A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. április hó 25. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztési tevékenységét, valamint a tájékoztatási kötelezettség megszegését kifogásolta.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet észrevételének megtételére, továbbá, hogy az ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd kérelmet terjesztett elő, valamint csatolta az ügy releváns iratait.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott.
A tényállás:
A bejelentő és R.L. gyermekotthonban nevelkedtek együtt, ott közöttük szoros barátság alakult ki. Ezen barátságot kihasználva, a bejelentő a rossz anyagi helyzetére hivatkozva több alkalommal kért kölcsön R.L-től, azokat azonban csak részben adta vissza. Összességében 2014. évben így R.L-től 1.400.000 Ft kölcsönt kért, melynek visszafizetésére nagyrészben nem került sor.
Ezen okból kifolyólag a bíróságon büntető eljárás indult, amelyben a bíróság 2 rb. csalás bűntettében mondta ki bűnösnek a bejelentőt, és R.L. részére 1.250.000 Ft kártérítés és annak kamatai megfizetésére kötelezte. Az ítélet a törvényszék másodfokú ítélete folytán 2018. május 8-án emelkedett jogerőre.
Mivel a bejelentő anyagi lehetőségei korlátozottak voltak, megállapodott R.L-lel abban, hogy közösen alapítanak céget, és az ennek tevékenységéből befolyt nyereségből fogja őt kártalanítani. Erre tekintettel R.L. 2020. április 11-én írásos megbízási szerződésben megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a kft megalapításával akként, hogy annak egyedüli tagja és egyben ügyvezetője a bejelentő lesz, ugyanakkor ő a cégben munkavállalóként cégvezetővé válik, és a cégjegyzésre a bejelentővel együttesen lesznek jogosultak. A megbízási szerződés értelmében a megbízás akkor hatályosul, ha ahhoz a bejelentő is hozzájárul, és az ennek alapján előkészített dokumentumokat aláírja.
Az eljárás alá vont ügyvéd erre tekintettel elkészítette a társaság megalapításához szükséges valamennyi dokumentumot, ideértve az alapító okiratot, az ügyvezetéssel kapcsolatos nyilatkozatokat, aláírásmintát, tagjegyzéket, ügyvédi meghatalmazást, törzstőke igazolást, székhelyhasználati jogosultságról szóló igazolást.
A bejelentő 2020. április 16-án jelent meg az eljárás alá vont ügyvéd előtt ezen okiratok aláírása céljából. Ez alkalommal az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfélazonosítást és a JÜB-ölést elvégezte, melyet követően a bejelentő aláírta az előkészített okiratokat, amiket az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerűen ellenjegyzett.
A kft-t a cégbíróság 2020. május 18-án jegyezte be a cégjegyzékbe.
A cég azonban a bejelentő és R.L. közötti nem kielégítő viszony miatt nem működött az előzetes elvárásoknak megfelelően, ezért abban állapodtak meg, hogy a bejelentő üzletrészét K.A. részére értékesítik. Erre először 2020. decemberében került volna sor, de az ügylet meghiúsult. Második alkalommal az eljárás alá vont ügyvéd 2021. március 13-i keltezéssel előkészítette az üzletrész-átruházási szerződést, amelynek értelmében a bejelentő a 100%-os üzletrészét eladja K.A-nak, valamint az ugyanezen a napra datált taggyűlési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv tanúsága szerint K.A. tagi és ügyvezetői megbízásának kezdete 2020. december 1. napja. Az okirat aláírására a K. Kft. irodájában került volna sor, azonban a bejelentő sürgette a mielőbbi aláírást, így az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő egy parkolóban találkozott 2021. március 13-án. A felek közötti megromlott bizalmi viszonyra tekintettel a bejelentő ragaszkodott ahhoz, hogy az okiratokat ő írja utolsóként alá. A taggyűlési jegyzőkönyvet erre tekintettel először R.L. írta alá, ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyezte azelőtt, hogy azt a bejelentő és K.A. aláírta volna. Az ellenjegyzés előtt az ügyfélazonosítást és JÜBölését nem végezte el. A bejelentő és K.A. által alá nem írt taggyűlési jegyzőkönyvet és üzletrész átruházási szerződést a bejelentő kikapta az eljárás alá vont ügyvéd kezéből, azokat felszólítás ellenére sem adta vissza, majd azokkal eltávozott. Bár az eljárás alá vont ügyvéd próbálta azokat visszaszerezni, ennek érdekében a bejelentő után is ment egy darabon, azonban ez a kísérlet nem vezetett eredményre.
A bejelentő végül 2021. július 7. napján meghozott tagi határozattal R.L. cégvezetői viszonyát megszüntette. Ezen okiratok ellenjegyzését és cégbírósági ügyintézését nem az eljárás alá vont ügyvéd látta el.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a panaszbeadvány és mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd előadása, valamint a bejelentő tanúvallomása alapján állapította meg. A felek előadása a tényállás tekintetében egybehangzó volt, és összhangban áll a rendelkezésre álló okiratokkal.
A fegyelmi biztos végindítványa:
Végindítványában a fegyelmi biztos a kiegészített fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat az alábbi módosításokkal tartotta fenn. A továbbiakban nem rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére, hogy visszamenőlegesen kívánta K.A. tagi jogviszonyát bejegyeztetni, miután tisztázódott, hogy nyilvánvaló elírásról van szó. Nem rótta továbbá az eljárás alá vont ügyvéd terhére a felek azonosításának elmulasztását, miután két fél aláírása elmaradt, és az azonosítást a cégbírósági benyújtás előtt elvégezhette volna, amelyre azonban önhibáján kívül nem kerülhetett volna sor. Változatlanul az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta a szabálytalan ellenjegyzést, felvetette ugyanakkor, hogy a rendkívüli körülményekre tekintettel mérlegelendő az eljárás megszüntetése is. Amennyiben erre e fegyelmi tanács nem lát lehetőséget, 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítására és írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, hogy valamennyi fél aláírását megelőzően az ellenjegyzésre nem kerülhetett volna sor. Előadta ugyanakkor, hogy az esemény előtt két nappal kapott COVID oltást, azon a napon több száz kilométert utazott, és ebben az ügyben egyszer már eredmény nélkül szerkesztett okiratot. Egyebekben egyetértett a fegyelmi biztos indítványával.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítvány az alábbiak szerint alapos.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 32. § (1) bekezdése szerint a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.
(5) Ha a természetes személy ügyfél azonosítása elháríthatatlan külső akadályba ütközik, az a megbízási szerződés megkötését nem zárja ki, azonban a külső akadály megszűnését követően a megbízott az ügyfél azonosítását haladéktalanul köteles elvégezni.
(7) A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – a (2)–(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.
Az Üttv. 44. § (1) bekezdése szerint az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
[Az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmények]
1. Valótlan tartalmú okirat szerkesztése
Az eljárás alá vont ügyvéd okirattal bizonyította, hogy azonos tárgyban 2020. decemberében is kapott megbízást. Ilyen módon a 2021. márciusi üzletrész átruházáshoz képest az alapítói határozatban megjelölt 2020. december 1-jei dátum nyilvánvaló elírás, fegyelmi vétséget nem valósít meg.
2. Azonosítás elmulasztása
A fegyelmi biztos helyesen mutatott rá arra, hogy – miután az üzletrész-átruházási szerződésről még két aláírás hiányzott – jognyilatkozatról még nem lehet szó. Azonosítási kötelezettségének az ügyvéd az Üttv. 32. § (10) bekezdése alapján később is szabályszerűen eleget tehetett volna. Nem állapítható meg tehát az azonosítási kötelezettség elmulasztása, így fegyelmi vétség sem.
3. Szabálytalan ellenjegyzés
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az üzletrész-átruházási szerződést úgy ellenjegyezte, hogy azon két szerződő fél aláírása még nem szerepelt, megsértette az Üttv. 44. § (1) bekezdése d) pontját, ezzel fegyelmi vétséget követett el. E körben a Fegyelmi Tanács mérlegelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2021. március 11-én kapott covid oltást, és köztudomású, hogy ez számos embernél pár napig tartó gyengeséget eredményez.
Szintén mérlegelte a Fegyelmi Tanács, hogy aznap az eljárás alá vont ügyvéd több száz kilométert vezetett, továbbá azt is, hogy az okirat a bejelentő magatartása miatt került ki az eljárás alá vont ügyvéd birtokából, és visszaszerzése iránt az eljárás alá vont ügyvéd a jogszerű intézkedést megtette. A mérlegelés eredménye szerint azonban ezek a körülmények sem önmagukban, sem összességükben nem elegendőek annak megállapítására, hogy a cselekmény elkövetésekor az eljárás alá vont ügyvédnek nem volt belátási képessége. Ha a covid oltás valóban súlyos rosszullétet eredményezett volna az eljárás alá vont ügyvédnél, akkor nem lett volna képes több száz kilométert vezetni. Amikor pedig a bejelentő az okirattal elfutott, a cselekmény már befejezett volt. Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács ezeket a valóban sajátos körülményeket mentő körülményként nem, csupán nyomatékos enyhítő körülményként tudta értékelni.
A Fegyelmi Bizottság gyakorlata következetes abban, hogy szándékosan követi el az ügyvéd a fegyelmi vétséget, ha a magatartás valamely jogi norma negligálásán alapul. Miután az eljárás alá vont ügyvéd tisztában volt azzal, hogy az ellenjegyzést nem ejtheti meg valamennyi fél aláírása előtt, a fegyelmi vétség elkövetése szándékos.
[Rendbeliség]
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd egyetlen magatartását minősítette fegyelmi vétségnek, 1 rendbeli fegyelmi vétséget állapított meg.
[Büntetéskiszabási szempontok]
Az Üttv. 109. § (1) bekezdése szerint a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak –, mérlegelési jogkörében szabja ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, 10 év ügyvédi tevékenység mellett fegyelmi marasztalására még nem került sor, ezeket a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként vette figyelembe. Súlyosító körülmény, hogy az ellenjegyzés szabályossága a fegyelmi gyakorlatban különösen védett jogi tárgy. Figyelemmel azonban a jelen fejezetben említett rendkívüli méltánylást igénylő körülményekre, a Fegyelmi Tanács megítélése szerint az írásbeli megrovás áll arányban az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával. A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a jövőben különös figyelmet fordítson az ellenjegyzés szabályainak megtartására, az attól való eltérésnek semmilyen megbízói kérés (vagy nyomás) esetén sincs helye.
[Költségek]
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.
[Tájékoztatás]
A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette. A kamarai tagság ezen okból történő megszüntetése esetén a fizetési kötelezettségének teljesítését követően, de legkorábban a határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető fel tagként a területi kamarába és vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. július 1. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 130.)