Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.108/7. határozata

peren kívüli levelezés tiltott felhasználása

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. február 28. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő bejelentésében etikai vétség elkövetésének megállapítását kérte az eljárás alá vont ügyvéd terhére, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy választottbíróság előtt zajló peres eljárásban a bejelentő hozzájárulása nélkül csatolta az egymással folytatott peren kívüli egyeztetés dokumentumait.

A vezető fegyelmi biztosa hivatalból előzetes vizsgálati eljárást rendelt el, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az észrevételei megtételére és a vizsgálat lefolytatásához szükséges okiratai csatolására.

Eljárás alá vont ügyvéd a beadványában részletes észrevételt terjesztett elő, csatolta az üggyel kapcsolatos iratait és fegyelmi vétség hiányában az előzetes vizsgálati eljárás megszüntetését kérte.

A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette és azzal egyidejűleg az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette. A megszüntető határozatban megállapításra került, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azáltal, hogy a bejelentő hozzájárulása nélkül a Választottbíróságra benyújtott beadványa mellékleteként csatolta a jogi képviselők közötti peres kívüli levelezést, megsértette az ÜESZ 11.9 pontjában foglaltakat. Ugyanakkor a fegyelmi vétség kisebb súlyára tekintettel a fegyelmi biztos a figyelmeztetés, mint intézkedés alkalmazását elegendőnek ítélte.

A Kamara elnöke a megszüntető határozatot tudomásul vette.

A bejelentő a részére megküldött megszüntető határozattal szemben kifogást nem terjesztett elő.

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő azzal, hogy azt fegyelmi vétség hiányában megszüntetni kérte.

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett a határozatában foglalt tényállás és minősítés alapján.

Tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd irodája által képviselt I. Kft felperes és a bejelentő ügyvéd irodája által képviselt U. Kft alperes között a Választottbíróság) előtt peres eljárás van folyamatban.

A perben 2021. május 5. napján tartott tárgyaláson a Választottbíróság indítványozta a peres felek részére egyeztetés tartását a per tárgyát képező kereset, viszontkereset és az esetleges beszámítási kifogás tényállási elemeiről.

A peres felek vállalták az egyeztetést, így a Választottbíróság az ugyanaznap kelt végzésével felhívta a feleket, hogy a végzés kihirdetésétől számított 30 napon belül folytassanak le egyeztető tárgyalásokat, arról vegyenek fel jegyzőkönyvet, amit a végzés kihirdetésétől számított legkésőbb 35. napon terjesszenek elő a Választottbíróságnál.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. május 10. napján küldött e-mail üzenetében felajánlotta irodáját a Választottbíróság által elrendelt egyeztetés lefolytatására, arra három alternatív időpontot megjelölve. Kérte a bejelentő visszajelzését az alkalmas időpont végett, továbbá kérte azt is, hogy a perben korábban .pdf formátumban csatolt mellékleteket Excel formátumban is küldje meg részére.

A bejelentő a 2021. május 14. napján küldött válasz e-mailjében türelmet kért az egyeztetéssel kapcsolatban megbízója pénzügyi vezetőjének egészségügyi állapota miatt.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. május 14. napján küldött válasz e-mailjében alternatív időpontok megjelölését kérte.

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd részére a 2021. május 31. napján küldött e-mailjében alternatív időpontokat és helyszínt javasolt az egyeztetés lefolytatására.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 7. napján kelt válasz e-mailjében a felajánlott időpontok közül a 2021. június 15. 13.00 órás időpontot visszaigazolta, azonban az egyeztetés helyszíneként saját irodáját jelölte meg. Egyidejűleg ismételten kérte a korábban hivatkozott .pdf mellékleteket Excel formátumban megküldeni. Javaslatot terjesztett elő továbbá arra is, hogy miután a Választottbíróság által meghatározott egyeztetési határidő lejár, közös beadványban tájékoztassák a Választottbíróságot arról, hogy későbbi időpontban történik meg az egyeztetés.

A bejelentő a 2021. június 10-én küldött e-mailjében az időpontot megerősítette, azonban változatlanul az ügyfele (alperes) székhelyét javasolta az egyeztetés lefolytatására, figyelemmel arra, hogy az összes pénzügyi dokumentum ott van tárolva.

Az ugyanaznap kelt válasz e-mailjében az eljárás alá vont ügyvéd az időpontot megerősítette, azonban a helyszín tekintetében változatlanul a saját ügyvédi irodáját javasolta, ismételten kérve az Excel formátumú mellékleteket megküldését.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 2021. június 14. napján küldött e-mail üzenetében megerősítette a másnapi egyeztető tárgyalás időpontját, annak helyszíneként a saját irodáját megjelölten, és ismételten kérte az Excel formátumú mellékletek megküldését.

A bejelentő a 2021. június 15. napján kelt e-mail üzenetben kifejezte sajnálkozását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd rugalmatlan az egyeztető tárgyalások helyszínét illetően, egyben kétségessé tette az érdemi megállapodás lehetőségét. Egyidejűleg azonban új időpontot javasolt az egyeztetés lefolytatására, feltételekkel részben elfogadva az eljárás alá vont ügyvéd irodáját helyszínként, illetőleg megküldte az eljárás alá vont ügyvéd részére az A/7. számú mellékletet Excel formátumban azzal, hogy a másik kért A/14. számú dokumentum kizárólag .pdf formátumban áll rendelkezésére, annak Excel verziójával nem rendelkezik.

A Választottbíróság által a tárgyalási jegyzőkönyv benyújtására megadott 30+5 napos határidő 2021. június 9. napján lejárt.

Az eljárás alá vont ügyvéd a Választottbíróság részére 2021. június 18. napján nyilatkozatot terjesztett elő, melyben tájékoztatást adott arról, hogy a peres felek közötti egyeztetés az alperes hibájából meghiúsult, részletesen kifejtve annak indokait.

Az eljárás alá vont ügyvéd ezen beadványa mellékleteként a fenti májusi keltezésű e-mailváltásokat, és a fenti júniusi keltezésű e-mailváltásokat csatolta. Az e-mailek peres eljárásban való benyújtásához a bejelentő nem járult hozzá.

A Választottbíróság előtt a per jelenleg is folyamatban van, abban ítélet a mai napig nem született, illetve a peres felek között egyezség sem jött létre.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd terhére egy rendbeli fegyelmi vétség megállapítását kérte. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd részéről nem volt jogszerű a peren kívüli egyeztetéssel kapcsolatos levelezés becsatolása a választottbírósági eljárásba, azzal megsértette az ÜESZ 11.9 pontját. Az a szabály, hogy a felek közötti peren kívüli levelezés nem becsatolható, elvi jelentőséggel bír és nincs helye e tekintetben azon minősítésnek, hogy a peren kívüli levelezésnek mi a tartalma. Álláspontja szerint teljesen egyértelmű az ügyben, hogy ez nem perbeli egyeztetés volt a felek között és generális, elvi jelentőségű az a szabály, hogy a másik fél hozzájárulása nélkül ezt nem lett volna szabad becsatolni.

A fegyelmi vétség tárgyi súlyára tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt, az átalányköltség viselésére történő kötelezés mellett.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétség hiányában az eljárás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint az e-mailek csatolásával nem sértette meg az ÜESZ 11.9 pontjának célját, mert az ügyfele érdekében az egyeztetés eredménytelenségét dokumentumokkal kellett alátámasztania. Utólag azonban maga is belátta, hogy rossz szájíze van az eljárásának, azonban abban a helyzetben úgy vélte, hogy ha el szeretne kerülni egy újabb eljárás elhúzódást, akkor bizonyítékkal kell alátámasztania azt, hogy miért nincs értelme egy újabb egyeztetés kitűzésének. Az e-mailek becsatolása épp ezt volt hivatott szolgálni.

A fegyelmi tanács döntése:

A jelen ügyben kifogásolt ügyvédi magatartásra 2021. június 18. napján került sor, így mind az anyagi jogi normák, mind az eljárás tekintetében az Üttv. és a FESZ rendelkezései az irányadóak.

Az Üttv. 107. § értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, (...)

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 11. pontja rendelkezik az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kapcsolatáról más ügyvédi tevékenység gyakorlókkal, az ellenérdekű féllel, a bírósággal és más hatósággal.

Az ÜESZ 11.9. pontja értelmében az ügyvédi tevékenységet gyakorló a peren kívüli egyeztetéssel kapcsolatos levelezéseket és ajánlatokat csak az ellenérdekű fél jogi képviselőjének hozzájárulásával használhatja fel jogi eljárás során.

A Fegyelmi Tanács osztotta a fegyelmi biztos azon álláspontját, hogy az e-mailek becsatolása a választottbírósági eljárásban nem volt jogszerű, azzal az eljárás alá vont ügyvéd valóban megsértette az ÜESZ 11.9 pontjában foglaltakat.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a becsatolt e-mailek egyértelműen peren kívüli egyeztetéssel kapcsolatos dokumentumok, így azokat az ÜESZ 11.9 pontja értelmében csak a bejelentő hozzájárulásával lehetett volna a választottbírósági eljárásban felhasználni.

E körben, hivatkozással az eljárás alá vont ügyvéd 2021. december 16-i keltezésű beadványában rögzített jogi álláspontjára is, rögzíti a Fegyelmi Tanács, hogy a jelen ügy alapjául szolgáló választottbírósági eljárásban a Választottbíróság 2021. május 5-i jegyzőkönyve alapján a peres felek önként vállalták, hogy a tényállás tisztázása érdekében egymással egyeztetnek. Ezen vállalásuk alapján hívta fel őket a Választottbíróság az egyeztetésre, majd az egyeztető tárgyalás jegyzőkönyvének becsatolására. Így az egyeztetés nem a Választottbíróság által elrendelt kötelező egyeztetés volt.

A Választottbíróság eljárási szabályzata - mint ahogyan a Polgári perrendtartás - nem tartalmaz az egyezségre külön eljárási szabályokat, lévén az egyeztetés és az esetleges egyezségkötés a bíróságtól és a bírósági eljárástól függetlenül, a felek akaratából jön létre vagy hiúsul meg.

Perbeli cselekmény minden olyan cselekmény, amely önálló eljárásjogi joghatás kiváltására alkalmas. Egy egyeztetés, illetve egyezség létrejötte vagy elmaradása vonhat maga után perbeli cselekményeket, így például egyezségkötés esetén, ha a felek kérik annak jóváhagyását, vagy ha épp az egyezség okán a felek az eljárás megszüntetését kérik.

Az egyeztetés időpontjának és helyszínének két fél közötti technikai egyeztetése azonban nem minősülhet és nem is minősül perbeli cselekménynek, hisz az eljárásjogi joghatás kiváltására nem alkalmas. Ebből következően az peren kívüli levelezésnek minősül. Jelen esetben, ha az egyeztetés megvalósult volna és arról a jegyzőkönyv megszületik, a jegyzőkönyv, mint okirat már alkalmas lehetett volna eljárásjogi hatás kiváltására, hisz abban a peres felek kölcsönösen elismerten rögzítik az egymással szembeni tény- és jogállításaikat. Ennek hiánya is értékelhető a választottbírósági eljárásban, azonban az eljárás alá vont ügyvéd akkor járt volna el helyesen, ha tényként bejelenti az egyeztetés meghiúsulását, akár az alperesi magatartásra hivatkozással, és ha utóbbit az alperes vitatja, úgy hozzájárulást kér az e-mailváltások becsatolására. Ha ezt az alperes ott és akkor ellenzi, úgy az a választottbírósági eljárásban nyilvánvalóan értékelésre kerül.

A fentiek alapján az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ÜESZ 11.9 pontjában foglaltakat.

Ugyanakkor a Fegyelmi Tanács - osztva a fegyelmi biztos korábbi megszüntető határozatában foglaltakat - úgy ítélte meg, hogy ez a normasértés az e-mailváltások tartalma alapján nem érte el a fegyelmi vétség szintjét. Az e-mailekből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy azok technikai üzenetváltások voltak az egyeztetés helye és időpontja tekintetében, így olyan információhoz, adathoz egyik peres fél sem jutott, amely a későbbiekben a választottbírósági eljárás kimenetelét befolyásolhatná pro vagy kontra.

A határozat meghozatala során a Fegyelmi Tanács jelentőséget tulajdonított az eljárás alá vont ügyvéd „megbánásának” is, így annak, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson utólag maga is belátta, hogy az ügyfele érdekében az általa választott eszköz nem volt megfelelő, ma már másként járna el.

Az eljárás alá vont ügyvéd által indítványozott tanúbizonyítást, azaz a bejelentő személyes meghallgatását a Fegyelmi Tanács nem látta szükségesnek, tekintettel arra, hogy az eljárás tárgyát képező e-mailváltásokat mind a bejelentő, mind az eljárás alá vont ügyvéd egyaránt és azonosan csatolta, így a bejelentő részéről a bejelentésében és a mellékletét képező okiratokban foglaltakon túl további többletinformáció nem volt várható.

Ennek megfelelően a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette. A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. május 6. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2022. F. 108.)