A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. szeptember 5. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A jelen ügyben a bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviseleti (pártfogó ügyvédi) tevékenységét kifogásolta.
A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az előzetes vizsgálati eljárás során az eljárás alá vont ügyvéd az ügyben keletkezett iratait nem csatolta, érdemi védekezést nem terjesztett elő.
Az előzetes vizsgálatot lefolytató fegyelmi biztos a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett az alábbiak szerint:
– a bíróság előtt indult pótmagánvádas eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd, mint pártfogó ügyvéd a kötelezettségeinek nem tett eleget, a 2019. március 22-i előkészítő ülésen, valamint az azt követően 2019. május 28-án és 2019. szeptember 18-án megtartott tárgyalásokon nem jelent meg, a bejelentő, mint pótmagánvádló jogi képviseletét nem biztosította;
– az előzetes vizsgálat során felhívásra az ügy iratait nem nyújtotta be.
Ezen mulasztásaival két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az iratok átvételét követően a fegyelmi tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, amellyel a fegyelmi biztos egyetértett; végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát fenntartotta és pénzbírság kiszabását indítványozta.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot terjesztett elő, amelyhez iratokat csatolt. Nyilatkozatában vitatta a pártfogó ügyvédi kötelezettségeinek megszegését, az iratcsatolási kötelezettség elmulasztását elismerte.
Az iratcsatolásra figyelemmel a tényállás tisztázása érdekében a tanács elnöke tárgyalást tűzött, az idézésben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a korábbi nyilatkozatában hivatkozott bírósági tárgyalási jegyzőkönyvek csatolására.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson előadta, hogy a 2019. március 22-i előkészítő tárgyaláson jelen volt, annak ellenére, hogy a bírósági tárgyalás megtartásának eljárásjogi akadálya volt.
Ezt követően megszűnt a pártfogó ügyvédi megbízása, ezért a 2019. májusi és szeptemberi tárgyaláson már nem is kellett megjelennie, de maga a bejelentő is kérte az eljárás alá vont ügyvéd felmentését. A 2019. szeptemberi tárgyalást a bíróság egyébként sem tartotta meg. A bejelentővel többször beszélt, kétszer volt is nála a BV intézetben.
Az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása körében arra hivatkozott, hogy nehezen találta meg az iratokat, ezért ebben elismeri a felelősségét.
A tényállás:
A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok, valamint az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai alapján megállapított tényállás szerint a jogi segítségnyújtó szolgálat rendelte ki pártfogó ügyvédként az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentő, mint pótmagánvádló részére a pótmagánvádas eljárásban. A büntetőeljárásban 2019. március 22-én előkészítő ülést tartott a bíróság, amelyen megállapította, hogy a tárgyalás megtartásának akadálya van, mivel a vádlott részére a vád német nyelven történő kézbesítése nem volt szabályszerű. A tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a bíróság előzetesen minden érdekeltet értesített arról, hogy a tárgyaláson nem kell megjelenniük.
Az IM Áldozatsegítési, Jogi Segítségnyújtási és Kárpótlási Osztálya a 2019. május 8-án kelt iratában tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a határozott időre megkötött szolgáltatási szerződése 2019. április 18. napján lejárt és felhívta új szolgáltatási szerződés megkötésének a lehetőségére.
A 2019. május 28-i tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta a bíróságot, hogy a kormányhivatal nem hosszabbította meg a képviseleti jogosultságát és emiatt nem járhat el az ügyben, így a tárgyalás megtartásának ismét törvényi akadálya volt.
A Kormányhivatal 2019. augusztus 16-án kelt végzésével az eljárás alá vont ügyvédet felmentette a pártfogó ügyvédi kirendelés alól, mert a bejelentő ezt kérelmezte a Hivatalhoz érkezett beadványában.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére az ügy iratait nem csatolta, a fegyelmi eljárásban pedig hosszabb idő elteltével és több részletben mellékelte az iratokat.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a végindítványában – az eljárás alá vont ügyvéd által időközben benyújtott bírósági jegyzőkönyvek, egyéb iratokra tekintettel – a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát módosította. Álláspontja szerint a pártfogó ügyvédi képviseletre vonatkozó szabályszegés, fegyelmi vétség nem állapítható meg, míg az iratcsatolási kötelezettség elmulasztását illetően az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége fennáll, így egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását, e miatt írásbeli megrovás kiszabását és az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költségben való marasztalását indítványozta.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem kívánt semmit hozzáfűzni a végindítványhoz.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak helyt adott.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban a pártfogó ügyvédi képviselettel kapcsolatban az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt szabályszegések 2019. évi elkövetésekor hatályos, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Figyelemmel arra, hogy a fegyelmi biztos indítványa a fegyelmi tanácsot nem köti, ezért a fegyelmi tanács érdemben vizsgálta az eljárás alá vont ügyvéd bírósági eljárás során tanúsított pártfogó ügyvédi képviseletét, magatartását.
A bejelentő azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bírósági tárgyalásokon nem jelent meg, nem látta el pártfogó ügyvédként az ő jogi képviseletét.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárási szakban csatolta azokat a bírósági jegyzőkönyveket és egyéb iratokat, amelyekből tényszerűen megállapítható volt, hogy a kifogásolt előkészítő ülést eljárási akadály miatt nem tudta megtartani a bíróság, tehát azon meg sem kellett jelenni.
A második tárgyaláson nem is járhatott volna el az eljárás alá vont ügyvéd, mert időközben megszűnt a jogi segítségnyújtásra vonatkozó szolgáltatási szerződése, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd a bíróságnak bejelentett, így érdemben ezt a tárgyalást sem lehetett megtartani.
A harmadik tárgyalást megelőzően pedig a bejelentő kérte az eljárás alá vont ügyvéd pártfogó ügyvédi felmentését, amely kérésnek eleget téve a Kormányhivatal a pártfogó ügyvédi kirendelés alól az eljárás alá vont ügyvédet felmentette.
Mindezek alapján – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy a pártfogó ügyvédi kirendelés ellátása során nem volt olyan mulasztás, szabályszegés, amely az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megalapozta volna.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
Az előzetes vizsgálat elrendelésekor a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy „a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat” 8 napon belül csatolja. A felhívás az eljárás alá vont ügyvéd részére szabályszerűen kézbesítésre került, azonban a vizsgálati szakban az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen iratot nem csatolt. Ezen kötelezettségének csak a fegyelmi eljárás megindulását követően hónapokkal később, több részletben tett eleget. E körben egyébként felelősségét az eljárás alá vont ügyvéd maga is elismerte.
Az eljárás alá vont ügyvéd tehát azzal a magatartásával, hogy az iratait felhívás ellenére nem csatolta, megsértette az Etikai Szabályzat 12.3. pontjában foglaltakat, 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A joghátrány alkalmazása körében a fegyelmi tanács enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy végül az eljárás alá vont ügyvéd – még, ha többszöri felhívásra – csatolta azokat az iratokat, amelyekből a tényállás megállapítható volt, valamint az iratcsatolás elmulasztását illetően a felelőssége elismerését. A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte a korábbi fegyelmi marasztalásokat.
Ezen büntetéskiszabási körülmények alapján a fegyelmi tanács – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – az Üttv. 108. § a) pontja alapján az írásbeli megrovás fegyelmi büntetést látta megfelelőnek, és az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapításra került, a fegyelmi tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte az eddigi eljárással felmerült átalányköltség viselésére.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívására sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. november 26. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2022. F. 135.)