A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. április 11. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
A fegyelmi eljárással kapcsolatos költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő 2021. szeptember 14-én a Budapesti Ügyvédi Kamarához intézett bejelentésében azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt a vele szemben folyamatban volt büntető eljárásban hozott elsőfokú ítélettel szemben a Törvényszékhez benyújtott fellebbezésében a bejelentő személyére sértő kijelentéseket tett.
A vezető fegyelmi biztos 2021. október 1-jén hozott határozatával a bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot elrendelte, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratok csatolására.
Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívásban meghatározott idő alatt iratcsatolási kötelezettségének eleget tett. Csatolta a Törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletét, amely a Kerületi Bíróság ítéletét megváltoztatta és a rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Tagadta, hogy az általa az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében tett nyilatkozatok alkalmasak lennének a fegyelmi vétség megállapítására és az ő elmarasztalására.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett és határozatában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta a fent jelzett büntető eljárásban hozott elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésének írásban tett indokolásában foglalt, a bejelentő személyére tett megjegyzéseket. A hivatkozott beadvány a „[...] Ügyvédi Iroda” logójával ellátott papíron készült, azon az eljárás alá vont ügyvéd KASZ száma szerepelt és azt az ügyvédi minőségét igazoló digitális aláírással látta el.
A tényállás:
A bejelentő a Budapest [...] szám alatti társasház egyik lakásának tulajdonosa. A társasház három lakást foglal magában. A társasház közös képviselője a „[...] Ügyvédi Iroda” volt, eljárt dr. [...]. A bejelentő, mint az egyik lakás tulajdonosa és a közös képviselet között a viszony megromlott és ebből eredően is különféle perek voltak és vannak folyamatban.
A közöttük korábban folyt email levelezés során az eljárás alá vont ügyvéd által tett kijelentések okán a Kerületi Bíróság előtt a Btk. 226. § (1) bekezdésben írt és aszerint minősülő rágalmazás vétsége miatt folytatott eljárás eredményeképp a 2021. június 16-án kelt ítéletével az eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek mondta ki és ezért egy évre próbára bocsátotta. Az ítélettel szemben az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezéssel élt, amelyet írásban indokolt.
Fellebbezésében foglalt védekezéseként használta a bejelentő által sérelmezett kijelentéseket, miszerint „Az ügy különlegessége, hogy nyíltan a bíróság előtt, nem gyalázkodó kifejezést használva próbáltam a bíróság figyelmét felhívni a felperes mindenen átgázoló magatartására”, „Megjegyezném, hogy a felperes ezen tárgyalásokon is az ún. jobbik arcát mutatva, színészi képesítését felhasználva mutatta magát jónak.” „A feljelentő a foglalkozására nézve színész és a bíróságon a tanult szakmáját is felhasználva szelíd, rokkant embernek mutatja magát.”.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, hogy ő ezeket a kijelentéseket megtette, leírta és azt sem, hogy a Törvényszékhez benyújtotta a bejelentő által sérelmezett kijelentéseket magában foglaló iratot. Tagadta azonban, hogy ezáltal fegyelmi vétséget követett volna el.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében kérte megállapítani az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét és az elkövetés súlyosságával arányban álló büntetés kiszabását indítványozta.
A fegyelmi tanács döntése:
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget.
Az eljárásban azt kellett eldönteni, hogy az ügyvédet a vele szemben folyamatban lévő magánvádas büntető eljárásban ugyanolyan, mint az átlag polgárt, vagy más jellegű védekezés jog illeti, illetve kötelezi, különös tekintettel arra, hogy nem csupán a feddhetetlenségét, hanem azáltal és azzal együtt az egzisztenciáját is védi.
Az Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a büntetőeljárásban történő védekezés kereteit nem haladják meg a terhére rótt nyilatkozatok, miután azok nem alkalmasak az ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos veszélyeztetésére.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 13.1. pontja az ügyvédi tevékenység gyakorlása során elvárható magatartást írja elő, nem pedig azt az esetet, amikor a vele szemben – és nem, mint képviseletének ellátása során – folyamatban lévő büntető eljárásban védekezik, amelyben egyebekben, mint bármely más büntetőeljárás hatálya alatt álló állampolgárnak, igazmondási kötelezettsége sem áll fenn.
A Fegyelmi Tanács megállapítása szerint az eljárás alá vont ügyvéd a tisztességes védekezéshez való jogát nem lépte túl és azzal nem élt vissza. Ebből következően az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget sem követett el, így az eljárást a Fegyelmi Tanács megszüntette.
Az átalányköltségről az Üttv. 131. § (3) bek. b) pontja és a FESZ 40.6. pontja szerint határozott.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. június 4. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 131.)