A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. február 27. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. november 22-én jelentette be az ügyvédi kamarának, hogy vele szemben büntető eljárás indult a Btk. 235. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő közúti baleset gondatlan okozása vétségének gyanúja miatt. Bejelentéséhez csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról 2021. november 22-én felvett jegyzőkönyvet.
A vezető fegyelmi biztos 2021. december 13-án az előzetes vizsgálatot elrendelte, majd 2022. február 9-én fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A vezető fegyelmi biztos határozatában indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntető ügy jogerős befejezéséig.
A fegyelmi tanács az eljárást a 2022. február 21. napján kelt 3. sz. határozatával a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. január 9-én csatolta a Bíróság jogerőre emelkedett végzését, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéd bűnös közúti baleset okozásának vétségében (Btk. 235. § (1) bekezdés) és ezért vele szemben 240 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, amelynek egy napi tételét 3.000 Ft-ban állapította meg, továbbá kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
A fegyelmi tanács elnöke értesítette az eljárás alá vont ügyvédet, továbbá a vezető fegyelmi biztost arról, hogy az eljárás tárgyaláson kívül történő elbírálását kezdeményezte, amelyre a vezető fegyelmi biztos előterjesztette végindítványát, az eljárás alá vont ügyvéd észrevételt tett.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. július 8-án ... frsz-ú ... személygépjárművel közlekedett a Megyeri úton a Luther Márton utca felé haladva.
A Megyeri és Reviczky utca kereszteződésében az útját balra kanyarodva kívánta folytatni, a kanyarodás során észlelte, hogy a Megyeri úton vele szemben a belső forgalmi sávban közlekedő kis tehergépkocsi szintén balra kanyarodásba kezdett.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tehergépkocsi behaladásának kivárása nélkül úgy kezdte meg az úttest menetirány szerinti bal oldalára történő áthaladást, hogy a kanyarodó tehergépkocsi okozta takaróhatás miatt nem tudott kellő mértékben meggyőződni a Megyeri úton vele szemben a külső forgalmi sávban közlekedő járművekről. Ezt követően a vádlott összeütközött a ... frsz-ú személygépjárművel, amelynek utasa a baleset során 8 napon túli, ténylegesen 8–12 hétre tehető gyógytartamú sérülést szenvedett.
Az eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartásával megszegte a KRESZ 31. § (5) bekezdés c) pontjának ca) alpontjában foglalt közlekedési szabályt és elkövette a Btk. 235. § (1) bekezdésében meghatározott közúti baleset okozásának vétségét.
Az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét nyomban, a helyszínen elismerte, a bíróság büntetését tudomásul vette, nem kérte tárgyalás megtartását és bizonyítási eljárás lefolytatását, a sértettekkel a balesetet követően többször beszélt, tőlük bocsánatot kért.
A vezető fegyelmi biztos indítványában annak megállapítását kérte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában rögzítetteteket és ezzel egy rendbeli gondatlan vétséget követett el, s pénzbírság kiszabását és az eljárás alá vont ügyvéd átalányköltség megfizetésére kötelezését kérte.
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás megszüntetését kérte, mivel álláspontja szerint a baleset okozása nem alkalmas az ügyvédi hivatás súlyos veszélyeztetésére.
A 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § b) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A jelen esetben az eljárás alá vont ügyvéd balesetet okozott, ezért a bíróság pénzbüntetést szabott ki. Megállapítható tehát az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a hatályos jogszabályok szerint gondatlan bűncselekményt, vétséget követett el.
Önmagában ez a tény azonban nem ad okot arra, hogy vele szemben a fegyelmi tanácsnak ezzel a balesettel kapcsolatban arra a következtetésre kellene jutnia, hogy ez a baleset az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Nyilvánvaló tényként kell azt kezelni, hogy a közlekedésben előfordulnak figyelmetlenségek, amelyek a jelen ügyhöz hasonló következményekkel járnak, ezért a hatályos törvények szerint bűncselekménynek, vétségnek minősülnek.
Ezek azonban nem köthetők foglalkozáshoz, bárkivel megtörténhetnek.
A fegyelmi tanács nem osztja azt az álláspontot, amely szerint egy bármilyen, bűnösséget megállapító ítélet alapján kötelezően alkalmazni kell az Üttv. 107. § b) pontját, még akkor sem, ha ez a jogszabályhely a gondatlanságból elkövetett vétségeket is büntethetőnek tekinti: nehéz elképzelni olyan esetet e körben, amely az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A törvény csak a súlyos veszélyeztetést tekinti büntethetőnek, amely a jelen esetben nem állapítható meg.
A fegyelmi tanács megítélése szerint azt a büntetést, amelyet a cselekmény érdemel, az eljárás alá vont ügyvéd a bíróságtól már megkapta.
Ha a fegyelmi tanács úgy állapítana meg fegyelmi vétséget, hogy egyidejűleg nem rögzíti: miben áll az ügyvédi hivatás tekintélyének sérelme, úgy gyakorlatilag a bíróság döntését ismételné meg és ugyanazt a cselekményt értékelné kétszer.
A vezető fegyelmi biztosnak tehát indítványa megtételekor ki kellett volna térnie arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával miképpen veszélyeztette súlyosan az ügyvédi hivatás tekintélyét, amelynek hiányában a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeit fogadta el.
Tekintettel a leírtakra, a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. március 17. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 123.)