A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyben meghozott határozata ellen, jogi képviselője útján az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. január 25. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. szeptember 19. napján, 2022.F.156/9. sz. ügyben meghozott határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az Eügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete
Eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi 2015. óta ügyvéd.
(...)
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata
II.1. A bejelentő Budapesten, 2022. február 15. napján kelt bejelentése 2022. február 21. napján érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Budapesten, 2022. február 28. napján kelt, 2022.V.97/2. számú határozata az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte. Ezen határozatával felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat nyolc napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult, a kamarának megküldeni. Tájékoztatta továbbá arról, hogy az előzetes vizsgálat tárgya, jogi képviselet nem megfelelő ellátásának, valamint elszámolás hiányának kifogásolása.
Az eljárás alá vont ügyvéd Budapesten, 2022. március 08. napján kelt észrevételei ugyanaznap érkeztek a Budapesti Ügyvédi Kamarához és amellett, hogy érveit az eljárás alá vont ügyvéd részletesen előterjesztette, kérte az eljárás megszüntetését.
II.2. A Budapesti Ügyvédi Kamara Budapesten, 2022. május 19. napján kelt, 2022.V.97/5. számú határozatával fegyelmi eljárás kezdeményezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd Budapesten, 2022. május 25. napján kelt beadványában észrevételeket terjesztett elő.
Az I. Fokú Fegyelmi Tanács Elnöke (...) meghallgatta az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt.
Ezt követően, a 2022. szeptember 19. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson, a fegyelmi biztos terjesztette elő végindítványát, illetve az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozott érdemben.
Az I. Fokú Fegyelmi Tanács Budapesten, 2022. szeptember 19. napján kelt, 2022.F.156/9. sorszámú, I. fokú határozata, 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg, egyrészt azért, mert az elvállalt megbízás teljesítését elmulasztotta és a kiegészített megbízást nem foglalta írásba, másrészt pedig a szakszerű tájékoztatást mulasztotta el és a kapcsolattartást mellőzte. Eljárás alá vont ügyvéd mindezen vétségekért írásbeli megrovásban részesült.
II.3. Az I. fokú határozattal szemben az eljárás alá vont jogi képviselője terjesztette elő Budapesten, 2022. október 27. napján kelt fellebbezését. Ebben az I. fokú határozat megváltoztatását és az eljárás megszüntetését kérte, az Üttv. 138. § (1) bekezdés b.) pontjára hivatkozással.
Álláspontja szerint, a konkrét ügyben megbízás nem jött létre, így annak teljesítését nem mulaszthatta el. Ő kizárólag jogi tanácsot adott, melyhez információt kaphatott az ügyintézőtől, vagy az eljárás alá vont ügyvédnek kellett információt szolgáltatnia a folyamatban lévő adóellenőrzésről, de ettől még nem jött létre megbízás. Megítélése szerint, mivel jelen ügyben megbízás a felek között írásban nem jött létre, mert az csak jogi tanácsadásra irányult, a megbízás tartalma nem szól bizonyításra. Amely megbízás a felek között létrejött, az tartalmát illetően taxációt tartalmaz és ebben a banki ügyintézés nem lelhető fel.
A fellebbezés összefoglaló érvelése szerint, az ügyben megbízás nem jött létre, így az eljárás alá vont ügyvéd annak teljesítését nem mulasztotta el, ekként a nem szakszerű tájékoztatás, illetve kapcsolattartás mellőzése sem róható terhére.
II.4. Az Országos Fegyelmi Főbiztos Budapesten, 2022. november 10. napján kelt észrevételeiben, az I. fokú határozat helybehagyását indítványozta az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással. Észrevételezte az ügy iratai kapcsán, hogy több olyan ügyvédi meghatalmazás is elfekszik az iratok között, melyet mind a meghatalmazó kft. jogi képviselője, mind pedig meghatalmazottként eljárás alá vont ügyvéd aláírt. Mindezek alapján érvelése szerint az állapítható meg, hogy igenis létrejöttek megbízások. Álláspontja szerint az I. fokú fegyelmi tanács a tényállást felderítette és abból helyes jogi következtetést vont le.
Eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője az Országos Fegyelmi Főbiztos által előterjesztett észrevételekre Budapesten, 2022. december 15. napján észrevételeket terjesztett elő, mely szerint az eljárás tárgyát képező ügyben, a banki ügymenetben meghatalmazást a felek nem írtak alá. Érvelése szerint a banki kapcsolatot az ügyfél tartotta, a nyilatkozatokat ő tette meg, eljárás alá vont ügyvéd feladata kizárólag az ügyfél kérésére, jogi összefoglaló elkészítése, az események nyomon követése és tanácsadás volt, a prolongálással kapcsolatban. Egyebekben a fellebbezésben foglaltakat fenntartotta.
III. A tényállás
A II. fokú fegyelmi tanács a rendelkezésre álló iratok, az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, valamint a bejelentő képviseletében eljáró ügyvezető tanúvallomása alapján, megállapította, hogy a bejelentő 2020. október 01. napján megbízási szerződést kötött az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodájával, hogy lássa el a képviseletét ismeretlen tettes ellen, költségvetési csalás bűntettével kapcsolatban indult eljárásban, mivel a bejelentő ügyvezetőjénél házkutatást tartottak.
Az eljárásban 2020. október 12. napján lefoglalták a társaság bankszámláit, amely a társaság operatív működését ellehetetlenítette. A társaság fizetőképességét a (...) Bank Zrt.-vel kötött likviditási hitelszerződés biztosította, melynek teljesítéséért (...), mint a bejelentő ügyvezetője készfizető kezességet vállalt.
A bejelentő ügyvezetője már 2021. májusában megkereste az eljárás alá vont ügyvédet, hogy nyújtson segítséget a hitel futamidejének meghosszabbításában, illetve adott esetben a törlesztés kedvezőbbé tételében. Ezzel összefüggésben a bejelentő 2021. május 28. napján közölte az eljárás alá vont ügyvéddel a banki ügyintéző elérhetőségét. Ugyanezen a napon, az eljárás alá vont ügyvéddel a megbízás teljesítésében együttműködő, dr. (...) ügyvéd elkészített egy, a bank részére szóló, az ügy állásával kapcsolatos tájékoztató levelet, melyet az eljárás alá vont ügyvéd aláírásával, a bejelentő küldött meg a bank részére. Az ügyvédi levél rögzíti, hogy a társaság forrásai a hitel törlesztéséhez fizikailag megvannak, indokolt és megfontolandó lehet, hogy az adós társaság részére fizetési halasztást engedélyezzenek.
Ezt követően, a bejelentő 2021. június 21., 2021. június 28., 2021. július 19., 2021. július 28., 2021. augusztus 04. és 2021. augusztus 05. napján is kérte e-mailben az eljárás alá vont ügyvéd prolongálással kapcsolatos eljárását, továbbá érdeklődött annak állásáról.
A II. fokú fegyelmi tanács tényállási elemként állapította meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd, a prolongálás vonatkozásában érdemi eljárási cselekményt nem végzett, de a 2021. augusztus 09. napján kelt levelével, mint a (...) Kft. adóellenőrzésben is eljáró jogi képviselője, újabb tájékoztatást adott a banknak a társaság pénzügyi helyzetéről, amely tájékoztatást az eljárás alá vont ügyvéd 2021. augusztus 10. napján, közvetlenül, e-mail útján küldte meg a megadott banki kapcsolattartónak.
Az (...) Bank Zrt. 2021. augusztus 26. napján, nemfizetés miatt felmondta a hitelszerződést.
Ezt követően a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéddel közösen vett részt egyeztetésen, 2021. augusztus 28. napján az (...) Bank Zrt.-nél, ahol a bank megerősítette, hogy a prolongálással összefüggésben, velük a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéd nem vette fel.
IV. A II. fokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása
IV.1. A II. fokú fegyelmi tanács az I. fokú határozatot a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FE) 35.2. pontjának rendelkezései szerint, eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője által előterjesztett fellebbezés keretei között bírálta felül.
Helyesen állapította meg az I. fokú Fegyelmi Tanács, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között, 2020. október 01. napján kötött megbízási szerződés időpontjára tekintettel, eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének elbírálása során az ügyvédi tevékenységről szóló, 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 01. napjától hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló, 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Helyesen állapította meg továbbá az I. fokú Fegyelmi Tanács, hogy tekintettel arra, hogy a bejelentő bejelentése 2022. február 21. napján – tehát 2019. január 01. napját követően – érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához, ezért az előzetes vizsgálati eljárásra, az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján, a fegyelmi eljárásról szóló, 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FE) rendelkezéseit kell alkalmazni.
IV.2. A II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, az I. fokú Fegyelmi Tanács által lefolytatott a bizonyítási eljárás, alapos volt. A bejelentés, annak mellékletei, valamint az eljárás alá vont ügyvéd, igazoló jelentése, annak mellékletei valamint személyes nyilatkozata alapján, aggálytalanul állapította meg a tényállást. Helyes az abból levont jogi következtetés is, melynek nyomán megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rb., szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az Üttv. 107. § alapján, fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdés alapján, az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdés alapján, az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdés alapján, a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdés alapján, a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
A (2) bekezdés rendelkezései szerint, az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
A II. fokú Fegyelmi Tanácsnak elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogyan lehet elhatárolni a tanácsadás során végzett tevékenységet, a megbízás ellátása körében végzett munkavégzéstől.
Az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozására tekintettel, az Üttv. 29. § (1) bekezdés 2. fordulata alapján, vizsgálni kellett, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a banki hitel prolongálásával kapcsolatban valóban csak tanácsot adott-e a bejelentő által képviselt (...) Kft-nek.
A II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, a tanácsadási tevékenység addig terjed, amíg az ügyvéd munkája szóbeli vagy írásbeli tanácsadás kizárólag a megbízó felé irányul. Amennyiben az eljáró ügyvéd harmadik személyek felé szóbeli vagy írásbeli nyilatkozatot tesz, az már a megbízás körébe esik, hiszen meghatalmazást feltételez. A II. fokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, meghatalmazás kizárólag megbízás keretében készíthető. A II. fokú Fegyelmi Tanács ezzel a mozzanattal tarja elhatárolhatónak a tanácsadást, az összes többi ügyvédi tevékenységtől.
A II. fokú Fegyelmi Tanács megítélése szerint, jelen esetben az eljárás alá vont ügyvéd tevékenysége a banki hitel prolongálással kapcsolatban nem kizárólag tanácsadásra terjedt ki, ugyanis eljárása a Budapesten, 2021. május 28. napján kelt, általa az (...) Bank Nyrt. tisztviselője, (...) részére írott levél – melyet eljárás alá vont ügyvéd írt alá és látott el irodája bélyegzőjével – tartalmából egyértelműen kiderül. Ezen levél utolsó előtti bekezdésében, eljárás alá vont ügyvéd, a levélben foglaltak alapján egyértelműen és határozottan kéri az (...) Bank Nyrt.-t, hogy a (...) Kft. „számára fizetési halasztást engedélyezzenek, a hiteltörlesztés kapcsán...”. Ilyen levelet kizárólag meghatalmazás birtokában lehet és szabad írni.
Fenti levélen túlmenően, további intézkedés történt eljárás alá vont ügyvéd részéről, az (...) Bank Nyrt. tisztviselője, (...) irányába, ugyanis, Budapesten, 2021. augusztus 09. napján további tájékoztatás – melyet szintén eljárás alá vont ügyvéd írt alá és látott el irodája bélyegzőjével – készült, amelyet tartalmazó levél másnap, elektronikus úton elküldött a címzett részére.
Fent hivatkozott két levél megírása és elküldése között, a bejelentő elektronikus úton, többször, folyamatosan érdeklődött eljárás alá vont ügyvédnél a banki hitel prolongálása kapcsán, mely e-mailekre gyakorlatilag válasz nem, csak egyetlenegyszer, a 2021. július 19. napján, 16 óra 53 perckor elküldött e-mailre érkezett az a válasz, hogy „Rendben”.
Helyesen foglalt fentiek alapján állást az I. fokú Fegyelmi Tanács abban a kérdésben, hogy nem fogadható el eljárás alá vont ügyvéd azon védekezése, hogy a banki hitel prolongálása tárgyában, kizárólag tanácsadást végzett.
Az a nyilvánvaló tény, hogy az ügyvédi iroda fejlécével, az eljárás alá vont ügyvéd aláírásával, az (...) Bank Nyrt. tisztviselője részére címzett levelek kerültek kiküldésre. A banki hitel prolongálására vonatkozó kérelem, önmagában igazolja, hogy a megbízás nem kizárólag tanácsadásra vonatkozott. Ebből viszont, fentiek alapján az fakad, hogy létrejött a (...) Kft. megbízó és az eljárás alá vont ügyvéd között megbízás, a banki hitel prolongálása kapcsán, azt pedig írásba kellett volna foglalni.
Ugyanakkor a bejelentő egyetlen írásbeli megkeresésére sem válaszolta soha azt az eljárás alá vont ügyvéd, hogy közte és a bejelentő által képviselt (...) Kft. között, a banki hitel prolongálására vonatkozó megbízás nem jött létre. Nem jelezte azt sem, hogy az erre vonatkozó megbízás létrejöttéhez a már érvényesen létrejött és hatályos megbízási szerződés kiegészítése szükséges.
A II. fokú Fegyelmi Tanács osztja az I. fokú Fegyelmi Tanács álláspontját abban a kérdésben, azzal, hogy az elvállalt megbízás teljesítését elmulasztotta és a kiegészített megbízást nem foglalta írásba, megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdését, az Üttv. 28. § (3) bekezdését, az Üttv. 29. § (1) bekezdését, mely az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. szándékos fegyelmi vétség.
Ugyancsak osztja a II. fokú Fegyelmi Tanács az I. fokú Fegyelmi Tanács álláspontját abban a kérdésben, hogy a kapcsolattartás mellőzésével – Üttv. 41. §, (4) bekezdés – eljárás alá vont ügyvéd további, 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésével a II. fokú Fegyelmi Tanács arányban állónak tartja, az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás kiszabását, tekintettel arra, hogy sem enyhítő, sem súlyosbító körülményt nem észlelt. A büntetés mértékének megállapításakor nyomatékkal vette figyelembe II. fokú Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mulasztása és a banki hitel 2021. augusztus 26. napján történő felmondása között okozati összefüggés nem állapítható meg.
Fentiek tükrében a II. fokú Fegyelmi Tanács alaptalannak ítélte eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselőjének, Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással előterjesztett fellebbezését, mely az I. fokú határozat megváltoztatására és az eljárás megszűntetésére irányult.
Ugyanakkor megjegyzi a II. fokú Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselőjének fellebbezéséhez képest, az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással előterjesztett, helybenhagyásra vonatkozó indítványa alapos.
V. Költségekre és keresetindítási lehetőségekre vonatkozó rendelkezés indokolása
A határozat rendelkező részének helyben hagyását kimondó rendelkezés a 2017. évi LXXVIII. törvény (a határozatban Üttv.) 138. § (1) bekezdés c.) pontján alapul.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a II. fokú költségek viselésére köteles az Üttv. 142. § (2) bekezdés alapján.
A határozat rendelkező részének átalány költségek viselésére vonatkozó rendelkezése az FE 40.2.c.) pontján alapul.
A költség kamarák közötti átutalására vonatkozó rendelkezés az FE. 40.11. pontján alapul.
A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az FE. 35.5. és 38.1. pontján alapul.
A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § rendelkezésein alapul.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat jogerős és 2023. március 27. napján végrehajtható.