A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. július 24. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt 100.000 Ft (Egyszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy gyanúsítottként hallgatták ki a Btk. 236. § (1) bekezdésbe ütköző és aszerint minősülő közúton, illetőleg közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetésével ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd felhívásra becsatolta a gyanúsítotti kihallgatásról felvett jegyzőkönyvet.
Az előzetes vizsgálatot lezáró határozat alapján a vezető fegyelmi biztos kezdeményezte a fegyelmi eljárást.
A vezető fegyelmi biztos határozatában indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntetőügy jogerős befejezéséig.
Az ügyben eljáró fegyelmi tanács határozatával a fegyelmi eljárás felfüggesztését rendelte el a büntető eljárás jogerős befejezéséig.
A tényállás:
A nyomozó hatóság az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 236. § (1) bekezdésbe ütköző és aszerint minősülő közúton, illetőleg közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetésével ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt.
A tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd ittas állapotban közlekedett az általa vezetett személygépkocsival. A [...] tér előtt vele szemben rendőri intézkedésre került sor, amelynek során alkoholtesztet alkalmaztak és megállapították, hogy a vádlott szervezetében a járművezetés időpontjában 0,25 gr/l levegőalkohol koncentrációnál magasabb levegőalkohol-koncentráció előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt.
A később elvégzett vizsgálat során megállapítást nyert, hogy 01 óra 49 perckor 0,66 gr/l, míg 02 óra 24 perkor 0,58 gr/l levegőalkohol- koncentráció volt.
A rendőrség nevezett vezetői engedélyét a helyszínen bevonta.
Az eljárás alá vont ügyvéd a gyanúsítotti kihallgatásakor a bűncselekmény elkövetését elismerte, úgy nyilatkozott, hogy hibázott, meggondolatlanul cselekedett, álláspontja szerint nem érezte, hogy a szervezetében még mindig maradt alkohol.
Az ügyészség vádiratot nyújtott be a fenti tényállás alapján a Btk. 236. § (1) bekezdésébe ütköző ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt, egyben indítványozta büntetővégzés meghozatalát.
A bíróság büntetővégzésével megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elkövette az ittas járművezetés vétségét és egyben vele szemben 180 napi tétel pénzbüntetést és 8 hónap közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. A pénzbüntetés napi tételeinek számát 3.000 Ft-ban állapította meg, így vele szemben összesen 540.000 Ft pénzbüntetés kiszabására került sor. A bíróság megállapította, hogy a büntetővégzés jogerős és végrehajtható.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vonatkozó iratokat becsatolta.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során előterjesztett védekező iratában több alkalommal kifejtette, hogy nagyon sajnálja a történteket, 22 éve vezet, 16 éve folytat ügyvédi tevékenységet, két kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia.
Nem vitatta az alkoholfogyasztás tényét, számítása szerint az azt követően eltelt idő már olyan hosszú volt, hogy nem gondolt arra, hogy még nem ürült ki a szervezetéből az alkohol.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a tényállás vonatkozásában a büntetővégzésben megállapított tényállást állapítsa meg.
Ennek értelmében az eljárás alá vont ügyvéd megsértette Üttv. 107. § b) pontjában rögzítetteket és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, valamint indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság kiszabását is az Üttv. 108. § b) pontja alapján, továbbá az eljárással kapcsolatosan felmerült átalányköltség megtérítésére vonatkozó kötelezését.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A jelen ügy elbírálásának alapjául az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) irányadó.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha (...)
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a közúti közlekedés szabályait, ittasan vezetett, így magatartása a fentiek szerint alkalmas volt az Üttv. 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétség megvalósítására. Mint ügyvédnek különösen tisztában kellett azzal lennie, hogy alkoholfogyasztás utáni gépkocsivezetés tiltott cselekmény és bűncselekmény.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Ügyvédi Etikai Szabályzat Preambuluma d) pontjának rendelkezését, amellyel az Üttv. 107. § b) pontjában meghatározott 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak. A Fegyelmi Tanács nincs abban a helyzetben, hogy a jogerős bírósági büntetővégzéssel szemben vizsgálja az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét és védekezését, kizárólag a személyi körülményei vonatkozásában tett előadását tudta figyelembe venni.
A fegyelmi büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd megbánó magatartását, 2 kiskorú gyermekes családos állapotát, és azt a körülményt, hogy nevezettel szemben marasztalást eredményező fegyelmi eljárás a 16 éves ügyvédi gyakorlata alatt nem volt folyamatban.
Súlyosító körülmény az eljárás alá vont ügyvéddel szemben nem merült fel.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. szeptember 5. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 115.)