A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. május 23. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 400.000 Ft, azaz Négyszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek végrehajtását a Fegyelmi Tanács 2 (két) évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd letétkezelési tevékenységét kifogásolta.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről az eljárás alá vont ügyvédet értesítette, egyben felhívta észrevételének megtételére, továbbá, hogy az ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő, iratait csatolta.
A fegyelmi biztos megkereste a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét a letétnyilvántartó rendszer adatainak megismerése érdekében. A kamara válaszlevele szerint az eljárás alá vont ügyvéd részéről letétbejelentés nem történt.
A fegyelmi biztos határozatában fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A tényállás:
Az 1. számú „lakóház, udvar, gazdasági épület” tulajdonosaként F.Z., a 2. számú, önkormányzat tulajdonát képező lakás bérlőjeként F.R., a 3. számú önkormányzat tulajdonát képező lakás bérlőjeként a bejelentő adásvétellel vegyes csereszerződést kötöttek 2020. november 15-én, amelyhez kérték az önkormányzat bérbeadói hozzájárulását. A csereszerződés alapján F.Z. a bejelentő bérleményének bérlőjévé, a bejelentő a 2. számú lakás (F.R. bérleménye) bérlőjévé, míg F.R. az 1. számú ingatlan (F.Z. tulajdona) tulajdonosává válik. A bérleti szerződés szerint az 1. számú ingatlan forgalmi értéke azonos a bérleti jog ellenértével.
A bejelentő, mint letevő, F.R., mint kedvezményezett, valamint az eljárás alá vont ügyvéd, mint letéteményes 2021. január 7-én (az okirat szerint 2020. január 7-én) letéti szerződést kötöttek. Az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett letéti szerződés a letét előzményként azt rögzíti, hogy a letevő és a kedvezményezett között szerződés jött létre a letevő tulajdonát képező ingatlan tulajdonának és a kedvezményezett bérleményét képező önkormányzati lakás bérleti jogának cseréje tárgyában.
A letevő az ingatlanok közötti értékkülönbözet összegét, 8.060.000 Ft-ot helyezett letétbe az eljárás alá vont ügyvédnél a letéti szerződés alapján. A letétkiadás feltételeként a felek az önkormányzat csereszerződést jóváhagyó jogerős határozatának bemutatását jelölték meg.
A kedvezményezett hozzájárult ahhoz, hogy a letétet az eljárás alá vont ügyvéd T.E-nek fizesse ki átutalás útján. Az eljárás alá vont ügyvéd a letéti szerződést a csereszerződés beszerzése nélkül, a felek előadása alapján kötötte meg.
A kedvezményezett 2021. február 12-én teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozott arról, hogy a letétkiadás feltétele bekövetkezett, s kezdeményezte a letét kiadását. Az eljárás alá vont ügyvédhez 2021. február 12-én a [...e-mailcím (M.B.) ...] feladótól e-mail érkezett a következő tartalommal: „Tisztelt Ügyvédnő! LS. vagyok a cseréről bebízonyosdtunk így át utalhatja T.E. részére a letéti összeget. Köszönöm!”
Az eljárás alá vont ügyvéd a 8.060.000 Ft letétet átutalta T.E. számlájára.
Az eljárás alá vont ügyvéd a letét adatait a kamara által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban nem rögzítette.
F.Z. 2021. március 19-én elhunyt. A bejelentő bejelentette az önkormányzatnál, hogy a lakáscserét visszavonja.
Az önkormányzat bérbeadói hozzájárulás elnevezéssel 2021. május 28-án nyilatkozott arról, hogy a csereszerződéshez a hozzájárulása 2021. február 15. napján megadottnak tekintendő.
A bejelentő a 2021. június 17-i levelében tudatta az önkormányzattal, hogy a csereszerződéstől elállt. Indoklása szerint a csere célja az volt, hogy a fia anyósa a szomszédjává váljon, azonban LS. elhunyt, így a csere már nem áll érdekében.
Az önkormányzat a 2021. augusztus 11-i levelében – a jogi képviselője útján – tájékoztatta a bejelentőt, hogy a bérbeadói hozzájárulás, illetve az Ltv. 2. § (5) bekezdése alapján az érintett feleknek a két önkormányzati lakásra írásba foglalt bérleti szerződést kellett volna kötniük ahhoz, hogy a bérbeadás érvényes legyen. Ennek hiányában a bérleti szerződés nem jött létre.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2021. június 3-i levelében értesítette a bejelentőt, hogy a kiadási feltétel beálltára tekintettel a letétet kifizette a kedvezményezett által megjelölt személynek.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a panaszbeadvány és mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd előadása, a bejelentő tanúvallomása, valamint a 2020. november 15-én kelt bérleti szerződés alapján állapította meg.
Személyes meghallgatása során a bejelentő vitatta, hogy a 2021. február 11-én kelt elektronikus üzenet tőle származik. Az eljárás alá vont ügyvéd azon meggyőződésének adott hangot, hogy az üzenetet a bejelentő küldte. E körben a Fegyelmi Tanács tényállást nem állapított meg, mert megítélése szerint az ügy mikénti megítélése szempontjából közömbös.
A fegyelmi biztos végindítványa:
Végindítványában a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta. Az eljárás alá vont ügyvéd úgy kezelt letétet, hogy ahhoz alapügy nem kapcsolódott. A letétet nem jelentette be a nyilvántartó rendszeren keresztül, továbbá a letétet idő előtt adta ki. 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítására és pénzbírság kiszabására tett indítványt. Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét elismerte és 1991. óta tartó ügyvédi praxis mellett fegyelmi előélete makulátlan.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd az alapügy nélküli letétkezelés, valamint a bejelentési kötelezettség elmulasztása tekintetében fegyelmi felelősségét elismerte, határozottan fenntartotta ugyanakkor, hogy a letét kifizetésére a letéti szerződésnek megfelelően, szabályszerűen került sor.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítvány túlnyomó részben alapos.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 47. § (1) bekezdése szerint az ügyvéd, ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd)
a) a megbízás teljesítéseként,
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére, vagy
c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre
pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.
Az Üttv. 51. § (1) bekezdése előírja, hogy az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástv.) 89. § (1) és (2) bekezdése szerint, ha a törvény a bérbeadó hozzájárulását írja elő, a bérbeadó a hozzájárulásáról vagy annak megtagadásáról a megkeresésétől számított harminc napon belül köteles nyilatkozni. A határidő indokolt esetben egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbítható, erről a bérlőt írásban értesíteni kell. Ha a bérbeadó harminc – vagy a meghosszabbított további harminc – napon belül nem válaszol, azt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.
[Az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmények]
1. Letétkezelés kapcsolódó megbízás nélkül
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a törvényes feltételek hiányában kezelt letétet, megsértette az Üttv. 47. § (1) bekezdését, ezzel fegyelmi vétséget követett el. E körben az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét elismerte. Amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd a letéti szerződés megkötése előtt megköveteli a bérleti szerződés bemutatását, azonnal észlelte volna, hogy az abban foglaltak szerint értékkülönbözet nem keletkezik, így adott tartalommal a letéti szerződés meg sem köthető.
2. Bejelentési kötelezettség elmulasztása
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a letétkezelést a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban nem rögzítette, megsértette az Üttv. 51. § (1) bekezdését, ezzel fegyelmi vétséget követett el. E körben az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét szintén elismerte.
3. A letét kiadásának szabálytalansága
A bejelentő, F.R. és az eljárás alá vont ügyvéd között létrejött letéti szerződés 4. pontja szerint a letéteményes a csereszerződés önkormányzat általi jóváhagyó határozatának bármelyik fél által történő bemutatását követő 1 banki napon belül jogosult és köteles az összeget átutalni. A letéti szerződés a letét kifizetésére egyéb feltételt, így írásbeli nyilatkozatot nem támaszt.
Az önkormányzat határozata szerint a hozzájárulást a törvény erejénél fogva 2021. február 15-én megadottnak kell tekinteni. Tekintettel arra, hogy a hozzájárulást törvény által kell megadottnak tekinteni, továbbá a hozzájárulás tényét az önkormányzat által kiadott okirat is igazolja, a letét kifizetésekor az eljárás alá vont ügyvéd a letéti szerződés rendelkezése szerint – tehát szabályszerűen – járt el. Az a körülmény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bekérte az érintett felek írásbeli nyilatkozatát is, a letét kifizetésének szabályosságát nem érinti. Ennek folyományaként közömbös, hogy a 2021. február 12-én kelt elektronikus üzenet a bejelentőtől származik-e, vagy sem. E körben az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget.
[Rendbeliség]
Tekintettel arra, hogy mindkét kötelezettségszegés a letétkezeléssel kapcsolatos, a Fegyelmi Tanács 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.
[Büntetéskiszabási szempontok]
Az Üttv. 109. § (1) bekezdése szerint a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak –, mérlegelési jogkörében szabja ki.
A letétkezeléssel kapcsolatos szabályok megsértése jelentős tárgyi súlyú fegyelmi vétség, figyelemmel a védett jogi tárgyra. Ennek figyelembevételével – továbbá mert egyidejűleg több kötelezettségszegés valósult meg – a Fegyelmi Tanács jelentős összegű pénzbírságot állapított meg. Tekintettel azonban arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd több mint 30 éve folytat ügyvédi praxist fegyelmi vétség elkövetése nélkül, a Fegyelmi Tanács a büntetés végrehajtását felfüggesztette.
[Költségek]
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte. Az átalányköltség megfizetésére az eljárás alá vont ügyvéd attól függetlenül köteles, hogy a pénzbírság fegyelmi büntetés végrehajtását a Fegyelmi Tanács felfüggesztette.
[Tájékoztatás]
A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette. A kamarai tagság ezen okból történő megszüntetése esetén a fizetési kötelezettségének teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként a területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. július 7. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 118.)