A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. június 5. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft, azaz Egyszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek végrehajtását egy évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget, továbbá 50.000 Ft II. fokú eljárási költséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta. A bejelentő csatolta az eljárás alá vont ügyvéddel folytatott levelezését, valamint a részére adott ügyvédi meghatalmazást és 500.000 Ft munkadíj átutalásáról szóló elektronikus banki igazolást.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa határozatával jogi képviselet nem megfelelő ellátásának, valamint elszámolás hiányának kifogásolása tárgyában az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az észrevételei megtételére és az ügyben keletkezett releváns iratai csatolására. Tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy észrevétel tételére jogosult, míg az iratai megküldésére köteles.
Az eljárás alá vont ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamarához érkezett igazoló jelentésében részletes érdemi védekezést terjesztett elő és csatolta az üggyel kapcsolatban rendelkezésre álló iratait. Előadta, hogy az általa elkészített és a bejelentő által sérelmezett panaszt a bejelentővel a benyújtást megelőzően egyeztette, továbbá, hogy a megbízási díj nem óradíj alapján került megállapításra, hanem az ügyvédi megbízási szerződés 1.2. pontjában – nem részletezett – többirányú jogi probléma ellátására szólt, de egyebekben a számlán az alapóradíja helyett 25.000 Ft / óra mértékű ügyvédi munkadíjat tüntetett fel.
Az eljárás alá vont ügyvéd a kiegészítő beadványa mellékleteként csatolta a bejelentővel történt elszámolás tényét igazoló bankkivonatot.
A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, mely határozatot az eljárás alá vont ügyvéd a NISZ elektronikus nyilvántartás adatai szerint 2022. január 21. napján átvett.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azáltal, hogy elmulasztotta az azonosítási kötelezettségét a megbízó személyét illetően, továbbá nem tett eleget a tájékoztatási, kapcsolattartási kötelezettségének, valamint a megbízás megszűnésekor elmulasztotta teljesíteni az elszámolási és iratkiadási kötelezettségét, megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3), 28. § (3), 32. § (1)–(2), 39. § (3) bekezdését, illetve az ÜESZ. 2.1., 6.10., 13.10. pontjait, mellyel 1 rendbeli, folytatólagos, szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott és eljárás alá vont ügyvéd távollétében a 2022.F.113/7. számú határozatával a fegyelmi felelősségét megállapító határozatot hozott.
A Fegyelmi Tanács a határozat kihirdetését követően azonban észlelte, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség átiratával tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy a bíróság az eljárás alá vont ügyvéd letartóztatását rendelte el, így a tárgyalási határnapon az eljárás alá vont ügyvéd személyi szabadságában korlátozott volt, azon szabályszerű idézése ellenére megjelenni nem tudott.
Az Üttv. 132. § (1) bekezdésére figyelemmel, mely szerint, ha a fegyelmi tanács megállapítja, hogy határozata jogszabályt vagy kamarai szabályzatot sért, a határozatát módosítja vagy visszavonja, a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapító határozatát saját hatáskörében visszavonta. Ezzel egyidejűleg intézkedett ügygondnok kirendelése iránt, valamint új tárgyalási határnapot tűzött.
Az eljárás alá vont ügyvéd ügygondnoka a beadványában bizonyítási indítványként a bejelentő megidézését kérte, valamint a kitűzött tárgyalásra összefoglaló irat benyújtását irányozta elő.
A Fegyelmi Tanács 2022. év május 23. napján tárgyalást tartott és határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt 200.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, amelynek végrehajtását 2 évre felfüggesztette, valamint kötelezte 80.000 Ft átalányköltség és 20.000 Ft ügygondnoki díj megfizetésére is.
A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő, amelyben – tartalmilag – az elsőfokú döntés megalapozatlanságát sérelmezte és a kiszabott pénzbírságot túlzott mértékűnek tartotta. Ezzel egyidejűleg új bizonyítási indítványokat terjesztett elő.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a 2022. december 14. napján kelt határozatával a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának határozatát hatályon kívül helyezte és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására kötelezte. Megállapította, hogy a másodfokú eljárás során 50.000 Ft átalányköltség merült fel, melynek viseléséről az ügydöntő határozatban rendelkezni kell.
A másodfokú fegyelmi tanács – az Üttv. 137. § (4) bekezdésére hivatkozással – helyt adott az eljárás alá vont ügyvéd bizonyítási indítványának az azonosítási kötelezettség teljesítésének igazolása tekintetében, figyelemmel arra, hogy személyes szabadságának huzamosabb korlátozása miatt az eljárás alá vont ügyvéd nem volt abban a helyzetben, hogy az irodai rendszeréhez és irataihoz hozzáférjen.
A másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi tanács új eljárásra történő utasítása körében előírta, hogy a megismételt eljárásban fel kell hívni az eljárás alá vont ügyvédet annak bizonyítására, hogy eleget tett-e az Üttv. 32. § (1)–(2) bekezdése szerinti kötelezettségeinek.
A megismételt elsőfokú eljárásban a Fegyelmi Tanács a kirendelt ügygondnokot az ügygondnoki feladatok ellátása alól 2023. január 30. napján felmentette, miután a kirendelés oka megszűnt.
A Fegyelmi Tanács elnöke a 2023. március 20. napjára kitűzött tárgyalásra szóló idézésben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a II. fokú eljárás során hivatkozott új bizonyítékait, ideértve a távazonosítást igazoló videófelvételt 8 napon belül terjessze elő. Az idézést az eljárás alá vont ügyvéd 2023. február 13. napján átvette, bizonyítékait nem terjesztette elő.
A Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott, mely tárgyalás az eljárás alá vont ügyvéd betegsége miatt halasztásra került azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tegyen eleget a bizonyítékai előterjesztésére vonatkozó korábbi felhívásnak.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2023. április 20-án érkezett beadványában a bejelentő személyes meghallgatását, valamint az ügyészség által lefoglalt és bűnjelként kezelt irodai számítógépének megtekintése iránt a büntető bíróság megkeresését indítványozta.
A Fegyelmi Tanács a 2023. április 24-i tárgyalást követően az eljárás alá vont ügyvéd bizonyítási indítványai alapján, annak helyt adva, megkereste az ügyészséget és a törvényszéket a lefoglalt laptop tartalmában megismerése és másolat készítésének lehetővé tétele iránt
Ugyancsak megkereste a [...] Járási Ügyészséget, hogy az eljárás alá vont ügyvéd pontosan mikor terjesztette elő a bejelentő képviseletében a panaszát és az azt elutasító határozatot mikor vette kézhez.
A megállapított tényállás:
A bejelentő a nevelőanyja, L.A.K. ideiglenes gondnokaként eljárva a saját nevében 2021. március 26. napján megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a nevezett sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt folyamatban lévő bűnügyben az illetékes hatóságok előtti eljárás során a jogi képviselet ellátásával.
Az ügyben a megbízási szerződés és az ügyvédi meghatalmazás aláírására azonban úgy került sor, hogy az eljárás alá vont ügyvéd személyesen a megbízóval soha nem találkozott, vele kizárólag telefonon beszélt. A bejelentő különböző telefonszámokról jelentkezett, szóban előadva az ügy lényegét, az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által e-mailben megküldött személyi azonosító okmányai és a telefonos konzultáció alapján készítette el a megbízási szerződést és a meghatalmazást, azt a bejelentő az aláírásával ellátva szkennelten küldte vissza az eljárás alá vont részére e-mailben.
Az eljárás alá vont ügyvéd az általa személyesen nem ismert bejelentő azonosítását semmilyen módon nem végezte el, a távollétére tekintettel távazonosítást sem alkalmazott.
A bejelentő a megbízási szerződés alapján 500.000 Ft ügyvédi megbízási díjat utalt el az eljárás alá vont ügyvéd részére.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi megbízási szerződés alapján az információs rendszer felhasználásával jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő eszköz felhasználásával elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt E.S. ellen folyamatban lévő bűnügyben a nyomozó hatóság lefoglalást megszüntető határozata ellen a bejelentő, mint L.A.K. sértett törvényes képviselője nevében 2021. május 25. napján panaszt terjesztett elő. A panasz szövegét, annak benyújtását megelőzően az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőnek 2021. április 1. napján e-mailben megküldte.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi megbízás aláírásakor és a panasz elkészítésekor tudomással bírt arról, hogy a bejelentő ugyanezen határozat ellen már korábban is panasszal élt. A megbízási szerződés az ismételt panasz benyújtásával kapcsolatos lehetséges következményekre vonatkozóan tájékoztatást és kioktatást nem tartalmazott.
Az eljárás alá vont ügyvéd a panasz elkészítését és benyújtását megelőzően sem tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a lefoglalás ellen előterjesztett ismételt panasz, a bejelentő által korábban előterjesztett panasz okán elutasításra kerülhet annak érdemi vizsgálata nélkül.
A [...] Járási Ügyészség az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett panaszt, mint kizárt panaszt elutasította. A határozatot az eljárás alá vont ügyvéd 2021. május 31-én átvette.
A határozat indokolásban rögzítésre került, hogy a bejelentő, mint L.A.K. sértetti képviselője a nyomozó hatóság lefoglalást megszüntető határozata ellen már korábban megegyező tartalommal nyújtott be panaszt, amelyet a [...] Járási Ügyészség 2021. március 31. napján kelt határozatával már elbírált, a bejelentő saját nevében pedig panasz előterjesztésére nem jogosult. A határozat ellen további panasznak nincs helye.
A bejelentő többszöri megkeresésére az eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 3. napján asszisztense útján e-mailben tájékoztatta bejelentőt a panasz elutasításáról és arról, hogy „sajnos további lehetőségünk nincs az ügyben.”
A bejelentő a megbízást 2021. június 7. napján felmondta és kérte a kifizetett munkadíjjal történő elszámolást.
Az eljárás alá vont ügyvéd a kamarai bejelentésről való tudomást szerzést követően, 2021. augusztus 8. napján 450.000 Ft összeget a bejelentő részére visszautalt elszámolás címén.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a bejelentés és annak mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd érdemi nyilatkozatai és az általa csatolt okiratok, továbbá az eljárás során a [...] Járási Ügyészségtől beszerzett okiratok alapján állapította meg.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos módosított végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd terhére két rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását kérte, a bejelentő azonosítására vonatkozó törvényi kötelezettség elmulasztása, továbbá a megbízás során a tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd beismerő nyilatkozata és az azt alátámasztó okiratok nem igényelnek különösebb indokolást.
A büntetés kiszabása körében nyomatékos enyhítő körülményként kérte értékelni az időmúlást, tekintve, hogy az alap elsőfokú eljárás óta több mint egy év telt el, az eljárás alá vont ügyvéd teljes beismerő vallomását, illetőleg az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit, valamint azt is, hogy a megbízási díj szinte teljes egészében visszafizetésre került.
Súlyosító körülményként a halmazat figyelembevételét kérte.
Fegyelmi büntetésként pénzbírság kiszabását indítványozta azzal, hogy indokoltnak tartotta és megfontolásra ajánlotta a végrehajtás felfüggesztését. Kérte továbbá az eljárási költségekben való marasztalást is.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét a legutolsó tárgyaláson teljes körben elismerte azzal, hogy igyekezett beilleszkedni az ügyvédi karba, ennek érdekében mindent megtett. Ugyanakkor a távazonosítás szabályai idegenek voltak számára és valóban nem emlékszik arra, hogy azt elvégezte- e. Személyes körülményeire hivatkozással (bűnügyi felügyelet alatt áll, rossz egészségi állapot, jelenleg minimálbérért dolgozik home-office-ban) kérte méltányos büntetés kiszabását azzal, hogy az eljárási díj megfizetése is megterhelő lesz számára.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint megalapozott.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba. A jelen fegyelmi eljárásra alkalmazandó, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
A jelen ügyben kifogásolt ügyvédi magatartásra 2021. március és június 7. között került sor, így mind az anyagi jogi normák, mind az eljárás tekintetében az Üttv. és a FESZ rendelkezései az irányadóak.
Az Üttv. 107. § értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara
alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, (...)
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése értelmében az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 32. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.
A (2) bekezdés alapján az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.
Az Üttv. 41. § (4) bekezdése szerint az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni az általa kialakított véleménnyel, illetve megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról. Az ügyvédi tájékoztatásban szereplő kockázatok mérlegeléséért az ügyfél felelős.
Az ÜESZ. 13.10. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
Jelen megismételt elsőfokú eljárásra az eljárás alá vont ügyvéd által a másodfokú fegyelmi eljárás során előterjesztett új bizonyítási indítványai alapján a másodfokú határozatban elrendelt bizonyítási eljárás lefolytatása végett került sor.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2023. június 5-én megtartott tárgyaláson teljes körben beismerő nyilatkozatot tett.
Az ügyfél-azonosítás körében elismerte, hogy annak nem tett eleget távazonosítás formájában, arra ennyi idő távlatából és a személyes körülményei miatt nem emlékszik, az erre vonatkozó és általa előterjesztett bizonyítási indítványait – bejelentő személyes meghallgatása, a lefoglalt számítógép tartalmának megismerése – a továbbiakban nem tartotta fenn, így a Fegyelmi Tanács az azonosítási kötelezettség elmulasztását az elismerésre tekintettel aggálytalanul megállapította.
Az ügyvéd számára egy ismeretlennel folytatott telefonbeszélgetés alapján, e-mailben érkező személyazonosító igazolvány és lakcímkártya másolat megtekintése nem minősül semmilyen módon az azonosítási kötelezettség teljesítésének.
Amennyiben a megbízó azonosítására, illetőleg okmányai megtekintésére személyes találkozó formájában nincs lehetőség, a távazonosítás intézményét kell alkalmazni, amely a pandémia óta egy kedvezmény az ügyvédség részére azzal, hogy annak lebonyolítására kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara határozatában megfogalmazott hírközlési eszközök segítségével kerülhet sor, a technikai feltételek biztosításával. A megbízó személyének azonosítása nélkül a megbízási szerződés aláírására nem kerülhetett volna sor.
A Fegyelmi Tanács ezért különös súllyal, egy rendbeli szándékos fegyelmi vétségként értékelte az azonosítási kötelezettség elmulasztását.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása körében – az új eljárás során a bizonyítás körében beszerzett ügyészségi határozat és tájékoztatás alapján – ugyancsak elismerte, hogy a panasz benyújtására a 2021. március 26-i megbízást követően csak 2021. május 25. napján került sor és ekkor nyilvánvalóan tudomással bírt arról, hogy a bejelentő már korábban panaszt nyújtott be és az már elbírálásra is kerülhetett.
A bejelentő által benyújtott panaszt egyebekben az eljárás alá vont ügyvéd maga csatolta az előzetes vizsgálati eljárásban, illetőleg a korábbi tudomásszerzést a bejelentővel folytatott e-mailváltása is igazolja annak ellenére, hogy a megbízási szerződés eljárás alá vont ügyvéd általi szövegezésében ezzel ellentétes nyilatkozat szerepelt.
Az Üttv. 41. § (4) bekezdése szerint az ügyvédnek tájékoztatni kell az ügyfelet, az általa kialakított véleménnyel, illetve megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról. Az ügyvédi tájékoztatásban szereplő kockázatok mérlegeléséért azonban már az ügyfél felelős.
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során nem tudta azt bizonyítani, hogy akár a megbízás felvétele során, akár a panasz benyújtásáig tájékoztatta volna a bejelentőt arról, hogy az általa benyújtandó panasz a korábbira tekintettel ismételtnek minősül és ez megalapozhatja annak elutasítását.
Ha ugyanis az eljárás alá vont ügyvéd e tárgybeli tájékoztatását rögzíti és annak ellenére a megbízó fenntartja a panasz benyújtását, lévén a kockázatok mérlegeléséért már a megbízó a felelős, úgy az eljárás alá vont ügyvédet e tekintetben semmilyen felelősség nem terhelte volna. Mivel azonban az eljárás alá vont ügyvéd beismerte, hogy tudott a bejelentő benyújtott panaszáról, és a bejelentésben foglalt állítással szemben nincs bizonyíték arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ilyen előzetes tájékoztatást adott volna a bejelentőnek, a Fegyelmi Tanács ezen mulasztását ugyancsak egy rendbeli fegyelmi vétségként értékelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd azáltal, hogy a bejelentő azonosítását nem végezte el, megsértette az Üttv. 32. § (1) bekezdésben foglaltakat és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem tájékoztatta a bejelentőt az ismételt panasz elutasításának lehetőségéről, megsértette az Üttv. 41. § (4) bekezdését, az ÜESZ 13.10 pontját, valamint az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdését és ezzel további egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan követte el, mert az eljárás alá vont ügyvédnek ismernie kell a jogszabályokat és a rá vonatkozó hivatásrendi normákat, így ezen szabályok megsértése a fegyelmi eljárásban is szándékos elkövetésnek minősül.
Az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján a Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak – mérlegelési jogkörében szabja ki.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményt nem tárt fel.
Nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd elismerő nyilatkozatát, azt, hogy a bejelentő részére a megbízási díj szinte teljes egészében visszafizetésre került, valamint a személyes körülményeit, magánéleti nehézségeit. Kisebb súllyal, de ugyancsak enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az időmúlást.
Fentiek okán a fegyelmi büntetés kiszabása körében a Fegyelmi Tanács osztotta a fegyelmi biztos indítványát és a fegyelmi vétség súlyát mérlegelve, az elkövetés körülményeire tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés alkalmazását tartotta arányosnak és egyben elégségesnek azzal, hogy annak végrehajtását az Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján egy évre felfüggesztette.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd számára a jelen eljárás tanulságul szolgál és a jövőre nézve a kiszabott fegyelmi büntetés kellő visszatartó erőt jelent, így a pénzbírság összegét a maximálisan kiszabható 1.000.000 Ft-hoz képest minimális összegben határozta meg.
A kiszabott pénzbírság végrehajtását a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd jelenlegi személyes helyzetére és anyagi nehézségeire figyelemmel függesztette fel.
Tájékoztatja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az Üttv. 111. § (2) bekezdése alapján a büntetés felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett pénzbírságot végre kell hajtani.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás 80.000 Ft átalányköltségének, továbbá a FESZ 40.2. c) pontja alapján a másodfokú fegyelmi eljárás 50.000 Ft átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. szeptember 5. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 113.)