási szerződés kell, rendelkezzen arról, hogy a letétkezelésre is kiterjed a megbízás. Amennyiben ennek szükségessége később merül fel, legalább a letéti szerződésnek kell erre kitérni. A jelen ügyben mindez nem történt meg, tehát valójában az eljárás alá vont ügyvéd megbízás nélkül kezelt letétet.
A letéti szerződést írásba kell foglalni, amely rendelkezés kógens. Nem hivatkozhat arra az ügyvéd – főleg úgy, hogy ezt bizonyítani nem tudja –, hogy az ügyfél nem akarta aláírni. Itt sem tudott felmutatni az eljárás alá vont ügyvéd bizonyítékot arra, hogy készült letéti szerződés tervezet, amelyet az ügyfélnek megküldött volna és az ügyfél hogyan reagált arra. Amennyiben az ügyfél nem köt letéti szerződést, és az ügyvéd mégis kezeli a letétet anélkül, hogy a feltételek írásban tisztázottak legyenek, ennek következményeit az ügyvédnek viselnie kell.
Az ügyvéd a megbízás teljesítéseként azzal a rendeltetéssel fogadhatja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult részére a letéti szerződés szerint fizesse ki vagy adja át, illetve bizonyos feltételek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letevőnek fizesse vissza. Miután nem készült letéti szerződés, a feltételek sem kerültek meghatározásra. Ezért a letét letevőnek való visszafizetése is szabálytalanul történt, miután nem volt meghatározva, hogy ezt a letéteményes milyen feltételek bekövetkeztekor tehette volna meg.
Az elsőfokú fegyelmi határozat tartalmazza, hogy amennyiben az ügyvéd teljesítési letétként vesz át pénzösszeget, és később azt nem szolgáltathatja vissza a letevő részére önmagában azon az alapon, hogy a letevővel a megbízási jogviszonya megszüntetésre került. Ezen túlmenően teljesítési letét esetében a letevő nem jogosult egyedül úgy rendelkezni, hogy fizesse vissza a letéteményes a letét összegét.
Az elsőfokú fegyelmi tanács nem találta helytállónak az ügyvéd védekezését, miszerint (...)nak nem volt utalási jogosultsága, ezért is nem jött létre a letéti szerződés. Ezzel kapcsolatosan az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontja, hogy a letevő személyét kell tisztázni, jelen ügyben az (...) Kft., az eljárás alá vont ügyvéd megbízója a letevő, mivel a felszámolás alatt lévő társaság tagjaként ő biztosítja a hitelezői igény fedezetét. A letéti jogviszony szempontjából nincs jelentősége, hogy ki utalja az összeget, ez a letevő és az utaló fél közötti megállapodás kérdése.
Az elsőfokú fegyelmi tanács kifejtette, hogy az ügyvédi letétkezelés komoly szakmai etikai és pénzügyi felelősséggel járó tevékenység. Éppen ezért a letétkezelésre vonatkozó jogszabályi és szabályzati előírások betartása igen fontos, és azok megsértése nem csak az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségre vonását és büntetését vonja maga után, hanem sérti az ügyvédi tevékenységhez alapvetően fontos ügyvéd-ügyfél bizalmi elvet, így a letétkezeléssel kapcsolatosan elkövetett fegyelmi vétség az egész ügyvédi karba vetett bizalomra is negatív hatással lehet. Az Üttv. 51. §-ában szabályozott kamarai elektronikus letéti nyilvántartás és a letéteményes bejelentési kötelezettségének előírása is a jogintézmény, egyidejűleg az ügyfelek biztonságát is szolgálja. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentési kötelezettséget is elmulasztotta.
Az elszámolási kötelezettség vonatkozásában az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az általa már átvett megbízási díjjal a megbízás megszűnésekor nem számolt el. Az ÜESZ 6.10. pontja alapján: ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízó felmondására adott válaszában kifejtette, hogy a 2020. december 11-én kiállított számlában meghatározott összeg őt jogosan megilleti. Mindkét részösszegben százalékosan kiszámított díj (sikerdíj) került meghatározása. Az eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy a levél megfelel az elszámolásnak, amit egyébként a megbízó hallgatólagosan elfogadott, mivel nem válaszolt a levélre. Ezt az elsőfokú fegyelmi tanács vitathatónak találta, tekintettel arra, hogy a megbízó az általa kifizetett 2.500.000 Ft visszafizetését követelte.
Az ügyvédnek az általa átvett összeggel és az annak terhére kifizetett költséggel kell elszámolnia. Jelen esetben ez nem történt meg. Az eljárás alá vont ügyvéd saját bevallása szerint 200.000 Ft-ot, vagy 300.000 Ft-ot vett át az ügyféltől, továbbá átvételi elismervénnyel igazoltan 2.500.000 Ft-ot. Az eljárás alá vont ügyvédnek a 2.500.000 Ft átvételét tanúsító okirattal kapcsolatos védekezését az elsőfokú fegyelmi tanács nem fogadta el. Az okiratot a bejelentő eredetiben is bemutatta a 2022. március 21-én tartott tárgyaláson, amely tartalmazta az ügyvédi iroda valamennyi adatát, bélyegzőt és az eljárás alá vont ügyvéd aláírását. Az összeg jogcíme nem került feltüntetésre, a bejelentő előadása szerint ez sikerdíj volt. A jegyzőkönyvben rögzítettek szerint erre az eljárás alá vont ügyvéd az elismervény megtekintése után az alábbi nyilatkozatot tette: „Ez az én aláírásom, de szerintem én ilyet nem írtam alá. A bélyegzőmet is felismerem, de ez valami montázs lehet, valami photoshop útján, vagy egyéb módon szerkesztett irat. Én ilyet nem írtam alá és az biztos, hogy 2.500.000 Ft-ot nem vettem át sikerdíjként. Nem emlékszem, hogy ilyet írtam volna alá.” Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. május 2-án tartott tárgyaláson a következőt mondta: „Én azt mondom, hogy azt a (...) állította ki, egy olyan cég fejléce van rajta, amely felszámolás alatt kifizetést nem eszközölhetett. Az okirat így érvénytelen, nálam nincs, biztos, hogy megsemmisítésre került, több példány volt, megsemmisítésre került. Az megeshet, hogy a megsemmisítés közben a hölgy eltett egyet, hogy megzsaroljon majd azzal engem.” Az okiraton fejléc nincsen, a szöveg szerint az összeg átvétele a felszámolási eljárásban történt, tartalmazza a felszámoló megjelölését és a felszámolás alatt lévő társaság adatait. Az összeg átadója (...) magánszemélyként. Az okirattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd fenti védekezése nem vezetett eredményre, azonban ez kizárólag a fegyelmi vétség elkövetése szempontjából releváns megállapítás és nem az elszámolás összegszerűségének helyességét tanúsítja.
Az elszámolás az átvett összeget kellett volna, hogy tartalmazza, ezzel szembe állítva a kifizetett költségeket a bizonylatokat mellékelve, valamint a megállapodott ügyvédi munkadíjat a teljesítéssel arányosan megállapítva. A különbözetet pedig vagy az ügyfélnek kell még kifizetni, vagy az ügyvédnek visszafizetni.
Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd vitatta az általa átvett összegekre nézve a bejelentő előadását, valamint a felek között vita keletkezett az eljárás alá vont ügyvédet megillető összegekről is, az elsőfokú fegyelmi tanács tájékoztatta a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet, hogy amennyiben a megbízó és az ügyvéd között az elszámolás összegszerűségében vita keletkezik, ennek eldöntésére az elsőfokú fegyelmi tanácsnak nincs hatásköre. A megbízó ilyen irányú igényével bírósághoz fordulhat. A fegyelmi eljárásban kizárólag az vizsgálható, hogy az elszámolás maga szabályszerűen megtörtént-e. Az átvételi elismervényben foglaltakat is kizárólag e körben vizsgálta az elsőfokú fegyelmi tanács, hogy az elismervényben szereplő összegnek az elszámolásban bevételként kellett volna-e szerepelni.
Az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította az számlaadási kötelezettség körében, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ÁFA tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 159. § (1) bekezdésében foglaltakat, mivel nem tett eleget számlaadási kötelezettségének a megbízó által készpénzben fizetett összeg átvételekor. Számlát állított ki ugyan, jóval később, amit csak a megbízás megszűnésekor juttatott el a megbízóhoz, a számlában viszont teljesen más összegek szerepeltek, nem került levonásra még az az összeg sem, amelynek átvételét az eljárás alá vont ügyvéd elismerte. Ezzel kapcsolatosan eljárás alá vont ügyvéd védekezése nem vezetett eredményre. További védekezése volt az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy álláspontja szerint a bejelentőnek nem volt jogosítványa a bejelentés megtételére, ugyanis egyrészt a felszámolási eljárás megindulását követően már nem volt a (...) Kft. ügyvezetője, másrészt sem a bejelentővel, sem pedig a (...) Kft-vel az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen jogviszonyban nem állt. Ezzel kapcsolatban tájékoztatta az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy bejelentést bárki tehet a Budapesti Ügyvédi Kamaránál. A bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot a vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzatban foglaltaknak megfelelően hivatalból rendelheti el.
Az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését megállapította meg. Megállapította továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan követte el. Az eljárás alá vont ügyvédnek kötelezettsége az általa végzett tevékenységre, az adott ügyre vonatkozó jogszabályok, szabályzatok ismerete, az ismeretek hiánya, vagy a szabályok ismeretében az alkalmazásuk mellőzése nem mentesít a felelősség alól. A megbízási szerződés és a letéti szerződés mellőzése az eljárás alá vont ügyvéd döntése volt, védekezése, hogy az ügyfél nem volt ebben együttműködő, nem elfogadható. Az ügyvédnek nincs ügyvállalási kötelezettsége, amennyiben az ügyfél nem partner a szabályoknak megfelelő dokumentumok aláírásában, az ügyvéd dönt, hogy vállalja-e az ügyet, vagy sem és ez csak egyenes szándékkal valósítható meg.
Az elsőfokú fegyelmi tanács 2022. május 2. napján kelt 2021.F.239/12. sz. határozatával eljárás alá vont ügyvédet 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt 500.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, kötelezte 80.000 Ft eljárási költség megfizetésére.
A büntetés megállapításánál az elsőfokú fegyelmi tanács az Üttv. 108. § b.) pontjában meghatározott pénzbírság kiszabását tartotta a szándékosan elkövetett fegyelmi vétség súlyát tekintve arányos büntetésnek. A pénzbírság mértékének meghatározásánál figyelembe vette a fegyelmi vétségért megállapítható büntetés felső határát és a középmértékben megállapított büntetést tartotta arányosnak az ügy összes körülményét figyelembe véve és mérlegelve.
Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit rögzítette (...). Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a jelen eljárást megelőzően az alábbi, marasztalással végződött fegyelmi eljárások folytak:
– (...) – kizárás fegyelmi büntetés, amelynek végrehajtását a fegyelmi tanács 3 évre felfüggesztette,
– (...). – figyelmeztetés
– (...) – 100.000 Ft pénzbírság
Személyi körülményeire az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot tett.
Az elsőfok fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd javára értékelhető enyhítő körülményként figyelembe vette az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatát.
Az elsőfokú fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte a letét körében elkövetett fegyelmi vétséget megvalósító magatartást. A letétkezelés az ügyvédség számára egy megengedett, de korlátozott, szigorú szabályok között működő jogintézmény, amely bizalmi alapon működik. A szabályozás szigorítását többek között a letétek biztonságával kapcsolatosan növekvő ügyféligény is indokolta. A letétkezeléssel kapcsolatos fegyelmi vétségek a bizalmi elvet megingatják, a sorozatos szabálytalanságok eredményezhetik a letétkezelés ügyvédektől való megvonását, így a letétkezeléssel kapcsolatos fegyelmi vétségek kari érdeket is sértenek és szigorú megítélés alá esnek.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét vitatta, mulasztását és a fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el. Az elsőfokú fegyelmi tanács a büntetés mértékének megállapításakor figyelembe vette az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét is.
Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügy összes körülményét mérlegelve, az elkövetett fegyelmi vétség súlyát figyelembe véve, a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a kiszabott fegyelmi büntetést tartotta arányosnak a cselekménnyel, megállapítva, hogy eljárás alá vont ügyvéd elsősorban saját magát hozta igen hátrányos helyzetbe a fegyelmi vétségek elkövetésével.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősséget – jogszabály vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek vagy az enyhébben bírálandó el. Az elsőfokú fegyelmi tanács ennek megfelelően a 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ), és a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat rendelkezéseit alkalmazta. Az eljárásra a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) rendelkezései az irányadók.
A határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd jelentett be joghatályos fellebbezést. Fellebbezésében az elsőfok határozat megváltoztatását kérte elsődlegesen a büntetés kiszabásának mellőzése mellett, másodlagosan a kiszabott pénzbírság mérséklését kérte annak aránytalanul magas összege miatt.
Fellebbezésének indokolásában előadta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi tanács figyelmen kívül hagyta azokat a releváns nyilatkozatokat, melyeket az érintettek az elkülönítésre kerülő vagyon vonatkozásában tettek. Álláspontja szerint az ügyvédi iroda elvégezte a kötelezettségeit, míg a megbízók nem teljesítették a megbízás elvégzéséhez szükséges feltételeket. Álláspontja szerint folyamatos ellentmondásba kerültek önmagukkal, és ez vezetett a felmerült kifogásolt eljárási elemekhez. A letétel kapcsolatosan előadta, hogy a letétkezelés célhoz kötötten és az ügyfél érdekei szerint történt.
Eljárás alá vont ügyvéd véleménye szerint a fegyelmi eljárás a panaszon túlterjeszkedve állapított meg hiányosságokat, a panasz tárgyában pedig fegyelmi felelősség őt nem terheli.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa 2022. szeptember 21. napján kelt észrevételeiben kifejtette, hogy a 2020. október 6. napján a Budapesti Ügyvédi Kamarához érkezett panasz tartalmazta a 2.500.000 Ft összeg tekintetében az elszámolás hiányát. Valamint felhívta a figyelmet a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosának határozatában rögzített azon kitételre, hogy a panaszban megjelölt fegyelmi vétség megjelölése az előzetes vizsgálat lefolytatása során a fegyelmi biztost nem köti. Az országos fegyelmi főbiztos álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi határozat részletes tényállást rögzített és az nem volt ellentétes az iratok tartalmával, az mindenben megalapozott, ezért az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság másodfokú fegyelmi tanácsa 2022. december 14. napjára fegyelmi tárgyalást tűzött, ahol eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, ugyanakkor 2022. december 12. napján nyilatkozatot tett és elfogultsági kifogást jelentett be a jegyzőkönyvvezető és a Budapesti Ügyvédi Kamara által érintett tag vonatkozásában, mert álláspontja szerint vele szemben elfogult kamara tagja objektív eljárást nem biztosít számára.
A jegyzőkönyvvezető adminisztrációs okokból nem jelent meg, ezért őt nyilatkoztatni nem kellett, ugyanakkor a fegyelmi tanácsban budapesti tagként eljáró dr. Mécs László úgy nyilatkozott, hogy nem elfogult.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság elnöke 2022. december 15. napján kelt FF/068/2022/9. sz. határozatával eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogását – a tanácstag nyilatkozatára figyelemmel – elutasította.
A másodfokú fegyelmi tanács 2023. január 18. napjára tűzte a folytatólagos tárgyalást, ahol eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg. 2023. január 17. napján kelt beadványában újból elfogultsági kifogást jelentett be a budapesti tanácstaggal szemben.
A másodfokú fegyelmi tanács Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2022. május 2. napján kelt 2021.F.239/12. sz. határozatát helybenhagyja az alábbi indokok alapján:
A másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd újabb elfogultsági kifogását figyelmen kívül kellett, hogy hagyja, mert az első alkalommal előterjesztett elfogultsági kifogással azonos indokokkal lett előterjesztve, amit viszont az országos fegyelmi bizottság elnöke nem talált alaposnak és azt elutasította.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárásban felmerült valamennyi nyilatkozatot figyelembe vette. Az elkülönítésre kerülő vagyon vonatkozásában tett érintettektől származó nyilatkozatok nem szüntetik meg az ügyvéd felelősségét a tekintetben, hogy nem tájékoztatta előre ügyfelét az egyezségkötés jogszabályi feltételeiről, amelyek nem álltak fenn elsősorban anyagi fedezet hiányában.
Az ügyvédi letéti szerződés elmaradása és a bejelentés elmaradása tekintetében nem mentesít az a körülmény, hogy a letétkezelés célhoz kötötten és az ügyfél érdekei szerint történt, különösen azért nem, mert letéti szerződés hiányában pontosan a letét célja és kifizetésének feltételei nem megállapíthatóak.
Nem sérti a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat az, hogy a határozat túlterjeszkedett a panaszon, ugyanis a fegyelmi biztos indítványa vagy a bejelentő panaszában foglaltak nem kötik a fegyelmi bizottságot, kötelesek eljárni az általuk hivatalból észlelt fegyelmi vétségek tekintetében is.
Ami a kiszabott pénzbírság mértékét illeti a fellebbezésben foglaltakkal szemben az nem volt eltúlzott, figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban már folyt fegyelmi eljárás.
A letéti szerződés, valamint a kamarához történő bejelentésének elmulasztása különös súllyal esik latba.
A másodfokú fegyelmi tanács osztotta az országos fegyelmi főbiztos álláspontját, miszerint a fegyelmi határozat részletes tényállást tartalmazott és az nem volt ellentétes az iratok tartalmával és az mindenben megalapozott volt.
A másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú határozatot a FE 43. § (1) bekezdése alapján teljes terjedelemben felülvizsgálta.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjának előírása figyelembevételével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7 pontja és 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai általány költség megfizetésére kötelezte a másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú fegyelmi tanács a Fe. 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat jogerős és 2023. március 10. napján végrehajtható.