A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) inaktív ügyvéd fegyelmi ügyében, a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. szeptember 19. napján, 2022.F.189/4. sz. alatt hozott határozata ellen, a Budapesti Ügyvédi Kamra Vezető Fegyelmi Biztosa által bejelentett fellebbezés folytán, 2023. január 25. napján tartott másodfokú fegyelmi tárgyaláson meghozta a következő
határozatot
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022. szeptember 19. napján, 2022.F.189/4. sz. alatt hozott határozatát részben megváltoztatja, a büntetés időtartamát 10 évre felemeli, egyebekben helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapest Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak meg-felelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács elrendeli jelen határozatának azonnali végrehajtását.
I. Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei
Eljárás alá vont ügyvéd 1991. év óta a kamara tagja. Személyi körülményeiről, vagyoni, jövedelmi viszonyairól ez eljárás alá vont ügyvéd nem nyilatkozott.
II. Az I. fokú eljárás menete
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2022. május 27-én (...) képviseletében dr. (...) ügyvéd terjesztett elő bejelentést, kifogásolva az eljárás alá vont ügyvéd okirat szerkesztési és ellenjegyzési tevékenységét.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos 2022. június 2-án elrendelte az előzetes vizsgálatot, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy az ügyre vonatkozó iratait 8 napon belül köteles a kamarának megküldeni.
2022. június 20-án a bejelentő jogi képviselője útján a bejelentést kiegészítette. A bejelentés-kiegészítésről a fegyelmi biztos 2022. június 23-án kelt levelével értesítette az eljárás alá vont ügyvédet, egyben felhívta, hogy észrevételeit 8 napon belül tegye meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. június 23-án észrevételeket terjesztett elő, de az ügy iratait nem csatolta.
A fegyelmi biztos 2022. június 29-én terjesztette elő fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát, amelyről ugyanezen a napon tájékoztatta a bejelentőt, és annak kézbesítésével tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet.
A Fegyelmi Tanács a 2022.F.190/2. számú határozatával az ügyet a 2022.F.189. számú ügyhöz egyesítette.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a 2022. szeptember 19. napján, 2022.F.189/4. sz. alatt hozott határozatában megállapította, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd 12 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta, amelynek időtartamát 8 évben határozta meg, kötelezte továbbá 80.000 Ft elsőfokú eljárási költség megfizetésére.
A határozat rögzíti, miszerint eljárás alá vont az ügyvédi kamarai tagságát időközben megszüntette, igazolványát és bélyegzőjét a kamarának leadta.
A határozat ellen a vezető fegyelmi biztos élt fellebbezéssel, amelyben kérte, hogy a kizárás fegyelmi büntetés időtartamát emelje meg a másodfokú fegyelmi tanács 10 évre.
Az országos fegyelmi biztos indítványozta, hogy az Üttv. 138. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásával a másodfokú fegyelmi tanács adjon helyt a fellebbezésnek és a kizárás fegyelmi büntetés időtartamát 10 évre emelje fel.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat – a továbbiakban Fesz. – 35.2 pontja szerint a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül.
III. A megállapított tényállás
Az I. fokokon eljárt fegyelmi tanács a tényállást helyesen állapította meg és abból helyes jogi következtetést vont le.
A tényállás az alábbiakban foglalható össze:
A cégnyilvántartás tanúsága szerint a bejelentő ügyvezetője és egyszemélyes tulajdonosa az (...) Kft.-nek (Cg. ...). Az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett alapítói határozat szerint 2021. augusztus 30-án lett a társaság ügyvezetője és egyszemélyes alapítója. Ugyancsak a cégjegyzék tanúsága szerint 2021. augusztus 30. napján bízta meg (...) a kézbesítési meghatalmazotti feladatok ellátásával.
A cégnyilvántartás adatai szerint a bejelentő ügyvezetője és egyszemélyes tagja az (...) Kft. „kt.a.”-nek (Cg....). Az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett taggyűlési jegyzőkönyv szerint 2020. április 30-án lett a társaság ügyvezetője és egyszemélyes alapítója. 2020. április 30. napján bízta meg (...) a kézbesítési meghatalmazotti feladatok ellátásával.
Végül a bejelentő ügyvezetője és tulajdonosa a (...) Kft. „kt.a.”-nek (Cg.....). Az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett alapítói határozat szerint 2021. november 4.-én lett a társaság ügyvezetője és egyszemélyes alapítója. 2021. november 4. napján bízta meg (...) a kézbesítési meghatalmazotti feladatok ellátásával.
Valamennyi cég esetében az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte a változásbejegyzés alapjául szolgáló okiratokat, és a bejegyzési kérelmet is az ő aláíró kártyájával nyújtották be az illetékes cégbírósághoz. A bejegyzés alapjául szolgáló okiratokon nem a bejelentő aláírása szerepel, a bejelentőnek semmilyen kapcsolata nincs az érintett cégekkel, soha nem találkozott a társaságok korábbi tagjaival, a kézbesítési megbízottként megjelölt személlyel, mint ahogy az eljárás alá vont ügyvéddel sem. Valótlanul került feltüntetésre a cégiratokban édesanyja neve, továbbá 14 éve megszűnt lakcíme került feltüntetésre.
A fenti cselekményekre tekintettel a bejelentő feljelentést tett a kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályánál, amely (...)/2022.Bü. szám alatt van folyamatban. Sem az illetékes rendőrkapitányság, sem az eljárás alá vont ügyvéd nem adott a Budapesti Ügyvédi Kamara részére tájékoztatást, amely szerint az eljárás alá vont ügyvédet meggyanúsították volna. A bejelentő továbbá törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett valamennyi cég vonatkozásában a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál.
A Budapesti Ügyvédi Kamara helyszíni ellenőrzést rendelt el, amelyre 2022. június 7-én került sor. A helyszíni ellenőrzés megállapításai az alábbiak voltak:
– Az eljárás alá vont ügyvéd a fent megjelölt társaságok iratait bemutatni nem tudja.
– Az eljárás alá vont ügyvéd ügynyilvántartással nem rendelkezik.
– Az eljárás alá vont ügyvéd azonosítási nyilvántartással nem rendelkezik.
– Az eljárás alá vont ügyvéd elektronikus aláíró kártyája (...nál) lelhető fel.
IV. A II. fokú Fegyelmi Tanács jogi álláspontjának leírása:
Megállapította, hogy eljárás alá vont a jelen eljárás tárgyát képező kötelezettség szegéseit korábbi kizárás fegyelmi büntetésének felfüggesztése ideje alatt követte el, amely miatt önmagában is lehetőség lett volna a korábbi kizárás fegyelmi büntetésének végrehajtását elrendelni.
Az eljárás alá vont ügyvéd az I. fokú határozatban írtakkal egyezően – az alábbi szabályokat szegte meg.
a) Elmulasztotta ügyfelei azonosításra előírt kötelezettségét
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fent megjelölt társaságok és (...) közötti adásvételi szerződés készítése kapcsán azonosítási kötelezettségének nem tett eleget, megsértette az Üttv. 32. §-át, ezzel szándékos fegyelmi vétséget követett el.
b) Megsértette az ellenjegyzésre vonatkozó szabályokat
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fent megjelölt társaságok vonatkozásában az okiratokat úgy ellenjegyezte, hogy azokat nem előtt írták alá, illetőleg az aláíró aláírását nem ismerte el sajátjaként, megsértette az Üttv. 44. § (1) bekezdés d) pontját, ezzel szándékos fegyelmi vétséget követett el.
c) Ügyfélnyilvántartás vezetési kötelezettségét megszegte
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyfélnyilvántartással nem rendelkezik, megsértette az Üttv. 33. § (1) bekezdését, ezzel szándékos fegyelmi vétséget követett el.
d) Ügynyilvántartás elmulasztása
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás alapján ellátott ügyekről nyilván-tartást nem vezet, megsértette az Üttv. 53. § (1) bekezdését, ezzel szándékos fegyelmi vétséget követett el.
e) Papíralapú okiratőrzési kötelezettségét elmulasztotta
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fent írt társaságok vonatkozásában a cégiratok papíralapú példányait nem tartotta őrizetében, megsértette az Üttv. 46. § (5) bekezdését, ezzel szándékos fegyelmi vétséget követett el.
f) Iratcsatolási kötelezettségét elmulasztotta
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügy iratait a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére nem csatolta, ezzel mindkét ügyben megszegte az Etikai Szabályzat 12.3. pontját.
A fellebbezés, súlyosbításra irányult, a Fegyelmi Főbiztos kérte a kizárás hosszának 10 évre történő felemelését, a korábbi 8 évről. Az elkövetett fegyelmi vétségek súlya indokolta az I. fokú határozat felülvizsgálatát.
Eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben tíz éven belül 5 esetben került sor fegyelmi büntetések kiszabására. A legutóbb jogerőre emelkedett 2019.F.287. számú határozatban 3 évi időtartamú kizárás fegyelmi büntetést szabtak ki, amelynek végrehajtását 3 évi időtartamra felfüggesztették.
Eljárás alá vont a jelen eljárásban elbírált kötelességszegéseit a felfüggesztés időtartama alatt követte el. A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint is a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása az indokolt.
Mindezen körülmények alapján a Másodfokú Fegyelmi Tanács a kizárás fegyelmi büntetés időtartamát 10 évre felemelte.
Az elsőfokú határozatnak a rendelkező rész szerinti részbeni módosítására az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja adott lehetőséget. Az elsőfokú fegyelmi határozat egyéb rendelkezéseit – indoklását kiegészítve – a Másodfokú Fegyelmi Tanács helyben hagyta.
V. Költségekre vonatkozó és keresetindítási lehetőségre vonatkozó rendelkezés indokolása
A másodfokú eljárás költségét a Másodfokú Fegyelmi Tanács a Fesz. 40.2 c) pontja alapján állapította és annak megfizetésére az eljárás alá vont ügyvédet kötelezte.
A másodfokú fegyelmi határozat a Fesz. 35.5 pontjában előírtak értelmében a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.
A jogerős fegyelmi határozat közigazgatási perben való megtámadására az Üttv. 139. § szabályai megtartásával van lehetőség. A keresetindítás részletes szabályairól a Másodfokú Fegyelmi Tanács határozatában tájékoztatást adott.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak meg-felelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat a kihirdetés napján jogerős és végrehajtható.