A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. december 5. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
150.000 Ft, azaz százötvenezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés végrehajtását egy év időtartamra felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben hivatalból indult eljárás a nyomozó hatóság átirata alapján. A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2021. december 20. napján hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, majd a vezető fegyelmi biztos 2022. január 19. napján fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott, amely határozatában indítványozta az eljárás felfüggesztését a büntetőügy jogerős befejezéséig.
A Budapesti Ügyvédi Kamara eljáró Fegyelmi Tanácsa az eljárást a büntető eljárás jogerős befejezésig felfüggesztette.
A járásbíróság határozatával – amely fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett – büntetővégzést hozott, amelyben az eljárás alá vont ügyvédet folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntette [Btk. 164. § (1) bekezdés, (4) bekezdés b) pont] miatt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta. A bírósági határozatot az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
A Fegyelmi Tanács elnöke az eljárás folytatását rendelte el, tájékoztatta a vezető a fegyelmi biztost, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel felhívta az indítványa megtételére.
A Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül hozott határozatában az eljárás alá vont ügyvédet 150.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, a büntetés végrehajtását egy év időtartamra felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kérte.
A tényállás:
A nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatta ki az eljárás alá vont ügyvédet a Btk. 164. § (2) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő védekezésre, vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére folytatólagosan elkövetett könnyű testi sértés bűntettének gyanúja miatt. Az ügyészség vádat emelt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A vádirati tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd örökbe fogadta kk. XY-t, akiről az örökbefogadási eljárás során kiderült, hogy magatartás és érzelmi zavarral, ADHD kórismérvekkel rendelkezik, továbbá többszörösen traumatizált gyermek. Az eljárás alá vont ügyvéd és a gyermek között érzelmi kötődés alakult ki, de a gyermek alkalmanként tanúsított viselkedését az eljárás alá vont ügyvéd időnként nehezen tudta kezelni, ezért egymást követő két alkalommal a gyermeket szíjjal megütötte. Első alkalommal azért, mert a gyermek a lakásban gyufázott, másodszor pedig, mert szakadt, szétvágott pólóban ment haza. Az első alkalommal történt bántalmazás következtében a gyermek feneke bepirosodott, a második alkalommal történt eset következtében a jobb csípőcsont felett kb. 3–4 cm-es zúzódás, jobb alhasi részen 2–3 cm-es lila folt keletkezett.
A járásbíróság a vádirati tényállással egyezően állapította meg a tényállást és 1 évi időtartamra próbára bocsátotta az eljárás alá vont ügyvédet. A bíróság büntetővégzése jogerőre emelkedett.
A fegyelmi biztos az írásban előterjesztett végindítványában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában rögzítetteket és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, egyúttal kötelezze az eljárással kapcsolatban felmerült átalányköltség megtérítésére is.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
A fegyelmi eljárás felfüggesztése okának megszűnését követően a Fegyelmi Tanács elnöke felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a fegyelmi biztos végindítványában foglaltakra észrevételt tehet. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában az ügyre vonatkozóan részletes előadást tett.
Az eljárás alá vont ügyvéd az írásban előterjesztett iratában a cselekményt elismerte. Megítélése szerint a terhére rótt magatartás – annak minden elemét megfelelően vizsgálva – nem veszélyezteti súlyosan az ügyvédi hivatás tekintélyét. Beadványában előadta, hogy ő egészséges gyermeket kívánt örökbe fogadni, ennek megjelölésével terjesztette elő kérelmét, és az előzetes tájékoztatás szerint a gyermek egészséges, és „csupán” a saját családjából történt kiemelés okozta trauma és érzelmi fejletlenség a gyermeknél tapasztalható magatartászavar alapja.
Az örökbefogadás során nem tájékoztatták arról, hogy a 7 éves gyermek súlyos betegségben szenved. Egy pszichiátriai látogatás során derült csak ki a számára, hogy a gyermek pszichiátriai kezelés alatt áll, ADHD, figyelemzavar és egyéb meg nem nevezett kórismékkel. A cselekménnyel kapcsolatban, amely a büntető tényállás alapját képezte, előadta, hogy a gyermek a lakásban, a szobában gyufákat gyújtogatott és pusztán a véletlennek köszönhető, hogy nem égett le az egész ház. Ekkor a megdöbbenés hatására a sokktól, hirtelen indulatból a kezében lévő szíjjal, amit éppen a mosáshoz készülődve a mosógépbe kívánt tenni, nevelő szándékkal ütött a gyermek fenekére. A másik alkalommal is hasonló szituáció miatt – a gyermek kivágott és kiszakított ruhában érkezett haza – történt a fenyítés. Mindezek után önként másnap a gyermekkel elmentek a pszichiáterhez, hogy a fentieket próbálják megbeszélni, megoldani és elkerülni a hasonló szituációkat. Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint a pszichiáter azonban a segítségnyújtás helyett rendőrségi eljárást kezdeményezett.
Az eljárás alá vont ügyvéd egyedül nevelte az ADHD-s gyermeket, ráadásul a covid miatt ebben az időben került sor a digitális oktatásra, amely során 24 órás felügyeletet és törődést igényelt a gyermek, és mindezek mellett a munkáját is el kellett látnia. Kimerült, kialvatlan volt és mindezek következtében nem megfelelően reagált az egyes élethelyzetekre.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában előadja, hogy nem kívánja menteni magát, megbánta, hogy ott és akkor nem megfelelő módon reagált a helyzetekre, nem a megfelelő nevelési eszközt használta.
A megtartott szóbeli tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el, ugyanakkor a bíróság jogerős határozatában szereplő cselekményét elismerte. Megítélése szerint az, hogy a gyermeket két alkalommal a bírósági határozat szerinti fegyelmezés miatt megverte, nem veszélyezteti súlyosan az ügyvédi hivatás tekintélyét. Erről sem az ügyfelei, de még a szomszédjai sem tudnak, ezért nem érezte jogosnak a tárgyaláson kívül hozott határozatban foglaltakat, továbbá megítélése szerint a fegyelmi eljárásban is hozott marasztaló döntés a kettős büntetés tilalmába is ütközik.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A tárgyaláson a fegyelmi biztos a tárgyalás tartása nélkül hozott határozathoz előterjesztett végindítványát továbbra is fenntartotta. Megítélése szerint nem csak az a lényeges kérdés, hogy az ügyfelek, vagy a szomszédok tudnak-e erről, hanem az is, hogy a nyomozóhatóság, a gyámhatóság és a bíróság eljáró tagjai tudják a történteket és azt is, hogy az elkövető egy ügyvéd, ezzel pedig az ügyvédi hivatás tekintélyének veszélyeztetése megvalósult. A fegyelmi eljárás egy hivatásrendi normákat vizsgáló más eljárás, ezért a kettős büntetés tilalma nem értelmezhető ebben az eljárásban a bíróság jogerős bűnösséget megállapító marasztalása mellett.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2020. júniusi elkövetési időpontjában az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatályos.
Az Üttv. 107. § kimondja, hogy Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
– b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A Fegyelmi Tanács a bíróság jogerős határozatához kötve van. Jelen eljárásban nincsen mód arra, hogy attól eltérő tényállást állapítson meg a Fegyelmi Tanács, a bíróság pedig marasztaló döntést hozott, amelyre tekintettel kell lennie a határozat meghozatalakor.
Jelen esetben megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fenti, bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító cselekménye az Üttv. 107. § b) pontja alapján fegyelmi vétségnek minősül, ezért a Fegyelmi Tanács 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését megállapította.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, amelynek mértékét mérlegeléssel – figyelemmel az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára is – a rendelkező rész szerint állapította meg. A szóbeli fegyelmi tárgyaláson új körülmény nem merült fel, ezért a tárgyalás tartása nélkül hozott határozatban szereplő joghátrány fenntartását látta indokoltnak.
A büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd beismerő és megbánó nyilatkozatát. Szintén enyhítő körülményként értékelte igen nyomatékosan azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd maga is észlelte, hogy nem reagálta le megfelelően a helyzetet, és segítségért fordult szakemberhez, felvállalva annak a veszélyét is, hogy ezzel saját magát is ilyen helyzetbe sodorja, mint aminek a büntető eljárás lett a következménye.
A jelentős számú, és súlyú enyhítő körülményre tekintettel a fegyelmi tanács lehetőséget látott a kiszabott pénzbírság végrehajtásának felfüggesztésére is, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a büntetési célok a pénzbírság végrehajtása nélkül is elérhetők.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40. 2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. január 20. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 111.)